Észak-Magyarország, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-10 / 107. szám
1973. május 10., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZAG 3 1 ^-•'v írta: Juhász György, az Ózdi városi Pártbizottság első titkára A politikai vitakörnek célja és módszere is eltér a párt- oktatásétól. Az oktatásban egy pedagógiailag kidolgozod, egymásra épülő ismeretanyagot kell elsajátítani, míg az agitáció célja a tömegek véleményét befolyásolni a párt politikája szempontjából, érzelmileg, értelmileg mozgósítani egy-egy politikai célkitűzés megértetésére, elfogadtatására, megvalósítására. A vitakör lényegében egy nyilvános alapszervezeti vitafórum, amely nem olyan zárt, mint a párt- oktatás valamelyik formája — ahol beiratkozott, állandó hallgatók vannak, s év végén igazolást kapnak az oktatási forma elvégzéséről. Igaz, a vitakörnél is a résztvevők többségét, egy- egy pártszervezet tagságának lehetőleg állandó, aktív, viszonylag kis létszámú csoportja képezi. Mellettük azonban bárki más — pártonkí- viili is, oktatásra járó is — jelen lehet, akár esetenként is, s ha akar. bekapcsolódhat a beszélgetésbe, a vitába. Abban is eltér az oktatástól, hogy nemcsak egy-egy oktatási évhez kötődhet a szervezése. hanem a politikai aktualitáshoz alkalmazkodhat, sőt az a jó, ha ahhoz alkalmazkodik! Kik vegyenek részt a vitakörökön? Hangsúlyoznunk kell, hogy a vitakör nem az előadásos propaganda helyett került bevezetésre és semmiképp nem tekinthető valamiféle „alacsonyabbrendű” oktatási formának! (ML középiskolát, esti egyetemet végzettek, sőt politikai főiskolát végzettek körét is érintheti.) Célszerű ezért, hogy szervezése ne oktatási évhez kötődjön, hanem legyen folyamatos — kapcsolódjék a politikai aktualitásokhoz. Az optimális létszám — a tapasztalataink alapján maximum 20—22 fő. (Pl.: a körzeti pártszervezeteinknél — ahol nagy a létszám és a taggyűlés napirendjeként kezelik, ott gyűlés jellegűvé válik.) Azt tartjuk a legjobb megoldásnak, hogy legyen egy 10—15 fős törzsgárdája a vitakörnek — elsősorban a pártvezetőségek tagjaiból, a pártcsoport-bizalmiakból. az agit.-prop. felelősök, illetve csoportok tagjai, tömegszervezeti vezetők, aktivisták, gazdasági vezetők, propagandisták, szocialista brigádve- zetök — tehát főleg olyanok, akik a környezetükben tovább adják a hallottakat. Ugyanakkor folyamatosan törekedni kell arra, hogy' az egyes kollektívákban, brigádokban mértékadó véleményű emberek is bekapcsolódjanak a vitakör munkájába. Az érdeklődés felkészítésére viszont minden esetben meg kell hirdetni a soron következő vitatémát szóban, ezen túl faliújságon, esetleg üzemi lapban, hangoshíradón, a pártcsoportokban, tömegszervezeti rendezvényeken. Változatlanul fontos feladat, hogy a vitaköri foglalkozások levezetésével csak jól képzett, az önálló felkészülésre is képes, jó agitációs készséggel és jártassággal rendelkező személyeket bízzunk meg. A siker jórészt a vitavezető képességétől és képzettségétől, tájékozottságától függ. Ezért az is elképzelhető, hogy egy-egy témánál az abban jártas személy kapjon megbízást a vita levezetésére. Kerülni a sablonosságot A vitavezetés során az eddiginél is jobban összhangba kell hozni a központi anyaggal a helyi tapasztalaA nőpolitikái határozat végrehajtásáért Helyi intézkedések SOK-SOK l’ELDA bizo. nyitja, hogy az üzemekben, vállalatoknál szinte állandóan napirenden szerepel a nőpolitikái határozat végrehajtása. Nem kevesebben vallják, hogy a párthatározat megvalósítása nagyon •sok területen elsősorban helyi intézkedést követel. Itt van például a nők foglalkoztatásának • kérdése, amely nagymértékben befolyásolja gazdasági és szociális helyzetük alakulását. A Tiszai Vegyikombinátban a hatvanas évek második felében az egyik legjelentősebb probléma a nők munkába állítása volt. Akkoriban, a TVK dolgozóinak nőcsaládtagjai közül több mint ezren vártak elhelyezkedésre. A vállalatvezetés a szakszervezettel egyetértésben az. idő tájt olyan döntést hozott;, hogy a felvételnél elsőbbséget kell biztosítani azok számára, akiknek családtagjuk (szülő, férj