Észak-Magyarország, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-06 / 104. szám

1973. május 6., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 4 munkaügyi bíróságok szerepe GAZDASÁGI, társadal­mi fejlődésünk szükség­képpen megkövetelte az egyes jogterületek meg­változtatását. Ennek foly­tán került sor többek között a bíróságok szer­vezetéről és működéséről szóló törvény megalkotásá­ra, s ezzel összefüggésben a Munka Törvénykönyvé­nek és a Polgári Perrend­tartásnak módosítására. Az új bírósági törvény elsődleges célja a bírásko­dás egységének a megvaló­sítása. Ennek a célnak ér­dekében 1973. január 1. napjától a létrehozott mun­kaügyi bíróságok, mint kü­lön bíróságok járnak el egységesen azokban a mun­kaügyi vitákban, amelyeket korábban a területi mun­kaügyi döntőbizottságok, il­letve bizonyos esetekben a járásbíróságok bíráltak el. A munkaügyi, tagsági vi­ták intézése vállalati, szö­vetkezeti szinten szerveze­tileg nem kívánt változta­tásokat, megmaradt a mun­kaügyi és szövetkezeti dön­tőbizottságok jól bevált rendszere. A vállalati al­kalmazottak munkaügyi vi­táiban első fokon változat­lanul a munkaügyi döntő­bizottságok, a közös mun­kaügyi döntőbizottságok járnak el. A szövetkezeteknél (mg. tsz, ipari szöv„ stb.) a tag­sági viszonyból eredő, to­vábbá a szövetkezet és az azzal munkaviszonyban álló alkalmazottak munkaügyi vitáiban — a közgyűlés ál­tal hozott határozatokat ki­véve — első fokon a szö­vetkezeti döntőbizottságok határoznak. Üj az a rendel­kezés, mely szerint a válla­lati munkaügyi döntőbizott­ságok. közös munkaügyi döntőbizottságok és a szö­vetkezeti alkalmazottak munkaügyi vitáiban hozott szövetkezeti döntőbizottsá­gok határozatai ellen nem fellebbezést, hanem kerese­tet lehet előterjeszteni a munkaügyi bírósághoz. Erre a határozat kézbesítéséi kö­vető harminc napon belül van mód. A SZÖVETKEZETI dön­tőbizottság tagsági viszony­ból származó vitás ügyek­ben hozott eljárást befeje­ző határozata ellen — a jogszabályban meghatáro­zott esetek kivételével —, továbbá a közgyűlés által fegyelmi és kártérítési ügy­ben hozott határozata ellen ugyancsak a határozat köz­lésétől számított harminc- napon belül keresettel lehel fordulni a szövetkezet szék­helye szerinti járásbíróság­hoz. A munkaügyi (szövetke­zeti) döntőbizottságok, fon­tos feladatukat nem láthat­ják el magukra hagyva, se­gítés, összefogás és ellenőr­zés nélkül. A bíróságok a helyes jogértelmezéshez, jogalkalmazáshoz és az egy­séges ítélkezési gyakorlat kialakításához iránymuta­tásokat adnak. Ezt a fel­adatukat a munkaügyi (szö­vetkezeti) döntőbizottság határozata ellen benyújtott kereset elbírálása során fej­tik ki. Ugyancsak az egy­séges ítélkezési gyakorlat kialakítását segítik elő a Legfelsőbb Bíróság irányel­vei, elvi döntései és a Leg­felsőbb Bíróságon létreho­zott Munkaügyi Kollégium állásfoglalásai. Szükséges, hogy ezeket az iránymuta­tásokat a munkaügyi dön­tőbizottságok tisztségviselői figyelemmel kísérjék. A VÁLLALATOK a szak- szervezettel együtt kötele­sek a döntőbizottságok mű­ködését elősegíteni. Ebben közreműködik általános