Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-27 / 148. szám

1973. június 27., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Csúszózsaluzaíes technológiaval EpfiJ a miskolci kétezer vagonos ^aboiiasiló Mezőgazdaságunk egyre növekvő terméseredményei mind nagyobb feladatok elé állítják a felvásárló és fel­dolgozó vállalatokat. Raktá­rozási gondokkal küzd a Bor­sod megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat is. Ezen enyhít majd az a két­ezer vagonos. 20 ezer tonna kapacitású gabonasiló. amely­nek építéséhez a közelmúlt­ban kezdtek hozzá a vállalat miskolci, központi telepén, a leégett István-malom szom­szédságában. Menner Iván, a vállalat műszaki igazgató-helyettese elmondotta, hogy 1)40 négy­zetméter alapterületen közel 45 ezer légköbméter kerül beépítésre. A 18 cellából ál­ló gabonasiló magassága — beleszámítva a géptért is — megközelíti majd az 50 mé­tert. Közúti és vasúti garat­tal is rendelkezik majd, és a két párhuzamos, úgynevezett szállító-rédler egyidejűleg 120 tonna ömlesztett gabonát ké­pes óránként továbbítani. A gabona minőségének meg­óvása érdekében szárítógép- és távhőmérő berendezések­kel is felszerelik a silót. A hatalmas gabonaraktár állami célcsoportos beruhá­zási keretből, 75 millió forint költséggel valósul meg. A beruházási program szerint az üzembe helyezési határ­idő 1975 december. Ezt azon­ban — mint a műszaki igaz­gató-helyettes elmondotta —1 legalább egy fél évvel le akar­ják rövidíteni, amire — a kivitelező vállalatokkal tör­ténő megállapodások alap­ján — minden lehetőségük megvan. Ugyanis a beruházó a technológiai munkák kivite­lezését úgy irányítja, hogy azok az építőipari munkák­kal párhuzamosan folyhassa­nak, s ezáltal a létesítmény 'S ivitelezési ideje lerövidít­hető. A gabonasiló az IPAR­TERV tervei alapján a leg­korszerűbb technológiával, csúszózsaluzással készül. A Borsod megyei Állami Építő­ipari Vállalat — mint gene­rálkivitelező — és az Alföldi Közmű- és Mélyépítő Válla­lat — mint alvállalkozó •— a beruházóval együtt jól elő­készítette ezt a nagy mun­kát. Az építkezés maga 18- án kezdődött és azóta na­ponta 140—180 kébméter be­■» ke' ' < .4 ÄM > < '> . ' .v .SE.. Incheha 73 Megyénk is bemutat kozott a pozsonyi nemzetközi vegyipari vásáron Ötödik esztendeje rende­zik meg a pozsonyi kultúr- parkban az Incheba Nemzet­közi Vegyipari Vásárt. A vá­sáron hazánk mutatja be a legnagyobb választékban és a legnagyobb területen vegy­ipari újdonságait, műanyag- ipari termékeit és kozmetikai cikkeit. Igen nagy jelentő­ségű ez. ha azt vesszük, hogy az idei Incheba Vegyipari Vásáron 20 ország 480 válla­lata jelentkezett a különbö­ző termékeivel. Magyaror­szág 32 külkereskedelmi, vegyipari és gyógyszeripari vállalat termékeiből állította össze kiállítását, két hatal­mas csarnokban. A pozsonyi kiállítók között találjuk megyénk három vegyipari nagyvállalatát, a Borsodi Vegyikombinátot, az Észak-magyarországi Vegyi­műveket, a Tiszai Vegyikom­binátot. Általában azokat a termékeket mutatják be, amelyekkel a Budapesti Nemzetközi Vásáron is sze­repeltek. A megnyitó napján felke­reste a nemzetközi vegyipari vásárt és a magyar pavilont Peter Colotka, a Szlovák Szocialista Köztársaság mi­niszterelnöke, több minisz­ter és a szakminisztériumok magas rangú vezető munka­társainak kíséretében. A mi­niszterelnök elidőzött a Bor­sodi Vegyikombinát kiállítá­sánál, érdeklődött az új ter­mékek, különösen a Port- Plaszt iránt. Beszámoltunk róla, hogy a belgrádi vásá­ron is nagy érdeklődés kí­sérte termékünket, amely iránt a hazai és külföldi pia­con egyaránt nagy az érdek­lődés. A pozsonyi Inchebán az érdeklődőket, a sajtó munka­társait vállalataink képvise­lői tájékoztatták részletesen a termelésről, a fejlesztési elképzelésekről és terméke­inkről. Munkájuk bőven akadt, mert már az első na­pokban sok látogató kereste fel a magyar vegyipari pavi­lont és benne vállalataink kiállítását. G. B. Patakok, hidak, aratás Borsod megye mezőgazda- sági területeit számos patak, öntözőcsatorna és