Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-03 / 128. szám
WS, JBi*« 3L, wfflmap @BH54flÄ@YÄB 3 Közútjaink és gondjaink Rwrwod, »ic ország legnagyobb Ipari megyéje, hazánk területének 7,8 százalékát foglalja magában. E megye adja Magyarország nyersvas- és acéltermelésének kétharmadát, a vegyipari termelés 25—30, a szén- termelés 22 százalékát. Szvíkebb hazánk foníos ásványi és építőanyagiparí nyersanyagokkal — kővel, kaviccsal, érccel stb. — rendelkezik. Mezőgazdaságunk termékeiből a megyei igényen túlmenően jut áru más megyébe, vagy országba is. A termelés, s a beruházások nagyarányú növekedése mind több szállítást, jó közutakat igényel. Varga József, a KPM Közúti Igazgatóságának vezetője a KTE napokban megtartott tudományos ülésén ezeket mondotta: — Megyénkben évente 30 millió tonna árut kell szállítani, az erre fordított szállítási teljesítmény 316 millió árutonna kilometer. Az áruszállítás mellett a megye úthálózata biztosítja az évi több mint 160 millió utas közúti tömegközlekedési lehetőségét is, 766 millió utaskilométer teljesítmény mellett. Külön kiemelendő, hogy Miskolc város tömegközle- kedésének közúti járművei évente SS millió utas szállításával 416 millió utaskilométer teljesítménnyel vesznek részt a. személyszállítás lebonyolításában. A megye területéről indul ki az úgynevezett északi szállítási tengely. Ez biztosítja az északkeleti iparvidék kapcsolatát az ország központi, valamint a nyugati területen elhelyezkedő ipari koncentrációkkal. A megye szempontjából is igen fontosak a nemzetközi kapcsolatok, összefüggések. Napjainkban jelentős helyet tölt be Borsod-Abaúj-Zemp- lén megye, az európai északdéli irányú idegenforgalmi útvonalaknak keletre tolódása végett. Várhatóan Stockholm — Gdansk. — Varsó — Krakkó — Miskolc lesz az újabb főirány, s innen elágazva halad Jugoszlávia, Görögország és Románia felé. A megye hosszú szakaszon határos Csehszlovákiával. összesen öt határátkelőhellyel rendelkezik. A megyei, az országos és a nemzetközi igények nagy, s egyre növekvő követelményeket támasztanak közútjainkkal szemben. A. kérdés önmagából adódik: bírják-e útjaink a növekvő forgalmat; a javítás, korszerűsítés lépést tart-e a fejlődéssel? A megye közúthálózatának hossza 51)47 kilométer. Ebből 2496 kilométer a KPM Közúti Igazgatóság kezelésében van, a töb& a tanácsszervekhez tartozik. Hosszú-hosszú ideig őskori, nehéz, emberi, fizikai munkát igénybe vevő módon építettük, javítottuk az utakat. 1968-cal kezdődően szinte forradalmi változás, nagyarányú műszaki fejlesztés kezdődött, s valósult meg. Az emberek munkáját négy önvezérlésű finischeres gépsor, valamint nyolc géplánc könnyíti meg. A gépsor valaha mesésnek ható teljesítménnyel dolgozik: naponta 500—800 méter hosz- szúság'ban terít, s hengerel aszfaltszőnyeget. S mi az eredménye? Varga József ezt mondja: — 1.968 óta, de főleg az utóbbi három évben összesen 1000 kilométer hosszúságban erősítettük meg. korszerűsítettük a borsodi utakat. így a megye határától, Mezőkövesd tői Miskolcig korszerűsítettük, az 3-as számú főközlekedési útvonalat. Felsőzsolcától csaknem Sátoraljaújhelyig értünk el o 37-es útvonal korszerűsítésével, Hadd mondjam el, hogy országosan egyedülálló új módszert alkalmazunk, mészkőzúzalék felhasználásával nemesített, útpadkát építünk. Ez nemcsak irányítja éjjel és ködben a gépkocsivezetőt, hanem egyúttal biztonságossá is teszi a közlekedést. e Az igazgatóság mintegy 800 kilométer hosszban végzett itatásos hengerlést, mint a sok között Sajószentpéter —Szín, Putnok—Borsodbóta, Űzd—Királd—Putnok, Sátoraljaújhely—Zemplénagárd, Legyesbénye—Monok, Gesz- tely—Kesznvéten, Hejőpapi— Hejőbába között, olyan helyeken, ahol majdnem járhatatlan volt az út, s többnyire csak lépésben lehetett közlekedni. A tendenciaváltozást igen jól érzékelteti az ú tini nőségről készített statisztika. 1965-ben például közel 1100 kilométer hosszú makadám-, s mindössze 207 kilométer aszfaltút volt. Az elmúlt évi statisztika szerint a makadámút 259 kilométerre sorvadt, az aszfaltút hossza pedig 1651 kilométerre növekedett. Az igazgatóság kérésére az Üt- és Vasúttervező Vállalat felmérést végzett. A tanulmány szerint az ide tartozó közú (hálózatból elfogadható állapotú 493, közepes állapotú 903, s rossz állapotú 1055 kilométer. Ezek az adatok jól tükrözik, hogy az igazgatóságnak. s az utat építő alvállalkozóknak sok-sok tennivalója van még. A gondot fokozza, hogy a megye közútjain mind nagyobb tehergépkocsi egységek, házgyári trélerek, kamionok. KRAZ, Rába, Tátra tehergépkocsik, s Ikarus 55, 66 típusú farmotoros autóbuszok közlekednek. Ezek jelentős mértékben megrövidítik a meglevő, és a még nem korszerűsített, meg nem erősített utak élettartamát. Az útak megerősítésében, korszerűsítésében van egy egészséges tendencia. Az utóbbi három évben a megyei tanács és a járási szerrek vezetőivel történt egyeztetések eredményeképpen a nagyobb forgalmú összekötő utak megerősítésére kerül sor. Az útépítés, megerősítés jó ütemben halad. Közismerten rossz volt az egyetemvárostól a vasgyárig vezető t’.'li terelőút. A több mint 7 kilométeres útszakasz korszerűsítését már majdnem elvégezték, a finischeres gépsor a vasgyár felé közeledik. Innen az építéssel, az aszfaltszőnyeg-terítéssel a DI- GÉP mellett elhaladva, a Lorántffy utcán át érnek majd ki a miskolc—lillafüredi útra. Ez jó feltételeket teremt a közlekedéshez, ugyanakkor tehermentesíti a város forgalmát. A másik finischeres gépsor a 2 6-os számú főút elfáradt burkolatát újítja fel, Miskolc és Sajószentpéter között. Az út 8 centiméter vastag aszfaltszőnyeg-terítést, valamint útpadka nemesítést. kap. A gyorsaságra jellemző, hogy bár áprilisban kezdtek a munkához, de egy hónapon belül végezni is akarnak vele. A harmadik finischeres gépsorra vár — ez évben és jövőre — Miskolc és Csehszlovákia országhatár közötti útszakasz korszerűsítése. A gépsor a munkát e héten Szikszónál kezdte meg, s a cikk megjelenése idején valószínűleg elérte Aszalót. Ez évben Enesig szeretnének eljutni, s ha mód és lehetőség van, Szikszótól Felsőzso Icáig is szeretnék korszerűsíteni az utat. A második világháborútól időben messze elha ladtunk. Vannak azonban tennivalók, amelyeket a korábbi rendszerek mulasztásából most kell elvégezni. Sajnálatos, de valóságos tény, hogy az út hálózatnak mindössze 40 százaléka szélesebb 5 métertől, 60 százaléka alatta van, és ezeken az útvonalakon a mellőzés, az előzés, vagy kitérés végett a járművek kénytelenek az útpadkát is igénylőé venni. Sárospatak és Zemplénagárd között a régi 4 méter széles elavult burkolatot 6 méterre szélesítik, közel 40 centiméter vastagságban erősítik meg. Ez évben 15 kilométer távolságban szélesítik az utat, s jövőre folytatják a munkát, egész Cigándig. Hejőpapi. s Hejőbába között tavaly kezdték meg a munkát. Itt tovább dolgoznak, s ez évben Tiszapalkonyáig akarnak eljutni. Itatásos hengerléssel erősítik meg az utat Tiszalúc és Tiszadob között. Az ilyen munkát már be js fejezték Hejőszalontán. Itatásos hengerléssel erősítik meg az vitat Borsodszentgyörgyön is. Ebben az évben összesen 320 kilométer hosszúságban korszerűsítik és erősítik meg Borsod útjait. Érdemes még megemlíteni, hogy ez évben Majláth-tóí Hámorig megjavítják a lillafüredi utat, s 1974—75-ben a Bükkön át Egerbe vezető út Hollóstetőtől a megye határáig aszfaltszőnyeget kap. Csorba Barnabás A Kertészeti Egyetem tangazdaságának szigetcsépi kerületén nagy teljesítményű gépek végzik a 360 hektáros szőlőültetvény vegyszeres gyomirtását. A traktor vontatásé permetezőgépekre házilag készített szórófejeket szerettek, amelyek a vegyszert csak a szőlő soraiba juttatják. A sorközökben a homok „megfogása” és szervesanyag-utánpótlás céljára rozst termesztenek A laboratóriumi mnnka megyénkben is egyre népszerűbb a nők körében. Képünk a Sátoraljaújhelyi Dohánygyárban készült Fotó: Szabados Baromfitelep Halmaién A halmaj i Aranykalász Ttsz-ben van a megye egyik legrégebbi. nagy baromfi telepe. A Vasonca patak partján elterülő baromfitelep korszerű épületeiben már évek óta kiváló eredményeket érnek el a szakképzett baromfigondozók. A iázenikétezoes tojóállomány elsősorban keltetésre alkalmas, tenvésztojást „termel”. Az egri baromfikeltetőt látják ei innen a legjobb minőségű temyésztojássaJ. Évente több, mint egymillió tenyésztői ást értékesít a tsz. Több százezer étkezési tojást is küld a gazdaság a piacokra. A bsroínffiíiatap egy részében pecsenyecsirke hizlalással. foglalkoznak. Évi tervük több, mint 80 000 pecsenyecsirke. A nagyüzemi baromfitelep nagy segítséget nyújtott az idén az Aranykalász Tsz-hez tartozó hat község: H alma j. Rásonvsápberencs, Kázsmárk, Léh, Csobád és Kiskimázs háztáji baromfüál- 1 orn én várnak fel ja ví tósáh oz. 30 000 darab, úgynevezett előnevelt, 4—5 hetes csirkét adtak el olcsón a háztáji gazdaságoknak. Így a legjobb tojástermelő és hústermelő fajták kerültek a háztáji gazdaságokba is. Aratási eiikészíiletek teÉiiireti Még egy hónap választ el a nagy munka kezdetétől, de az abaújkéri ötéves Terv Tsz-ben már minden előkészületet megtettek, hogy gyors, zavartalan legyen az aratás. A gépi munkák már az előző évben sem okoztak gondot, de nehezen oldották meg a termények tárolását. A tsz idei beruházásaival ezt a gondot is véglegesen megold.ia. ! Idei beruházásaik közé tartozik egy kisebb, hidegleve- gős terményszárító megépítése. Ennek teljesítménye 8— 10 nap alatt, mintegy 30 va- gonos. Hasonló szárítót épít a szomszédos boldogkőváraljai tsz is. Könnyíti, gyorsítja az. építkezést, hogy a boldogkőváraljaiak jól felszerelt műhelyében készítik el mindkét terményszárító részére a szélfúvó berendezéseket. Az abaújkériek másik, az aratást is segítő beruházása két terménytároló megépítése. Ezek is hamarosan elkészülnek, s 140 vagon szemestermény tárolására lesznek alkalmasak. I M fagyasztá és az ember M indennapi életünk sajátos kérdése életszínvonalunk me©*, ítélése. A „hogyan élünk?” kérdésre társadalmi méretekben nemcsak a gazdagodó ország, az évente felépülő több tízezer lakás, útjaink autóforgalma, táplálkozásunk és öltözködésünk felel, hanem népünk politikai közérzete, olvasottsága, •kulturális érdeklődése, szellemi gyarapodása is. Megválaszolható azonban a kérdés más oldalról is: úgy élünk, ahogyan dolgozunk. Nem szaladunk túl gazdasági lehetőségeinken. viszont minden igyekezetünkkel adottságaink kihasználására törekszünk. Életszínvonalunk fonása a munka: csak azt fogyaszthatjuk el, amit megtermeltünk. Mai anyagi életkörülményeink általában összhangban állnak gazdasági fejlettségünkkel, nemzeti jövedelmünkkel, amelynek egy főre jutó összege átszámítva évi 900—1000 dollár. Az utóbbi időben mind számottevőbben erősödik a közvéleményben az a reális felfogás, amely a gazdasági fejlődéssel kapcsolja össze, annak függvényében vizsgálja az életszínvonal emelkedését. Szocialista termelésünk egesz gazdasági munkánk alapvető célja a társadalom tagjai növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek minél teljesebb kielégítése. a személyiség minden irányú fejlesztése, az ember tényleges értékeinek gyarapítása. Életszínvonal-politikánk azt az utat követi, amelyet a párt X. kongresszusának határozata így jelöl meg: ..A termelés emelésével összhangban növelni kell a nép jólétét, gazdagítani életét, biztosítani műveltségének gyarapítását...” Társadalmi törekvéseinkben fontos helyet foglal el az anyagi helyzet javítása, a kulturált éleihez szükséges javak mennyiségének mind teljesebb biztosítása. Ugyanakkor elutasítjuk a fogyasztó fogalmának felszínes értelmezését, az embert csupán anyagi javakat vásárló társadalmi lénnyé degradáló .álláspontot. A jó emberi közérzetnek, az értelmes jómódnak a megvásárolható dolgok mennyiségén és minőségén túl számos nem árujelleg«! — politikai, egészségügyi, erkölcsi — összetevője is van. Kifejezőbb, igazibb tehát, társadalmi törekvéseinket jobban segíti, ha a „fogyasztó szempontjaink” túlértékelése helyett az ember teljesebb és minden irányú szolgálatát állítjuk. A „fogyasztás szempontjai” természetesen fontos társadalmi igényeket fejeznek lei —, de nem kizárólagos meghatározói az életkörülményeknek. M i a jólétet, az értelmes életet nem azonosítjuk az elfogyasztható anyagi javak pazarló bőségével' Amikor az életszínvonal gyorsabb emelésére törekszünk, nem az egyes tőkés rétegek életszínvonalát, és nem a burzsoá fogyasztási modellt tekintjük példaképnek. Nem a kapitalista értelemben vett jómódot utánozzuk. A tartalmában és formájában is eszményeinknek, erkölcsi normáinknak, humanista céljainknak megfelelő szocialista életmód kialakítására törekszünk. Elvetjük az olyan jólétet, amelyben a dolgok uralják az embert. Az anyagi javak bőségének, választékának az a szerepük, hogy eszközként szolgálják az egyének tehetségének, emberi értékeinek teljes kibontakozását. Mi ilyen jólétre törekszünk, amelyben művelt, jellemes. boldogulásukat a közösséggel együtt kereső, egészséges emberek a javak elfogyasztok A tartalmas, humánus szocialista életmód, az emberi értékeket elismerő, annak gyarapítását serkentő társadalmi igazságosság sokkal vonzóbban beszélhet rendszerünkről, mint a szuper-gazdag tőkés államokról a háztartások gépesítettsége, vagy az autók száma. Ez magyarázza, hogy a holnapért felelősséget érző, humánus gondolkodású emberek százezrei ismerik fel a gazdaságilag fejlett tőkés államokban ’is: az „élet értelméről” és „minőségéről” a „jólét tartalmáról” és „eszményeiről” a szocialista népek törekvései adják a reális és követhető modellt, nem pedig a tőkés érdekeknek megfelelő, az anyagi javak mindenhatóságát hirdető, fogyasztás a fogyasztásért gyakorlata. , Gazdagodó életünk sokasodó tényei és tapasztalatai arra intenek, hogy iparunknak, kereskedelmünknek, közlekedésünknek. kulturális műhelyeinknek, az emberi életkörülményekkel foglalkozó intézményeinknek, céltudatosan munkálkodniuk kell a szocialista jómód általánossá válásáért. a z elmondottakból együttesen következik, hogy társadalmunknak az anyagi javak bőségének növekedésevei egy- idöben meg kell tanulnia, mit jelent értelmesen, kulturáltan, jól élni. (Kalória- vagy szeszfogyasztásunk számadatai nemzetközi összehasonlításban is elgondolkoztatóak.) Kereskedelmünknek, kulturális intézményeinknek és a munkahelyi kollektíváknak is többet kell foglalkozniuk azzal, hogy miként. lehet a nagyobb jövedelmet értelmesen elkölteni, hogyan lehet az adott jövedelemmel és a növekvő szabad idővel okosabban. jobban élni, miként lehet eszköz az utazás, a televízió vagy az autó a család műveltségének, ismereteinek gyarapításában.
