Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-02 / 127. szám
1973. június 2., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 ...és önnek mit jeleni tas erdő? (III.) Á mészégető és a szenítő Mint minden jogalom, így az erdő jogalma is állandóan változik — terjedelmében, tartalmában is, — az emberiség történelme, vagy akár az egyes ember élete jolyamán. Mást jelent; mesét az értelemre nyíló gyereknek, mást; kitűnő faanyagot az asztalosnak, ácsnak, hangszerkészítőnek, szobrásznak, mást; ízletes-izgalmas vadat, halat, élményt a vadásznak, horgásznak, mást; gyógynövényt és — újabban — gyógyító levegőt a betegnek, és — természetesen — mást; kenyeret, munkát, hivatást az erdőn lakó és az erdőből élő embereknek. Az erdő bölcsője, ihlető je, de sokszor élő tartozéka, szereplője a népmesék, mondák, balladák, népdalok és a népi bölcsességet kifejező közmondások. világának. De az erdő nemcsak csoda, varázslat, művészet, hanem tudomány is: „ ... bizonyos növények, és állatok életközösségének egysége, amelyhez a talaj és a klíma is hozzátartozik.” — mondja a lexikon. Az erdő azonban mindenekelőtt népgazdasági kincs és ugyanakkor közvetlen kenyér, megélhetés, munka, hivatás sok ezer ember számára. Űlc így vélekednek: Halász Lajos mészégető mester: — Nekem a mindent jelenti az erdő, mert másképp 'el sem tudom képzelni az életemet. Nekem az a kődarab, amit más félrerúg, meg a kitermelés után szanaszét heverő aprófa a megélhetést jelenti. A kőből kemence, az aprófából tűz, a kettőből égetett mész lesz régi és új házak falára, nekem és társaimnak, a családjainknak pedig kenyér. Tizenöt éves koromban, majd negyven esztendeje, apámtól tanultam ezt a mesterséget, aki most is itt van. Nézze csak, hogy serénykedik az öreg. Azelőtt a falunkban, Bükk- szentkereszten, sokan csinálA mészégető, Halász Bajos A szenítő, Papp József ták ezt. Most ha vagyunk tizenöten mészégetők. Mert nehéz és törődős munka ez. Ha a sok kőből megépítettük a kemencét és meggy új toltuk benne a tüzet, akkor már nem lehet elhagyni. Sátorponyva alatt, szalmaszénán hálunk, magunknak főzünk krumplit, vagy kon- zervet, sülünk szalonnát, s közben állandóan ápoljuk és őrizzük a tüzet. De nekem ezenkívül még más dolgom is van. A szerződés szerint a kisiparosnak az a feladata, hogy hozzáértő embereket és fogatokat is biztosítson. Mi is jól járunk, az erdészet is, meg persze azok is sokan, j akik ezzel a mésszel dolgoz- ; nak. Most itt vagyunk, a Lusta völgy derekán. Lehet, egy hét múlva már másutt : leszünk, aztán megint mű- 1 sútt. Az eltelt évtizedek alatt és a következő esztendőkben is még sok táborhelyünk lesz. De az biztos, az erdőből soha nem kerülünk ki... Papp József, szenítő: — Annak ellenére, hogy ez a munka is sok füsttel és piszokkal jár, számomra az erdő mégis az egészségesebb munkahelyet jelenti a korábbinál. Mert mielőtt az erdészethez jöttem volna, a lyukói szénbányában dolgoztam, mélyen a föld alatt, i az állandó sötétségben és rossz levegőben. Itt meg süt j a nap és ha az ember arrébb ! megy a füstölgő boksától, friss levegő veszi körül. Itt sokkal jobb az étvágyam, érzem, hogy egészségesebb vagyok. Sokszor elgondolom, hogy milyen érdekes is a világ. Az a szén, amelyet én bányászkoromban fejtettem ki a föld mélyén, szintén fából keletkezett, de ahhoz a természetnek évezredekre volt szüksége. Itt meg, a boksában, 9—10 nap is elég ahhoz, hogy. a fából szén legyen. Ha jól meggondolom, amit én csinálok, tehát a fa 1 szélütésé, tulajdonképpen az a munka, amit a természet is elvégzett hosszú-hosszú idő alatt. És az eredmény is majdnem ugyanaz. így hát, talán, nem is lettem igazán hűtlen a bányász szakmámhoz, amikor az egészségem érdekében az erdőt választottam. Szöveg: Oravec János Kép: Nagy István (Folytatjuk) Június 17-én kapunyitás Alig több mint két hét múlva megnyitják kapuikat a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség nyári építőtáborai. Az idén 30 ezer egyetemista. főiskolás, középisko.