Észak-Magyarország, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-06 / 104. szám
1973. május 6,, vasárnap tVJSSWÍ? ESZAK-MAGYARORSZÁG 9 POLGÁRI VÉDELEM Megyénkben a közeljövőben fejeződik be a polgári védelmi oktatás, 1973-as kiképzési évének első üteme. A bázis-parancsnokságok a megyei polgári védelmi parancsnok kiképzési utasításának megfelelően készítették el oktatási elképzeléseiket, választották ki a tanfolyamok vezetőit. Az előadók részére módszertani foglalkozásokat tartottak és a különféle társadalmi szervekkel és szervezetekkel karöltve szervezték meg a tanfolyamokat, mozgósították ezekre a résztvevőket. Megyénkben már a múlt évben is jó eredményeket értek el az általános oktatásban és ugyanez mondható el az idei kiképzési év első üteméről, melynek keretében az alegység parancsnokok szakmai oktatása folyik. Mindez jó alap ahhoz, hogy majd az őszi kiképzési ütemben a beosztott állomány kiképzése is megfelelő eredménnyel járjon. Össztársadalmi feladat Interjú Zsebesi László alezredessel, a megyei polgári védelem törzsparancsnokával — Hogyan lőhetne meghatározni társadalmi cletünkhen a polgári védelem helyét, szerepet? — E kérdésre a választ azzal kezdeném, amit a Politikai Bizottság 1972. november 21-i határozata is .lerögzít, hogy a polgári védelem az elmúlt két gvtized alatt széles társadalmi alapokra támaszkodva fejlődött és fejlődni fog a jövőben is. Ez mindjárt meghatározza a polgári védelem helyét és szerepét is, mert ma niár a polgári védelem össztársadalmi feladattá vált és e munka egyre jobban igazodik a gazdasági élethez, az államigazgatáshoz stb. A eei az, és ez ma már megértésre talált, hogy a különböző szervek, intézmények stb. a polgári védelmi feladatot az általános irányító tevékenységük szerves részeként kezeljék. A polgári védelem ma már nem önkéntes, hanem kötelező jellegű, ami meghatározza fontosságát és komolyságát. A lakosság, a polgári védelmi erők, az üzemi dolgozók, a különböző szervek dolgozóinak polgári védelmi kiképzése egyben erkölcsi kérdés is saját, magunk. embertársaink' megvédése és felkészültsége érdekében. — Tudvalevő, hogy a korszerű háborúban a tömegpusztító fegyverek alkalmazása nemcsak a harcmezén levő csapatokat, hanem a hátországot is veszélyezteti. Ebből következik, hogy nemcsak hazánkban, hanem szinte valamennyi országban igen nagy figyelmet fordítanak a polgári védelemre. A polgári védelem jelentőségét, helyét és szerepét abban is látni kell, hogy annak hatásos megszervezése és működése — mint biztosíték a hátország védelmére — nagyban befolyásolja a háború kezdeti időszakát, a hadrakelt seregek tevékenységét, de a háború kimenetelét is. Alapvető feladata — amire már békében is fel kell készülni —- a tömegpusztító fegyverek elleni maximális védelem. adott esetben a sérültek széles körű ellátása es az ellenséges atomcsapások következményeinek gyors felszámolása. •— Milyen a felkészültség foka megyénkben és hogyan segítik ezt elő a különböző társadalmi szervek? í— Ami a felkészültséget illeti, nyugodtan kijelenthetem, hogy soha ilyen ütemben és mértékben nem folyt a kiképzés, mint napjainkban. Ez természetesen nem azért van, mert ezen a kontinensen a közeljövőben háborúra van kilátás, hanem egyszerűen arról van szó, Zsebesi László alezredes, a Borsod megyei polgári védelem törzsparancsnoka hogy — számolva a váratlanság tényezőivel — ezt mindannyiunk érdeke megköveteli. E nagy ütemű kiképzési munkát terveink szerint 1975-ig folytatjuk. De ezzel a felkészültség nem ér véget, mert mint ismeretes, a polgári védelem szervezeteiben nemcsak a parancsnoki gárda, hanem a beosztott állomány is cserélődik és az újonnan beosztásra került személyek