Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-26 / 147. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1973. június 26., kedd Szovjet-amerikai közös közlemény Leonyid Brezsnyev, a Szov­jetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának fő­titkára, Richard Nixonnak, az Egyesült Államok elnöké­nek meghívására, amelyet/ 1972. májusában Richard Nixon a Szovjetunióban tett hivatalos látogatása idején adott át és az ezt követő megállapodásnak megfelelő­en. június 18-tól 25-ig hiva­talos látogatást tett az Egye­sült Államokban. Leonyid Brezsnyev kíséretében volt: Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tag­ja, a Szovjetunió külügymi­nisztere; Nyilcolaj Palolicsev külkereskedelmi miniszter; Borisz Bugajev polgári repü­lésügyi miniszter; Georgij Cukanov és Andrej . Alek- szandrov, az SZKP Közoon- ti Bizottsága főtitkárának ta­nácsadói: Leonyid Zamja- tyin, a TASZSZ vezérigazga­tója; Jevgenyij Csazov egész­ségügyi miniszterhelyettes; Georgij Kornyijanko, a Szov­jetunió Külügyminisztériuma kollégiumának tagja; Geor- gij Arbatov, a Szovjet Tudo­mányos Akadémia amerikai intézetének igazgatója. Leonyid Brezsnyev és Ri­chard Nixon részletes és konstruktív tárgyalásokat folytatlak a szovjet—ameri­kai kapcsolatok fejlesztésé­ben elért haladásról, s több kölcsönös érdeklődésre szá- mottartó nemzetközi problé­máról. A Washingtonban. Camp David-ben és San Clemente- ben folytatott tárgyalásokon részt vettek még: Szovjet részről — Andrej Gromiko, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Szov­jetunió külügyminisztere; Anatolij Dobrinyin, a Szov­jetunió washingtoni nagykö­vete; Nyikolaj Patolicsev kül­kereskedelmi miniszter; Bo­risz Bugajev polgári repülés­ügyi miniszter; Andrej Alek- szandrov és Georgij Cukanov, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának tanácsadói: Ge­orgij Kornyijsnko, a szovjet külügyminisztérium kollégi­umának tagja. Amerikai részről — Willi­am P. Rogers, az Egyesült Államok külügyminisztere; George P. Shultz,' az Egyesült Államok pénzügyminisztere; dr. Henry Kissinger, az Egyesült Államok elnökének nemzetbiztonsági főtanács­adója. NEMZETKÖZI PROBLÉMÁK. A FESZÜLTSÉG ENYHÍTÉSE ÉS A NEMZETKÖZI BIZTONSÁG ERŐSÍTÉSE A SZOVJETUNIÓ ÉS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK KÖZÖTTI KAPCSOLATOK ÁLTALÁNOS HELYZETE A felek kifejezték kölcsö­nös megelégedettségüket amiatt, hogy az 1972 máju­sában Moszkvában megtar­tott szovjet—amerikai csúcs­találkozó és az azon elfoga­dott közös döntések lényeges változáshoz vezettek a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok közötti békés kapcsola­tok megszilárdításában és megteremtették az alapot széles körű és kölcsönösen előnyös együttműködésük to­vábbfejlesztése számára kü­lönféle területeken, amelyek­hez mind a két ország né­peinek, mind az egész embe­riségnek érdekei fűződnek. Egyetértettek abban, hogy sikeresen megvalósul á szov­jet—amerikai kapcsolatok átszervezésének folyamata a békés egymás mellett élés és az azonos biztonság alapján, ahogyan azt a szovjet—ame­rikai kapcsolatok alapjairól szóló 1972. május 29-én Moszkvában aláírt doku­mentum előirányozta. A felek megelégedéssel ál­A Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága főtitkára és Richard Nixon, az Egyesült Államok elnöke közötti tárgyalások központi kérdése a nemzetközi béke megerősítése és megszilárdí­tása volt. Annak tudatában, hogy az egész emberiség számára rend­kívüli jelentőségű az ehhez a célhoz vezető hatékony in­tézkedések elfogadása, meg­vitatták azokat az irányokat, amelyeket követve a felek munkálkodhatnak a háborús veszélynek, s különösen a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti nukleáris há­ború és a felek valamelyike és más országok közötti nuk­leáris háború veszélyének el­hárításáért. Ennek eredmé­nyeképpen