Észak-Magyarország, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-09 / 106. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1973. május 9., szerda Bemutatóra készül. A második nap margójára Kedden, a második napon megpezsdült a fesztivál. Sűrűsö- dött a program, mozgalmasabb lett az élet. * délelőtti órákban rögtönzött tanácskozásra ültek össze az A IS-szervezethez tartozó filmstúdiók igazgatói és más képviselői. A tanácskozás nem szerepelt az előzetes programban, György István, a fesztivál igazgatója, aki egyben a magyar nepszerű-tudományos stúdió vezetője is, az AICS tagszervezetnek vezetői minőségében hívta össze a szocialista országok népszerű-tudományos stúdióinak Miskolcon levő vezetőit és más képviselőit, és érdekes javaslatot terjesztett elő. Ennek lényege, hogy az AICS, mely eddig öt almanachot készített közös munkával, a korábbi munkamódszerek helyett úgy dolgozzon a jövőben, hogy egyes témaköröket egy-egy rendezőre osszanak ki, ugyanaz a rendező készítse el a szervezel minden tagországában a témakörhöz tartozó kisfilmet. Például egy-egy néprajzi téma kiválasztásánál esetleg egy bolgár rendező, egy másik témánál egy lengyel, vagy más nemzetiségű alkotó dolgozza fel az anyagot minden szocialista országban. E témát érdemileg az AICS csütörtöki ülésén vitatják meg. * Kedden már három fesztivál-vetítést tartottak, s azon tizenegy filmet és két híradó-összeállítást mutattak be. A filmek választéka most Is bő és színes volt. A versenyfilmek között négy volt a tv-film. Feltétlenül kiemelést érdemel Kárpáti György Kulyabaj című dokumentumfilmje, amely az Állatorvostudományi Egyetem ambulanciáján készült és enyhe feddéssel, fejcsóválgatással mutatja be a túlzott állatimádatot, ugyanakkor igen megértőén is ábrázolja az állatbarátokat. Kiemelt figyelmet érdemel az Alattvalók és királyok című tv-sorozat hatodik része, mely Dózsa Györgyről szól, B. Révész László alkotása. Kigyós Sándor és Horváth János Kuba közelről című riportjának érdekessége, hogy egy nappal előbb ugyanezektől az alkotóktól láthattuk a Caslro-ri- portot, mely a kubai miniszterelnökkel Magyarországon készült. Érdekes volt utána látni Kubát a jól sikerült riportfilmben. A legkiemelkedőbb alkotás azonban a keddi napon Lakatos Vince Virrasztók című, nagy terjedelmű tudományos dokumentumfilmje volt, mely igen sok személyes élmény- adattal színesítve és hitelesítve, a tanyai tanítók és tanyai iskolák sorsát mutatta be, s bár a személyes élmények picinyke nosztalgiát is cseppentettek a filmbe, annak egésze mégis híven tükrözte a párt közoktatáspolitiícai határozatának szellemét. * Megkezdődtek a külső vetítések is. Tegnap egyszerre három helyen, a Nehézipari Műszaki Egyetemen, a Szentpéteri kapui kórház filmklubjában és Göncön volt kihelyezett vetítés. Pezseg a fesztivál. * A mai nap műsorából különösképpen a Kinek lesz szerencséje?, a Szombat, 14 óra 10 perc és az Évfolyamtársak című filmekre hívjuk fel a figyelmet, valamint az ifjúsági vetítésekre. (benedek) Tegnap este mutatták be Lakatos Vince, Virrasztók című, a régi tanyasi iskolák életéről szóló tudományos dokumentum- filmjét. A képen a film egyik szereplője Kár, hogy Elmúlt a fesztivál második napja. Sajnálatos módon, a szép programokon kívül találkoztunk egy negatívummal is. Amint az a napi összefoglalóból kitűnik, a tegnapi napon a fesztiválpalota falain túl is tartottak kihelyezett filmvetítéseket. Többek között Miskolcon, a Szentpéteri kapui kórház klubjában is, amely bizony elég balul ütött ki. Délután 5 órakor, a jóelőre meghirdetett kezdés idején mindössze 3, azaz három néző „tolongott” a vetítés színhelyén. A fesztivál rendezőségének - becsületére váljék, hogy az érdektelenség ellenére is megkezdték a prog'Ven is van! ram szerinti filmek