felkészítését végre kell hajtani, hiszen az. új követelmények újabb feladatokat határozhatnak meg. Ma már szinte minden szintű vezető kötelességéből, de felelősségérzetétől is áthatva komolyan foglalkozik a feladattal nemcsak általában, hanem szakmai szempontból is. Külön kiemelném ebből a szempontból a megyei, városi, járási polgári védelmi parancsnokságokat, üzemi parancsnokokat és a szakszolgálati parancsnoki állományt. A napokban kerül sor az alegység-parancsnoki állomány 1972. évi első kiképzési időszakának befejezésére, akiknek a hozzáállása az eddigi munkához megfelelő volt. Ezek az. eredmények persze nem születtek maguktól. Ehhez. nagyban hozzájárult a megyei párt-végrehajtóbizottság. városi, járási párt- bizott ságok. alapszervezetek, Hazafias Népfront stb, támogatása. — Milyen új feladatok jelentkeznek a nolgári védelemben a tanácsválasztások után? — Ismert dolog, hogy a fejlődés következtében megyénkben is több járás megszűnt. ugyanakkor emelkedőit városaink száma, de felére csökkent a tanácsok szórna, különösen a községeket illetően. Ezek a változások igen sok problémát vetnek fel. elsősorban az új parancsnokságok kialakításában, ezek felkészítéseben. Tudvalevő, hogy az új vezetők felkészítése sok időbe és energiába kerül. Az általános. illetve saját feladataik mellett a polgári védelmi tennivalókat is el kell sajátítani. Ott, ahol a községeket összevonják, ki kell alakítani a parancsnokságokat. Előfordulhat olyan eset is, hogy a községi tanácselnöknek, mint polgári védelmi parancsnoknak eddig esetleg két-három alegysége volt, most pedig négy-öt, vagy esetleg több polgári védelmi alegységgel is kell foglalkozni. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a feladatok nemcsak államigazgatási, hanem polgári védelmi vonatkozásban is megnövekedtek ezeken a helyeken. — Milyen elképzelések vannak a lakosság további védelmének biztosítása érdekében? — Ennél a kérdésnél ismetelten a Politikai Bizottság november 21-i határozatából indulnék ki, amely indokoltnak látja, hogy' az igen veszélyes területeken továbbra is foglalkozni kell a lakosság kitelepítésének gondolatával, valamint az óvóhelyek építésével. Ügy gondolom, hogy ma már minden állampolgár — ismerve anyagi helyzetünket — el tudja képzelni, hogy szinte lehetetlen lenne az egész ország lakossága részére óvóhelyeket építeni. Ugyanakkor nincs kizárva annak a lehetősége, hogy egyes fontosabb üzemekben kettős rendeltetésű óvóhelyeket ne lehetne építeni és ennél a kérdésnél elsősorban a gazdasági vezetés tehet igen sokat. Nagyon fontos, és szinte szerves része a lakosság védelmének a különböző egyéni védőeszközökkel való ellátása. Nincs kizárva, hogy az elkövetkezendő esztendőkben — ha az állam teherbíró-képessége ezt megengedi — a lakosság ezeket a védőeszközöket esetleg saját pénzén is megvásárolhatja. Magam részéről nagyon tudom értékelni azokat a városi, vagy falusi magánházzal rendelkező egyéneket, akik az udvarukon pincéket, vagy föld alatti építményeket létesítenek. Ugyanis ezek a létesítmények a radioaktív kiszóródás ellen nagyon komoly védelmet biztosítanak. Az is ismeretes, hogy' az állam sokféleképpen gondoskodik a lakosság védelméről. Ehhez viszont az is szükséges, hogy a lakosság egyénileg is tegye meg a saját védelméhez szükséges felkészülést. Kettős rendeltetésű létesítmény Az üzemi dolgozók és a lakossá« heh i védelmének megoldása A korszerű hordozó eszközök és a tömegpusztító fegyverek megjelenése és általános elterjedése a haditechnikai eszközök sorában csaknem minden államot arra kényszerített, hogy' alapvetően vizsgálja felül és széles körben értékelje át a hátországra vonatkozó védelmi elveit és