stb.) már a kombinát dolgozója, illetve törzs- gárdatag. Széles körű felmérő munka után a vállalat illetékes szervei különböző speciális tanfolyamokat szerveztek, amelyeken egy év leforgása alatt: több mint ezer nődolgozót képeztek ki olyan munkakörökbe, amelyeket eredményesen cl tudnak látni. Különösen az új létesítmények (polietiléngyár, műanyagfeldolgozó gyár) beindításával nyílt lehetőség a •6k fokozottabb munkába állítására. Természetesen a már üzemlö egységekben is keresték a további lehetőségeket. Időszerű kérdés a nők anyagi és erkölcsi megbecsüléséről is beszélni. Kétségtelen — s ez nagyon sok üzemre, vállalatra vonatkozik —, hogy az egyenlő munkáért egyenlő bért elvének érvényesítéséért még sokat kell tenni. Jóllehet, a férfi- és nődolgozók átlagbére közötti különbség nemcsak a maradi szemléletbeli felfogás „eredménye”, hanem nagyrészt annak tulajdonítható, hogy a nők nehéz fizikai munkára, adottságuknál fogva nem alkalmasak; továbbá, hogy szakmai jártasságuk, gyakorlati idejük elmarad az átlagostól. A KOMBINAT vezetői igyekeznek enyhíteni a kétségtelenül meglevő különbségeken. Az utóbbi két évben számos intézkedés látott naovilágot. Például 1971-ben több mint ezer nő részesült a TVK-ban végrehajtott öt- százalékos bérfejlesztésből. Jelentős eredményként könyvelhető el, hogy az elmúlt esztendőben a TVK-s nödol- gozók átlagbére az előző évihez képest három százalékkal emelkedett. Az idén, a központi béremelésen kívül a TVK a saját, vállalati erőből történő bérfejlesztésből is igyekezelt honorálni a nők munkáját, I. JUtok at, jelenségeket. A körök foglalkozásait meg kell óvni a sablonossá válástól, különösen kerülni kell a skolasztikus, sematikus körvezetési módszereket. Ezért a körvezetők módszertani képzésével is foglalkozni kell. A politikai vitakört, mint agilációs fórumot véletlenül sem szabad „mindenhatónak” kikiáltani. Figyelmet kell fordítani arra, nehogy valamelyik területen is úgy tekintsék, hogy a vitakör szervezésével, jó működésével eleget lettek az agitációs feladatoknak. Ilyen veszély jelenleg nincs, de a körök számának tervezett bővítése ezt a veszélyt magában hordja. A tájékozottságot szolgálja Indokolt, hogy a vitakörök szervezeti és tartalmi munkájának összefogására a •pártbizottság mellett: 5—7 fős aktívacsoporl; jöjjön létre. Ennek feladata az anyagok kijuttatása, a témaválasztás, a felkészítés segítése (tájékoztatók, helyi segédanyagok, módszerek, stb.), a foglalkozások ellenőrzése, a jó tapasztalatok terjesztése, a jelentő lapok átvizsgálása, jelentések szerkesztése. Célszerű megszervezni a vitaköri anyagok olyan formában történő megőrzését: is, hogy azok a pártszervezetek agitációs csoportjainak rendelkezésére álljanak a folyamatos agitációs tevékenységhez. A vitakörök még szélesebb körű alkalmazásával szinte megsokszorozódhat a „napra készen”, jobban tájékozott emberek száma, akik felélénkítik, hatásosabbá, dinamiku- sabbá teszik a párt politikájának közvetlen terjesztését a szóbeli agitáció eszközével, , amelyet nem nélkülözhetünk j mindennapi politikai munkánkban ma sem és a jövőben sem. (Vége) Jelentős állomásához érkezett a pé(i nagy kapacitású műtrágyagyár építése. A mefc#. száraz idő beálltával jelentősen gyorsult a munka, elkészült az alapépítmények zöme, é* megkezdődött a szerelés. Képünkön: az épülő NPK-üzem Több mint kétezer fiatal munkásnak biztosit kedvezményes nyári üdülést a SZOT és az Országos Ifjúságpolitikai Tanács az idén nyáron. Az ifjúmunkások — többek között — Balatonsaabadin, Siófokon, Fonyódon, Leltén és Parádfürdön tölthetik el minimális hozzájárulással nyári szabadságukat. Borsod megyéből 252 ifjúmunkás vesz részt ezen a kedvezményes üdülésen. Rendezik a Szinva medrét így látják ik, ötéi Diákszemmel hazánk mezőgazdaságáról A terveknek megfelelően, jól haladnak az építők a Sztnva- meder rendezési munkálataival. Ez évben Miskolcon a Rákóczi utca cs a Szemére utca közötti szakasszal készülnek el. A meder rendezésére 197,2-ban mintegy 8 millió forintot fordít a városi tanáé* Az orgonaillatú iskola könyvtárában találkozunk. Mindenki