kisebb víz­folyás hálózza be. Így a föl­deken való közlekedés lebo­nyolításában fontos szerepe van a hidaknál; —. hogy a növekvő számú mezőgazdasá­gi gépeket gyorsabban és na­gyobb kerülők nélkül irá­nyíthassák az egyik helyről a másikra. Ezeknek az átke­lőhelyeknek egy része már elavult, és felújításra szorul. Ezért rendbehozatalukra fo­kozott gondot fordítanak. Az idén például a korszerűtlen hidakat több mint 20 helyen cserélik ki újakkal és erő­sebbekkel. Ezek közül Tibolddarócon a Kácsi patak, Bódvaszila- son a Juhász-patak. Erdőhor­vátiban pedig a Tolcsva-pa- tak feletti új vasbeton híd a nagy mezőgazdasági munkák kezdetére már elkészült. A helyi tanácsok és termelőszö­vetkezetek épitőbrigádjai pe­dig mintegy 150 kisebb fa- és vegyes szerkezetű hidat hoztak rendbe, hogy' az ara­tást és a betakarítást fenn­akadás nélkül végezhessék. A napokban kezdték meg a kesznyéteni Sajó-híd nagy­javításának előkészületeit is. Az építőmunkásokat felvonóbercndczcs szállítja az állandóan növekvő falakra Szabados György felv. tont dolgoznak be. Az anyag- ellátás folyamatos, betonke­verő gépek dolgoznak a helyszínen, betonszivattyú és nagy teljesítményű torony­daru, valamint más gépek és berendezések segítik a mun­kát. A két vállalat több mint 200 dolgozója éjjel-nappal, vasárnap és ünnepnap is fo­lyamatosan dolgozik a rak­tár építésén, hiszen így kí­vánja meg ezt a korszerű technológia. Az építkezés csúszási sebessége két méter körül van naponta, így vár­hatóan a következő hónap végére a esúszózsaluzatos felépítmény elkészül. Ezután kerül sor a géptér kialakítá­sára, valamint az egyéb épí­tőipari befejező munkákra és a technológiai szerelésre. Gyors és szép munkának lehetünk szemtanúi. A védő­sisakkal felszerelt építőmun­kások, az építkezés vezetői ugyanakkor szigorúan ügyel­nek a biztonsági előírások betartására is. Mint a mű­szaki igazgató-helyettes el­mondotta. a gabonasiló épí­tésével párhuzamosan a tűz­vész következtében elpusztult István-malom pótlására egy új malom építésének, beru­házási programjának előké­szítése is folyamatban van. Oravec János A Balaton veszélyei A következő hetekben, hó­napokban tíz- és tízezrek ke­resik fel a Balatont. A tó különleges klímája azonban káros lehet a tbc-s betegek­nek, az epilepsziásoknak, a pa j zsmirigy-túltengésben szenvedőknek, az erősen neu- raszténiásoknak, sőt még azoknak is, akik fénnyel szemben érzékenyek, vagy’ lázas betegségből épültek fel. Arra is ügyelniük kell a pi­henni vágyóknak a Balaton partján, hogy csak fokozato­san barnítsák le bőrüket. S az is sok veszélyt rejt ma­gában, ha valaki a tűző na­pon elalszik, s ébredés után azonnal a vízbe ugrik. Saj­nos, ebből nem kevés tra­gikus baleset adódott eddig. A II. Békekölcsön (Folyt, a 2. oldalról) 6694 6724 G536 391—400 6728 8589 201—300 6740 6(504 901—1000 6745 6G05 901—1000 6754 6621 801—900 6761 6611 201—300 6773 0636 301—400 6800 6623 001—100 6835 GG40 801—900 6835 6643 501—(500 G842 6G45 501—600 6857 6G48 201—300 6866 6651 701—800 6861 G654 601—700 6869 6067 801—900 6868 6684 901—1000 6879 401—500 301—400 501—600 301—400 201—300 501-000 401—500 201—300 901—1000 001—100 B01—900 001—100 €01—700 201—300 001—100 901—1000 701—000 401—500 6070 6090 0990 0954 6990 7127 7141 7145 7100 7161 7107 7191 501—G00 401—500 401—500 301—400 101—200 001—900 701—800 101—200 201—30O 301—400 701—800 001—100 Ahonnan nines visszatérés A gyorslista közvet­lenül a húzás után készült, ezért nz eset­leges számhibákért fe­lelősséget nem válla­lunk. Miskolci Nőiszahó Szövetkezet pályázatot hirdet főkönyvelői állás betöltésére. Feltételek; ipari mérlegképes, vagy számviteli főiskolai ok­levél és legalább 2 éves főkönyvelői gyakorlat. Fizetés: megállapodás szerint. A pályázatot részletes önéletrajzzal Miskolc, Széchenyi u. 29. számra kérjük beadni. Felveszünk továbbá egy fő képesített könyvelőt 2 3 éves gyakorlattal. — Ivott, és úgy ült a vo­lánhoz. Nekiment egy teher­autónak, ott halt meg a ko­csiban. Társait életveszélyes állapotban vitték