Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-21 / 143. szám
1973. június 21., csütörtök ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Fsalalek a Az MSZMP Politikai Bizottsága 1964. április 28-i határozata alapján az elmúlt években egyre intenzívebbé vált hazánkban a hazafias nevelés. A lakosság — különösen az ifjúság — körében megélénkült a hadi- technika iránti érdeklődés. ! A Honvédelmi Minisztérium 1 segítségével ennek az ér- i deklődésnek a kielégítésére megkezdődött a haditechnikai parkok országos hálózatának kiépítése. Eddig tíz helyen telepítettek haditechnikai parkot: Csillebércen, Kiskunfélegyházán. Szigetvárott, Makón, Békéscsabán, Komlón, Komáromban, Szekszárdon, .Szolnokon és Kecskeméten. 1973-ban további hét helyen: a zánkai úttörőtáborban. Miskolcon, Salgótarjánban. Baján, Szegvárott, Nagykanizsán és Tiszakécs- kén épül haditechnikai park. A parkok anyagának tervszerű felhasználása segítséget nyújt az iskolákban folyó honvédelmi oktató-nevelő munkához. A fiatalok megismerkednek bizonyos hadi- technikai eszközökkel, ezáltal a katonai szolgálat érzelmileg. tudatilag közelebb kerül hozzájuk. A haditechnikai parkok népszerűségét bizonyítja, hogy évente tízezrével keresik fel a látogatók és mind nagyobb a tanácsok és a társadalmi szervek igénye újabb ilyen parkok létrehozására. Az igényeket a lehetőségeknek megfelelően a Honvédelmi Minisztérium a jövőben is igyekszik kielégíteni. 8 varasért Kazincbarcikán, a városgazdálkodási vállalat dolgozói felújítják a régebbi épületeket. A nagy munkában részt kérnek a Ságvári Endre Gimnázium vakációzó diákjai is. A haszon kettős: egyrészt közelebbről megismerkednek a fizikai munkával, de jól jön az érte kapott nc- hán.vszáz forintos zsebpénz. Foto: Szabados György Dombvidék! öiiotvéítyen Germersfisrfi Ériás Fanesalbél Jói sikerült a növényvédelem Az utolsó sorakozó tudomásul venni az évtizedek múlását, de vannak alkalmak, amelyek — ha mégoly ünnepiek is — ezt jelzik. Es a régtől várt „esnie már itt lenne!” vidámsága helyett, inkább szomorúsággal telítődnek az ünnep részesei. Mint azon a jelképes sorakozón is, melyre a hadsereg utoljára hívta egybe tartalékos tisztjeinek egy részét. Utoljára. mert az obsit átadása következett. Ősz hajú, vagy ritkuló hajú, az idősebb korosztályhoz tartozó emberek gyűllek össze az ünnepségre Miskolcon, és csendben hallgatták Bányász Mihály őrnagy beszédét. Csendben és lehet: gondolatban na- gyon-nagyon messze járva. Időben is. térben is. Az előadó egyebek között megemlítette: sokan talán rendellenesen dobogó szívvel. ziháló tüdővel jöttek már erre az utolsó sorako- zóra, Bizonyára így is van. És hadd tegyük hozzá: a szív rendellenes dobogását, íz idegek pusztulását, a ráncok mélyülését nem csupán az évek puszta múlása hozta magával. Megsokszorozta k, felgyorsították mindezt azok a. történések, melyeknek szenvedői voltak az itt ülő emberek. Azok a történések, melyeknek fájó epizódjait időben, térben messze kalandozva talán most idézgetik magukban az obsilra várók, az akkor fiatal, életerős emberek. Az 1912-ben születettek ülnek most itt a. székeken. Akiket az úri Magyarország a Don-kanyarba, a Dnyeper mellé, Brianszkba. hajtott. Vajon milyen történetek, az átélt pokolnak, vajon milyen villanásai idéződhetnek most az obsitra váró idős emberek emlékezetében, akik gyanús-hosszan tartják arcuk előtt zsebkendőjüket? ligy jó barát halála? A vágóhidak értelmetlensége? A második magyar hadsereg pusztulása? Az igaztalan célokért halálba kergetettek kétségbeesése? A sovinizmus mérge, a „főbe lövetik”, a „fellcon- coltatik” terrorjával együtt sem hatott azonban mindenkire. Az egyszerű emberek — a Tanácsltöztársa- ság friss élményével, n munkások sztrájkjainak, a csendörsortüzek hangjainál: friss élményével — nagyon is jól tudták ki az igazi ellenség. A most itt ülő korosztálynak élve maradi, epen maradi emberei hazánk nagy sorsfordulója után az elsők között munkálkodtak az új ország megteremtésén, a népi hadsereg megszervezésén. A forradalmi évek cselekvő részeseilcónt dolgoztak, tevékenykedtek mindenütt, ahová a kötelesség szólította őket. /iy