Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-27 / 148. szám

I 1973. június 27,, szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 ammmmam ! Kaziicúarcika viráiss véres Négy év óta halljuk: Ka­zincbarcika. szocialista váro­sunk első a megye városai­nak a „Tiszta, virágos város” címért indított versenyében. Aki végigjárja az új város utcáit, láthatja: ez a büszke cím nem méltatlanul került Kazincbarcikára. A virágok­tól ékes utcák, a gyönyörű parkok, ligetek, díszcserjék szólnak mellette. Vajon el­nyeri-e a kitüntető címet a város ismét? A szocialista város tanácsa és a városgazdálkodási válla­lat megtesz ezért mindent. Hogy csak néhány adatot ismertessünk: az idén a vál­lalat 440 ezer négyzetmé­ternyi belterjes- és 100 ezer négyzetméternyi külterjes parkot gondoz. A belterjes területből csak a pázsitcser­jére és díszfákra 341 ezer négyzetméternyi jut. Ebben az évben a városi tanács 2,7 millió forintot ad a város parkjainak szépítésé­re. Virágokból, díszcserjék- I bői több mint 70 félét üitet- nek ki, több mint 666 ezer j forint értékben. I A közúti járműprogram egyik fontos része a tömegközleke­dési eszközök számának növelése is. Ehhez járul hozzá a Csepel Autógyár — többek között a Szcrvo-kormányok gyár- : tásával. Ebben az évben mintegy 13 ezer Szcrvo-kormányt ! készítenek az IKARUS-nak. és közel 5 ezret a lengyel autó- 1 iparnak. Képünkön: Lepsényi Lajos a kész autóbuszkormá- : nyokat ellenőrzi l Társadalmi munkában felújított óvnia Az összefogás, az egymás segítése szinte csodákra ké­pes. Ezt érzi az ember ab­ból a híradásból, amit aáié- hány perces telefonbeszélge- ! tésben Mozgai Károlyné, a miskolc-tapolcai óvoda veze­tő óvónője mondott el. A sok kis tapolcai gyer­mek második otthonát több mint egy hónapig tartó tár­sadalmi munkával varázsol­ták újjá a HCM vasútüzeme, Bánki Donát szocialista bri­gádjának tagjai, valamint a Cement- és Mészművek kő­bánya részlegének dolgozói. A hosszan tartó társadalmi munkában kőművesek, laka­tosok, hegesztőív, festők és ki tudja hány szakma kép­viselői vettek részt. Felújí­tották az épületet, újra festették az ajtóikat, ablako­kat, tetőteraszt készítettek, rendbehozták a bútorokat,, és felújították a játékokat is. , Az önzetlen munkáért min. ! dánképpen köszönet jár mind a Hejőcsabai Cement- és Mészművek kőbánya-részié- ] gének, mind a Bánki Donát szocialista brigád tagjainak. Országosan 130 ezer dolgozót foglalkoztató 40 vállalat­“ nál szerzett tapasztalatok alapján készült egy értékelés arról: hogyan érvényesül az üzemi demokrácia az üzemekben? Általánosnak fogadható el a megítélés, mely szerint az üzemi demokrácia szükségességének a felismeré­seben lényeges a fejlődés. Mind több hélyen iparkodnak hasznosítani ugyanis a jogszabályokban előirt demokratikus formákat. Az eddigi intézkedések kellő jogkört biztosítanak a szakszervezetek és a kollektívák számára. Éppen ezért — és ez lényeges — a Munkaügyi Minisztérium és a SZOT vé­leménye szerint, nem újabb jogszabályokra, vagy további, központilag előírt szervezeti formák bevezetésére van szük­ség, hanem a fejlődés gátjainak elhárítására, s a lehetősé­gek minél jobb kihasználására. Jól illusztrálják ezt a me­gye tanácsi vállalatainál szerzett tapasztalatok is. Ezeknél a vállalatoknál és üzemeknél az általános helyzet­re jellemző, hogy az alapvető követelmények szinte mara­déktalanul érvényesülnek. Rendszeres a dolgozók gazdasági kérdésekről es feladatokról való tájékoztatása, mégpedig azzal az igénnyel, hogy őszintén és nyíltan mondják el vélemé­nyüket, észrevételeiket és javaslataikat. Ezzel a joggal a leg­több helyen élnek is, de ha az Indokolt, nemcsak