tör­vényességi felügyeleti jog­körében az ügyészség is. Fi­gyelemmel kíséri a munka­ügyi (szövetkezeti) döntőbi­zottságok többsége ez ideig ha szükséges, segítő jelleg­gel intézkedik a törvényes eljárás biztosítása érdeké­ben. A törvényesség érvé­nyesítése érdekében az ügyészséget megilleti a pa­nasz előterjesztésének és az eljárásban való fellépésnek a joga. A munkaügyi dön­tőbizottság határozata ellen keresettel fordulhat a mun­kaügyi bírósághoz. A VÁLLALATI munka­ügyi (szövetkezeti) döntőbi­zottságok többsége ez idáig is jól megállta a helyét, nagy segítséget nyújtott az üzemen belül a szocialista törvényesség biztosításához.. Bízunk benne, hogy tovább­ra is törekednek a munka­ügyi tagsági vitákban a he­lyes döntések meghozatalá­ra, szem előtt tartva, hogy a szocialista törvényesség következetes érvényesítése elengedhetetlen követel­mény. I>r. Szabó Imre csoportvezető-ügyész. Ritka madarak a zempléni erdőkben jjiiiiiiiiiiiiiHiiimMiiimiiiimiiiiiiiiimiuiHimmiiiiimtiiiumMiiiiM 1 Kohászok ! Miskolcon, az Augusztus 20. strandon a napimádó­kat kapta ..lencsevégre'1 a fotóriporter, de .látott, má?-, fajta kikapcsolódást is. Jólesik a fürdőzés, a gondtalan pihenés. Kellemesen hús vagy éppen meleg a tűz, amely nap mint nap — hirtelen nem is lehetne összeszámolni — ki tudja mennyi vendégel „simogat". Százával jönnek naponta a kirándulók a kellemes má­jusi időben a zempléni tá­jakra, s megtekintve a nagy múltú vidék történelmi és kulturális emlékeit, szívesen tesznek egy-egy túrát a vad­regényes erdőségekben is. örömüket lelik az erdők csendjében, a fák, virágok illatában és a madarak éne­kében. A madarak közt nem egy olyannal is találkoznak, ame­lyek régen nagy számban él­tek nálunk, de ma már job­bára csak mutatóban talál­hatók hazánkban. Közéjük tartozik például a holló, amely kezd újra szaporodni, tanyát verni a zempléni he­gyekben. Különösen Három­huta, Telkibánya és a Tér- hegy erdeiben észleltek sza­porodó holiópároka'; s növek­vő számú hollófészkeket. A hollóhoz hasonlóan vé­dett madarunk a sólyom és a császármadár is. Ez utób­bival is gyakrabban talál­koznak mostanában a kirán­dulók és az erdészek, minta korábbi években. A fajdfé­lékhez tartozik és a Kárpá­tokból húzódott le a zempléni hegyekbe. Egyik legősibb madarunk a krónikákból, régi irodalmi művekből jól ismert, azok­ban gyakran szereplő sólyom. Nálunk a vándorsólyom és a kerecsensólyom fordul inkább elő. A zempléni-hegyek­ben levő romantikus erdő­rész, a Sólyomszikla róla kapta a nevét. Ugyanis az itt levő meredek sziklafalak üregeiben nemcsak régen, hanem ma is tanyázik, fész­kébe 3—4 gömbölyű tojást rak. A vándorsólyom könnyen „odébbáll”, a kerecsensólyom azonban évekig is kitart a régi sziklatanyán. — Meleg nati.'