Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-24 / 146. szám
7973. június 24., vasárnap «> ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 A Magyar Karszt és Barlangkutató Társulat borsodi területi osztályának kezdeményezésére a közeli hetekben érdekes és izgalmas munka kezdődik a Bü'kk- hegységben, — amely elősegítheti Miskolc ivóvízellátásának javítását. A Herman Ottó Múzeum, a Borsodi Bányász és a Borsodi Vegyikombinát barlangkutató csoportjainak mintegy 50 tagja június 6-án, a Forrásvölgy feletti Kis-fennsí- kon vert tábort. Szabóczky Pál geológus-mérnök irányításával a nem mindennapi feladat elvégzésére széles körű kutatási programot dolgoztak ki. Elkészítik a Kis-fennsík geológiai térképét, leltárba veszik az ott található forrásokat, meghatározzák azok vízhozamát és vegyi összetételét, s felmérik a források vízgyűjtő területeit. Ezenkívül fi vízszintes és függőleges a.knabnrlangban végeznek feltárásokat a továbbjutás reményében. A barlangászoknak az elmúlt évben egy szűk sziklahasadék megbontásával sikerült mintegy 500 métert előrejutniuk a Kecs- kelyuk-barlangban és a föld alatti járatban kisebb vízfolyásra bukkantak. A táborozás alatt nem csak a barlang teljes feltárására törekednek, hanem a vízfolyás megfestésével arra is kíváncsiak, hogy a föld alatti patak hol és melyik forrásban jelentkezik a felszínen. Ilyen munkákat végeznek a tábor lakói, akik július 16-ig dolgoznak egyfolytában, hogy az iparváros részére újabb karsztvíznyerő helyeket derítsenek fel. Tanulmány Harmónia ' ..légy szíves, hozd ű ide” feladatokat kaptáit, amikor egészen kicsik voltak. Ahogy nőttek, úgy lettek nagyobbak a kérések is. A tétlenséget' nem ismerték meg, az unalmat sem. A göncruszkai gyerkek szeretnek Simonéknál időzni, egyszerűen csak azért, mert jó náluk. A Dobó István Termelő- szövetkezetben hallottam róluk. Ketten mondták egyszerre a nevüket, amikor azokról a kis segítőtársakról érdeklődtem, akik ott vannak minden nyáron, ahol legtöbb a.munka. — Simon Csaba és öcsi! Minden nyáron eljönnek barackot, krumplit szedni. Annyit dolgoznak, mint bármelyik felnőtt. — Húsz láda barackot szoktunk szedni naponta. Ezért 100—150 forintot kapunk. Nagymama, Laci és én járunk a barackosba — magyarázza a 14 éves Csaba. — A keresetünknek mindig megvan a helye. Hol ez, hol az kell. Csaba gimnáziumba megy szeptemberben Sárospatakra. Kollégiumban lakik majd. Tavalyi keresetéből és az ideiből is ruhanemű kell. Már csak a télikabát, és néhány apróság hiányzik. A 13 éves Laci más „beruházásokról” beszél: —■ A tavalyi pénzen megkaptam mindent, amire szükségem volt. Régóta szerettem volna egy játékot, tavaly futotta a pénzből. Kaptunk édesanyától egy- egy Sokol rádiót. Tánczenét hallgatunk rajta és a körkapcsolásos meccs-közvetítés a kedvenc műsorunk. A barackszüret júliusban lesz. Addig a háztáji gazdaság ad munkát a két testvérnek. — Szőlőnk van, krumplink, répánk. Ezekben mindig sok a kapálni való. De olyan hosszúak n napok, hogy bőven jut idő erre is. Délelőtt játszani szoktunk idehaza, és elvégezzük mellette a házi munkát. Gyorsan kész vagyunk vele, mert elosztjuk. Jolika, a harmadikos kishúgunk most például a mi szobánkat takarítja. Mi meg a konyhában csinálunk rendet az ebéd után. Jól telnek a nyári napok, de azért az esték a legkellemesebbek. Ilyenkor együtt van a család. Befejezik a ház körüli munkát, vacsoráznak, megbeszélik a másnapi dolgokat, és mindenki azt teszi, amihez éppen kedve van. Csaba, Laci és Jolika édesanyja halk szavú, kedves asszony. A gyerekek mókáin még akkor is szívből nevet, amikor csak mesél róla. Ha fiai szorgalmát, munkaszeretetét dicsérik, elpirul, s csak eny- nyit mond: — Jó gyerekek. S ha a munkára nevelés titkáról