bírálják a vezetők munkáját, azonnal készek az aktív segítségre, köz­reműködésre is. A Sárospataki Faipari Vállalat dolgozói pél­dául a készáru felhalmozódása miatt emelték szót, a Borsod megyei Finommechanikai Vállalatnál anyagellátási gondok miatt sürgetlek megodast, a Kazincbarcikai Sütőipari Vál­lalat dolgozói pedig arra hívták fel a figyelmet, hogy a bé­rezésnél alkalmazott pontozásos rendszer kifogásolható, mert nem fejezi ki reálisan a végzett, munka értékét és mi­nőségét. Csak elismeréssel lehet szólni arról, hogy a gazdasági ve­vőtök döntő többsége szívesen veszi — példáink esetében is —, ha megismerheti a munkahely dolgozóinak a vélemé- r, ét, s ami még figyelemre méltóbb: igényli az effajta se­gó jégét. Természetesen hiba lenne azt állítani, hogy mindenütt minden rendben van. Az üzemi demokrácia még szélesebb körben való kibontakozásának útjában található még né­hány olyan jelenség és akadály, amelyek leküzdése minden­napos feladat. S ez érvényes a megyei tanács hatáskörébe tartozó vállalatokra is. Mindenekelőtt arról van szó, hogy a hatékonyabb információcserére való törekvés még akado­zó, nem kielégítő. Ugyanakkor a munkaerő szakmai össze­tételében fellelhető gondok is befolyásolják a helyes Irányú elképzelések valóra váltását. Még mindig előfordul ugyanis, ■így — ilyen okok miatt — kénytelenek megbontani jól -«szokott brigádokat, ami — természetesen — hátrányo­san hat a munkahelyi közérzetre, a feladatok végrehajtásá­ra, Sok helyütt színvonaltalanok a különféle tanácskozások, ahol elsősorban nem azok kapnak szót, akiket pedig azért hívtak, hogy beszéljenek, vitatkozzanak, javaslatokat tegye­nek. Ilyen esetekben és helyzetekben helyesebb arra ügyelni, hogy kevesebb legyen a szónoki forma és több, lényegesen több a mindennapi munkához és a távlatokat is jelző fel­adatokhoz kötődő felszólalás. Ehhez kapcsolódik, amit a napokban a Munkaügyi Minisz­tériumban megtartott sajtótájékoztatón fogalmaztak meg, hogy .......a munka általában sehol sem hirtelen elhatáro­z ások alapján, hanem előre kidolgozott, megfontolt terv sze­rint folyik és mindez nélkülözhetetlenné teszi a tanácsko­zást a dolgozókkal”. Az üzemi demokrácia gyakorlása^ — és ezt soha nem szabad feledni — kötelességet és felelősséget is jelent. Éppen ezért, feltétlenül szükséges, hogy a vezetők rendszeresen számoljanak be a kollektíváknak az elért ered­ményekről és célokról. Tárják fel a továbblépést hátráltató hibákat és azok okait is. Fontos a helyi sajátosságokhoz al­kalmazkodó, helyi fórumok megteremtése, de a dolgozók tá­jékoztatásának alapvető formája továbbra is a termelési ta­nácskozás és a brigádértekezlet. (» mj demokrácia érvényesítése tehát nem kampány- II/XIlii fe]u(jat: folyamatos tevékenység, olyan igény, amelynek érvényt szerezni mindenki számára elsőrendű kö- teielesség. T. F. Óriás dán az 9iiSiniizim építéséhez Júliusban megkezdik a propiiéntornyok szerélését A TVK-ban megvalósuló olefinmű építésének jelenlegi szakaszában temérdek, a szalu igazgató-helyettes el­mondotta, a gabonasiló épí­tésével párhuzamosan a tűz­vész következtében elpusztult István-malom pótlására egy új malom építésének, beru­házási programjának előké­szítése is folyamatban van. Oravec János deltségének vezetője elmond­ta, a bérbeadó szétszerelt ál­lapotban szállítja Leninvá- partján, hogy csak’ toifözá’fh- san barnítsák le bőrüket. S az is sok veszélyt rejt ma­gában, ha valaki a tűző na­pon elalszik, s ébredés után azonnal a vízbe ugrik. Saj­nos, ebből nem kevés tra­gikus baleset adódott eddig. Ahonnan niwes visszatérés — Ivott, és úgy ült a vo­lánhoz. Nekiment egy teher­autónak, ott halt meg a