Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-03 / 128. szám

WS, JBi*« 3L, wfflmap @BH54flÄ@YÄB 3 Közútjaink és gondjaink Rwrwod, »ic ország legnagyobb Ipari megyéje, ha­zánk területének 7,8 százalékát foglalja magában. E megye adja Magyarország nyersvas- és acéltermelésé­nek kétharmadát, a vegyipari termelés 25—30, a szén- termelés 22 százalékát. Szvíkebb hazánk foníos ásvá­nyi és építőanyagiparí nyersanyagokkal — kővel, ka­viccsal, érccel stb. — rendelkezik. Mezőgazdaságunk termékeiből a megyei igényen túlmenően jut áru más megyébe, vagy országba is. A termelés, s a beruházá­sok nagyarányú növekedése mind több szállítást, jó köz­utakat igényel. Varga József, a KPM Közúti Igazgatósá­gának vezetője a KTE na­pokban megtartott tudomá­nyos ülésén ezeket mondot­ta: — Megyénkben évente 30 millió tonna árut kell szál­lítani, az erre fordított szál­lítási teljesítmény 316 mil­lió árutonna kilometer. Az áruszállítás mellett a megye úthálózata biztosítja az évi több mint 160 millió utas közúti tömegközlekedési le­hetőségét is, 766 millió utas­kilométer teljesítmény mel­lett. Külön kiemelendő, hogy Miskolc város tömegközle- kedésének közúti járművei évente SS millió utas szál­lításával 416 millió utaskilo­méter teljesítménnyel vesz­nek részt a. személyszállítás lebonyolításában. A megye területéről indul ki az úgynevezett északi szállítási tengely. Ez bizto­sítja az északkeleti iparvi­dék kapcsolatát az ország központi, valamint a nyuga­ti területen elhelyezkedő ipa­ri koncentrációkkal. A megye szempontjából is igen fontosak a nemzetközi kapcsolatok, összefüggések. Napjainkban jelentős helyet tölt be Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye, az európai észak­déli irányú idegenforgalmi útvonalaknak keletre tolódá­sa végett. Várhatóan Stock­holm — Gdansk. — Varsó — Krakkó — Miskolc lesz az újabb főirány, s innen el­ágazva halad Jugoszlávia, Görögország és Románia fe­lé. A megye hosszú szaka­szon határos Csehszlovákiá­val. összesen öt határátkelő­hellyel rendelkezik. A megyei, az országos és a nemzetközi igények nagy, s egyre növekvő követelmé­nyeket támasztanak közút­jainkkal szemben. A. kérdés önmagából adódik: bírják-e útjaink a növekvő forgal­mat; a javítás, korszerűsítés lépést tart-e a fejlődéssel? A megye közúthálózatának hossza 51)47 kilométer. Ebből 2496 kilométer a KPM Köz­úti Igazgatóság kezelésében van, a töb& a tanácsszer­vekhez tartozik. Hosszú-hosszú ideig ősko­ri, nehéz, emberi, fizikai munkát igénybe vevő mó­don építettük, javítottuk az utakat. 1968-cal kezdődően szinte forradalmi változás, nagyarányú műszaki fejlesz­tés kezdődött, s valósult meg. Az emberek munkáját négy önvezérlésű finischeres gépsor, valamint nyolc gép­lánc könnyíti meg. A gép­sor valaha mesésnek ható teljesítménnyel dolgozik: na­ponta 500—800 méter hosz- szúság'ban terít, s hengerel aszfaltszőnyeget. S mi az eredménye? Varga József ezt mondja: — 1.968 óta, de főleg az utóbbi három évben össze­sen 1000 kilométer hosszú­ságban erősítettük meg. kor­szerűsítettük a borsodi uta­kat. így a megye határától, Mezőkövesd tői Miskolcig korszerűsítettük, az 3-as szá­mú főközlekedési útvonalat. Felsőzsolcától csaknem Sá­toraljaújhelyig értünk el o 37-es útvonal korszerűsíté­sével, Hadd mondjam el, hogy országosan egyedülálló új módszert alkalmazunk, mész­kőzúzalék felhasználásával nemesített, útpadkát építünk. Ez nemcsak irányítja éjjel és ködben a gépkocsivezetőt, hanem egyúttal biztonsá­gossá is teszi a közlekedést. e Az igazgatóság mintegy 800 kilométer hosszban vég­zett itatásos hengerlést, mint a sok között Sajószentpéter —Szín, Putnok—Borsodbóta, Űzd—Királd—Putnok, Sátor­aljaújhely—Zemplénagárd, Legyesbénye—Monok, Gesz- tely—Kesznvéten, Hejőpapi— Hejőbába között, olyan helye­ken, ahol majdnem járhatat­lan volt az út, s többnyire csak lépésben lehetett közle­kedni. A tendenciaváltozást igen jól érzékelteti az ú tini nőség­ről készített statisztika. 