elhatározták, hogy az ENSZ alapokmányának és a kölcsönös kapcsolataik alap­jairól szóló 1972. május 29_-i megállapodásnak megfelelő­en megkötik a nukleáris há­ború elhárításáról szóló szov­jet-amerikai egyezményt. Ezt az egyezményt az SZKP Központi Bizottságának fő­titkára és az Egyesült Álla­mok elnöke 1973. június 22- én írta alá. Szövegét külön közölték. Az egyezményt értékelve úgy vélik, hogy ez történel­mi határt jelent a szovjet— amerikai kapcsolatokban, és lényegesen megszilárdítja az egész nemzetközi biztonság alapjait. A Szovjetunió és az Egyesült Államok kijelentik, készek megvizsgálni a béke megszilárdításának és a há­borús veszély, különösen a nukleáris háború veszélye mindörökre való elhárításá­nak további útjait. lapították meg, hogy más ál­lamok és a világ közvéle­ménye helyesléssel fogadták az 1972 májusában megtar­tott szovjet—amerikai talál­kozó eredményeit, mint fon­tos hozzájárulást a béke és a nemzetközi biztonság meg­erősítéséhez. Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának az Egyesült Ál­lamokban tett viszontlátoga- tását és a látogatás idején folytatott tárgyalásokat a fe­lek úgy tekintik, mint an­nak a kölcsönös eltökélt szándéknak megnyilvánulá­sát, hogy folytatják a szov­jet—amerikai kapcsolatok alapvető megjavításának irányvonalát. A felek elhatározták: to­vábbi nagyszabású lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a maximális stabilitást biztosítsák kapcsolataiknak, és a népeik közötti barátság és együttműködés fejlődését a nemzetközi béke állandó tényezőjévé alakítsák. A tárgyalások során nagy figyelmet szenteltek a straté­giai fegyverek korlátozása kérdéseinek. Ezzel kapcsolat­ban a felek hangsúlyozták: a Szovjetunió és az Egyesült Államok által 1972 májusá­ban aláírt, rakétaelhárító ra­kétarendszerek korlátozásá­ról szóló szerződés, illetve a hadászati támadó fegyverek korlátozását célzó egyes in­tézkedésekről szóló ideigle­nes megállapodás alapvető jelentőségét. Ezek a törté­nelem során valójában első ízben korlátozzák a legkor­szerűbb és legrettenetesebb fegyverfaj tálcát. A felek megerősítették azt a szándékukat, hogy megva­lósítják ezeket a megállapo­dásokat és azt a készségü­ket, hogy együtt haladnak előre azon az úton, amely a stratégiai fegyverek további korlátozásáról szóló szerző­déshez vezet. A felek megállapították, hogy kedvező távlatok nyíl­tak arra, hogy állandó meg­állapodást kössenek a straté­giai támadó fegyverek kor­látozását. célzó teljesebb in­tézkedésekről. A felek egyetértenek ab­ban, hogy a stratégiai fegy­verek korlátozásában elért haladás rendkívül fontos hozzájárulás a szovjet—ame­rikai kapcsolatok erősítésé­hez és a világ békéjéhez. Az SZKP Központi Bi­zottságának főtitkára és az Egyesült Államok elnöke, megbeszéléseik alapján, 1973. június 21-én aláírta „a stra­tégiai támadó fegyverek to­vábbi korlátozásáról folyta­tandó tárgyalások alapelveit”. E dokumentum szövegét kü­lön nyilvánosságra hozták. Figyelembe véve azt a fon­tos szerepet, amelyet a vegyi fegyverekre vonatkozó haté­kony nemzetközi megállapo­dás betölthetne, a felek meg­állapodtak abban, hogy — más országokkal együttmű­ködve — továbbra is töre­kednek ilyen megállapodás megkötésére. A felek egyetértenek ab­ban, hogy meg kell tenni minden szükséges erőfeszí­Leonyid Brezsnyev és Ri­chard Nixon áttekintette a jelenlegi nemzetközi helyzet döntő fontosságú kérdéseit. A felek véleménye szerint a nemzetközi légkör javulá­sában lezajlott folyamat újabb, kedvező lehetőségeket ad a feszültség enyhítésére, a megoldatlan nemzetközi problémák rendezés '-e és a szilárd béke struktúrájának megteremtésére. INDOKÍNA A felek kifejezték a viet­nami háború befejezéséről és a béke helyreállításáról szóló megállapodás megkötésével és a megállapodást jóváha­gyó és támogató nemzetközi Vietnam-konferencia