Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-19 / 141. szám
1973. június 19., kedd ÉSZ/WC-MAGYAKOKSZUG 3 BZiM&ér vagy viz 7 r Munkában a7, árokásó grip. Háttérben a két darab 1500 köbméteres víztároló medence Befejezés előtt a 35 kW-os transzformátorház építése Ä szocialista társadalom építése során jelentősen erősödik a szocialista gondolkodásmód a tömegek tudatában. A különböző oktatási formákon, tanfolyamokon évről évre többen ismerkednek meg a marxizmus—Leninismus elveivel, gyakorlati megvalósításával. A kedvező eredmények mellett azonban felszínre kerülnek negatív jelenségek, ideológiai torzulások is. Még a politikailag tudatos közvéleményben is megtalálható az olyan nézet, amely a szocialista társadalomnak egy ellentmondásoktól mentes állapotát, feltételezi. E nézeteket vallók ugyan elismerik a társadalmi ellentmondósok létezését, szükségszerűségét, csak éppen a szocialista társadalmat megelőző társadalmi formákra szűkítik le, s így megütköznek azon, ha ezt a jelen társadalmunkban is tapasztalják. A szocializmust valamilyen belső feszültségtől mentes, harmonikus állapotnak feltételezik és ezért hajlamosak arra, hogy a szocialista társadalom ellentmondásait valamiféle hibának, fogyatékosságnak isu- lajdonítsák. Miből fakadnak az ilyen hibás nézetek? Feltételezhető, hoigy többségük tanulta, ismeri a marxista dialektika azon alaptörvényét, hogy a természet, a társadalom minden jelensége, folyamata objektíve és szükségszerűen magában foglal belső ellentmondásokat. Az ellentmondások létezése, megoldása és magasabb szinten való újrakeletkezése minden társadalom fejlődésének feltétele, alapja. Márpedig címek meg nem értése akaratlanul is téves nézetek kialakulásénak gyökere lehet, A társadalmi ellentmond ások — éppen úgy, mint a természet ellentmondásai — állandóak és objektív jellegűek, amelyek az emberi akarattól és tudattól függet- letnül, szükségszerűen léteznek és hatnak. A köztük folyó harc, amelyben a régi és az új összeütközése nyilvánul meg, jelenti végső soron magái a fejlődést. A szocialista társadalom ellentmondásai azonban alapvetően különböznek a kapitalizmus társadalmi ellentmondásaitól. A szocialista forradalom céllcitúzéseinek megvalósulása fokozatosan .felszámolja a korábbi érdekellentéteket, s ezzel megteremti annak lehetőségét, hogy-a társadalmi ellentmondások megoldása ne összeütközés és mélyreható társadalmi konfliktusok útján valósuljon meg. A szocialista tánsadakimbajn meglevő ellentmondások forrása kétségtelenül adódik az előző társadalomból még megmaradt örökségből, de fakadnak magából az új társadalmi rendből, a szocializmus viszonyaiból is. Ezekre a párt Központi Bizottságának múlt. év novemberi határozata is utalt és felhívta a figyelmet az ellenük folyó harcra. Ilyen többek között a társadalmi és egyéni érdek összhangjának kérdése, amikor ez egyesek tevékenységében fordított arányban jelentkezik, vagy az önelégültség, a munkában jelentkező bürokratizmus, úrhatnámság és nemtörődömség jelei. Ezek a negatív jelenségek az eredmények növekedésével bizonyos mértékig kiújullak és újra jelentkeztek. A társadalmi fejlődés szükségszerű következményéből fakadó ellentmondások mellett vitathatatlan, hogy azok keletkezhetnek és keletkeznek is szubjektív okokból is. A mindennapi életben esetenként elkövetett hibák, tévedések, vagy nem kellően átgondolt intézkedésele átmenetileg hozhatnak létre ilyeneket, de ezeket semmiesetre sem lehet a szocializmus szükségszert! következményeként elkönyvelni. Gsak rajtunk múlik tehát, hogy az-így jelentkező efientmondásbk számát állandóan csökkentsük, noha teljesen megszüntetni sohasem lehet. Mint eddig,. a jövőben is arra .keli .Törekedni, hogy minél hamarabb és minél jobban megismerjük, és ha megérett., rá az-idő, intézkedni-kell ' azok megoldásáról. [>zt azonban egyetlen esetben sem ».lehet. figyelmen kívül hagyni, hogy ezek helyére magasabb fokon, de szükségszerűen újak lépnek. Márpedig így nem lehet eljutni a társadalomnak egy olyan állapotához, ahol már nem lennének ellentmondások. S azok. akik egy .feszültségtől mentes, harmonikus állapot wtán vágyakoznak és annak létrejöttét feltété- leesik, éppen ezeket az alapvető kereteseket hagyják figyelmen kívül.: T. M. „Éveken át. keresztül-kasul ásták