...' — Meleg — mondták egy­másnak tegnap az emberek. Bár hivatalosan tavasz van, de az időjárás egy kicsit „előreszaladt", nyárias lett. A meleg idő kellemes, a meleg idő jó. Csak... Csak a kohászatban ez már ko- r antsem ilyen egyértelmű. Az LKM-ben jó nehány he­lyen — a martinacélmű öntöcsarnoká ban, az öreg finomhengerműben, a nagy- kovácsmühelyben, a kohók­nál főleg csapoláskor a nyár melegét különösen érezték az emberek. Milyen a gyorsan bekö­szöntött meleg idő hatása? A kohászok ennyit monda­nak tömören az érdeklő­dőnek: — Hogy élünk, dolgo­zunk? Nincs semmi külö­nös. A diósgyőri kohászat az év első napjával kezdődően jo eredménnyel munkálko­dik. Több ezer tonnával termeltek, szállítottak töb­bet, termelnek, szállítanak ma is, mint az elmúlt év azonos időszakában. Min­den tonna nyersacélban, acélban, hengerelt és ková­csolt áruban rengeteg em­beri munka, erőfeszítés van, s az idő melegre fordulása csak nehezíti a kohászok nagyon szép, de helyenként még nagyon nehéz munká­ját. És ők, a nagy hagyo­mányokhoz méltóan, a di­cső kohász veteránok pél­dája nyomán ..névtelenül", s becsülettel dolgosnak az öntöcsarnokban, a kohók, a kemencék mellett, a hen­gersoroknál, s a kovácsoló gépeknél. (csb ) ve (tiiva­Aki mozgékonyabb és bírja a sulykolást, a dögö- nyözö aíá áíl „birkózni" a vízzel,... Szöveg: Tóth Ferenc Fotó: Laczó József •t. 1­íy ő­k­gi lt. ze h­a h­|rt­ek. ío­jc­ie­ínk a nc­ieg- Ikc- fe- szá- eket ások tnek Pa­pi sü­lben. gi helyzetünket — el tudja képzelni, hogy szinte lehe­tetlen lenne az egész ország lakossága részére óvóhelye­ket építeni. Ugyanakkor nincs kizárva annak a lehe­tősége, hogy egyes fontosabb üzemekben kettős rendelte­tésű óvóhelyeket ne lehetne építeni és ennél a kérdésnél elsősorban a gazdasági veze­tés tehet igen sokat. Nagyon fontos, és szinte szerves ré­sze a lakosság védelmének a különböző egyéni védőeszkö­zökkel való ellátása. Nincs kizárva, hogy az elkövetke­zendő esztendőkben — ha az állam teherbíró-képessége ezt megengedi — a lakosság ezeket a védőeszközöket eset­leg saját pénzén is megvá­sárolhatja. Magam részéről nagyon tudom értékelni azo­kat a városi, vagy falusi ma­gánházzal rendelkező egyé­neket, akik az udvarukon pincéket, vagy föld alatti épít­ményeket létesítenek. Ugyan­is ezek a létesítmények a ra­dioaktív kiszóródás ellen na­gyon komoly védelmet biz­tosítanak. Az is ismeretes, hogy az állam sokféleképpen gondoskodik a lakosság vé­delméről. Ehhez viszont az is szükséges, hogy a lakosság egyénileg is tegye meg a sa­ját védelméhez szükséges felkészülést. lamint azok konkrét megva­lósításának lehetőségeivel. Ezt a törekvést a legtöbb országban erőteljes állami támogatás is segíti. E téren említésre méltó helyet fog­lal el Svájc, Svédország, Hollandia. Szovjetunió , a Csehszlovák Köztársaság, a Német Demokratikus Köz­társaság és a Német Szövet­ségi Köztársaság. A kettős célú életvédelmi létesítmények előnyei rövi­den a következőkben foglal­hatók össze: 1. Bármely eddig ismert, kettős célú életvédelmi létesítmény gaz­daságosabban tartható fenn. mint az e célú különálló óvóhely; 2. A kettős rendel­tetésű életvédelmi létesít­ményekkel elérhető költség megtakarítás nem áll köz­vetlen arányban a több célú építmény teljes volumené­vel; 3. A fajlagos költség- megtakarítás arányosan csökken, illetve egv bizo­nyos védett létszám után állandósul annak növelése mellett. A fentebb említett kettős célú életvédelmi létesítmé- nvek nyújtotta