1965-ben például közel 1100 kilométer hosszú makadám-, s mindössze 207 kilométer aszfaltút volt. Az elmúlt évi statisztika szerint a maka­dámút 259 kilométerre sor­vadt, az aszfaltút hossza pe­dig 1651 kilométerre növe­kedett. Az igazgatóság kérésére az Üt- és Vasúttervező Vállalat felmérést végzett. A tanul­mány szerint az ide tartozó közú (hálózatból elfogadható állapotú 493, közepes állapo­tú 903, s rossz állapotú 1055 kilométer. Ezek az adatok jól tükrözik, hogy az igaz­gatóságnak. s az utat építő alvállalkozóknak sok-sok tennivalója van még. A gondot fokozza, hogy a megye közútjain mind na­gyobb tehergépkocsi egysé­gek, házgyári trélerek, ka­mionok. KRAZ, Rába, Tát­ra tehergépkocsik, s Ikarus 55, 66 típusú farmotoros au­tóbuszok közlekednek. Ezek jelentős mértékben megrövi­dítik a meglevő, és a még nem korszerűsített, meg nem erősített utak élettartamát. Az útak megerősítésében, korszerűsítésében van egy egészséges tendencia. Az utóbbi három évben a me­gyei tanács és a járási szer­rek vezetőivel történt egyez­tetések eredményeképpen a nagyobb forgalmú összekötő utak megerősítésére kerül sor. Az útépítés, megerősítés jó ütemben halad. Közismerten rossz volt az egyetemváros­tól a vasgyárig vezető t’.'li terelőút. A több mint 7 kilo­méteres útszakasz korszerű­sítését már majdnem elvé­gezték, a finischeres gépsor a vasgyár felé közeledik. Innen az építéssel, az asz­faltszőnyeg-terítéssel a DI- GÉP mellett elhaladva, a Lorántffy utcán át érnek majd ki a miskolc—lillafüre­di útra. Ez jó feltételeket te­remt a közlekedéshez, ugyan­akkor tehermentesíti a város forgalmát. A másik finischeres gép­sor a 2 6-os számú főút el­fáradt burkolatát újítja fel, Miskolc és Sajószentpéter között. Az út 8 centiméter vastag aszfaltszőnyeg-terí­tést, valamint útpadka ne­mesítést. kap. A gyorsaságra jellemző, hogy bár április­ban kezdtek a munkához, de egy hónapon belül vé­gezni is akarnak vele. A harmadik finischeres gépsorra vár — ez évben és jövőre — Miskolc és Cseh­szlovákia országhatár közötti útszakasz korszerűsítése. A gépsor a munkát e héten Szikszónál kezdte meg, s a cikk megjelenése idején va­lószínűleg elérte Aszalót. Ez évben Enesig szeretnének el­jutni, s ha mód és lehetőség van, Szikszótól Felsőzso Icáig is szeretnék korszerűsíteni az utat. A második világháborútól időben messze elha ladtunk. Vannak azonban tennivalók, amelyeket a korábbi rend­szerek mulasztásából most kell elvégezni. Sajnálatos, de valóságos tény, hogy az út hálózatnak mindössze 40 százaléka szélesebb 5 méter­től, 60 százaléka alatta van, és ezeken az útvonalakon a mellőzés, az előzés, vagy ki­térés végett a járművek kénytelenek az útpadkát is igénylőé venni. Sárospatak és Zemplénagárd között a régi 4 méter széles elavult bur­kolatot 6 méterre szélesítik, közel 40 centiméter vastag­ságban erősítik meg. Ez év­ben 15 kilométer távolság­ban szélesítik az utat, s jö­vőre folytatják a munkát, egész Cigándig. Hejőpapi. s Hejőbába között tavaly kezd­ték meg a munkát. Itt to­vább dolgoznak, s ez évben Tiszapalkonyáig akarnak el­jutni. Itatásos hengerléssel erősí­tik meg az utat Tiszalúc és Tiszadob között. Az ilyen munkát már be js fejezték Hejőszalontán. Itatásos hen­gerléssel erősítik meg az vitat Borsodszentgyörgyön is. Ebben az évben összesen 320 kilométer hosszúságban kor­szerűsítik és erősítik meg Borsod útjait. Érdemes még megemlíteni, hogy ez évben Majláth-tóí Hámorig megjavítják a lilla­füredi utat, s 1974—75-ben a Bükkön át Egerbe vezető út Hollóstetőtől a megye hatá­ráig aszfaltszőnyeget kap. Csorba Barnabás A Kertészeti Egyetem tangazdaságának szigetcsépi kerületén nagy teljesítményű gépek végzik a 360 hektáros szőlőültetvény vegyszeres gyomirtását. A traktor vontatásé perme­tezőgépekre házilag készített szórófejeket szerettek, amelyek a vegyszert csak a szőlő soraiba juttatják. A sorközökben a homok „megfogása” és szervesanyag-utánpótlás céljá­ra rozst termesztenek A laboratóriumi mnnka megyénkben is egyre népszerűbb a nők körében. Képünk a Sá­toraljaújhelyi Dohánygyárban készült Fotó: Szabados Baromfitelep Halmaién A halmaj i Aranykalász Ttsz-ben van a megye egyik legrégebbi. nagy baromfi te­lepe. A Vasonca patak part­ján elterülő baromfitelep korszerű épületeiben már évek óta kiváló eredménye­ket érnek el a szakképzett baromfigondozók. A iázenikétezoes tojóállo­mány elsősorban keltetésre alkalmas, tenvésztojást „ter­mel”. Az egri baromfikelte­tőt látják ei innen a legjobb minőségű temyésztojássaJ. Évente több, mint egymillió tenyésztői ást értékesít a tsz. Több százezer étkezési tojást is küld a gazdaság a piacok­ra. A bsroínffiíiatap egy részé­ben pecsenyecsirke hizlalás­sal. foglalkoznak. Évi tervük több, mint 80 000 pecsenye­csirke. A nagyüzemi barom­fitelep nagy segítséget nyúj­tott az idén az Aranykalász Tsz-hez tartozó hat község: H alma j. Rásonvsápberencs, Kázsmárk, Léh, Csobád és Kiskimázs háztáji baromfüál- 1 orn én várnak fel ja ví tósáh oz. 30 000 darab, úgynevezett elő­nevelt, 4—5 hetes csirkét ad­tak el olcsón a háztáji gaz­daságoknak. Így a legjobb tojástermelő és hústermelő fajták kerültek a háztáji gaz­daságokba is. Aratási eiikészíiletek teÉiiireti Még egy hónap választ el a nagy munka kezdetétől, de az abaújkéri ötéves Terv Tsz-ben már minden előké­születet megtettek, hogy gyors, zavartalan legyen az aratás. A gépi munkák már az előző évben sem okoztak gondot, de nehezen oldották meg a termények tárolását. A tsz idei beruházásaival ezt a gondot is véglegesen megold.ia. ! Idei beruházásaik közé tar­tozik egy kisebb, hidegleve- gős terményszárító megépí­tése. Ennek teljesítménye 8— 10 nap alatt, mintegy 30 va- gonos. Hasonló szárítót épít a szomszédos boldogkővár­aljai tsz is. Könnyíti, gyor­sítja az. építkezést, hogy a boldogkőváraljaiak jól fel­szerelt műhelyében készítik el mindkét terményszárító részére a szélfúvó berende­zéseket. Az abaújkériek másik, az aratást is segítő beruházása két terménytároló megépíté­se. Ezek is hamarosan elké­szülnek, s 140 vagon szemes­termény tárolására lesznek alkalmasak. I M fagyasztá és az ember M indennapi életünk sajátos kérdése életszínvonalunk me©*, ítélése. A „hogyan élünk?” kérdésre társadalmi mére­tekben nemcsak a gazdagodó ország, az évente felépülő több tízezer lakás, útjaink autóforgalma, táplálkozásunk és öltözködésünk felel, hanem népünk politikai közérzete, olva­sottsága, •kulturális érdeklődése, szellemi gyarapodása is. Meg­válaszolható azonban a kérdés más oldalról is: úgy élünk, ahogyan dolgozunk. Nem szaladunk túl gazdasági lehetősé­geinken. viszont minden igyekezetünkkel adottságaink ki­használására törekszünk. Életszínvonalunk fonása a munka: csak azt fogyaszthatjuk el, amit megtermeltünk. Mai anyagi életkörülményeink általában összhangban állnak gazdasági fejlettségünkkel, nemzeti jövedelmünkkel, amelynek egy fő­re jutó összege átszámítva évi 900—1000 dollár. Az utóbbi időben mind számottevőbben erősödik a köz­véleményben az a reális felfogás, amely a gazdasági fejlődéssel kapcsolja össze, annak függvényében vizsgálja az életszínvonal emelkedését. Szocialista termelésünk egesz gaz­dasági munkánk alapvető célja a társadalom tagjai növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek minél teljesebb kielégí­tése. a személyiség minden irányú fejlesztése, az ember tény­leges értékeinek gyarapítása. Életszínvonal-politikánk azt az utat követi, amelyet a párt X. kongresszusának határozata így jelöl meg: ..A termelés emelésével összhangban növelni kell a nép jólétét, gazdagítani életét, biztosítani műveltségé­nek gyarapítását...” Társadalmi törekvéseinkben fontos helyet foglal el az anyagi helyzet javítása, a kulturált éleihez szükséges javak mennyi­ségének mind teljesebb biztosítása. Ugyanakkor elutasítjuk a fogyasztó fogalmának felszínes értelmezését, az embert csu­pán anyagi javakat vásárló társadalmi lénnyé degradáló .ál­láspontot. A jó emberi közérzetnek, az értelmes jómódnak a megvásárolható dolgok mennyiségén és minőségén túl számos nem árujelleg«! — politikai, egészségügyi, erkölcsi — össze­tevője is van. Kifejezőbb, igazibb tehát, társadalmi törekvé­seinket jobban segíti, ha a „fogyasztó szempontjaink” túlér­tékelése helyett az ember teljesebb és minden irányú szol­gálatát állítjuk. A „fogyasztás szempontjai” természetesen fontos társadalmi igényeket fejeznek lei —, de nem kizáró­lagos meghatározói az életkörülményeknek. M i a jólétet, az értelmes életet nem azonosítjuk az elfo­gyasztható anyagi javak pazarló bőségével' Amikor az életszínvonal gyorsabb emelésére törekszünk, nem az egyes tőkés rétegek életszínvonalát, és nem a burzsoá fo­gyasztási modellt tekintjük példaképnek. Nem a kapitalista értelemben vett jómódot utánozzuk. A tartalmában és for­májában is eszményeinknek, erkölcsi normáinknak, huma­nista céljainknak megfelelő szocialista életmód kialakítására törekszünk. Elvetjük az olyan jólétet, amelyben a dolgok uralják az embert. Az anyagi javak bőségének, választéká­nak az a szerepük, hogy eszközként szolgálják az egyének tehetségének, emberi értékeinek teljes kibontakozását. Mi ilyen jólétre törekszünk, amelyben művelt, jellemes. boldo­gulásukat a közösséggel együtt kereső, egészséges emberek a javak elfogyasztok A tartalmas, humánus szocialista életmód, az emberi érté­keket elismerő, annak gyarapítását serkentő társadalmi igaz­ságosság sokkal vonzóbban beszélhet rendszerünkről, mint a szuper-gazdag tőkés államokról a háztartások gépesí­tettsége, vagy az autók száma. Ez magyarázza, hogy a hol­napért felelősséget érző, humánus gondolkodású emberek százezrei ismerik fel a gazdaságilag fejlett tőkés államokban ’is: az „élet értelméről” és „minőségéről” a „jólét tartalmá­ról” és „eszményeiről” a szocialista népek törekvései adják a reális és követhető modellt, nem pedig a tőkés érdekeknek megfelelő, az anyagi javak mindenhatóságát hirdető, fogyasz­tás a fogyasztásért gyakorlata. , Gazdagodó életünk sokasodó tényei és tapasztalatai arra intenek, hogy iparunknak, kereskedelmünknek, közlekedé­sünknek. kulturális műhelyeinknek, az emberi életkörülmé­nyekkel foglalkozó intézményeinknek, céltudatosan munkál­kodniuk kell a szocialista jómód általánossá válásáért. a z elmondottakból együttesen következik, hogy társadal­munknak az anyagi javak bőségének növekedésevei egy- idöben meg kell tanulnia, mit jelent értelmesen, kultu­ráltan, jól élni. (Kalória- vagy szeszfogyasztásunk számadatai nemzetközi összehasonlításban is elgondolkoztatóak.) Keres­kedelmünknek, kulturális intézményeinknek és a munkahelyi kollektíváknak is többet kell foglalkozniuk azzal, hogy mi­ként. lehet a nagyobb jövedelmet értelmesen elkölteni, hogyan lehet az adott jövedelemmel és a növekvő szabad idővel oko­sabban. jobban élni, miként lehet eszköz az utazás, a tele­vízió vagy az autó a család műveltségének, ismereteinek gya­rapításában.

Next

/
Thumbnails
Contents