fel a város utcáit. Föld- és kavicshegyek me- redezlek solid a vízben, sárban bukdácsoló, sétáló tömegek előtt. A Toronyalja utcán végzett sziklarobbantások alatt nem egy rozzant, ócska ház diiledezni kezdett.” Bármennyire gyanúsan ismerős tény is ez, de az idézet nem az utóbbi évek, hanem Miskolc század eleji gondjait jellemzi. Megyénk székhelyén azonban csak 1910-ben kezdték meg, s 1914 januárjában fejezték be a vízvezeték és csatornázás munkálatait. A vízmüvet Tapolca vizére építették, onnan nyomták és*nyomják ma is a szivattyúk a vizet az Avason épített tárolóba. Az Alföld és a hegyvidék találkozásánál, a Szinva hordalékkúpjára épült város ritka előnyökkel rendelkezik. Aligha van még lakótelep, amelynek ennyi tiszta forrásvíz állna a rendelkezésére. A Bükk hegységben a sok évszázad, vagy évezred alatt kialakult természetes vízvezetékrendszer van. Ez sohasem szorul javításra. A feltárt karsztvizek, források a szabadesés nyomán jutnak be többnyire a városba. Főleg az utóbbi évtizedekben rendkívül meggyorsult a város fejlődése. 1365-ben még alig ezer lakosa volt, 1713-ban is csak 6 ezer. A lepergett újabb század alatt is csak a duplájára növekedett. A víz- és csatornamű építésekor, 1910-ben is 51 ezer embert tartottak nyilván Miskolcon. A város különösen az utóbbi években gyorsan gyarapszik. Ma már mintegy 190 ezer ember a város éjszakai létszáma. A nappali — beleértve az átutazókat, a dolgozni bejárókat — megközelíti a negyedmilliót. Felgyorsult az építkezés. — A város gyors fejlődésének kihatásaként évente átlagosan 4—5 ezer köbméterrel nő a napi vízfogyasztás — mondja Piukovics József, a Miskolci Vízművek főmérnöke. — Az 1913-ban telepített vízmű Tapolcára volt alapítva. A felszabadulás utáni időben vagy kutatások, feltárások nyomán bekapcsoltuk a lehetséges bükki karsztforrásokat. Az igények nagyarányú növekedése nyomán szemléletbeli és gyahorlatbcli változtatásra volt szükség. Ki kellett lépni a karsztvizek bűvköréből. és ezek mellett egyéb víznyerő helyek után kellett kutatni. A Sajó vize közismerten szennyezett. Úgy látszik, hogy a Hernád vize tud segíteni a város gondjain. így kezdték meg 1970-ben Gesz- telynél a Hernód-parton a keleti csúcsvízmű építését. A tervek szerint a csúcs- \ vízmű első ütemével — ez mintegy 200 millió forintot vesz igénybe — 1974. június 30-ig kell elkészülni. Énnek nyomán a parti szűrésű első 25 kútból naponta 15 ezer köbméter vizet kap a város, a 13 kilométer hosszú 600-as csővezetéken át. A csúcsvízműnek — mint a neve is mutatja — eredetileg olyan szerepet szántak: ennek bekapcsolásával egyenlítik ki a fogyasztási csúcsokat:. Ám, ha figyelembe vesszük a város gyorsuló fejlődését, azt, hogy évente 4—5 ezer köbméterrel nő a napi vízfogyasztás, nem nehéz következtetni, hogy ez alapvízmű lesz. A következő ütemnek — erre várhatóan 110 millió forintba kerül — 1975—76-ban kell elkészülnie. Ekkor újabb 25 kút. újabb 15 ezer köbméter vizet ad naponta. Távlatilag még — a napi 30 ezer köbméteren felül — talán újabb 20 ezer köbméter nyerhető a Her- nádból, s a fejlesztés lehetősége itt is lezárul. A vizgondok már most. äs erősen szorongatták volna a várost. Egy közbeeső megoldás segített. Ez év februárjában kapcsolták be az al- sózsolcai házgyár mellett a kavicsrétegre épített új vízmüvet. Napi 8 ezer köbméteres vízhozamával ez a mű mentette meg szorongató gondjaitól a várost. Gesztelynél, a Hernád - parton lassan kibontakozik, épül a keleti csúcsvízmű. Készen van a két darab 1500—1500 köbméteres vízmedence betonozása. Az impozáns, nagy csarnokrendszerben a szűrő- és gépházban a Ganz-MÁVAG szerelői rövidesen megkezdik a munkát. A jelentős építkezésen kevés, mindössze 75 ember van. Az építők bármilyen lelkiismeretesen. bármilyen nagy erőfeszítéssel is dolgoznak, de kevesen vannak a nagy munkához, hiszen 2 ezer köbméter vasbetont, 3 millió téglát kell beépíteni, az ácsolatokhoz jó 2 ezer köbméter faanyagot kell megmozgatni, cipelni, beépíteni. A csúcsvízmű több épületénél határidő-„csúszós” van. Az építők a 35 kilowaltos trafóház legfelső részén járnak. E munkát május 31-re kellett volna befejezniük. A levegőztető épülettel március 31-ig kellett volna elkészülni. itt messze vannak a befejezéshez. Messze, hiszen több héten keresztül nem