Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-03 / 128. szám
1973. június 3., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZAG 9 Az anya és gyermeke védelmében Beszélgetés dr. Burkai László szülész főorvossal Az elmúlt napokban került sor Miskolc múlt évi anya-, csecsemő- és gyermekvédelmi munkájának értékelésére. Az ülés kapcsán bárom előadás hangzott cl. Szó volt többek köpött a terhes védelemről, a szülészeti események értékeléséről, a csecsemő- és gyermekvédelmi munkáról, valamint a védőnők tevékenységéről. A tanácskozás egyik előadója, dr. Bárkái László, a vasgyári kórház osztályvezető szülész főorvosa volt. Számos olyan témáról beszélt, amely a szűkebb szakmai körön kívül a nagyobb nyilvánosság érdeklődésére is számíthat. Manapság ugyanis egyre több szó esik nálunk is a demográfia alakulásáról. Ide kívánkozik már elöljáróban az a megállapítás, hogy az anya- és csecsemővédelem helyzete, alakulása elválaszthatatlan azoktól a társadalmi, gazdaságii változásoktól, egészségpolitikai törekvésektől, amelyek nálunk az elmúlt 28 év alatt bekövetkeztek. Köztudott, hogy különösen az ■ 19ö0-as évek döntő változást hoztak az anya- és osecsemővédeleimben. A körzeti gyermekorvosi hálózat és az egységes szülészeti-nőgyógyászati ellátás megszervezésével kezdődött ez a munka, melynek tulajdonképpen az volt a célja, hogy az erők kpncenbrálásával kialakítsa a legjobb módszereket és azok hatékony alkalmazását. — Mi jellemezi« korábban és mi jellemzi napjainkban Miskolcon az anya- és csecsemővédelmi tevékenységet? — kérdeztük a főorvostól. — E munkát az 1960-as években a gyors és igen jelentős változások jellemezték. Ha összehasonlítjuk az ötvenes évekkel a miskolci anya- és csecseunővédelean személyi és tárgyi feltételeit, megállapíthatjuk, hogy majd-1 nem kétszer annyi orvos és védőnő végzi jelenleg a terhestanácsadást. De a számszerű adatokon kivül jelentős minőségi eredményekről is beszámolhatok. Szakorvosok irányítják a területi gondozási munkát, akik részben kórháziban is dolgoznak. A legdöntőbb változás métgis az, hogy míg korábban a szakterületen elsősorban a halál elhárítása lebegett szemünk előtt, ma már egyre inkább a gondozás módszeréiül, az egészség fokozása irányában teszünk hatékony lépéseket. — Milyen a szakrendelések látogatottsága? —• Azt kell mondanom, hogy a terhes szakrendelések igen zsúfoltak. Különösen a III. kerületben, Miskolc legrohamosabban, legdinamikusabban fejlődő kerületében okoz egyre nagyobb gondot. *Űgy érzem, indokolt lenne a terhes szakrendelés óraszámát növelni, s már most sürgetőnek látszik éppen a III. kerületben újabb terhes szakrendelők létrehozása. — Sok szó esik mostanában a terhesség kapcsán az anya szociális, gazdasági helyzetéről, aa úgynevetett „élvezeti mérgek” fogyasztásáról és a terhes nők pszichés állapotáról. — Régóta ismert, hogy a magzat fejlődését befolyásoló tényezők közül az anya társadalmi, gazdaséigi és kulturális helyzete igen fontos. Statisztikai adatok bizonyítják. hogy magasabb a kora- szülés és csecsemőhalandóság azoknál az anyáknál, akik terhességük alatt megfeszített .szellemi, vagy fizikai munkát végeznek. Az „élvezeti mérgek” közül ezúttal elsősorban a dohányzás káros hatását kell megemlítenem. Dohányosoiknál ugyanis kétszer gyakoribb a koraszülés, mint azoknál, akik nem dohányoznak és a születendő gyermek súlya is kisebb. Hatással van a terhes nőit pszichés állapota is a magzat fejlődésére. A rossz hangulat, a fáradtság kihat a terhes táplálkozására. A pszichikai tényezők pedig jelentősek a szokványos vetélések élői előzésében. — Mi a helyzet a házasságon kívüli terhességgel kapcsolatosan? — A terhes helyzete sajátosan nyilvánul meg házasságon kívüli esetben. Sajnos azt keli mondanom, nem szűnt meg e gond még nálunk sem. jóllehet jogilag nincs törvénytelen gyerek és az anya az államtól jelentős anyagi támogatást kap. Mégis bizonyos előítéletek, „vélemények” sok-sok gondol okoznák. — Milyen összefüggés van a terhcsségvédclmi tevékenység, a csecsemőhalálozás és a koraszülés között? — Semmiképpen sem választható él a terhességvédelmi tevékenység fejlődésétől a csecsemőhalálozás és a koraszülési arány csökkenése. Igyekszünk csökkenteni a művi vetélések számát is. Ennek jól járható útja a korszerű fogamzásgátlóié ismertetése és elterjesztése. Fontosnak tartjuk a felvilágosítást már csak azért is, mert sokszor bizony a nők nem is tudják, milyen következményekkel járhat fogam- zóképes korban a művi beavatkozás. Végül arról beszélt a szülész főorvos, hogy néhány élvvel ezelőtt a demográfiai fejlődés még nem okozott