vetítését. Nos, az ankét is természetesen elmaradt. Igaz, az alkotók közül sem jelent meg senki... Az okot talán nem csak a propagandában kell keresnünk. Kár, hogy ilyen is van! (m) Számomra mindig tanulságos... Négy esztendővel ezelőtt már részt vett a filmfesztivál zsűrijének munkájában Zsurzs Éva, a Magyar Televízió Kossuth-díjas rendezője. Idén ismét zsűritag. — Számomra mindig naTavaszi fototárlat A megyei könyvtár második emeletén rendezték meg a miskolci fotóklub tagjai tavaszi tárlatukat. A klub tizenöt tagját hatvan kép képviseli. A kiállított képek egyike-másika ugyan ismerősként „köszönt” minket, de az alkotások — többségükben — olyanok, amelyek a fotóklub tagjáinak legújabb munkái közül kerültek ki. Változatos, gazdag anyagot mutatnak be a kiállítók, akik elsősorban az ember ellesett pillanataira, az embert körülölelő táj szépségeire Irányították figyelmüket. De jelen van az alkotásokon keresztül a munka is. az ember alkotó, s teremtő fantáziája. A miskolci totóklub tavaszi tárlata szép, tartalmas élményt ígér. Az érdeklődők május 12-ig láthatják. Tervezőmérnökök dolgoznak a Tisza-völgy szabályozásán. Egy kocka Paulus Lajos, Egy évszázados terv megvalósulása című népszerű-tudományos filmjéből Jelenet a Zclk Zoltán verses meséjéből készült, A háfom nyúl című, színes rajzfilmből. A filmet Dargay Attila rendezte A mai programból A mai, szerdai napon egy híradó-összeállítást és 14 újabb versenyfilmet láthatnak az érdeklődök. Vetítésre kerülnek a Kinek lesz szerencséje?. Ember és szerkezet, Egy a sok közül, Szombat 14 óra 10 perc, Hajrá mozdony, Riport közügyben, Balczó, Életlánc, Száz nép uniója. Kalendárium, A rokokó Sixtus-kápolnája, a Hallowe en, az Évfolyamtársak és az Ürögi kanásztánc című alkotások. Ugyancsak a mai napon — délután 2 órakor — lesz az első ifjúsági vetítés a Hevesy Iván Filmklubban. gyón érdekes egy ilyen fesztivál. Hiszen a jó kisfilm benne van az életben, s éppen ezért rendkívül tanulságos. Bár a szakmától nehéz elvonatkoztatni, hiszen belülről érzem a lehetőségeket és a nehézségeket, mindig a néző szemével szeretnék nézni. Még nehéz véleményt mondani, de már láttunk néhány nagyon jó kisfilmet. — Mire készül Zsurzs Éva, a rendező? — Délelőttönként, amikor nincs vetítés, egy forgatókönyvön dolgozom. Kalandos gyermekfilmre készülök, ez lesz az első olyan filmem, amelyet a televíziótól teljesen függetlenül készítek. <es. a.) Bolgár vendégünk mondta A filmfesztivál több neves külföldi vendége közt Miskolcra látogatott Toncso Csu- kovszkij, a Szófiai Népszerűtudományos Filmstúdió igazgatója is. A bolgár filmszakember már nem először jár városunkban. Régi vendégnek számít a miskolci filmfesztiválokon: — így a magyar rövidfilmek művészi fejlődését is közelről tudom szemlélni. — mondta többek között. — Az első két napon magas színvonalú filmeket láttam, különösen a dokumentum- filmek nyújtottak számomra újat. A vetítések közti szünetekben jó ismerősként járom a történelmi múltú város utcáit; szívesen sétálok a tapolcai parkban. Ha hazamegyek, már várnak a mi várnai filmfesztiválunk elő- készüíetei. Az őszi fesztiválon és ankéton 25 ország filmdelegátusát fogadjuk majd Bulgáriában, a Játékszín A Miskolci Nemzeti Színház stúdiószínháza, r Játékszín ’73, az évad befejezése előtt még bemutatóval lepi meg a közönséget. (Ebben az évadban egyébként még más bemutatót nem is tartottak ezen a színpadon.) Aldo Nicolai, olasz színpadi szerző neve nem ismeretlen Miskolcon, a Játékszín közönsége előtt sem, korábban két darabja — Rend a lelke mindennek, Éljen az ifjú pár — nagy sikerrel szerepelt itt. Most Festett pillangók című darabját próbálják és május 22-én — hazai ősbemutatóként— mutatják be. Az előadás rendezője Illés István, a színház fiatal, gyakorlóévese, aki novemberben