dolgozott rajta senki. A fő kivitelező, az EAEV kevés embert adott az építkezéshez. A vízművek bejelentette kötbérigényét, de itt nem a kötbéren van a hangsúly. — Miskolc város lakosságának érdeke — mondják a vállalatnál —, hogy a. keleti csúcsvízmű időben megkezdhesse a. munkáját. A város szomjazik. A városnak vízre van szüksége. Bízunk benne, hogy az építővállalat, a szerelő vállalatok megértik gondjainkat, nem lesz késés a. vízmű üzembe helyezésében. Az ifjúság is jelentős segítséget ad. A jövő héten megjelenik az egyetemisták első építőcsoportja. Csorba Barnabás Fotó: Szabados György Június 13-tól megváltozott az üzemi étkeztetés rendje az Ózdi Kohászati Üzemekben. A dolgozók évtizedek óta 5 forint 10 fillérért kaptak ebédet a Kékacél étteremben. a Zöldfa étteremben és a Béke-szálló éttermében pedig 1 forinttal olcsóbban. Ebédenként a vállalat 4 forint 60 fillér kedvezményt adott, s mivel átlagosan 1800- an veszik igénybe a kedvezményes étkeztetést, az évi hozzájárulás összege mintegy 2,5 millió forintot tesz ki. Az üzemi étkeztetés színvonala az utóbbi években fokozatosan romlott, az adagok kisebbek lettek, a választék csökkent, a minőség A Szerencsi Csokoládégyárban a szocialista brigádok példamutatóan törekszenek a szakmai képzés kiterjesztésére. Hogy a brigádok tagjai közül minél többen megszerezhessék az édesipari szakmunkás bizonyítványt ahhoz előbb azoknak, akik valamilyen okból nem végezték el az általános iskola mind a nyolc osztályát, a dolgozók iskolájában kell tanulniuk. A gyár ehhez minden anyagi segítséget biztosít: tankönyveket, iskolai felszerelést ad a felnőtt tanulóknak, Heti két kunzultáci- ós foglalkozást szervez számukra a helyi pedagógusok közreműködésével. Akik az idén akár a gyári dolgozók iskolájában, akár a lakóhelyükön eredményesen belejeegyre több kívánnivalót hagyott maga után. A minőségromlás oka elsősorban, hogy a nyersanyagnormák évek óta változatlanok, a nyersanyagok árai viszont megemelkedtek. Problémákat okozott ugyanakkor az is, hogy a vállalat három üzemi étkezdéjében sem voltak egységesek a normák. Az egyre szaporodó panaszok orvoslására a vállalat szakszervezeti tanácsa módosított kollektív szerződésében határozott az étkeztetési rendszer megváltoztat ásáról. A jövő hét első napjától a vállalat ebédenként! hozzájárulását 4 forint 72 fillérben határozták meg, a három étteremben ugyanakkor egyzik a nyolc osztályt, a következő évben már a felnőtt szakmunkásképző tanfolyamon vehetnek részt. Kedvező lehetőségeket teremtettek a gyárban az érettségizett fiatalok szakmai képzésére is. öle, ha szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkeznek, levelező tagozaton technikusi képesítést szerezhetnek, s középszintű szakvezetésben hasznosíthatják ismereteiket. Kevésbé ismert még a környékbeli érettségizett fiatalok körében, hogy a csokoládégyárnak nemcsak az édesipari szakmákban van szüksége új szakemberekre, hanem például képesítést szerezhetnek itt az elektroműszerész szakmában is azok, akiknek inkább ilyen irányú ségesiiették és megemelték a nyersanyagnormákat. A jelenlegi háromfogásos menüle helyett kétfogásos menük lesznek, amihez a dolgozóknak 6 forintot kell teríteni. Gondoltak a kisebb étvágyú emberekre is. 3 forint 90 fillérért — hozzászámítva természetesen a 4 forint 72 fillér vállalati hozzájárulást: is — mindhárom étteremben egvfogásos menüt, egytálételt biztosítanak a dolgozóknak. A nyersanyag normáinak megváltozása és a térítési díjak módosulása lehetővé teszi a minőség javítását és az érdeklődésük, A csokoládégyár nagyszabású rekonstrukciója során sok modern elektromos üzemeltetésű gép érkezik ide. s ezekhez szakképzett kezelők, irányítók kellenek. A külföldi gyártmányú gépekkel az ottani gyárban, a Német Demokratikus Köztársaságban, Lengyelországban ismerkedik már most is több szerencsi fiatal szakember, akik aztán hozzáértéssel működnek kVízre idehaza az új gépek beszerelésének munkába állításánál. A Szerencsi Csokoládégyár társadalmi ösztöndíjakkal is gondoskodni igyekszik a megfelelő szakember-utánpótlásról. a szocialista brigádok színvonalának fejlesztéséről. B. J. az adagok növelését. (t. i.) Szerencsi szólista brigádok a szakmai fejlődésért p »1 ^ r Fr felHcsének iß Ítéld Napi leik az 810 íiiizlüsn