ered­ményeivel való mély meg­elégedésüket. A felek bizonyosak abban, hogy a vietnami háború be­fejezéséről és a béke hely­reállításáról kötött megálla­podás, illetve az ezt köve­tően a laoszi béke helyreál­lításáról és a nemzeti egyet­értés megteremtéséről létre­jött egyezmény megfelel a vietnami és a laoszi nép alapvető érdekeinek és vá­gyainak, s lehetőséget nyit Indokínában a szilárd béke megteremtésére a térségben elterülő országok független­ségének, szuverenitásának, egységének és területi sért­hetetlenségének tiszteletben tartása alapján. A felek hangsúlyozták, hogy szigo­rúan teljesíteni kell ezeket a megállapodásokat. A felek ugyancsak hang­súlyozták. hogy Kambodzsá­ban minél gyorsabban meg kell szüntetni a háborús konfliktust. EURÓPA A megbeszélések során a felek elégedetten állapítot­ták meg, hogy Európában aktívan folytatódik a feszült­ség enyhítésének, és, az együttműködés fejlesztésének folvamata. Kifejezték, hogy elégedet­tek az európai államok kap­csolatainak további normali­zálásával, amely az utóbbi években aláírt szerződések és megállapodások, egyebek között a szovjet—nyugatné­met szerződés eredménye. Ugyancsak üdvözlik annak lehetőségét, hogy az NDK és az NSZK ebben az évben tagja lesz az ENSZ-nek. és ezzel kapcsolatban emlékez­tetnek arra, hogy a Szov­jetunió, az Egyesült Álla­mok, Nagv-Britannia és Franciaország erre vonatko­zólag 1972. november 9-én négyoldalú nyilatkozatot írt alá. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok megerősítik azt a törekvésüket, hogv az 1972 máiusában Moszkvában elfo­gadott szovíet—amerikai kö­zös közlemény megfelelő té­teleitől vezérelve külön-kü- lön, vagy együttesen tovább­Az SZKP Központi Bizott­ságának főtitkára és az Egye­sült Államok elnöke részle­tesen megvitatta a Szovjet­unió és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi-gazda­sági kapcsolatok helyzetét és távlatait. A két fél megelé­gedéssel állapította meg, hogy az elmúlt évben hala­dást értek el kereskedelmi­gazdasági kapcsolataik nor­malizálásában és fejlesztésé­ben. A felek egyetértettek ab­ban, hogy a kölcsönösen elü­tést a Genfben ülésező le­szerelési bizottság munkájá­nak elősegítése érdekében. Tevékenyen részt fognak ven­ni azokon a megbeszélése­ken, amelyek a fegyverkezé­si hajsza korlátozására és megszüntetésére irányuló újabb intézkedések kidolgo­zását szolgálják. A felek megerősítik, hogy a végső cél az általános és teljes lesze­relés. beleértve a nukleáris leszerelést, szigorú nemzet­közi ellenőrzés mellett. ra is elősegítik Európában a békés kapcsolatok megszilár­dítását. A felek politikájuk fontos céljának tekintik a tartós európai béke biztosí­tását. Ezzel kapcsolatban meg­elégedésüket fejezik ki afö­lött, hogy sok ország, köztük a Szovjetunió és az Egyesült Államok közös erőfeszítései­nek eredményeképpen sike­resen befejeződött a július 3-án megnyíló európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet előkészítő munká­ja. A Szovjetunió és az Egyesült Államok olyan mó­don folytatja majd politiká­ját, hogy megvalósítsa az ér­tekezlet célkitűzéseit és meg­teremtse a földnek ebben a részében a jó kapcsolatok új korszakát. A két fél következetesen pozitív magatartást tanúsít­va az értekezlet iránt, meg­teszi azokat az erőfeszítése­ket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a legrövidebb időn tjeiül sikeresen befeje­ződjön az értekezlet. A két fél abból indul ki. hogy az értekezlet munkájában a haladás lehetővé teszi annak befejezését legmagasabb szin­ten. A Szovjetunió és az Egye­sült Államok az európai sta­bilitás és biztonság további megszilárdítása céljából hasz­nosnak tartja, hogy a poli­tikai feszültség enyhülését a katonai feszültség csökkené­se kísérje Közép-Európában. E téren nagy jelentőséget tulajdonítanak a közép-euró­pai haderők és a fegyverzet kölcsönös