ennek kapcsán az ország egész területére komplexen alkalmazza a távolsági és differenciál! helyi védelmet, ezen belül gondoskodjék az üzemi dolgozók és a lakosság egyéni és kollektív védelméről. Nem szorul bizonyításra, hogy ennek a számunkra is elsődlegesen fontos feladatnak a rövid távon való megoldására, még a legfejletteb és gazdaságilag a legerősebbnek tekinthető államok sem y’óllalkozhat- nak annak figyelembevétele mellett sem, hogy esetleg a természeti, illetve geológiai adottságaik az átlagosnál kedvezőbbek. Ennek alapvető oka elsősorban a differenciált helyi védelem megoldásának magas és vissza nem térülő fajlagos költsége. A védelem megoldásának magas költségei valameny’- nyi szocialista és kapitalista államot — így többek között hazánkat is — arra sarkallták. hogy' e célra olyan létesítmény'eket tervezzenek, melyek a háborús viszonyokból eredő védelmi funkciójuk mellett a béke időszakában is hatékonyan fel- használhatók. Különösen fontos szempont ez a kevésbé fejlett és gazdaságilag nem túl erős államok részéről. Ez a minden kétséget kizáróan életre való gondolat már a XI. világháború első éveiben felmerült és ez időszakban elsőnek az olaszok alkalmaztak kettős rendeltetésű létesítményeket Róma városában föld alatti garázs, illetve aluljáró formájában. Azóta a védelemmel foglalkozó szakemberek: széles köre szerte a világon élénken foglalkozik a kettős rendeltetésű életvédelmi létesítményekkel kapcsolatos műszaki-gazdasági kutatással és tervezőmunkával, va_ lamint azok konkrét megvalósításának lehetőségeivel. Ezt a törekvést a legtöbb országban erőteljes allami támogatás is segíti. E téren említésre méltó helyet foglal el Svájc, Svédország, Hollandia, Szovjetunió , a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság. A kettős célú életvédelmi létesítmények előnyei röviden a következőkben foglalhatók össze: 1. Bármely eddig ismert kettős célú életvédelmi létesítmény' gazdaságosabban tartható fenn. mint az e célú különálló óvóhely; 2. A kettős rendeltetésű életvédelmi létesítményekkel elérhető költség megtakarítás nem áll közvetlen arányban a több célú építmény teljes volumenével; 2. A fajlagos költségmegtakarítás arányosan csökken, illetve egv bizo- ny'os védett létszám után állandósul annak növelése mellett. A fentebb említett kettős célú életvédelmi létesítmények nyújtotta gazdaságossági lehetőségek, illetve előnyök maximális kihasználása céljából döntött úgy a Politikai Bizottság 1972. november 21-i határozatában, hogy’ a helyi védelmet elsősorban ilyen több célú lé- tesítxnén y ek megvalósí tá-sá- val kell biztosítaná. Ezt a határozatot minden vonatkozásban csak üdvözölni és támogatni lehet, mert a helyi védelemnek az eddigihez viszonyítva egyr gyorsabb Ütemű fejlődésének és gazdaságossal megvalósítanának alapját vetette meg. A már említett országokban megvalósult életvédelmi létesítmények klasszikus iskolapéldái a földalatti vasutak, aluljárók, autóparkolók és a u tóga rá zsok, iskolai tantermek, illetve előadói termék stb. Tanulmányterv szinten ismerték továbbá a presszó, vetítő terem, könyvtári oh’asó terem, raktár, tekepálya, lőtér, edzőterem, öltözők stb. kettős céllal való kialakítása. Bár a kettős célú óvóhelyek tanulmányterv szinten elég széles skálát mutatnak, a gyakorlati élet azonban megköveteli, hogy' ezen a téren további kutató-, tervező- és felmérő munka folyjon, különös tekintettel a folyamatosa n termelő ü zeniekben feltárható lehetőségekre. A Politikai Bizottság határozatának szellemében megy’énk vonatkozásában a helyi védelemmel és annak megvalósításával összefüggő feladatok fő vonásaiban a következőkben foglalhatók össze: Első lépésként, megyei és