faggatják, jó receptet mond: — Mindig ügyeltünk arra, hogy ne legyen túl nagy a feladat, ne váljék teherré a munka. De azt hiszem ennél is fontosabb, hogy mindhárom gyerek jól érzi magát itthon, a családban. Mindenki úgy érzi, hogy a másikért, mindannyiunkért dolgozik. dolgos gyerekeknek ismerik őket, a termelőszövetkezetben tizenévesen szereztek maguknak rangot. Az indítékról kevesebbet; tud a falu. Ez pedig a harmónia. Lcvay Györgyi TeUínger István linómetszete JUHÁSZ JÓZSEF: Felelősség Akarva-akaratlan felelős lettél, hogy ezután mit és hogyan élünk. De kérdőre majd nem az Isten, sem a kozmetikáit miág von, hanem az ernyedtség szakadt szárnyaimon. Goncruszkán Egy család segítséget kér — Szerencse, hogy nem volt igazi tél! Ha erre a tetőre hó is esik ... Bizony szerencse. A tető ugyanis gyakorlatilag alig- alig létezik már. A nádfedél megbomlott, egy részét elhordta a szél, lemosta az eső, hatalmas lyukak tátongnak rajta. A málladozó falak dűlőfélben. Az egyszál bejárati ajtó is rokkant — egyenesen a konyhába nyílik — az üveget fólia helyettesíti. Nemigen laknak ma már nálunk ilyen „házban”. Ebben mégis laknak. Megpróbálnak lakni, papírokkal takargatva a bútort a becsurgó esőtől, védekezve valamennyire a korhadástól, a penésztől, de nem nagyon sikeredik. A televízió, a mosógép is tönkrement már, különben itt nincs is villany. Bizony, szerencse, hogy nem volt igazi tél. mert ez a tető a vastag hótakarót nem igen bírta volna el. De kiadós. nyári zóporok persze vannak. Ebben a házban laldk özv. Révész Lajosné. Kilenc gyerekével. A gyerekek közül a legidősebb 18 éves. a többiek ' általános iskolás korúak, vagy ennél fiatalabbak. Tulajdonképp az is döbbenetes, hogy özv. Révész La- josné halk po unszolással sorolja a tényekei és nem veszekedve. Lehet: máshol esetleg hangos, de ez is érthető, ha így van. Panaszolásai közben kék szeme néha könnyel telik meg, de ezt gyorsan kitörli, összeszedi magát, mint aki nem akar gyengének látszani. Valamiért Matyó-tanyának nevezik ezt a helyet, itt, a Hemád völgyében, Ócsalános közelében, a Vadász patak mentén. özv. Révész Lajoené alföldi születésű ember, aki a gulyához, a kondához ért. Körülbelül öt évvel ezelőtt — akkor még nem özvegyként — pásztornak szegődött az ócsanalosi tsz-hez. A férje súlyosan megbetegedett, és 1970 nyarán meghalt. Akkor már 11 gyrek volt a családban, kettő azóta elköltözött innen. Mit tud kezdeni egy asszony ilyen nagy családdal? Hogyan tudja nevelni a gyerekeket? Egyáltalán megtartani, életben tartani? Kénytelen volt lemondani az állásáról, hiszen a — nagyobb részt kiskorú — gyerekekkel otthon kellett lennie. Lemondott a pásztorkodásról. pedig tudta, hogy még nehezebb évek következnek. A pésztorházat természetesen át kellett adnia az új pásztornak, neki pedig a tsz ezt a tanyát, melyben jelenleg is lakik biztosította. — Nem volt ez a tanya persze ilyen állapotban — mondja Révészné. — Tudom, hogy a gyerekek is kórt okoztak benne. Dehát ennyi gyerek! És mind eleven ! Kevés az én erőm mégis . .. — Sok baj van velük? — Hát... Gyanakvóan visszahúzódik. Ott érzi a bujkáló kérdést, az állami gondozásról. Ezek az anyák pedig nem olyan típusúak, akik állami gondozásba adják a gyerekeket, Nem várja meg a kérdést, ő kezdi el: — Semmiképpen sem adnám őket állami gondozásba ... Tudom, hogy nehéz ezt megérteni másnak, talán nem is lehet Mert amit itt lát, az tényleg nem embernek való állapot. Mégis, mégis, a családnak együtt kell maradnia. Én megpróbálom együtt tartani. — Mennyi a jövedelem? — összesen 2471 forint. A nagylány dolgozik, meg a nyugdíj, meg az árvasági. Ebből adódik a 2471 forint. Hallgatunk. Nézzük az udvaron szaladgáló gyerekeket. — Megpróbált már elköltözni innen? — Igen, de nem