rlnuíll napokig is ni ciműn tartaié,.os tisztekként álltak készenlétben. Mindennapos munkájuk mellett tartalékos tisztekként is. Utolsó sora- kozóra hívták most őket, átvették az obsilot, A Magyar Néphadsereg megköszönte szolgálatukat, jó pihenést, erőt, egészséget kívánva nekik. (Pl) járdaépítés Sa'féecssp* Régi kívánsága teljesül a sejóeesegi újsor,- a- -Kossuth utca lakóinak: megépül az utcát a MÁV-állomással ösz- szekötő. mintegy 45 méter hosszú járda. A tanácsválasztást megelőző jelölő gyűléseken úgyszólván egyhangúlag ennek a gyalogjárónak a megépítését sürgették az utcabeliek. Egyúttal az ehhez szükséges társadalmi munkát is vállalták. Sajóke- resztúr—Sajőecseg községek új tanácsa a MÁV illetékeseihez fordult a kéréssel: engedélyezzék a szükséges terület igénybevételét. Az igenlő válasz után nem sokkal már a gyalogjáróhoz szükséges anyagok egy részét. — cementet, sódert, betonoszlopokat — is biztosította, és a kerítésdrótot is megrendelte a tanács, A közelmúltban pedig az építés is megindult, A jelölő gyűléseken elhangzott felajánlás alapján, a Kossuth utcaiak tanácstagja. Szakácsi József hívó szavára már az első vasárnapon 10—12-en jelentkeztek a társadalmi munkára. Ugyanennyien dolgoztak a második alkalommal is, egy-egy lakó átlagosan 5 óra társadalmi munkát végzett. Az állomáshoz vezető gyalogjáró építése ezekben a napokban befejezés előtt áll, csupán a kerítésdrót hiánya akadályozza a munkát. Remélhető, hogy hamarosan ez az akadály is elhárul, s akkor a járda a tanács és az utca lakóinak összefogásával par hét múlva elkészül. Messziről. a.z országúiról nézve is szép látvány a fancsali Egyetértés Tsz gyümölcsöse. A szépen gondozott ültetvény egyenes sorai ékességei ennek az egykor kietlen, vízmosások szabdalta, erózió gyö törte dombvidéki tájnak. Az. itt folyó komplex talajvédelmi munkák, e valóságos természetét«!akit ás egyik legjelentősebb gyümölcse ez a nagyüzemi ültetvény. Persze sok munkát, hozzáértő gondoskodást, valósággal .szerető dédelgetést is igényel ez a szép gyümölcsös ahhoz, hogy mennyiségben is számottevő, minőségben is piacképes, értékes gyümölcsöket teremjen. No meg az- íán szerencse, kedvező időiá rá s i« kell hoazá. P étervari Sándor, a isz fiatal főkertésze nem is igen nyilatkozik szívesen a terméskő utasokról. — Mert az ültetvény ígérete most gaedag — magyarázza. — A termés mennyisége, minősége azonban csak akkor biztos, amikor már útban van a piacok felé. Az időjárások kellemetlen meglepetést tartogathat; Hátramozdító tényező már eddig is akadt. Az ültetvényen minden munkát időben. gondosan végeztek el, de ezután száraz volt a tavasz. Június elején vé"re megérkezett a várva-várt eső. Az örömbe azonban üröm, az esőcseppek közé jégszemek is keveredtek. A jégverés okozta kár szerencsére nem tetemes, de a fák gazdag ígéretéből máris elrabolt néhány százaléknyit. Amikor a kártevők, a gom- babetegeégek termést rabló kártételei felöl érdeklődünk, a főkertész, aki a növényvédelemnek is a felelőse, örömmel magyarázza, hogy gazdaságukban a legminimálisabbra csökkentettek az ilyen ; kieséseket. — Növényvédelmünk már óvek óta jól szervezett. Nem sajnáljuk az erre fordított munkát, fáradságot és a forintokat, mert azok busásan megtérülnek. Nagy segítségünkre van a megyei Növényvédő Állomás, az itt működő üzemi előrejelző es megfigyelő bázis. Inszektari- umunkban például ..beteleltünk'’ minden rovarkártevőt, s így azután pontosan tudtuk, hogy mi ellen mikor kell és tudunk leghatásosabban védekezni. A / almáskertnél találkoztunk a lisztharmat elletni védekezésen dolgozó, két magyar gyártmányú, Kerbitox növényvédő géppel is. Munkájukkal. teljesítményükkel-elégedettek . A két úygép segítségével sikerült a permetezési forduló idejét két napra lerövidíteniük. A gondos növényvédelem meg is látszik az álmásker- ten. A lermés mennyisége és főleg a minősége jónak-ígérkezik. — A tervefnktoen 70 vagon almara számítottunk — mondja Pétervári Sándor—, de minden reményünk megvan rá. hogy ennél sokkal többet értékestthessünk. Az ültetvény egyik részeben. a cseresznyéskertben eleven az élet. „szüretelik" a i-opogos húsú, germersdorfi óriást. Nagyon szép, a piacon keresett áru ez a kései cseresznye. Az AGROKON- ZUM most induláskor kilónként 11,20-at fizet érte a fcez- nek. A fancsali asszonyoknsb, a helyi fiatalságnak a környékről toborzott cseresznvesze- dők, köztük a hemádvécsei szakiskola fiataljai is seg’- tonek. hogy néhány nap alatt piacra kerülhessen az értékes termés. Sietni kell, mert néhány nap múlva már a meggy is szedésre érett. A két: korai gyümölcsféléből, amelyek az idén fordultak csak termőre. 80 mázsa- nyi ..kóstolóra" számítottak, de most már biztosnak latszik, hogy mintegy 250 mázsa várható! (P. s-> Befejezték a déli tereli korszerűsllésél Korábban sok panasz hangzott el Diósgyőrt az Egyetemvárossal összekötő úgynevezett déli terelőút állapotával kapcsolatosan. Rossz volt az út, sok volt a kátyú. A Közúti Igazgatóság programja szerint ebben az évben kezdték meg a korszerűsítését. Hosszú heteken át dolgozlak rajta az emberek és a gépek, az út 5—8 centiméter vastagságú aszfaltszőnye- j gél: kapott. A jó munka ered- I menyeképpen a 9,2 kilométe- 1 rés útszakasz aszfalt szőnyegezésével végeztek, s így a gépgyártól egészen a 3-as főútvonalig jó úton futhatnak a személy- és tehergépkocsik. Az útépítők a jövő héten tovább folytatják a munkát, s a déli terelöutat — a Lo- rántffy utca korszerűsítése nyomán összekapcsolják a miskolc—-lillafüredi úttal. Rendet a trikiildetéseb terén! TÁRS AD ALMI-G AZD AS ÁGI ÉLETŰ \K kívánatos mértékű fejlődése a különböző szakfunkciók magas színvonalú ellátását követeli meg. Egyik ilyen legfontosabb szakfunkció az irányítási tevékenység. Fejlődése meghatározza az államapparátus és a vállalati termelő tevékenység szervezettségét, munkastílusát. Az irányítás hatékonysága sokszor függ az egyes ügyek eredeti munkahelytől távol levő intézésétől is, de természetesen számtalan más funkcióban is szükség van arra a tevékenységre, amit egyszerűen úgy nevezünk: kiküldetés. A konkrét ügyek érdekeit szem előtt tartó, jól előkészített és megszervezett helyszíni kiszállás, vagy éppen a dolgozók berendelése a központba nemegyszer csökkenti a bürokratikus ügyintézést. Egy indokolt kiküldetés segíthet az előkészített kérdések megoldásában, vagy esetleg a hiányosságok felszámolásában. Sajnos azonban vannak olyan „kiküldetések”. amelyek nem az ügyek érdemi intézését szolgálják, hanem inkább károkat okoznak. Nemcsak a kiküldötteket vonják el az érdemi munkától, hanem az őket logadók munkaideje és energiája is kárba vész. Sok kiküldetés ugyanis feleslegessé válna, ha a határidőket mindenütt és minden poszton betartanák; ha a felettes szervek nem ülnének egyes ügyeken, ha telefonon elintéznék mindazt, ami telefonon is elintézhető. Kevesebben lennének távol a munkahelytől, ha az anyagrendeléseket időben továbbítanák és nem küldenének ki embereket olvan adatokért és felvilágosításokért, amelyekre vagy senkinek nincs szüksége, vagy esetleg egy levélben is beszerezhetők lennének. Nagyon sok embert mozgatnak meg és vonnak el az érdemi munkától a legkülönfélébb címeken rendezett tanácskozások, konferenciák. szimpóziumok. Arról nem is beszélve. hogy ezek nem egyszer nem is járnak megfelelő hatással, mert rosszul vannak megszervezve és a részvevők tényleges munka helyett csak a drága idejüket töltik el az értekezletek színhelyén. Persze arról nem is beszélve, hogy ilyen értekezletekre némelykor a szakszempontok mellőzésével küldenek ki részvevőket. Nem tartható normális dolognak az sem, hogy a kiküldetések teljesítése! egyesek — különböző beosztásokban és különböző ürügyekkel — magánügyeik elintézésére, vagy szórakozásra (mert bizony ilyen is előfordul) használják fel. Hogy sok helyen nincsen szabályozva a kiküldetések rendje, illetéktelenek engedélyeznek kiküldetést és a végzett munkáról sem számoltatják be a visszaér- kezőket. AZ INDOKOLATLAN KIKÜLDETÉSEK teljes felszámolása, a szükségesek számának csökkentése és a vonatkozó szabályok betartása az igazgatási költségek csökkentésének egyik forrása. De ezen túlmenően a fegyelem megszilárdításának és a hasznos munkaidő-alap növelésének is egyik lehetősége. Dr. Kövess Gyula liiiicliläi parkok
