Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-20 / 142. szám

0 1973. június 20., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Nincs miért szégyenkezni Gy ógyítás és feltételek A Borsod megyei Egészségügyi Központ vezetőjének nyilatkozata A megyei tanács a közel­múltban tárgyalt Borsod egészségügyi helyzetéről. A megyének az egészségügyi el­látás fejlesztése terén nincs szégyenkezni valója. Növeke­dett az egészségügyi ellátás színvonala. Ennek ellenére egyes helyeken azonban szo­rító gondokkal kell szembe­nézni. Ezekről beszélgettünk a minap dr. Schi einer György főorvossal, a Borsod megyei Egészségügyi Központ veze­tőjével. — Ügy tudjuk, a kórhá­zakban és a rendelőintéze­tekben nem minden te­kintetben kielégítőek a tár­gyi cs személyi feltételek. Ml erről .i véleménye? — Valóban gondot okoz elsősorban az utánpótlás megfelelő biztosítása. Ez or­vosokra és más egészségügyi területeken dolgozókra egy­aránt érvényes. Különösen sok a betöltetlen állás vidéken. Jelenleg egy orvosra 40—50 kilométeres körzet tartozik. Persze városban is szükségünk lenne jól képzett szakorvo­sokra. Egyébként az ország­ban Borsod megye — sajnos — első helyen van a betöl­tetlen orvosi állásokat ille­tően. — Mivel magyarázható az így kialakult helyzet? — Mindenekelőtt azzal, hogy az országban jóval több az üres állás, mint a négy egyetem végzős hallgatóinak száma együttesen, s amellett a végzősök kicsit félnek is a mi megyénktől. Valahogy többet kellene tenni vidéken is — elsősorban a helyi ta­nácsoknak és társadalmi szerveknek — annak érde­kében hogy vonzóbb legyen ide jönni. S még valami: ha egyszer már van orvosuk, igyekezzenek őt bevonni a közösségi életbe, s arra töre­kedni, hogy ne vágyódjon el onnan. Városokban a lakás a legnagyobb gond. Jelenleg nekünk is nagy szükségünk lenne egy ideg-elme szakor­vosra. Van is jelentkező, de mivel nem tudunk lakást adni, nem vállalja a megbí­zatást. — Mi a helyzet az egész­ségügy más területén dol­gozóknál? — Nincs biztosítva a ren- delői-ápolónői utánpótlás. Szakdolgozóink jó része har­minc éven aluli. S a hiány­zás mintegy 20—30 százalék­ra tehető, aminek oka: házasságkötés, szülés, költö­zés stb. A folyamatos gon­dozói, egészségügyi ellátás­hoz lényegesen több dolgozó­ra lenne szükség, mint amennyi hely pillanatnyilag a rendelkezésünkre áll. — A távlatokat tekintve, milyen elképzelések ala­kultak ki a továbbfejlesz­tésre vonatkozóan? — Az Egészségügyi Minisz­térium egy reformprogramon dől gozik. amelynek lényege az egészségügyi képzés szint­jének emelése, a jelentkezési korhatár csökkentése 17 év­ről 15-re, s esetleg a főisko­lai szintű képzés megvalósí­tása, ahol speciális orvosi- statisztikai feladatok ellátá­sát oktatnák. Itt a megyében a szakdolgozók körében úgy­nevezett „tartaléksereget” szeretnénk létrehozni az újonnan végzettekből, hogy biztosítva legyen a folyama­tos munkavégzés. A szakor­vosok és segédorvosok Hiá­nyán úgy szeretnénk változ­tatni, hogy kérjük a taná­csok segítségét a lakásprob­léma megoldásában, vidéken pedig szerződéskötésekkel, jó kapcsolatokkal, a közélet­be való bevonással szeret­nénk elérni, hogy ne legyen betöltetlen körzeti orvosi ál­lás. — Hallottuk, hogy me­gyénkben mintegy 110 mil­lió forintos beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy a mintegy ötvcnszázulékos műszerhiányt pótolják? — Korszerű, modem gé­pekre még a leggazdagabb országokban is szükség van. A gép- és műszerállomány elhasználódása igen jelentős nálunk, A szinten tartás, a felújítás meglehetősen ko­moly összegű beruházást igé­nyel. Ezért — egyelőre — új gépek beszerzését nem tervezzük. A megyei vezető kórháznak a fejlesztését most dolgozzák ki. A legfontosabb feladat lesz az ellátás szín­vonalának emelése, kulturál­tabbá tétele. A másik leg­fontosabb teendő, az orvos­továbbképzés megszervezése. Az ország négy egyeteme mellett Szombathelyen és Borsodban — itt nálunk — működik majd orvostovább­képző, ahol speciális ismere­teket szerezhetnek a végzős orvosok. — Közvetlen cs közvetett tapasztalatai alapján, mi a véleménye az orvosok és betegek közötti kapcsolat­ról. Van-e példa az orvos­etikai szabályok megsérté­sére? — Ma még ritka dolog; hogy egy orvos meggyőző­désből nem fogad el „hála­pénzt”. Ez azonban nem ki­zárólag orvosi téma, hiszen az ápolónőktől kezdve, a portásig, az egészségügyi dol­gozók mind ide tartoznak. Feltehetően van kivétel, de nagyon kevés. Egyébként az új egészségügyi törvény élet­belépése óta komolyabb eset­tel nem találkoztunk. Éppen a közelmúltban készült az 1972-es esztendőről egy sta­tisztikai felmérés, amelynek alapján nyugodtan elmond­hatom: a megyei kórházban ilyen jellegű fegyelmi prob­léma nem akadt. Az ellátás- sál kapcsolatban panaszok ' előfordulnak, de ezek több­sége nem valóságos, nem in­dokolt. Feljelentés ilyen jel­legű ügyekben nem érkezett hozzánk. Ha visszaéléssel ta­lálkozunk, akkor elsősorban társadalmi összefogásra van szükség, hogy mielőbb „le­kerüljön a napirendről” ez a manapság közkedvelt téma. Gond, feladat, van tehát bőven, amelyek megoldására terveket is készítettek. Ter­mészetesen. megvalósításuk nem megy máról holnapra. Monos Márta A Nyékládháza és Vidéke Áfész a Nyékládháza községben üzemelő 3. sz. önkiszolgáló élelmiszerbolt-vezetői állás betöltésére pályázatot hirdet. A bolt havi forgalma 250/M. Ft. Feltételek: szakképzettség, erkölcsi és működési bizonyítvány. A pályázatot részletes önéletrajzzal az áfész központjában, Nyékládháza, Vasút u. 2. sz. kérjük leadni. 120 ezer akkumulátor A Váci úti Akkumulátor- és Szárazelemgyár gépkocsiindító akkumulátorokat is készít. A 12 voltos áramforrásból 10 féle típust állítanak elő. Az első negyedévben 30 ezer darabot szállítanak az IKAKUS-nak, a Csepel Autógyárnak, a Győri Vagon- és Gépgyárnak, valamint az autószervizeknek és a MOGÜRT-nek. A gyár ebben az évben mintegy 120 ezer indítóakkumulátort szállít a járműiparnak. Képünkön: Garai Ferenc és GyulovKs Zoltán szerelik a 6—EN—12 típusú Starter akkumulátort. ■ i Malin dm ; m térítés ■ . z Állampolgárnak bizonyos követelése volt a szolgáltató I A vállalattal szemben. Hitelezett a vállalatnak, s várta a I IjL járandósága visszatérítését. Mondták neki: írásban keli I kérnie. Kérte. Mellékelte hozzá a hiteles bizonylatokat. I A szolgáltató vállalat ellenőrt küldött a lakására, aki mindent 1 rendben talált, a térítést jogosnak mondotta. Az állampolgár várta a pénzét. Teltek a hetek. Egy este levél volt az állampolgár kapualji postaládájá- . ban. Áz Országos Takarékpénztár értesítette: pénze van, a szolgál! aló vállalat küldte a részére menjen érte a hivatalos I órák alatt. Másnap elküldte a feleségét az OTP-bc. Nem ad- I ták ki, mert a küldemény címzettje a férj volt. (Ez egyébként I logikus.) Eltávozás a munkahelyről, személyi Igazolvány bc- I mutatása, aláírás. A pénztárnál kifizették az összeget. Lcvon- 1 ták belőle az OTP kezelési diját. Az állampolgár némi véra- 1 kozás és levonás árán hozzájutóit járandóságához. Hazaidé azon töprengett, vajon a szolgáltató vállalat mi­ért nem küldi el postán a pénzt, miért kell neki, a hitelcző- ! nek emiatt az OTP-be menni, s miért neki kell megfizetni a bank kezelési illetékét, amikor ezt a kezelést ő legkevésbé I sem kérte, hanem várta, hogy házhoz viszik neki, ami jár. 1 Meg azon is meditált, vajon milyen úton jutna a járaudósá- I gához, ha a szolgáltató vállnlat nem játszana hivatalt és i nem ,’küzdőié” a bürokrácia ellen. A hivat folyosóján fk I incs nagy forgalom a ('sj harmadik emeleten. Csendes a délután. Né­ha-néha egy kattanás, kap­csol a lift. mozdul a felvonó szekrénye, aztán surrogva megáll. Ajtó csapódik, a hivatali szobákban írógép kopog, vagy felriad a tele­fon. A lépcsőn csak elvétve kaptat felfelé egy-egv kései ügyfél, s eltűnik valahol az ajtórengetegben. Fülledt