gazdaságos­sági lehetőségek, illetve elő­nyök maximális kihasználá­sa céljából döntött úgy a Politikai Bizottság 1972. no­vember 21-i határozatában, hogy a helyi védelmei első­sorban ilyen több célú lé­tesítmények megvalósításá­val kell biztosítani. Ezt a iiMiiiiiiiimiimtiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiHniiiimiiiiimiiimiHiiiiitiHiiiiiiii Ali L colc ______ | . loros Lászlónak, aki mint a járási tanácsi hivatal elnöke — munkája mellett — hiva­Dr. Majoros Iászló, a Sá­toraljaújhelyi járási Hivatal elnöke, a járási polgári vé­detem parancsnoka Megyénk polgári védelmi tevékenységében már évek óta a legjobbak között sze­repel a sátoraljaújhelyi já­rás, mint kiképzési bázis- p'arancsnokság. A szervezett, intézményes, szisztematikus felvilágosító, mozgósító, ok­tató- és nevelő munka ered­ményeként könyvelhető el. hogy a járás közvéleményé­ben megfelelően tudatosult a polgári védelem fontossága és szükségessége. Ennek kö­szönhető, hogy jó! sikerült a múlt évi törzsvezetési gya­korlat, bogX^az idei kikép­zési év első ütemében 95 százalékos megjelenést érlek el a foglalkozásokon, s hogy a szakszolgálati, illetve al­egységparancsnoki állomány tásszerűen latja el a járás polgári védelmi parancsno­kának feladatát is. Kiváló munkája eredményéként 1970-ben Honvédelmi Érdem­érem kitüntetésben. majd mint tartalékos tiszt soron kívüli előléptetésben része­sült, a múlt évben pedig a megyei polgári védelmi pa­rancsnokság külön is elis­merte és jutalmazta mun­káját. Amikor arra kértük, hogy foglalja össze eredményeik­nek okait, összetevőit, így válaszolt: — Először is jó kapcsola­tot kell kiépíteni és fenn­tartani, a megyei pol­gári védelem törzsparancs­nokságával és a területün­kön működő társadalmi szervekkel, szervezetekkel, vállalatokkal, üzemekkel, in­tézményekkel. Szükséges, hogy a tanácsi apparátus a polgári védelmi munkát min­dennapos tevékenysége szer­ves részének tekintse- Fon­tos, hogy az ezzel járó fel­adatok megvalósítására in- tézménvesen. szervezetten, rendszeresen törekedjék min­denki, akinek ez kötelessége. Végül, de nem utolsósorban állandóan tovább kell képez­nünk magunkat, hiszen ezt új körülmények új feladato­kat szülnek, s ezeknek a kö­vetelményeknek csakis így tudunk megfelelni. Amikor hideg, zord, kellemetlenül esős, szeles idő járta, kívántuk a meleget. Itt van, megérkezett! Ká­nikulai belépővel. A nap perzsel, az aszfalt forróságot áraszt, még a levegő is remeg a hőségtől, egyszóval nem lehet panaszunk. Van viszont igyekezetünk, igye­kezete mindenkinek „hűvösebb égtájak" után nézni, olyan „orvosságot” keresni és találni, ami enyhét ád. Van ilyen. Nem is egy, nem is kettő. Sok. S ez a strand. Olyan, ami körülkeritett területen, medencében tárolt vízzel — belépőjegy ellenében — fogadja a ven­déget és olyan is — Mályiban, Rakacán, Nyéken, Arlón és másutt —, ahol tárt Icapuk mellett ingyen és bér­mentve veheti bárki igénybe a vízparton azt, amit ke­resett: az enyhülést. A nagy, nagy meleget néha bár­mennyire is nehéz elviselni, azért örülünk, hogy van, Strandolok, strandok

Next

/
Thumbnails
Contents