olyan gondot, mint napjainkban. Nem véletlen, hogy egyre több szó esik demográfiai helyzetünk javításáról. Igaz, hogy a Földnek akadnak olyan részei, ahol gondot okoz a túlnépesedés, de nálunk ennek a fordítottja tapasztalható. Talán ezért is van az, hogy a kormány számos otóan intézkedéssel foglalkozik, amelyek feltétlenül fokozzák majd a gyermek- vállalási kedvet. Végül hangsúlyozta, hogy a terhesvédelem feladata lényegiben kettős; az anya és a születendő gyermek védelme. F. A. Most érdemes vásárolni... Június 30-ig a Pannónia motorkerékpárhoz 2 db bukósisakot ajándékba adunk Miskolcon, és a megye területén levő boltjainkban BORSODI IPARCIKK KISKERESKEDELMI V. Le a túlzott választékkal! Mindennek áz idegen módi az olva! Hazánk fiai rákaptak a külföldi holmikra. Asszonyaink, leányaink francúz kenceficével cicomázzák magukat, a férfiember — ha ez a szenvedélye — a német meg a cseh barkács instrumentumokra esküszik, de még az oktalan gyermek is angol, meg japánus magnetofonért rimánlvodik. Egy Kossuth kéne ide, az ő védegyleti mozgalma, hogy korbáccsal kergetné ki a magyarság szent templomából az idegen kufárok holmiját. Ki hallott mór ilyet? A gazdasági illetékesek, ahelyett, hogy védővámmal sújtanák, tilalomfával korlátoznák, sorompóval útját állnak a külföldi csecsebecsélvnek, becsalogatják ide, és eljárásuknak még olyan hangzatos neveket is adnak, mint választékbővítés, a hazai ipar serken lése, versenyszellem satöbbi. I Győzzük meg a honi vásárlót, hogy a mi portékánk jobb? Strapálja magát az ördög! Ha az üzletekből eltűnik a külföldi holmi, meglátják, tüstént a miénk lesz a legszebb, a legkiválóbb! Ott van aztán a külkereskedelem. Mi dolog az, hogy kimegy az a sok fránya üzletkötő, összevásárol vadidegen országokban mindenféle automatikus gépet, programozott vezérléseket, aztán eladja itthon a mi manufaktúránknak? Eb ura fakó! A magyar lélek konzervatív, idegen tőle az agyafúrt gépi masina, a magyar azt szereti, amit a saját kezeügyé- vel megcsinálhat. Hogy egyes gépeink még nem a legtökéletesebbek a világon? Hát ha nem, akkor is legyünk hozzájuk elnézőbbek. Elvégre ezek mégiscsak a mi lelkűnkből lelívedzett piros-fe- hér-zöld gyártmányaink, itt termettek ebben a szép. he- gyes-völgyes, délibábos, akáclombos magyar népgazdaságban. Ihajla! Meg aztán a fogyasztókat is meg kéne már egy kicsinység rendszabályozni! Az a baj, kérem szépen, hogy túl sokat, tetszenek külföldre mászkálni! Mikor beadja az ebadta a pászportkérvényit, mind azt 'írja bele, hogy a tájban akar gyönyörködni. De nyavalyát a tájban gyönyörködik; azt kajtatja, melyik portéivá szebb, meg jobb, mint minálunk. Szerintem az áiiiolitika sem tükröz hazafias szellemet. Mert most úgy van, hogy a külországi portékát drágábban árulják, mim a hazait. Ha azonban fordítva volna, ha a szittya áru kerülne több pénzbe, akkor a vásárló úgy okoskodna: oho, ez bizonyosan azért drágább, mert ez a jobbik. És akkor szívesebben vásárolná a miénket, mint az importot. Azt kérjük: tessék pártolni a magyar ipart! Erre jő a válasz: tessék jobbat gyártani! De hiszen a jobbat pártolni nem nagy kunszt, tartja az ősmagyar közmondás, akkor is lessék megtámogatni bennünket, ha rosz- szabbat produkáltunk! Egy szó, mint száz: magyar árut, a magyar fogyasztóknak, a magyar üzletekbe, eszi, nem eszi, ne kapjon mást, azt a fűzfánfütyülő rézangyalát a finnamentumos piaci kapcsolatoknak! Az Első Magyar Bóvlikész- letezö Vállalat vevőszolgálata. nevében: Olvashatatlan aláírás: — igazgató. —novo— T évé-szurkoló — Hatvanezer néző a stadionban? Gondoltad volna, hogy még ilyen sok embernek nincs televíziója? £ 20% ENTRUM Hétfő AJANLATA FELVÉTELRE KERESÜNK darus és esztergályos szakmunkásokat. Bérezés a kollektív szerződés szerint. Jelentkezési címünk: Cement- és Mészművek Cementipari Gépjavító Gyára, Miskolc, Mésztelep u. Ipari tanulókat BEISKOLÁZUNK KŐMŰVES SZAKMÁBA az 1973—74-es évre Iparitanuló-otthoni elhelyezést biztosítunk Foglalkoztatós: Budapesten, tancsoportokban, kiemelt ösztöndíj Jelentkezés Írásban, vagy személyesen: „Április 4.” Építőipari Szövetkezet munkaügyi osztály, Budapest. Vili., Auróra utca 23—25. Miskolc megyei város Tanácsa V. B. IV. ipari osztálya (Miskolc, Tanácsház tér 8.) pályázatot hirdet a Miskolci Vasipari Vállalatnál betöltendő beosztásra Feltételek: közgazdaságtudományi egyetemi vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség (pénzügyi vagy ipari szak), ötéves szakmai gyakorlat Fizetés megegyezés szerint A pályázatot önéletrajzzal ellátva 1973. június 20-ig kell benyújtani a fenti cím*« Egészségügy c ta ná csők