meleg táblából a falak között jólesik egy kis huzat, bár Ifi tudja? Ilyen­kor, ettől mered meg az em­ber nyaka, hogy alig tudja mozgatni, vagy éppen egy ki­adós tavaszi-nyári nátha „te­szi tiszteletét”. Egyszóval semmi különös­be nem akad a tekintet, an­nál inkább tör az értelem­hez a foszlányokban érkező hang, amit. ha figyelmesen egymás mellé rak a várako­zó a folyosón, értelmes mon­dattá „dagaszthatja”, amit hallott. A tanácsterem felől érkezik az információ, ahol a megye mezőgazdasági szak­emberei beszélgetnek, vitat­koznak s nem is akármiről. A két előadó mindenre ki­terjedően mondja el: mi a teendő, a feladat a nyárra, a betakarításra való felkészü­lésben. Adatok és tények so­rakoznak egymás mellé, ka­tonás rendben, hogy tanúsít­sák: miben van előrelépés, hol van szükség még nagyobb erőfeszítésekre. egyszóval most a kezdet kezdetén, a mezőgazdaság nagy erőpró­bájának a küszöbén hogyan tovább? ... Időközben múlik az idő is. A krónikás vár és figyel. A meleg viszont nem tágít. Ilyenkor még az egyik leg­jobb unaloműző, a cigaretta sem segít. Egy Ids séta talán jót tesz. A szép tiszta folyosón, az elegáns bútorokkal „felruhá­zott” előterekben akad azért egyéb látnivaló még. Terebé­lyes filodendron az ablak mellett, amely ha beszélni tudna, a szomjúságra pa­naszkodna. A vaslábakon nyugvó asztalok pedig azt tennék szóvá, hogy még egy hamutartó sem jut nekik. Mindössze egy henger alakú konzerves doboz árválkodik a vázába tett virág mellett. Sehogy sem illenek össze. Nem kiáltó, de szembetűnő ellentét!,,, Az ablakot a huzat mint­ha egy kicsit tágabbra tárta volna. Ezt jelzi az erőtelje­sebb légáramlás annak elle­nére, hogy odakinn, a fala­kon túl a kőrengetegben, a házak közé szorult udvarok­ban sri.nte mozdulatlan a le­vegő. Nyomasztóan az. Bizo­nyára vihar előtti csendet jelez a barométer, még a lé­legzés is nagyobb megerőlte­tésbe kerül, mint egyéb­ként .. Innen a harmadik emelet­ről, a megyei tanács új épü­letének folyosójáról jól oda­látni az Avasra, a zöld ru­hában pompázó hegyoldalra, ahol mint fényes tű maga­sodik a város fölé Miskolc egyik jelképe, a kilátó. Az­tán mintha elvágták volna. Csak a háztetők integetnek kókadtan, mintha azt mon­danák: egy kiadós zápor megtenné... A szemlélődő találgatni kezdi: melyik épületben mi van. Hivatal-e. szálloda-e, üzlet, javítóműhely, vagy ép­pen magánlakás?... A lel­tár hiányos, hiszen még a Miskolcot jól ismerő is elté­ved. melléfog, ha csak egy tetőgerinchez, esetleg egy ab­laksorhoz, vagy éppen ké­ményerdőhöz igazodhat. Közben odabent a tanács­teremben is. mintha halkult volna a beszéd, netán szü­netre nyílik az ajtó? ... Nem! Egyvalaki lép csupán a fo­lyosóra, mint kiderül, sürgős ügyben hivatták ki. Na régre! Egy bennfentes, aki elejétől részese a ta­nácskozásnak, s mellé még ismerős is. Tőmondatokban informál, precízen csak any- nyit mond. amennyi a leg­szükségesebb egy szűkszavú hírhez. A lényeg a jegyzetbe kerül, ő pedig — az egyik mezőgazdasági jellegű válla­lat igazgatója — megy vissza a tanácsterembe, mert ami­ről ott szó van, az számára is elsőrendűen fontos. A krónikás megfogadja: legközelebb pontosabb lesz, nem késik el, bár üres jegyzettel így sem távozott a megyei ta­nács új épületének harma­dik emeletéről... Tóth Ferenc Mit mond a paragrafus? Jogászunk válaszol A helyettesítés díjazása Számos olvasónk érdeklő­dött az iránt, hogy munka­társuk helyettesítése esetén milyen mértékű díjazásra jogosultak. Azt a dolgozót, aki mást helyettesít, az általa tényle­gesen betöltött, munkakörre megállapított munkabér illeti meg, de az nem lehet keve­sebb, mint amennyi eredeti munkaköre szerint megilleti. Helyettesítés esetén a dolgo­zó részére helyettesítési díj­ként saját munkabére és az általa helyettesként betöltött munkakörre megállapított munkabér közötti különbözet jár. A havidíjas dolgozat csak a helyettesítés harmincegye­dik