Észak-Magyarország, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-08 / 105. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁG AN AK LAPJA ! XXIX. évfolyam, 105. szám Ara: 80 fillér Kedd. 1973. május 8. Köszinti ­lÉSÉZilfÉ „Búcsúzunk és elme­gyünk, a mi időnk le­járt ...” — énekelték, ének­lik, s énekelni fogják ezt a szép dalt mindig, min­denkor a ballagok, az el­köszönök, akik tarisznyával a vállukon — benne az is­kola fényképével, a jelké­pes hamuban sült pogácsá­val, s a kis vándorbottal — kart karba öltve elin­dulnak, hogy még egyszer körbejárják az osztályter­meket, az iskolát, diákéveik kedvelt helyeit. Ünnepélyes, szép pilla­natok, percek ezek. Nem­csak azért, mert virágcsok­rokkal köszöntik őket, di­ákegyenruhában hallgatják a köszöntő-búcsúztató sza­vakat. hanem azért is, mert valójában egy soha vissza nem térő korszak záródik le. a középiskolás éveké. A diákkor ér véget, még azok számára is, akik majd szeptemberben továbbta­nulnak, s azoknak is, akik szeptemberben már vala­hol munkába állnak, dol­gozni fognak. Négy év telt el azóta, amióta átlépték a középis­kola „küszöbét”. Sikerek­ben és kudarcokban négy kemény esztendő. Előttük már az első nagy erőpróba áll, az érettségi. Az érett­ségi, amikor a számadás következik, a számadás, hogy kinek milyen nehéz a tarisznyája, az a jelképes tarisznya, melyben a tu­dást, a megszerzett ismere­teket hordozzák magukkal. S ez a jelképes tarisznya az, melyet súlyosbítani, újabb és újabb ismeretek­kel gazdagítani szép fel­adatuk volt, lesz, marad. De nemcsak ismeretekkel, hanem igaz emberséggel is... Ballagok ... Elköszönök, búcsúzók ... Tarisznyával a vállukon, kezükben vi­rágcsokorral . .. Őket kö­szöntjük mi is, az új utak­ra indulókat, a felnövekvő­ket. Cs. A. 1 vállalati bérgazdálkodásról tárgysí! a SZÓ! iülilSÉp A SZOT elnöksége hétfői ülésén arra hívta fel a szak­szervezeteket, hogy fokozot­tan szorgalmazzák és segítsék a bérek differenciálását, A dolgozók keresete jobban fe­jezze ki a teljesítményt, a szakképzettséget, a szakmai gyakorlatot, s jobban igazod­jék a munkakörülményekhez, a munka nehézségi fokához. és a vállalati középtávú ter­vek kapcsolata. A várható részesedési állapot gyakran nem mérik fel kellőképpen, s vagy túl kicsi a bérfejlesz­tés, vagy éppen bérversenv alakul ki újabb munkaerő megszerzéséért, ami ugyan­csak csorbítja a munka sze­rinti elosztás elvét. A válla­latok jelentős része nem tart­Egósz sor központi intézke­dés jelent meg, amely a bé­rek differenciálására ösz­tönöz, s az ötödik ötéves terv kidolgozása során további in­tézkedések várhatók. A vál­lalatok azonban még nem használják ki a nagyobb ön­állósággal járó lehetőségeket. A vállalatok jelentős része nem dolgozott ki több évre szóló bérpolitikai koncepciót, laza a kollektív szerződések ja be azt a rendelkezést, amely szerint az új dolgozók egy évig nem kaphatnak ma­gasabb alapbért, mint az azonos szakmájú törzsgárda - lagok. Az elnökség hí’. 1972. évi munkavédelmi helyzetet, az üzemi balesetek alakulását is megvizsgálta. Megállapította, hogy a munkavédelem egész sor területén javulás tapasz­talható. Kissinger moszkvai megbeszélései Hétfőn is folytatódtak azok a megbeszélések, amelyeket a szovjet vezetők egy Moszk­va környéki konmányreziden- cián folytatnak Henry Kis- singerrel, az amerikai elnök nemzetbiztonsági főtanács­adójával. Kissinger, valamint Helmut Sonnenfeldt, a ke­ket—n yugati kereske delem ügyeivel megbízott, amerikai pénzügyminisztériumi állam­titkár, William G. Hyland, a szovjet—amerikai kapcsola­tok szakértője, Philip A. Odeen, a SALT-tárgyalások szakértője és a Fehér Ház több más munkatársa péntek délután érkezett a szovjet fő­városba, s azóta Zavidovo Moszkva környéki nyaraló­helyen, a szovjet kormány egyik vendégházában tartóz­kodik. Korábban úgy tudták, hogy az elnöki főtanácsadó eredetileg hétfőn Leningrád- ba akart utazni. A negyedik napja folyó tárgyalásokról eddig nem ad­tak ki hivatalos közleményt. Ez azonban nem okozott meg­lepetést, mivel a tárgyaló fe­lele kölcsönös megegyezése alapján ugyanezt a megol­dást választották a legutóbbi hasonló magas szintű eszme­cserék alkalmával, tavaly szeptemberben .is. Ifai számunkból: A vastagabb boríték és a keresksdeiem (3. .oldal) A képernyő éli (I. oldal) Sport (5, 7. oldal) Rendkívüli kánikula, rendezetlen állapotok Harmincfokos bőség — május első vasárnapján. Rendkívüli nyár. rendkívüli' kánikula. Az Országos Me­teorológiai Intézet szerint az elmúlt száz évben nem je­gyezlek fel ezen a napon hasonló meleget. Rendkívüli kánikula s rendkívüli, vagy inkább ren­dezetlen állapotok ott, ahová a hőség elöl menekülni szoktak az emberek! * Mindjárt a város jelenleg egyetlen nyitva tartó strand­ján, az Ausztus 20. stran­don. Kígyózó, hosszú sorban álló felnőttek és gyerekek, s a melegtől, no meg a bosz- szúságtól kivörösödnek az arcok. Miért nincs ennek a hatalmas strandiéi épnek legalább kél bejárata? S ilyenkor, ilyen tömeg befo­gadására miért; nem nyitnak egy rendkívüli bejáratot és pénztárat, ha rendes pénz­tár csak az egyetlen bejá­ratnál működik? Aki bejutóit, s levetkő­zött, ' gondolta, majd lehűti a bosszúságát egy kis úsz~- kálással az uszoda kelleme­sen temperált, lubickolásra kiválóan alkalmas vizében. 1 Igv gondolta, de másképp történt... Mert a város egyetlen nyitva tartó strand- , telepének egyetlen úszómé- j dencéjébcn egész délelőtt úszóversenyeket bonyolítót- j lak le, s a hangosan beszé- j lő még a medence széléről j vízbe lógatott „illetéktelen j lábakat” is szigorúan kiuta­sította „a verseny területé- ! ről”. Így hát maradt a meleg vizű ..áztató", no, meg á dögönyöző. s köröskörül a selymes füvű pázsit (remél­jük, az idén nem adják ki kaszálónak, mint tavaly tet­ték), amelyen legalább 6—7 ezer miskolci üldögélt, hfeve- részelt, napozott ezen a (Folytatás a 3. oldalon) Chilei delegáció megyénkben Egyetlen út: a szocializmus Sergio A randa államtitkár nyilatkozata A chilei delegációt Borsod megyei látogatása alkalmából tegnap fogadta és tájékoztatta dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke Laezó József felv. A Chilei Állami Tervhiva­tal delegációja Sergio Aran­da államtitkár vezetésével nyolc napon keresztül tanul­mányozza a magyar népgaz­dasági, területi, tanácsi ter­vezési munkát. Dr. Szabó Királynak, az Országos Tervhivatal főosztályvezető­jének kíséretében a delegá­ció vasárnap és hétfőn Bor­sod megyében tartózkodott. Megismerkedtek Leninvá- rossal, a sárospataki Kossuth Termelőszövetkezettel. a hercegkúti közös gazdaság munkájával, iegnap pedig dr. Ladányi József, a Borsod megyei Tanács elnöke fogad­ta a delegációt, illetve adott tájékoztatást a megyei ta­nács tervezési tevékenységé­ről. A Borsod megyei látoga­tás befejeztével a delegáció vezetője, Sergio Aranda, a Chilei Állami Tervhivatal államtitkára a következő nyilatkozatot adta lapunk munkatársának: — A Chilei Népi Egység Kormánya határozatot ho­zott, hogy 1974-től meg kell indítani hazánkban is a népgaz.daság tervezését. Is­meretes Chile jelenlegi hely­zete. s egyedülálló kísérlete Latin-Amerikában, hogy a hatalmat alkotmányos kere­tek között szerezze meg a dolgozó nép. és ilyen mó­don kerüljön sor a szocia­lizmus építésére. Ezért je­lenleg igen fontos, hogy a tervezés irányításában, mun­kájában megfelelő tapaszta­latokkal rendelkezzünk. Na­gyon fontos, hogy egyre fej­lődjön a gazdasági élet szer­vezése. irányítása. A gazda­ságnak elsődleges feladata a dolgozó nép igényeinek ki­elégítése, ugyanakkor és ez­zel párhuzamosan kell fel­tárni és fclhasz.nálni az. or­szág gazdag erőforrásait. — Delegációnk azért láto­gat el a különböző szocia­lista országokba. így az. önök hazájába is, mert a népgaz­daság tervezésének itt már jól kialakult és kipróbált módszereivel és gyakorlatá­val ismerkedhetünk meg. Igen jó benyomást tett rank mindaz, amit-eddig láttunk. Magyarországon. Borsod me­gyében is, általában jól .él­nek az emberek. Meggyő­ződhettünk arról, hogy szin­te minden talpalatnyi földet megművelnek, mezőgazdasá­guk magasan gépesített. A sárospataki Kossuth Terme­lőszövetkezet szar vasmarha- telepéhez, hasonlót még nem is láttunk. Jó volt tapasztal­ni, hogy a hercegkúti — jobbára bortermelő — közös gazdaság tagjainak az élet- színvonala is igen magas. Nem szabad elfelejteni, hogy mi olyan országból jöttünk, ahol a Népi Egység Kormá­nyának hatalomra jutása előtt 300 ezer munkanélkü'i élt és milliók laktak igei kedvezőtlen körülmények között. Azóta gazdasági éle­tünkben már megteremtet­tük azt a magot, azt a bá­zist, amelynek alapján, ép­pen a népgazdaság tervezé­sének bevezetésével és gya­korlatával, tovább fejleszt­hetjük gazdaságunkat. Az elmúlt két és fél év során kialakuló új rendszerünk gazdasági téren is nagy ered­ményeket ért el. Ugyanak­kor a dolgozók, a nép poli­tikai öntudata is nagyot fej­lődött. és ma már a ! ';os- ság többsége is látja, bogi' súlyos és szinte évszázados problémáink megoldásának csak egyetlen útja van, ez pedig nem más. mint a szo­cializmus. Ez természetesen igen nehéz harcot jeleni, hi­szen gátolni igyekeznek ezt a folyamatot a külső impe­rialista és a belső burzsoá erők. Népünk azonban re­ménykedik. hogy alkotmá­nyos keretek között is ki­vívja hatalmát, és megte­remtheti a szocializmust — mondotta befejezésül Sergio Aranda államtitkár. O. J. Megnyílt a XIV. miskolci fiimiesztivál Hétfőn délután tizedszer került sor fesztiválnyitásra Miskolcon, a Rónai Sándor Művelődési Központban. A kisfilmművészet immár ha­gyományossá lett tavaszi ün­nepi szemléjének megnyitá­sára a szokatlanul meleg idő ellenére is igen sok érdeklő­dő jött el. Ott voltak a me­gye és a város párt-, társa­dalmi életének képviselői is. Ott volt Deme László, a megyei pártbizottság titká­ra. dr. Havasi Béla, a városi pártbizottság első titkára. Bár esi Béla, a városi tanács elnöke, Kiss Béla, az. SZMT titkára, Mráz Ferenc, az. SZMT elnöke. A Művelődés­ügyi Minisztériumot dr. Sí­rná Jenő miniszterhelyettes és Kondor István filmfőigaz­gató képviselte. Bárczi Béla, Miskolc me­gyei város Tanácsának el­nöke nyitotta meg a XIV miskolci filmfesztivált. Meg­nyitójában — többek közölt — a következőket mondotta: — Miskolcon tizedszer nyitja meg kapuit a feszti­vál, mivel — mint ismere­tes — az első négyet Buda­pesten tartották. Az évek so­rán — útkeresésen kívül — tudatosan és követ kezelesen bővített és színesített film- fesztivál a hazai szemlék egyik legjobbja lett. Nem­zetközi visszhangja pedig közelít a nagy fesztiváloké­hoz. Az eddigi tizenhárom fesz­tiválra visszapillantva így összegezte a tanulságokat Miskolc város tanácselnöke: — Elmondhatjuk, az eddi­gi tizenhárom fesztivál elér­te kettős célját. Egyrészt ösz­tönzően hatott azokra a mű­vészekre. akik a legneme­sebb emberi érzéseket, tö­rekvéseket, a való életet, a szocialista világnézet erősö­dését kívánják szolgálni. Másrészt növelte a rövid- film-kedvelök táborai, szo­ros, élő kapcsolatot alakított ki. a mű és a közönség, az alkotó és a közvélemény kö­zölt. Miskolc sokat tett a rö vidfilm ak népszerűsítésé­ért — folytatta azután meg­nyitójában. — Hiszen az. a meggyőződésünk, hogy a rö- vidfilmekben is az élet. a va­lóság egy darabja tükröző­dik, miként a vizcseppben is a tenger valósága. S a mai rohanó, felfokozott éle­tünkhöz, munkatempónkhoz illik a rövidfilm: epigram- maszerű összefoglaló tömör­sége és megfogalmazása reá­lis igényből fakad. Megnyitó szavaiban kitért arra is Bárczi Béla, hogy a fesztiválnak otthoni nyújtó város miként készült e ran­gos kulturális eseményre, s hogy e művészeti ág bará­tai, tisztelői és kedvelői mennyire magukénak vall­juk a filmek e seregszem­léjét. — A filmfesztivál ün­nep számunkra — mondotta —. a város nagyközönségé­nek ünnepe. Végezetül így fejezte be megnyitó szavait: — Kívánom, hogy a XIV. miskolci filmfesztivál nyújt­son minél több hasznos ta­pasztalatot. Vigyék hírét a nagyvilágba Miskolcnak, s szerezzenek minél több ba­rátot filmfesztiválunknak. Bárczi Béta ünnepi meg­nyitója után György István. a fesztivál igazgatója bemu­tatta a közönségnek a zsű­rit. A megnyitóünnepség után — tegnap este — kél ícszti- válvetílésre került sor. (A zsűri tagjainak, valamint a fesztivál eseményeinek is­mertetésére lapunk negyedik oldalán térünk vissza.) t VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI EällllliftiiSl

Next

/
Thumbnails
Contents