megy. Nehéz ennyi gyerekkel. Mikor vállalhatok munkát? Hol? — „Csé”-lakás? — Egyszer megvolt a kezdéshez szükséges pénzünk. A férjem akkor volt beteg. Sokfelé kellett a pénz, elfogyott, nem tudom összegyűjteni. — A tetőt nézzük. — Ha legalább ezt meg tudnám csináltatni! Már az is jó lenne! A tsz adna is nádat, de kellene még hozzáértő ember is, aki a tetőt benádazza. Száz forint napszámnál kevesebbért senki nem jönne el, inkább 150 forintért jönne. Nem bírom megfizetni... Lehet: sokfelé járt már ez az asszony segítségért kilincselve, de az biztos, hogy kevés sikerrel.Bizo- nyára mindenütt kellő indokokat lehet felsorolni, hogy ezért és ezért nem segíthetünk, nem adhatunk többet. Mégis: nem tudnának valakik segíteni? Legalább a tető rendbehozásával? Talán az lerme jó, ha valamely üzem szocialista brigádja felfigyelne ennek a nagy családnak gondja- bajára. Hátha találnának valami módot! Hátha mégis sikerül őzt. Révész Lajosné terve: együtt tartani a családot. Tisztességgel felnevelni a gyerekeket. Mindenekelőtt pedig — életben tartani őket. Priska Tibor Július 28-tól, csütörtöktől olyan film kerül a premiermozik vásznára, amit aligha kell bemutatni. Híre megelőzte több mint egy évtizeddel. Dalai már régóta mindennaposak nálunk, színpadi' változata is eljutott hozzánk, előbb a. szegedi játékok színpadára egy gyengécske külföldi vendégegyüttes előadásában, majd a Fővárosi Operettszínház tűzte műsorára. A 'West Side Story, a milliós tömegek előtt népszerű Bernstein — a televízió nagyszerű zenei ismeretterjesztő műsoraiból a fél ország ismeri — világhírű musicaljének filmváltozata- —, ha igen nagy késéssel is — elkerült mozijainkba. Képünkön a film egyik kockája. Finom aromák titka Jó száz évvel ezelőtt nyílt meg Moszkvában az első illatszer és kozmetikai vállalat. Tulajdonosa ravaszsághoz folyamodott, hogy bebizonyítsa: az orosz illatszerek nem maradnak el az akkoriban uralkodó francia parfümök mögött. Forgalomba hozta az újfajta illatszert, ám néhány flakont francia parfümmel töltött meg, előzőleg bizonyos, — csupán ő általa ismert — jellel ellátva. A kísérlet sikerült: a vevők elégedettek voltak az újdonsággal, úgy annyira, hogy inkább a megielölt flakonok tartalmát kifogásolták. Nem egykönnyen került az ember birtokába a finom aromák titka. Mennyi erőfeszítésbe került, míg előteremtették az illatszerek készítéséhez szükséges komponenseket! A cetek zsigereiből szedik ki az igen értékes árnbrát, amely tartóssá teszi az illatokat. A pézsmaszarvas belső el- választású mirigyei szolgáltatják a mósuszt, felhasználják továbbá a vad- macska és a hód váladékait. Ezeken az állati eredetű anyagokon kívül, az illat- szergyártásban kis meny- nyiségben szükség van növényi főzetekre, kivonatokra, gyantákra, olajokra, levelire is. A vegyi szintézis rengeteg illő anyagot szolgáltatott, amelyek megközelítik a természetes — szegfű, jázmin stb. — illatokat. Sikerült ámbrapótlót — amboxidot — is előállítani. Az illatok finomságát a különböző aromatikus anyagok vesződséges és igen gondos „hozzáillesz- tése” útján érik el. Ugyanis minden illatszerben több tucat komponens van. A „Krasznaja Moszkva” parfümben például a komponensek száma meghaladja a hatvanak A jó minőségű illatszerekben állandóan érvényesülni kell a jellegzetes „vezető” illatnak. Természetesen az illat a fő, de a tudósok már arra is gondolnak, hogy az illatszerek ezenkívül meghatározott gyógyító tulajdonságokkal is rendelkezzenek. A Nova ja Zarja illatszereit nemcsak a Szovjetunióban kedvelik. A vállalat a világ sok államába, köztük valamennyi szocialista országába exportálja termékeit. S ez a szovjet illatszeripar kiválóságát, a szovjet „illattervezők” kifinomult _ ízlését, szakértelmét dicséri.