kórházba. — Nem tudta elviselni, hogy megelőzze egy Trabant. Ráhajtott ...Az árokban vé­gezte. Két kicsi gyermeke maradt árván, — Mindketten motorral indullak. Versenyeztek, ki ér előbb haza? Egyiküket ször­nyű baleset érte. Többé már nem versenyezhet. Sajnos nap mint nap hall­hatunk ilyen esetekről, vagy olvasható az újságokban: Tragikusan végződött... Az elmúlt hónapban, má­jusban is magas volt a bal­esetek aránya Borsod me­gyében. Tízen vesztették éle­tüket, ötvenhatan pedig élet- veszélyes állapotban kerültek kórházba. A statisztika sze­rint a gyalogosok a harmadik helyen szerepelnek a halálos és súlyos balesetek között, mert figyelmetlenül lépnek le a járdáról, átszaladnak — gyakran sikertelenül — a ro­hanó járművek előtt. Miért? Két-három percért az életü­ket kockáztatják érlelmetle- 'ül, felelőtlenül. Ílírahang a síneken Korszerű ultrahangos sínvizsgáló kocsit konstruáltak a MÁV Ultrahangos Vizsgáló Központjának munkatársai, virág Ist­ván mérnök-tanácsos vezetésével. Teljesítménye huszonötször nagyobb a hagyományos módszernél, 50 helyett 15 lő na­ponta 100 kilométeres szakaszon képes ellenőrizni. A hiba helyét — 10 centiméteres pontossággal határozza meg. Érde­kessége, hogy filmre rögzíti a sínen levő, szemmel nem látható hajszálrcpedésekct. A sínvizsgáló kocsi — amelyet ez ideig csak az NSZK, az USA és az angol vasutak használ­nak — nagyban elősegíti a vasúti forgalom bizíonságát G. Imre huszonkét éves volt. Tele vidámsággal, élet­kedvvel. Már nem él. Azon a napon, május 12-én ivott, s úgy’ ült a motorjára. Egy’edül indult haza Szögli­getre. Pedig máskor nem szokott inni. Szüleivel együtt a fiú is a helyi termelőszö­vetkezet dolgozója volt. Az ital bátorságot adott a fiúnak s a megengedettnél jóval több gázt a motornak. I Így történt; az egy’ik útka- | nyárban elveszítette uralmát j a jármű felett. Nem tudta „féken tartani” a sebességet, I lerohant a jobb oldali útpat- : kán, át a vizesárokba, majd ott egy fának ütközött. A mo- 1 tor kigyulladt. A fiatalember a felismerhetetlenségig össze­égett. Sérüléseibe a helyszí­nen belehalt. I — Rettenetes látvány volt — mondják a szemtanúk. — Az édesanyját nem is enged­ték a közelébe. E szomorú tragédia csak egy a sok közül, de intő pél­da legyen azok számára, akik semmibe veszik az or­szágutakon leselkedő ve- ’ szélyt. Soha nem szabad el- | felejteni: a halálból nincs visszatérés! —- monos — A fogászati hónap tanul ságai Az Egészségügyi Felvilágo­sítási Központban összegez­ték a legutóbbi fogászati hó­nap tapasztalatait. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy a fogászati hónaphoz kapcsoló­dó akciók országszerte mind nagyobb méretűek, és azokat sok helyi ötlet, kezdeménye­zés jellemzi. Különösen Fe­jér, Szolnok. Veszprém, Zala megye és Debrecen város szolgálhat példaként. Az ak­ciókban kiemelkedő szerepet töltött be az ifjúsági Vörös- kereszt, de hasznos volt a pedagógusok közreműködése is, valamint a megyei egész­ségnevelési csoportok és a ta­nácsi művelődési osztály’ok segítése. A sokéves eredmén.ves munka abban is tükröződik, hogy a fogászati szakellátás­ban évről évre növekszik a forgalom; egyre több ember keresi fel még időben a fog­orvosi rendelőket. Az utóbbi tíz évben például a fogtömé­sek száma az 1 ISO 000-ről csaknem kétmillióra emelke­dett. A széles körű egészség­ügyi — felvilágositó-nevelő tevékenység kétségtelenül hozzájárul ahhoz, hogy ma mind íöbben vásárolnak fog­kefét és fogkrémet. Tíz évvel ezelőtt 1 200 000 fogkefét ad­tak el, a legutóbbi esztendő­ben több mint négymillió fogkefe talált gazdára. 1962- höz viszonyítva kétszer any- nyi. húszmillió tubus fogkré­met vásároltunk meg. . A lakosság körében erősö­dik a fogromlás megelőzésé­re irányuló törekvés. 1962-ben hétmillió fogászati kezelést tartott számon a statisztika, tavaly pedig csaknem tízmil­liót. Ezek a számok és a szá­mok mögött rejlő tények bi­zonyítják, hogy a fogászati hónapnak létjogosultsága van. Ezért ősszel ismét megrende­zik a fogászati hónapot.

Next

/
Thumbnails
Contents