a Viharos alkonyat színpadra állításával hívta fel magára a figyelmet, márciusban pedig Csehov Cse- resznyéskertjének színpadra teremtésével, amely diplomamunkája volt, bizonyította tehetségét. Gyakorlóévben három darab, fiatal rendezőnek nem mindennapi lehetőség és feladat. Ügy tűnik, saját hazájában is lehet valaki „próféta” (Illés ugyanis miskolci). Elhárítja a tréfálkozást, ne emlegessük „Illés prófétát”. — Űjabb megbízásom, Aldo Nicolai darabjának megrendezése ismételten a színház vezetőinek bizalmát bizonyítja, — mondja. — Két klasszikus mű után ugyanebben az évadban egy harmadik megbízás, valóban megtisztelő. Főiskolai tanárom, Marton Endre arra tanított, hogy körülbelül húsz darab színpadra állítása után lesz valakiből rendező. Ügy tűnik, a színházvezetés nálam sietteti ezt az érést. S ez jó. Nemcsak azért, mert érzem a bizalmat, hanem mert módot ad az újabb bizonyításra, egy másfajta színpadi munkára. — Mennyire ismeri a szerzőt? — Csak a Miskolcon korábban bemutatott két egy- felvonásosát láttam színpadon, de több művét olvastam. A Festett pillangókat színpadi mestermunkának tartom. Ez viszont csak nehezíti a feladatomat. Ezt úgy kell megcsinálnom, hogy nagyon jó legyen, mert ezt követeli a belém fektetett bizalom, s nem utolsósorban a stúdiószínpad és a néző a nagyszínháztól eltérő lcap- csolata. — Milyen eltérést jelent a korábbi munkáitól a stúdió- színpad ? — Míg a rendes színházban, színpadon egy adott térrel kell számolnom, itt szabad a játéktér kialakítása. Viszont másfajta a színésztechnika, mások a színészi feladatok, a nézők közvetlen közelsége sokkal feszesebb játékot kíván, s ez a rendező munkáját nehezíti, az eddigi munkámtól eltérő megoldásokat kíván. — Mit tudhatunk meg előre a darabról? — A darab tulajdonképpen egy nagyszerű színészi alakításra épül. Egy magányos, idősödő asszony, akit Demeter Hédi játszik majd, drámája bomlik ki benne. Azt hiszem, a dráma történetét szükségtelen előre elmondani. Demeter Hédin kívül Ábrahám István és Zoltán Sára szerepel, a szépnek és izgalmasnak ígérkező pszichológiai di’ámában. * A bemutatóig még két hét van. Érdeklődéssel váx'juk a Festett pillangókat és Illés harmadik bemutatkozását. <bm) Miskolc város Tanácsának művelődésügyi osztálya és a Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének értelmifogya- tékossági szakosztálya rendezésében hétfőn és kedden Miskolcon, a Molnár Béla Ifjúsági Házban tax-tották meg a miskolci kisegítő iskolák jubileumi ünnepségeit. A kétnapos programsorozat első napján a miskolci kisegítő iskolák növendékei mutatkoztak be: ünnepi mű- sorral, legsikeresebb muixlcá- xkból rendezett kiállítással köszöntötték Iskolájuk fennállásának 25. évfordulóját. A második napon — tegnap — szakmai tanácskozásra került sox-. A délelőtti előadásokon — melyen nemcsak e szakterület számos hazai művelője, hanem néhány jeles külföldi képviselője is részt vett — a gyógypedagógia szerepéi'ől, legfőbb feladatairól volt szó. Több előadás is foglalkozott az értelmi fogyatékosok szociális rehabilitációjának kérdéseivel. A jubileumi ünnepségsorozat kapcsán egyébként több találkozóx’a is sor került: egykori növendékek találkoztak volt iskolájukkal, s a gyógypedagógiai tanárok is találkoztak főiskolai tanáraikkal. KISMOTOR- ÉS GÉPGYÁR 3. SZ. GYÁREGYSÉGE. | MEZŐKÖVESD j felvesz: — esztei'gályos szakmunkásokat, — férfi és női dolgozókat betanított forgácsolási munkára (revolveres. fúrós, köszörűs), — tmk-lakatosokat, j — szerszámlakatosokat, — készülékgyártásban tapasztalattal rendelkező !• gépészmérnököt. — elektrikust, ií — kazánkezelőket. j Jelentkezni lehel személyesen vagy írásba^ a gyáregység üzemgazdasági osztályán: Mezőkövesd. Lövői u. 35. sz. XIV. MISKOLCI FILMFESZTIVÁL Gyógypedagógusok szakmai tanácskozása