áj és szakmunkástanuló áldozza fel nyári szünidejének egy részét, dolgozik kéthetes váltásokban 36 központi , szervezésű építőtáborban. A lányokat 21 mezőgazdasági ] tábor várja Veszprém, Somogy, Pest, Bács-Kiskun és Baranya megyében, fő teendőjük növényápolás és gyümölcsszedés lesz. Az állami gazdaságok területén működő táborok közül a balaton- aligai ..Martos Flóra” és a lengyeltóti „Kállai Éva” a legnagyobb, ide öt turnusban 2500, illetve 1500 leányt várnak. Az idén a fiúk sem maradnak ki a mezőgazda- sági munkából, Villányban, Tájon, Vaskúton, Mátéházán és Kunfehértón koedukált táborokat szerveztek, az „erősebb nemre” nagyobb fizikai igénybevételt jelentő feladatokat bíznak, csatornaépítést, vasúti rekonstrukciót. Csatornaépítés lesz a fiúk teendője a Hanságban és Budapesten, vasúti rekonstrukció vár rájuk Tatán és Balatonedericsen. Több százan vehetik ki részüket a zánkai úttörőtábor építkezé- ! seinek meggyorsításából, a ! csillebérci központi úttörőtábor újjáépítéséből, a velencei ifjúsági üdülőbázis tető alá hozatalából. A táborozok az idén is napi hat órát dolgoznak, a csoportok kéthetenként váltják egymást. Az első turnus előtt június 17-én nyílnak meg a kapuk, az utolsó turnus önkéntes fiatal munkásai augusztus 25-én teszik le a szerszámot. Tűzvédelmi tennivalók a mezőgazdaságban Üj kötszerüzem A RICO Kötszerművek új kötszerüzeme 1971-ben készült el cs 1972-től már folyamatosan új, korszerű és nagy teljesítményű francia kötszergyártó gépekre és csehszlovák cső- , magológépekre cseréltek ki a hagyományos berendezésekéi. A négy űj kötszergyártó gép 10 ember munkáját végzi el. Egy műszakban mintegy 10 ezer darab kötszercsomagot állítanak elő Ritka madarak a Tisza partján A tűzvédelemről, a mező- gazdaság felkészülésének feladatairól beszélgettünk Vári András tűzoltó őrnaggyal, a megyei tűzoltóparancsnokság központi ügyeletének vezetőjével, aki részletes tájékoztatást adott. Elmondta: a száraz gabona és a szalma veszedelmesen gyúlékony. Az éréstől kezdődően tehát fokozott figyelmet kell fordítani a megóvására. Ahogyan az érés folyamata előre halad és a gabona víztartalmának nagy részét elveszti, úgy lesz egyre gyúlékonyabb, s úgy kell egyre fokozni a tűzvédelmi felkészülést is. A betakarítás megkezdése előtt az aratásban részt vevő valamennyi gépet elő kell készíteni. Ez abból áll, hogy felülvizsgálják a tüzoltóké- szülékek állapotát, a különböző biztonsági szerelvényeket és szikrafogókat. Az aratásban erőgép csak úgy vegyen részt, ha azt a tűzoltóság felülvizsgálta, és a gép üzembehelyezéséhez az engedélyt megadta. Az aratási munkák megkezdéséig meg kell szervezni a dolgozók tűzrendészen oktatását is. Alaposan elő kell készíteni a kenyérgabona és másfajta termények megóvását, gondoskodni kell valamennyi tűzveszélyéforrás megszüntetéséről. így például a vasutak közelében körbe kell szántani a lábon álló gabonát, továbbá, a viaszéréstől kezdődően őrizni a vasút r/.elletti nagyobb táblákat. A szérűkben is számos intézkedés szükséges ahhoz, hogy csökkenthessük a tűzveszélyt, illetve megkönnyít- Viessük az oltást. Elsőrendű teendő: a készültségi szolgálat megszervezése, a gyors tűzjelzés módjainak tisztázása. Külön kell szólni a szénabegyűjtésről, mert például a kazlak hőmérsékletének rendszeres ellenőrzésével igen gyakran megakadályozhatjuk a tüzet. A helytelen tarlóégetés is több ízben okozott károkat. Rendelet szabályozza, hogy csak engedéllyel és felügyelet mellett — a tűzoltóságnak előre bejelentve — szabad a tarlót égetni. A megelőző tűzvédelmi feladatok között igen fontos még a gabonaszárító gépek megfelelő előkészítése, valamint a gazdaságokban dolgozó emberek tűzvédelmi feladatainak fokozott betartása is. Ezek között például különös figyelmet érdemel a dohányzási és tűzrakási tilalom betartása. Nyáron a nagyüzemeken kívül a háztáji gazdaságokban és kisgazdaságokban is fokozottabban kell gondoskodni a tűzvédelemről. A tűzvédelemben még a látszólag olyan kis dolgoknak is nagy szerepük lehet, amire esetleg kevesen gondolnak: a gyermekek játékára. Az elmúlt évben is több tucat tüzet okozott a megyében a gyermekjáték, a gyermekek előtt hagyott gyufa. Végül a házak tűzvédelmének egyik leglényegesebb pontja: az olyan padlásokon, amelyeken kémény van, tilos gyúlékony anyagot, szénát, szalmát tárolni. A tűzesetet pedig a legrövidebb időn belül jelenteni kell a tűzoltóságnak, a rendőrségnek, vagy a tanácsi szerveknek. Egy amatőr ornitológusokból álló csoport több napi megfigyelés alatt tartotta a Tisza árterének madárvilágát, Tiszasüly körzetében. Megfigyelték, hogy a folyóparton, a rizsföldeken, a kiterjedt ártéri erdőkben a ritka, védett madarak — szürkegémek, bakcsók — társaságában otthonra talál- tak a kiskócsagok, az üstö- ' kösgémek és a kékvércsék is, s zavartalanul költenek a háborítatlan terület öreg fáin. A csoport azzal a javaslattal állt elő. hogy az árterek fészkelőhelyeit hagyják meg madárrezervátumnak. Wűtáb, tolókocsi és sok egyéb segítség A világos, növényekkel díszített teremben hosszú sorban várakoznak az „ügyfelek”. Az asztalon négy-öt hónapos gyerekeket méreget egy fehér köpenyes férfi, Megyes László, a Budapesti Gyógyászati Segédeszközök Gyára miskolci kirendeltségének vezetője. — Miért nem jöttek előbb? — kérdezi a szülőktől. — Hiszen, ha tudtuk volna — mondja a mama, miközben fogja gyermekét, nehogy elmozduljon, s a csípőficam- hoz pontosabb legyen a szíj mérete. — Sajnos, most vettük észre a bajt. De ugye, még nem késő?! — kérdezi aggódva. — Lesz szíves itt aláírni — teszi a marna elé Megve.s László az igénylésről szóló papírt. Nagy a forgalom Miskolcon, a Szemere utcai gyógyászati eszközök szaküzletében. Havonta mintegy ezernégyszáz betétet rendelnek, emellett sérv'- és haskötőt, műlábat és járókocsikat. Idősek és fiatalok egyaránt bejárnak ide, balesetből, születési rendellenességből, vagy más, hasonló okból eredő bajokra gyógyító eszközt kérve. — Sajnos, sok a fiatal betegünk, és a gyermek. Jönnek csípőíicaimmal. vagy boka- és harántsüllyedéssel. Ezek az úgynevezett „köny- nyebb esetek”. De akad néhány olyan is, aminek a következménye egy életre kihat. Idős bácsi jön be lassan, bizonytalan járással. — Ismét itt vagyok — köszönti ismerősként az üzlet vezetőjét. — Tessék befáradni — tessékeli be a próbafülkébe Megyes László az idős bácsit, akinek súlyos sérve van. Időről időre cserélni kell a fájdalmat enyhítő kötést. Nehéz a „mesterségük” az itt dolgozóknak. Szomorú sorsakkal, tragikusan végződött balesetek „szereplőivel” ismerkednek meg nap mint nap. S az ő feladatuk: segíteni. Tőlük is várják, remélik a gyógyulást a betegek. — Evekkel ezelőtt egy pa- ralízisas gyermek került hozzánk — meséli. Remény sem volt arra, hogy valaha járni tudjon a kislány. Hosszadalmas és fárasztó kezelés után sikerült elérnünk: a gyermek ma már iskolába jár, s alig észrevehető a testi hibája. Együtt örültünk a szülőkkel, s a kislánnyal, aki ágyhoz volt kötve. A beszélgetés időről időre félbeszakad. A „páciensek” száma egyre nő. annak ellenére, hogy' ma szombat van. Bejönnek, leadják a receptet, elkészül a minta, s aztán eltelik sok-sok hét (műlábaknál és járókocsiknál sok-sok hónap), míg jöhetnek a gyógyászati segédeszközért. — Hogy miért kell ilyen sokat várni? — kérdez visz- sza Megyes László. — Nem rajtunk múlik. Sajnos, nem itt helyben, hanem az ország különböző részeiben készülnek például egy műláb „alkatrészei”, ami már önmagában véve is sok időt igényel. A probléma azonban ott kezdődik, hogy nincs elegendő anyag, ami nagy időeltolódással jár. Nem a miskolci kirendeltség hibás tehát elsősorban, a hosszú várakozásért, de mégsem lenne szabad elnézni azt, amiről egy idős bácsi beszélt a szaküzletben:. — Egyik barátom trombózist kapott — mondta. — Le kellett vágni a lábát. Ez tavaly tavasszal történt. A műláb elkészítését 6 hónapra vállalták. Azóta eltelt egy év, s a barátom még mindig vár... Várni, hosszú ideig türelmesnek lenni — terhes dolog. Aprónak tűnő esetekben is ez a helyzet. Mert példán] egy lúdtalpbetét elkészítése is hat hétig tart. Mégis, nem lehetne ezen változtatni ? ■ (—s—a) KÖZÜLETEK! VÁLLALATOK! A levegő tisztításának védelméről szóló rendelet adatszolgAltatAs nyomtatványa június 15-ig megrendelhető NYOMTATVÁNYBOLTUNKBAN, Miskolc, Augusztus 20. utca 10. A gyógyulás segédeszközei