alsóbb szinten a tervezés és ütemezés szempontjainak megfelelően össze kell hangolni feladatainkat a niegye település-hálózatfejlesztési vagy rekontrukciős tervével. Ez a feladat nagymérvű irányító, koordináló, felelősség- teljes tervező és elemző munkát iaénvel a mérvéi pv parancsnokság és alárendeltjei, de nem kevésbé az állami, a tanácsa szervek, valamint az üzemek, intézmények stb. vezetői részéről. E tevékenység kapcsán messzemenően alapozni kívánunk a Politikai Bizottság határozatának azon kitételére, miszerint az állami, tanácsi szervek, az üzemek, intézményeik és a szövekeze- tek vezetői a polgári védelmi feladatokat általános irányítási feladataik szerves részeként kell, hogy kezeljék. A feladat megoldása kapcsán további fontos terület a pályázatok kiírása, ta- nulmán vtervek készítése és mindezekben a társadalmi vonatkozású lehetőségek maximális kihasználása. Megítélésünk szerint országosan és megyénkben is hosszabb táy'on elsősorban a garázs-óvóhelyek, raktárak, a földalatti, vagi' kéregvas- utak. alagútak és aluljárók jöhetnek számításba, ami azonban természetesen nem zárja ki az egyéb lehetőségek előtérbe kerülését sem. Megy’énk egyres területén számos, több száz négyzet- métert kitevő és jó állagú pince és táró ran. melvek egy-része kettős céllal raktározási feladatra is maximálisan felhasználható, illetve kialakítható. További lehetőségek kínálkoznak e téren az elhagi'ott bányák, i II et ve bánvavága+ok és szállító alagútak vonatkozásában is. A foly'matnsan termető üzemeken belül, a már említett lehetőségeken kívül. célszerűnek látszik megvizsgálni a belső szállítás korszerűsítése kapcsán a szállító alagútak alkalmazásával járó lehetőségeket is. A legjobbak között Dr. Majoros László, a Sátoraljaújhelyi járási Hivatal elnöke, a járási polgári védelem parancsnoka Megyénk polgári védelmi tevékenységében már évek óta a legjobbak között szerepel a sátoraljaújhelyi járás, mint kiképzési bázis- parancsnokság. A szervezett, intézményes, szisztematikus felvilágosító, mozgósító, oktató- és névelő munka eredményeként könyvelhető el. hogy’ a járás közvéleményében megfelelően tudatosulta polgári védelem fontossága és szükségessége. Ennek köszönhető. hogy’ jó! sikerült a múlt évi törzsvezetési gyakorlat, hogk^az idei kiképzési év első ütemében 95 százalékos megjelenést értek el a foglalkozásokon, s hogy a szakszolgálati, illetve al- egységparancsnoki állomány kiképzése jól sikerült. Egyszóval a járás alkalmazási készenléte megfelelő. Az eredmény elérésében nem kis része van dr. Majoros Lászlónak, aki mint a járási tanácsi hivatal elnöke — munkája mellett — hivatásszerűen látja el a járás polgári védelmi parancsnokának feladatát is. Kiváló munkája eredményéként 1970-ben Honvédelmi Érdemérem kitüntetésben. majd mint tartalékos tiszt soron kívüli előléptetésben részesült, a múlt évben pedig a megyei polgári védelmi parancsnokság külön is elismerte és jutalmazta munkáját. Amikor arra kértük, hogy foglalja össze eredményeiknek okait, összetevőit, így válaszolt: — Először is jó kapcsolatot kell kiépíteni és fenntartani, a megyei polgári védelem törzsparancsnokságával és a területünkön működő társadalmi szervekkel, szervezetekkel, vállalatokkal, üzemekkel, intézményekkel. Szükséges, hogy’ a tanácsi apparátus a polgári védelmi munkát mindennapos tevékenysége szerves részének tekintse. Fontos. hogy az ezzel járó feladatok megvalósítására in- lézménvesen. szervezetten, rendszeresen törekedjék mindenki, akinek ez kötelessége. Végül, de nem utolsósorban állandóan tovább kell képeznünk magunkat, hiszen as új körülmények új feladatokat szülnek, s ezeknek a követelményeknek csakis igr tudunk megfelelni.