izgatott, egy óra múlva kezdődik a ballagás. Közülük kelten főszereplők lesznek: negyedikesek. Azt mondják, jó is, hogy másról beszélgetünk addig: sajnálják itthagyni ezt a közösséget. Az a „más” pedig igazán kellemes emlék. A miskolci Berzeviczy Gergely Kereskedelmi Szakközépiskola öt tanulója szép sikereket ért el a Magyar Mezőgazdasági Múzeum pályázatán, amelyet decemberben hirdettek meg „Hazánk mezőgazdasága diákszemmel” címmel. Az eredményt pár napja tudják, a jutalmat is a múlt napokban vették át Budapesten. • A IIIfA osztály három tanulójának. Horváth M áriának, Feledi Erzsébetnek és Fazekas Mártának A műanyag jelentősége a zöldség- termesztésben című munkája első díjat kapott. A sikert egy gyönyörű, hordozható lemezjátszó teszi kézzelfoghatóvá. Kissé szokatlan, hogy egy kereskedelmi iskola tanulói mezőgazdasági pályázatot nyernek. Murányi Gyuláné áruismereti szaktanár magyarázata után világossá válik a dolog: — Az áruismeret érettségi tárgy és egyben olyan, amit nem lehet csak a tankönyvekből tanulni. Nap mint nap új árucikkek jelennek meg és ezeket csak az ismerheti meg, aki nyitott szemmel jár a világban. Ap- róbb-nagyobb feladatokkal bízzuk meg a tanulókat, amelyek arra késztetik őket, hogy sokat mozogjanak az emberek között, hogy távolabb lássanak a tankönyvek sorainál. Nos, a műanyag is egy áru, amelyet a legkülönbözőbb helyeken, így a mezőgazdaságban is alkalmaznak. Alkalmasnak találtam ezt. a három kislányt a pályázat megírására. Űk viszont szívesen vállalkoztak. Érdeklik őket a különleges feladatok, máskor is társultak mór. — Hogyan, mivel kezdődött a munka? —■ Elutaztunk Leninvóros- ba. megnéztük, hogyan készül a műanyag — meséli Horváth Mária. — Szerencsénk volt, hogy ezzel kezdtük, mert nagyon érdekes a gyártás, kedvet kaptunk a témához. Később a boltokban és az AGROKER-nél néztük meg a műanyag eszközöket. Majd a Nagy-miskolci Állami Gazdaságban, a felsőzsolcai Lenin Tsz-ben, a sajóvámosi termelőszövetkezetben tanulmányoztuk ■ gyakorlati alkalmazásukat. — Milyen műanyag eszközöket használnak a gazdaságok a zöldségtermesztésben? — Fóliákat, csöveket, edényeket, tartályokat — sorolja Feledi Erzsébet. — A műanyag könnyen kezelhető; tartós anyagnak bizonyult és mind nagyobb szerepet kap a mezőgazdaságban. Ahogy növekszik az igény a primőrök iránt, úgy nyer mind nagyobb teret a műanyag. Hármuk közül egyedül Fazekas Mártának volt mindeddig valami köze a mezőgazdasághoz. Neki is csak annyi, hogy falun lakik. — Mindannyiunk számára érdekes volt ez a találkozás a mezőgazdasággal —mondja. — Ahány ház, annyi szokás, minden üzemben piások a gondok, a módszerek. Nagy élmény volt számunkra az is, hogy bárhova mentünk. komolyan vették az érdeklődésünket, készséggel segítettek. A két negyedikes. Kiss Ágnes és Szabó Ildikó az élelmiszerek tartósításának témakörén belül a Nagykőrösi Konzervgyár fejlődéseitek történetét dolgozta fel. Egyéni pályázatukat második díjjal jutalmazták. — Iskolánk és a konzervgyár kapcsolata négyéves. A konzervgyáriak időnként termékbemutatót tartanak nálunk, mi meg tanulmányi kirándulás alkalmával keressük fel ókét. Hogy mindenre jó egy ilyen kapcsolat, azt a mi esetünk is példázza. — Hallhatnánk valamit a gyár történetéről? — A Gschwindt-féle Szesz-, Likőr- és Rumgyár 1892-ban létesült. A szesz, likőr es rum után szilvalekvárt ké-, szítettek. Hogy ma hányféle'1 termékük van. arra nem emlékszem, de az biztos, hogy a nagykőrösi befőti ízesebb, mint a többi. Az éghajlat teszi. A gyár rendkívül nagy gondot fordít a szociális beruházásokra .. A pályamunkákban a témaválasztást. az önálló kutatást. az ötletes megjelenítést és a kivitelt is értékelte a bíráló bizottság. E követelmények egyikének-mási- kanak csak úgy lehet eleget tenni, ha az évek során nemcsak a tantárgyakra, hanem az. életrevalóságra, a sokoldalú érdeklődésre is tanít az iskola. így sikerülhetett a kereskedelmi szakközépiskola öt tanulójának is a mezőgazdasági témájú pályamunkával győzelmet aratni. Lcvay Györgyi 1*^ |fk * |11 ia^ tapasztalatai tizdon nyári • • I ii ■ r Mines líatalüknak