ko­csiban. Társait életveszélyes állapotban vitték kórházba. — Nem tudta elviselni, hogy megelőzze egy Trabant. Ráhajtott... Az árokban vé­gezte. Két kicsi gyermeke maradt árván, — Mindketten motorral indultak. Versenyeztek, ki ér előbb haza? Egyiküket ször­nyű baleset érte. Többé már nem versenyezhet. * Sajnos nap mint nap hall­hatunk ilyen esetekről, vagy olvasható az újságokban: Tragikusan végződött... Az elmúlt hónapban, má­jusban is magas volt a bal­esetek aránya Borsod me­gyében. Tízen vesztették éle­tüket, ötvenhatan pedig élet- iveszélyes állapotban kerültek kórházba. A statisztika sze­rint a gyalogosok a harmadik helyen szerepelnek a halálos és súlyos balesetek között, mert figyelmetlenül lépnek a járdáról, átszaladnak — gyakran sikertelenül — a ro­hanó járművek előtt. Miért? Itíét-három percért az életü­ket kockáztatják értelmetle- j 'ül, felelőtlenül. G. Imre huszonkét éves volt. Tele vidámsággal, élet­kedvvel. Már nem él. Azon a napon, május 12-én ivott, s úgy ült a motorjára. Egyedül indult haza Szögli­getre. Pedig máskor nem szokott inni. Szüleivel együtt a fiú is a helyi termelőszö­vetkezet dolgozója volt. Az ital bátorságot adott a fiúnak s a megengedettnél jóval több gázt a motornak. I Így történt; az egyik útlca- | nyárban elveszítette uralmát | a jármű felett. Nem tudta „féken tartani” a sebességet, j lerohant a jobb oldali útpat- [ kán, át a vizesárokba, majd ott egy fának ütközött. A mo- 1 tor kigyulladt. A fiatalember a felismerhetetlenségig össze­égett. Sérüléseibe a helyszí­nen belehalt. | — Rettenetes látvány volt — mondják a szemtanúk. — Az édesanyját nem is enged­ték a közelébe. * E szomorú tragédia csak egy a sok közül, de intő pél­da legyen azok számára, akik semmibe veszik az or­szágutakon leselkedő ve­szélyt. Soha nem szabad el- í felejteni: a halálból nincs visszatérés! — monos — A hejőbábal termelőszövetkezet terveiből Hejőbábán Vida László, az 1400 hektáron gazdálkodó termelőszövetkezet elnöke a közös gazdaság kilenc esz­tendejének a dalait idézve el­mondja: a gazdaságtalan ter­melés-szerkezet. megváltozta­tása érdekében pontos fel­méréseivel' végeztek, minde­nekelőtt a létszámgazdálko­dásról, az átlaghozamokról, a vetésszerkezet alakulásáról, az állatállomány nagyságá­ról, az átlagtermelésekről, önköltségről, valamint a nő­vén y termesz! és részarányai­nak pontos adatairól. A kimutatást négy év ada­tai alapján külön is csopor­tosították és százalékosan ki­mutatták valamennyi gazdál­kodási Ágazatban a ráfordítás és nyereség arányait. A gciadaságosság kérdéseiéi Eszerint a növénytermesz­tés például négyéves átlag­ban 2 millió 296 ezer forint / tiszta nyereséget hozott, az •állattenyésztés pedig 461 ezer {forint veszteséggel zárt. • Egyéb bevételekből 989 ezer forint'jövedelme volt a szö- ivetkezetnek; ami azt jelenti, jhogy 2 millió 824 ezer forint ivóit a közös gazdaság tiszta jövedelme. Az adatok a növényter­mesztés és állattenyésztés egészére vonatkoznak, de nem jelzik egyértelműen, hogy az adott: ágazatban mi­lyen volt a gazdaságosság. Mert például a dohányter­mesztés 1971-ig ráfizetéses volt. Az 1972-ben megválto­zott átvételi minőségi inde­xek alapján azonban ma már kifizetődővé vált. A cukorré­pa termelése is a szövetkezet számára csak álékor jövedel­mező, ha holdanként 230 má­zsa termést érnek el. A költségszint alakulásá­ban nem volt kedvező a helyzet a kertészetben sem. legfontosabbnak - az emberi, úgynevezett élőmunka csök­kentését tartják, és növelni akarják a gépi munka ara­nyát. A növénytermesztésen belül mintegy 6—7 növény­fajtára való szakosodást tart­ják a célszerűnek, a jelenleg 12—14-gyei szemben. Ennek érdekében a lenn el és kon­centrálásához 100 holdas táblákat alakítanak ki. A kukoricatermesztés kor­szerűsítését a szövetkezet 1974-ben egy 100 holdas kí­sérleti táblán megkezdi, ami­nek alapján — ha sikerül — társulást kívánnak létrehozni. Az általuk kezdeményezett es tervezett rendszernek a költ­ségszintje nem lehet maga­sabb. mint a jelenlegié. Ezt larlják a kidolgozandó" mód­szerben a legfontosabbnak. Megtervezték a talajerő- gazdálkodás szabályozását is. Laboratóriumi elemzéssel meghatározták a talaj szer­kezetét, összetételét, ennek alapján állítják be a trágyá­zás szintjét. A tápanyag-gaz­dálkodásnak alapvető rend­szere az. hogy a termeszteni kívánt növény tervezett ter­méshozamával arányban áll­jon. Az előzetesen elvégzett számítások: alapiján pekiául*a szövetkezet műtrágya-szük­séglete 8 ezer mázsa even te, s ennek felhasználásával ke­nyérgabonából 36 mázsás ter­mést terveznek hektáronként, kukoricából 45—50, pillangó­sokból 50—60. napraforgóból 16. cukorrépából 600 és do­hányból 16 mázsás átlagter­mést terveznek hektáronként. A szövetkezet legfőbb gondját jelenleg a szarvas­marha-tenyésztés jelenti. A fajtakiváiasztás megtörtént. A tervek szerint 1974-ben egy 300 férőhelyes szarvasmarha telephely kialakítását kezdik meg. Ennek megfelelően szer­vezik meg a takarmányellá­tás biztosítását is. Ennek ér­dekében részletes legel ógaz­Korszerű ultrahangos sínvizsgáló kocsit konstruáltak a MÄV Ultrahangos Vizsgáló Központjának munkatársai, virág Ist­ván mérnök-tanácsos vezetésével. Teljesítménye huszonötször nagyobb a hagyományos módszernél, 50 helyett 15 fő na­ponta 100 kilométeres szakaszon képes ellenőrizni. A hiba helyét — 10 centiméteres pontossággal határozza meg. Érde­kessége, hogy filmre rögzíti a sínen levő, szemmel nem látható hajszálrepcdéseket. A sínvizsgáló kocsi — amelyet ez ideig csak az NSZK, az USA és az angol vasutak használ­nak — nagyban elősegíti a vasúti forgalom biztonságát A fogászati hónap tanulságai Az Egészségügyi Felvilágo­sítási Központban összegez­ték a legutóbbi fogászati hó­nap tapasztalatait. A tapasz­talatok azt mutatják, hogy a fogászati hónaphoz kapcsoló­dó akciók országszerte mind nagyobb méretűek, és azokat sok helyi ötlet, kezdeménye­zés jellemzi. Különösen Fe­jér, Szolnok, Veszprém, Zala megye és Debrecen város szolgálhat példaként. Az ak­ciókban kiemelkedő szerepet töltött be az ifjúsági Vörös- kereszt, de hasznos volt a pedagógusok közreműködése is, valamint a megyei egész­ségnevelési csoportok és a ta­nácsi művelődési osztályok segítése. A sokéves eredményes munka abban is tükröződik, hogy a fogászati szakellátás­ban évről évre növekszik a forgalom; egyre több ember keresi fel még időben a fog­orvosi rendelőket. Az utóbbi tíz évben például a fogtömé­sek száma az 1 ISO 000-röl csaknem kétmillióra emelke­dett. A széles körű egészség- ügyi — felvilágositó-nevelő tevékenység kétségtelenül hozzájárul ahhoz, hogy ma mind többen vásárolnak fog­kefét és fogkrémet. Tíz évvel ezelőtt 1 200 000 fogkefét ad­tak el, a legutóbbi esztendő­ben több mint négymillió fogkefe talált gazdára. 1982- höz viszonyítva kétszer anv- nyi. húszmillió tubus fogkré­met vásároltunk meg. A lakosság körében erősö­dik a fogromlás megelőzésé­re irányuló törekvés. 1962-ben hétmillió fogászati kezelést tartott számon a statisztika, tavaly pedig csaknem tízmil­liót. Ezek a számok és a szá­mok mögött rejlő tények bi­zonyítják, hogy a fogászati hónapnak létjogosultsága van. Ezért ősszel ismét megrende­zik a fogászati hónapot. Hogyan fiiig Ilin! Az üzemi demokrácia érdekében Igények és lehetőségeit

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents