Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-21 / 143. szám

1973. június 21., csütörtök Kapssvár cenleniriuma jj AGÁNAK LAPJA TaiajvéÉloii testes Stóralajfelp Június 21-én, csütörtökön a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztálya, valamint a sátoraljaújhelyi Éj Erő Termelőszövetkezet az érdekelt tudományos és ismeretterjesztő szervekkel közösen megyei meliorációs — talajvédelmi — tanácsko­zást rendezett Sátoraljaújhe­lyen. A több vonatkozásban országos kihatású tanácsko­záson a mezőgazdasági veze­tők, szakemberek mellett részt vett Szunyogh János, a megyei pártbizottság osztály- vezetője. dr. Bartha István, a Sátoraljaújhelyi városi Párt­bizottság első titkára, dr. Kovács Imre, a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisz­térium termelési és műszaki fejlesztési főosztályának ve­zetője. ' A részvevőket Vav- rek István, a Sátoraljaúj­helyi városi Tanács elnöke köszöntötte. A tanácskozáson Faragó Károly, a megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának veze­tője elnökölt, aki megnyitó- jában tájékoztatta a szakem­bereket a negyedik ötéves terv időszakának borsodi me­liorációs munkálatairól. Ebben az időszakban min­den korábbinál nagyobb ösz- szegű állami támogatást ka­pott a megye erre a célra. A meliorációs tevékenység fo­kozása indokolt, mert Bor- sod-Abaúj-Zemplén mező- gazdasági területeinek tete­mes része olyan dombvidék, ahol nagymérvű az erózió — tala.jkopás — károsító hatá­sa. a Bodrog-köz, a Takta- köz tájain pedig belvizek, a talajvízszint gyakori ingado­zásai teszik bizonytalanná a gazdálkodást. Országos vi­szonylatban a legrosszabbak közé számít az itteni termő­talajok kémiai összetétele is. A melioráció jelentősé«“! jól érzékelteti, hogy megyénk­ben 58 termelőszövetkezet érdekelt a fokozott talajvé­delemben, és a munkálatok több mint 100 000 hektár te­rületet érintenek. Ezután dr. Kovács Imre mi n isztérium i t'öosztá Ív veze­tő tartott előadást a meliorá­ció országos helyzetéről, idő­szerű kérdéseiről. Részletesen ismertette az. Országos Meli­orációs Tanács elvi megálla­pításait. A melioráció fő célja a talaj termőképességének megőrzése, növelése, hogy a mezőgazdasági értékek iránti differenciált társadalmi, nép- gazdasági igényeket mennyi­ségileg és minőségileg egy­aránt a kívánt szinten elégít­hessék ki az. állami és a szö­vetkezeti gazdaságok. A ra­cionális földhasznosítás aiap- elve, hogy mindenütt a leg­gazdaságosabban üzemeltet­hető művelési ágat fejlesz- szék. Figyelembe kell venni, hogy a termelőüzemek egy tájegységen belül is más-mas adottságúak. A meliorációs tervekkel együtt célszerű el­készíteni egy-két táj átfogó fejlesztési távlati tervét. A sátoraljaújhelyi Űj Erő Tsz talajvédelmi tevékeny­ségéről Juhász István, a szö­vetkezet elnöke tartott tájé­koztatót. A résztvevők a szö­vetkezet bemutató gazdasa­gában tanulmányozhatták a melioráció eddig alkalmazott módszereit, eredményeit. A sátoraljaújhelyi, széphalmi, rudabányácskai, károlyfalv;. alsóberecki és felsőberecki határban gazdálkodó szövet­kezeteket korábban szinte évről évre árvíz- és belvíz­károk sújtották. Emiatt a nyilvántartott 1803 hektár szántóból például 1970-ben csak 1136 hektár területet le­hetett művelésbe vonni. Az 1971 óta rendszeresen folyta­tott melioráció eredménye­ként mostanra már 780 hek­tárra növekedett a megmű­velhető terület, s a szövetke­zet termésátlagai jóval meg­haladják a járási átlagot. A tanácskozás résztvevői meg­ismerkedtek a szövetkezet gazdaságában a nagyobb ter­més korszerű tárolását biz­tos; ló szem ester meny-tároló berendezéssel is, amely<y Molnár László, a gyártó üzem, a Borsodnádasdi Le­mezgyár műszaki igazgatója ismertetett részletesen a je­lenlevőkkel. 