csökkentéséről és az ezzel kapcsolatos intézke­désekről folytatandó tárgya­lásoknak, amelyek 1973. ok­tóber 30-án kezdődnek. A fe­lek kijelentik, hogy más ál­lamokkal együtt készek hoz­zájárulni az adott probléma lényegét illetően a kölcsö­nösen elfogadható döntések eléréséhez annak az elvnek a szigorú betartása alapján, hogy nem szenvedhet kárt egyik fél biztonsága sem. KÖZEL-KELET A felek mélységes aggo­dalmukat fejezték ki a kö­zel-keleti helyzet miatt és kicserélték nézeteiket a kö­zel-keleti rendezés elérésé­nek útjairól. Ezzel kapcsolatban a fe­lek mindegyike kifejtette ál­láspontját az adott problé­máról. A két fél egyetértett ab­ban, hogy folytatják erőfe­szítéseiket a mielőbbi kö­zel-keleti rendezés előmoz­dítása céljából. Ezt a rende­zést az adott térségben levő valamennyi ország érdekei­vel összhangban kell megva­lósítani, meg kell feleljen függetlenségüknek és szuve- rénitásuknak, megfelelő mó­don számolnia kell a Palesz­tinái nép törvényes érdekei­vel. nyös együttműködést és a békés kapcsolatokat megszi­lárdítaná a kölcsönös gazda­sági kapcsolatok szilárd alapjának lerakása. A felek véleménye szerint a két országnak célul kell kitűznie, hogy a következő három évben á kereskedelem volumenét két-három mil­liárd dollárra emeljék. A felek határozottan le­szögezték, hogy a kiinduló­pont az a korábbi megálla­podás. amely a szovjet— amerikai kereskedelmi és más gazdasági kapcsolatok fejlesztését szolgáló kedve­zőbb feltételek megteremté­sére irányul. A szovjet és az amerikai fél leszögezte, hogy a ten­gerhajózás egyes kérdéseivel kapcsolatos 1972 októberi megállapodás aláírásának eredményeként mind több szovjet, illetve amerikai ke­reskedelmi hajó fut be az Egyesült Államok, illetve a Szovjetunió kikötőibe, a fo­lyó év május végétől pedig megindult a rendszeres utas­forgalom Leningrád és New York között. A találkozók során a tár­gyaló felek jegyzőkönyvet írtak alá arról, hogy közvet­len Moszkva—Washington és New York—Leningrád légi­közlekedés megteremtésével kiszélesítik a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti légiútvonalak hálózatét, nö­velik a járatok számát, i A két fél síkraszállt a kölcsönösen előnyös hosszú A felek úgy vélik, hogy a magas szintű tárgyalások, amelyek az őszinteség és a tárgyilagosság légkörében folytak, rendkívül értékesek voltak és jelentős módon hozzájárulnak a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zötti kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztéséhez. A felek véleménye szerint ezek a tárgyalások kedvezően be­folyásolják a nemzetközi kapcsolatokat. Egyetértettek a felek abban, lejáratú tervezetek mellett. Megvitattak egy sor olyan konkrét tervezetet, amelyben amerikai cégek vesznek részt, ideértve a szibériai földgáz szállítását az Egyesült Álla­moknak. Az Egyesült Álla­mok elnöke rámutatott arra, hogy az Egyesült Államok ösztönzi az amerikai cégeket konkrét javaslatok kidolgo­zására e tervezetekkel kap­csolatban, továbbra is komo­lyan és kedvezően vizsgálja majd mindazokat a javasla­tokat. amelyek a két fél ér­dekeit szolgálják. Jegyzőkönyvet írtak alá ar­ról is, hogy az 1973. októ­ber végéig terjedő időszak­ban megnyitják a Szovjet­unió washingtoni kereskedel­mi kirendeltségét és az Egye­sült Államok moszkvai ke­reskedelmi irodáját. Egyide­jűleg jegyzőkönyvet írtak aló az amerikai—szovjet keres­kedelmi kamara megteremté­sével kapcsolatos kérdésekről. * hogy a jövőben rendszeresen kell tartani csúcstalálkozó­kat. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára háláját fejezte ki Richard Nixonnak, az Egyesült Államok elnökének azért a vendégszeretetért, amelyben az Egyesült Álla­mokban tett látogatása ide­jén részesítette, s meghívta az elnököt, hogy 1974-ben látogasson el a Szovjetunió­ba. A meghívást elfogadták. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára Richard Nixon. az Egyesült Államn’- clnöke A NUKLEÁRIS HÄBORÜ ELHÁRÍTÁSA ÉS A HADÁSZATI FEGYVERZET KORLÁTOZÁSA KERESKEDELMI ÉS GAZDASÁGI KAPCSOLATOK TOVÁBBI FEJLŐDÉS A KÉTOLDALÚ EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS TERÜLETEIN nagy hatékonyságú energia­A tárgyaló felek megvizs­gálták a kétoldalú együtt­működés más területeinek kérdéseit is, mint például a környezetvédelem, az egész­ségvédelem, az orvostudo­mány és az űrkutatás kérdé­seit, valamint azokat az egyéb tudományos és mű­szaki problémákat, amelye­ket az 1972. májusi és a ké­sőbbi megállapodások ölel­nek fel. Kijelentették, hogy ezek a megállapodások a felvázolt programoknak meg­felelően kielégítően valósul­nak meg. A többi között megszerve­zik a legelterjedtebb és az emberiség szempontjából leg­veszedelmesebb betegségek — a rák, szív-, koszorúér megbetegedések, a fertőzéses betegségek és az izületi gyul­ladás — elleni harc haté­kony eszközeinek közös ki­dolgozását. Tovább kutatják a környezet problémáinak egészségügyi szempontjait. Egyeztetett tervek szerint folyik az előkészület a Szo­juz és az Apollo űrhajó kö­zös űrrepülésére. Ezeknek az űrhajóknak közös űrrepülé­sét, összekapcsolását, vala­mint a szovjet és az ameri­kai űrhajósok egymásnál te­endő kölcsönös látogatását a tervek szerint 1975 júli­usában hajtják végre. A korábbi megállapodások alapján és azoknak a lehető­ségeknek a figyelembevéte­lével, amelyekkel a Szovjet­unió és az Egyesült Államok az időszerű tudományos és műszaki problémák megol­dásában rendelkezik, újabb területeket jelöltek ki a kö­zös, gyümölcsöző erőkifejtés­re és megfelelő megállapodá­sokat kötöttek ebben a vo­natkozásban. AZ ATOMENERGIA BÉKÉS HASZNOSÍTÁSA Figyelembe véve azt, hogy mit jelent a két ország és az egész világ növekvő energe­tikai igényének kielégítése, és tudatában annak, hogy a ÉRINTKEZÉSEK, CSERÉK ÉS Figyelembe véve a szovjet —amerikai kétoldalú kapcso­latok általános bővülését és főképpen a tudomány, a technika, az oktatás, a kul­túra és a többi kölcsönös érdeklődésre számot tartó te­rületeken tapasztalható cse­rék mennyiségi növekedését, források feltárása előmozdít­hatja ennek a problémának a megoldását, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra és az Egyesült Államok elnöke megállapodást írt alá arról, hogy kibővítik és szi­lárdítják az együttműködést az irányított termonukleáris reakciók, valamint az anyag alapvető tulajdonságainak kutatásában. MEZÜGAZDASÄG Figyelembe véve a mező- gazdaság jelentőségét az em­beriség élelmiszer-szükségle­teinek kielégítése szempont­jából, valamint a tudomány és a technika szerepét a modern mezőgazdasági ter­melésben, a tárgyaló felek megállapodást kötöttek arról, hogy széles körűen kicserélik a mezőgazdasági kutatások tudományos tapasztalatait, valamint a mezőgazdaságra vonatkozó gazdasági adato­kat. oceanográfiai kutatás Figyelembe véve azt a kö­rülményt, hogy az óceánok tanulmányozásában mindkét ország rendkívül érdekelt és egyedi lehetőségekkel rendel­kezik, hangsúlyozva a szov­jet—amerikai oceanográfiai együttműködés eddigi nagy tapasztalatait, a tárgyaló fe­lek abban állapodtak meg, hogy kibővítik az együttmű­ködést ezen a területen és megállapodást írtak alá er­re vonatkozólag. KÖZLEKEDÉS A felek megállapodtak ab­ban, hogy van lehetőség a szovjet—amerikai együttmű­ködésre annak érdekében, hogy megoldásokat találja­nak a közlekedési problé­mákra. A felek az e téren kifejtendő széles körű, köl­csönösen előnyös együttmű­ködés lehetővé tétele céljá­ból megállapodást kötöttek ebben a vonatkozásban. EGYÜTTMŰKÖDÉS a felek megállapodtak abban,- hogy bővítik ennek a tevé­kenységnek a terjedelmét; újabb általános megállapo­dást kötöttek hatévi időtar­tamra az érintkezésekről, cserékről és az együttműkö­désről.

Next

/
Thumbnails
Contents