napjától, míg a helyette­si minőségben alkalmazott dolgozót (pl. osztályvezető- helyettest.) csak a helyettesí­tés negyedik hónapjától kez­dődően illeti meg a maga­sabb díjazás. Ha a helyette­sítés több alkalommal törté­nik, a helyettesítési díj fize­tése szempontjából az egyes helyettesítési idők nem von­hatók össze; kivétel ez alól a helyettesített dolgozó évi rendes szabadsága, ami a he­lyettesítés folyamatosságát nem szakítja meg, de a sza­badságon töltött időre he­lyettesítési díj nem fizethető. A korlátozás csak a rendes szabadságidőre nézve áll fenn. A fizetés nélküli, rendkívüli, tanulmányi és szülési sza­badság idejére tehát helyet­tesítési díjat kell fizetni, ha annak feltételei egyébként fennállnak. Ha a helyettesített mun­kakörre megállapított bérté­telnek alsó és , felső határa van, ezen belül a helyettesí­tési díj összegét az igazgató (vezető) határozza meg, így a helyettesítési díj kevesebb is lehet, mint a helyettesített és helyettesítő munkabére közötti különbözet. Helyettesítésnek nemcsak azt az esetet kell tekinteni, amikor a dolgozó a rendsze­resített más munkakörben foglalkoztatott és ideiglene­sen akadályozott másik dol­gozó munkáját is ellátja (pl. betegség miatt), hanem azt az'esetet is, amikor a dolgo­zó a vállalati státuszban meglevő olyan munkakört lát el ideiglenes jelleggel, amelyet eddig még nem töl­töttek be (például könyvelői állást szerveznek és arra az időre, míg az állást betöltik, a könyvelői munkakört a gépíró latja el), vagy betöl­tötték ugyan, de a foglalkoz­tatás megszűnt. A jogalkalmazás jftopoliiikai irányelveiről hozott határozatot, a Magyar Népköztársaság' Elnöki Ta­nácsa a közelmúltban. A NET 14/1973. számú határo­zata szerint — a többek kö­zött — a jogalkalmazó szer­vek kötelesek minden hatá­rozatukban, intézkedésükben és eljárásukban érvényesíte­ni a szocialista törvényessé­get. Kötelesek a jogszabá­lyokat megtartani és megtar­tatni. A büntető jogalkalma­zás területén a bűncselek­mény elkövetőjét olyan bün­tetéssel, illetőleg joghátrány­nyal kell sújtani, amely meg­felelően szolgálja a társada­lom védelmét, és egyben al­kalmas arra. hogy a társada­lom többi tagját is vissza­tartsa bűncselekmények el­követésétől. Ezért a törvény szigorát kell alkalmazni az államellenes, az élet elleni és a társadalom egyéb alap­vető érdekét sértő, vagy ve­szélyeztető különösen súlyos, szándékos bűntett elkövetői­vel, valamint azokkal a ve­szélyes bűnözőkkel szemben, akik konokul szembehelyez­kednek a törvényekkel és a társadalmi együttélés szabá­lyaival. Szigorúan meg kell bün­tetni azokat, akik munkake­rülő, alkoholista életmódjuk­ból, harácsoló vagy élősdi életszemléletükből fakadóan követnek el bűncselekményt. Aki először követ el bűncse­lekményt de a magatartása korábban nem esett kifogás alá — amennyiben a bűncse­lekmény súlya és a bűnös­ség foka is csekély — az el­járást figyelmeztetéssel, fe­gyelmi vagy társadalmi bí­rósági eljárással fejezzék be. A bírósági eljárásban pedig pénzfőbüntetést, javító-neve­lő munkát vagy olyan sza­badságvesztést kell kiszabni, amelynek végrehajtását pró­baidőre felfüggesztették. A vagyoni haszonszerzés céljából elkövetett bűncse­lekmény esetében az elért nyereséget vagy előnyt va­gyoni hátrányt jelentő bün­tetéssel, intézkedéssel, ille­tőleg kártérítésre kötelezés­sel mindig el kell vonni. A polgári jogalkalmazásban a munkajogi és a szövetkezeti tagsági viszonnyá! kapcsola­tos jogvitákban eljáró jogal­kalmazó szervek biztosítsák a vállalati és a szövetkezeti dolgozók jogainak érvényesü­lését. Az államigazgatási jog- alkalmazásban az államigaz­gatási szervek gondosan bí­rálják el a beadványokat és a panaszokat. Törekedjenek a gyors és szinvonalas ügy­intézésre. Az ügyészség szigorúan lépjen fel 'azokkal szemben, akik a jogos bírálatot jog­hátrány kilátásba helyezésé­vel. vagy alkalmazásával el­fojtják. Br.—síi—

Next

/
Thumbnails
Contents