3. J. Somogy megye székhelye, a 42 ezer lakosú Kaposvár hazánk egyik Iegdina-mi kusabban fejlődő települése. Kaposvár 1873 óla a megye politikai, gazdasági, kultu­rális központja. A felszabadulás után meggyorsult So­mogy „fővárosának” fejlődése. Azóta épült a Tcxtilmű, az Egyesült Izzó Elektronesőgyára, a Hűtőhöz, sok új lakás és számos kommunális létesítmény. A városnak igen élénk a kulturális élete. Felvételünkön: esti kép a kaposvári városközpontról. fl vágtázó Egyszeri ránézésre aligha gondolnánk Novak Istvánról, hogy vágtázó. Erőteljes felső­teste láttán inkább dobóat­létát vélnénk fölfedezni ben­ne. Amikor azonban rajt után gyorsan nekiiramodik, minden kétségünk eloszlik, mert maga mögött hagyja vele egykorú versenytársait. A tizenhét éves diósgyőri gyorsfutó már akkor felhívta magára a figyelmet, amikor hatodikos általános iskolás volt a miskolci Ságvári utcai általános iskolában. Novák Pista képességeit Pesti Györgyné testnevelő tanár fedezte fel. Az első siker kedvet adott a miskolci fiú­nak az atlétikához, mert még csak tizenkét éves volt, amikor 60 méteren 7.7 má­sodperces idővel országos bajnokságot nyert az úttörő­olimpián. Még kétszer in­dult az úttörő-olimpián, he­tedikes korában negyedik lett 100 méteren, ekkor 11,9- et futott. A következő évben javult az eredménye és a he­lyezése is, 11,8-cal második lett az országos döntőn. Novák István a Földes Gimnáziumban folytatta ta­nulmányait, Az első középis­kolai bajnokság országos döntőjében elért 10,9 másod­perces kitűnő eredménye azonban csak a második hely megszerzésére volt elegendő. A kezdeti sikereket tartós megpróbáltatások váltották} Sorozatos sérülések, 1972 őszéig gátolták a tehetséges atléta töretlen fejlődését. Ö azonban fiatal kora ellenére is szorgalmasan dolgozott és felépülése után végzett, nagy terhelést jelentő alapozás után. jöttek a jó eredmény­ig í-t sértő módszerekkel, nem joigengedhető árképzéssel, mgy az indokolt haszon irtókét meghaladó nyere­ggel érik el. A jogszabály Elhatározza a tisztességle- nej vállalati magatartás jel- nzőit. A Minisztertanács fellia- mazta az Országos An.vag- tFolytatás a 2. oldalon) Budapestre Francisco Morales Bermu­dez gazdasági és pénzügymi­niszter vezetésével csütörtö­kön tíztagú perui küldöttség érkezett Budapestre. Dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter délután hivatalában fogadta a perui minisztert, majd a delegációk között megkezdődtek a hivatalos tárgyalások. r^ícc'skemct közelében, a Helvéciái Állami Gazdaság (erülc- ^Lén, a Háinán Káló ifjúsági építőtáborban június 18-án 260 S^jgküzí.jj iskolás kezdte meg a munkát. A lányok a gazdaság te- ülclén szólökötözést végeznek, illetve erdőtelepítési munkák- ál segítenek. Borsodból ezen a nyáron 150(1 középiskolás ||||iány dolgozik a különböző építőtáborokban, köztük ebben az építőtáborban is. Poduszló (DVTK) nagy gólt dob a Beloiannisz hálójába. Ilii ..I —Bno I li f®ei Miskolci ÁFÉSZ (nők) — Miskolci egyetemisták (fér­fiak) 6:6. A MEAFC-pályán döntetlent értek el a lányok az egyetemi hallgatók ellen. Miskolci ÁFÉSZ (nők) — Miskolci ÁFÉSZ (férfiak) 8:6. Nagy közönségsiker kö­zepette győzték le a férfia­kat a csanyiki mérkőzésen a június 24—i találkozóra ké­szülő lányok. (Vasárnap 17 órakor a miskolci Ifjúsági sporttelepen a Budapesti Spartacus női csapatával mérkőznek.) A Miskolci ÁFÉSZ női együttesének ősz. szeállítása: Jakab — Dobi, Nagy É., Juhász N., Varga K., Varga É., Bodnár, Benes (Kenézné), Koszovány (Túsz), Majer, Pásztor. Edző: Laka­tos Sándor. Szeged, 7000 néző, vezette: Petri. DVTK: Szabó — Ko­vács, Salamon, Váradi, Kol- láth, Gál, Tatár, Görgei, Kiss, Horváth, Fekete. Edző: P reiner Kálmán. SZEOL: Gulydár — Várhelyi III., Bánfalvi, Zámbori, Virágh, Varga, Vörös, Magyar I. (Ladányi, 59. p.), Mészár (Wenner, 65. p.), An,tál, Vass. Kellemes, napsütéses idő­ben kezdődött a DVTK bú­csúmérkőzése. Az első perc­ben Vass egy jó labdával tört előre, és Vúraditól szo­rongatva, 16 méterről lőtt, és Szabó a bal alsó sarokba tartó labdát kivédte, majd a kipattant pettyest Antal lá­bára vetődve megfogta. Az 5. percben Antal lövése Szabótól perdült jobbra, sze­rencsére Vass nem érte el. Két perc múlva Kiss kiug­ratta Görgeit, de Virágh a kaputól 12 méterre keresztez­ni tudott. A 10. percben Mé­szár Vörös elé pattintott, aki 20 méterről óriási lövést eresztett meg a jobb sarok mellé. Ellentámadás során Horváth ragyogóan vett le egy labdát, átemelte a védőn is, ám mielőtt 8 méterről lő­hetett volna, a partjelző ért­hetetlenül kezezést jelzett, pedig matton állt már a ha­zai védelem. Váradi és Sala. mon nagy harcot vívott Vass-sal. A 12. percben Mé­szár elől Szabó kifutva, láb­bal mentett. A 14. percben Vörös szép cselekkel tisztá­ra játszotta magát, de 7 mé­teres lövésébe Szabó óriási reflexszel beletette a lábát, és így a labda mellévágó­dott. Az első negyedóra után feljött a DVTK és átvette a játék irányítását." A 17;' perc­ben Gál beívelését Tatár ug­rás közben nem tudta leven­ni, s így a kapus megszerez­te a labdát. Egy perc múlva Tatár 12 méterről tisztán lőhetett, de fölérúgta a lab­dát. A 25. percben Fekete nagyszerű indítására Virí és Kiss rajtolt, a védő luí fejelt, de a labda Kiss e visszafelé pattant. Két pi múlva Görgei jobbold szögletét Tatár 14 méterről jobb alsó sarokra fejelte,! labda már túljutott a kar son, de centiméterrel met ment. A 30. percben Fekí három csellel szétzilálta | teljes szegedi védelmet, és méterről lőtt. A beadást v. ró kapus is verve volt, de labda a jobb alsó sarok mei lett süvített el. Már a házi. szurkolók is gólt kiáltottak A 34. percben Tatárt csúnyái megrúgták. Két perc múlv: Vörös szépen ment el a ba" oldalon, de Szabó a kapu-’ fánál előrevetődve elcsípte beadását. A 38. percben Kol-' láth 22 méterről lőtt, Guly­dár hiába vetődött, ám a labda a jobb alsó sarok mel­lé jutott. Szünet után Virágh nagy szólója után védett Szabó. A 48. percben viszont Kiss teljesen üresen kapta a lab­dát, de 10 méterről mellé lőtt. A kapus már verve volt Az 52. percben közvetett szabadrúgáshoz jutott ;• SZEOL. Magyar Vörös ele gurított, aki 22 méterről ;. bal felső sarokba lőtt, a laj.^ da a felső lécét érintve p' - dűlt a hálóba, 1:0. Az ^ percben egy kapusról viss vágódott labdát Fekete 11 zelről a kapuba bombáz;11" 1:1. Rohamozott a DVTK. ■ Feketét lökték, Horváthot p a dig les ürügyén állította mt1 Petri. Cserékkel próbált fris­síteni a SZEOL. A 61. perc ben Görgei lőtt keresztber a kapu mellé. Két perc múl.' va Görgei 20 méteres sza-» budrúgása megkerülte a sor­falat. de Gulydár megfogta e labdát. Egyre jobban bele­lendült a Diósgyőr. A csatá­rok minden labdára ráfutot­tak, a Diósgyőr védelme pe­dig jól zárt. A 75. percben Péntek, 1973. június 22. IV és HÍX8IÍ ifepsíási alá Egyesült Államokat érintő kérdések után a világpoliti­ka kérdései kerültek az ál­lamférfiak eszmecseréinek fókuszába. S ezek közül is elsőnek a kérdések kérdése: a nukleáris fegyverkezés korlátozása. Aligha szükséges rámutat­ni, korunkban milyen jelen­tőségű az az egyezmény, amelynek aláírására magyar idő szerint csütörtök este ke­rült sor. A stratégiai támadó- fegyverek korlátozására vo­natkozó irányelvek elfogadá­sának jelentősege túlnő a Szovjetunió és az Egyesült Államok határain. A meg­állapodás új szakaszt nyit a nukleáris fegyverek korláto­zásáról folytatott genfi tár­gyalásokon, de a SALT-on túlmenően jó reményeket éb­reszt az egész emberiségben. Brezsnyev és Nixon aláírá­sa korunk nagy veszedelmét, az atomháború rémét tessé­keli ki az agyakból, a világ sorsáért; aggódó embermilli­ók és milliárdok tudatából. Perui miniszter érkezett Kiesett a ||||| SZEQL—DVTKJlUftJtlI Agának lapja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents