Észak-Magyarország, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-06 / 104. szám
1973. május 6., vasárnap ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 ■ Életszínvonal-politika a drótgyárban A miskolci December 4. Drótmüvekben féltő gonddal őriznek égy levelet. Pár napja kaptak. A kollektívát az elmúlt évben végzett kiváló szintű munkáért n KGM és a vasasszakszervezet elismerő oklevéllel jutalmazta. Az átlagon felül A gyárban még 1968-ban is meglehetősen alacsony volt a dolgozók keresete. Az 1 főre jutó évi bérszínvonal alig haladta túl a 20 ezer forintot. Dnnek nem volt valami nagy ösztönző, vonzó hatása. Sok következménye volt. A törzstagok maradtak ugyan, de új ember nehezen jött.. Nagy volt a fluktuáció, évente 600 —700 ember „mozgott”. A gazdaságirányítás új rendje több önállóságot, lehetőséget biztosított. A gyár gazdasági és politikai vezetői, vezető szervei élve az önállósággal, hosszú távra szóló életszínvonal-politikát, s programot dolgoztak ki. •— Abból indultunk ki — mondja Kiss Béla műszaki igazgatóhelyettes — ha azt akarjuk, hogy az emberek megtalálják itt. a számításaikat, hogy elégedettek legyenek, akkor bérben az átlagosnál többel kall nyújtani a dolgozóknak. Ez viszont azt kívánja, hogy évente legalább 10 százalékkal kell növelnünk a íemicíési érteket, az eredményt, Az első évben — a piaci hatások következtében — volt némi visszaesés, így 1969-ben nem sikerült megvalósítaniuk a maguk elé kitűzött célt. Később a tervezett 3 helyett 5,6 százalékkal tudták növelni az évi bérszínvonalat. Saját erőből tavaly érték el a csúcsot; 7,8 százalékkal fejlesztették a béreket, 20 napi nyereségrészesedést fizettek, s ezenkívül december 4-én, a gyár nevenap.ián a törzsgárdata- fioknak dupla összeggel honorálhatták a hűséget. Ez azt. jelenti, hogy egy Í5 éve itt dolgozó ember a kollektív szerződésben előírt 600 helyett 1200 forintot kaphatott. Ebben az évben a központi keretből, valamint a saját alapból 11 százalékkal fejlesztették a béreket. Ennek kihatásaként ebben az évben az 1 főre jutó évi bér- színvonalban megközelítik az évi 30 ezer forintot, azaz jóformán három év alatt 50 százalékkal fejlesztették a dolgozók bérét. Bátor vállalkozás Simsilc Károly gazdasági igazgató-helyettes örömmel újságolja: — Ez év március 31-ével minden hitelt visszafizettünk. Nincs többé tartozásunk... Tegnap kötöttük meg a szerződést. Ennek alapján ebben az évben 750 tonna kötélárut szállítottunk az NSZK-ba. A két ténynek látszólag semmi köze nincs egymáshoz, Csak látszólag. A valóságban nagyon szoros a kapcsolat. Hazánkban mind több sodronykötélre van szükség. Gondoljuk csak el, mind több gép. daru dolgozik az építkezéseken. Ezekhez drótkötél kell. Mind több házban van lift. Ehhez is dórtkötél keli. Az igényre jellemző, hogy csak döbbenetes nagy értékű import behozatallal tudtak segíteni e gondokon. I Évente 5000 tonna ilyen árut szállítottak Magyarországra. A vállalat a hazai igények kielégítése érdekében jelentős, mintegy 100 millió forintos beruházásra, bővítésre vállalkozott. Ezt sikerrel befejezték. Az új üzem ragyogóan dolgozik. A hazai igényeket már ki tudják elégíteni. s mint a gazdasági igazgató-helyettes kijelentése mutatja: a sodronykötélre megkötötték az első export- szerződést és az év második • felében szállítják az árut. A gyár a hazai építőipart nemcsak sodronykötél-gyártással. hanem új termékével, a hegesztett drótháló-készítéssel is segíti. E termékből ebben az évben már 2000 tonnát gyártanak. A gyárban nagyon büszkék rá. hogy a Lánchídnál levő alagút rekonstrukcióját az ő termékük felhasználásával végezték el. A Váci Híradástechnikai Anyagok Gyárával közösen 3 emeletes vasvázas szerkezetet, .savregeneráló berendezést építenek, mintegy 25 milliós költséggel. Az új berendezés segítségével visszakapják a sósav egy részét. Ezt újból felhasználhatják. A tiszta rozsdát, az óxidréteget pedig a váci üzem használja fel. Az első évben 500 tonnát igényelt a váci üzem. Az igény várhatóan évi 1000 tonnára növekszik. A. váci üzem számára is kifizetődik ez a beruházás, hiszen a tiszta óxidréteget importból kellene beszereznie. A hazai alapanyag az importköltség egynegyedét sem veszi igénybe. Emberi és vállalati célok találkozása A drótgyáriak tudnak számolni és következtetni. Számolnak azzal, hogy az ez évi nagy bérfejlesztést is ki kell gazdálkodniuk. Madarász János, a pártbizottság titkára elmondja, hogy ebben a dolgozók öntudatára építettek. Nem ok nélkül. Eredetileg 730 millió forint termelési értéket terveztek. A bérnövelés fedezése érdekében ezt, 30 millióval ..megfejelték”. A gyárvezetés kidolgozta a maga elképzeléseit. Az emberekhez fordultak. A dolgozók, elsősorban a szocialista brigádok sok hasznos vállalást, javaslatot tettek, így a felső irányítás, az alulról jövő kezdeményezés szerencsésen találkozott. Találkozott, hiszen a dolgozóknak több mint a fele szocialista brigádtag. Mi az eredmény? Az év első négy hónapjában igen jó eredményt értek el. A gyár 6 százalékkal adott többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. A munkában a sodrómű kollektívája járt élen: sodronykötélből közel 9 százalékkal termelt többet a tervezettől. Mi a végeredmény? 1970- ben a gyár nyeresége 52 millió forint volt. Ügy tervezték, hogy 1975-re el kell érniük'a 100 milliós nyereséget, Ha minden sikerül, akkor már ebben az évben elérik a IV. ötéves terv végére célul tűzött «nyereségszintet. El. hiszen tavaly már 89 milliónál tartottak. Az üzemben jó a légkör, a hangulat. 1 az emberek szívesen és jól dolgoznak. Csorba Barnabás i Fiatalok Európáért! Ezzel a címmel rendezvény.sorozatot, rendez május 6-tól 13-ig a KISZ Borsod megyei Bizottságin és a KISZ Kazincbarcikai városi Bizottsága. Május 6-án, vasárnap kommunista műszakot rendeznek több barcikai üzemben, mint például a BVK-ban és a Habselyem Gyárban. A fiatalok a vasárnapi bérüket: a Világifjúsági Találkozó alapjára ajánlották fel. Ugyan- j ezien a napon délelőtt tíz órai [ kezdettel tartják meg a Mis- f kolc városi Tanács művelő- j désügyi osztálya, a Kazinc- i barcika városi KISZ-bizott- | ság és a Napjaink szerkesztő- ' sége felhívására meghirdetett megyei ifjúmunkás vers- és novellapályázatának eredményhirdetését és díjkiosztását. Borsod megyéből összesen 120 fiatal nevezett be a pályázatra, s vers-kategóriából 11 fiatalt, novellából pedig kilenc benevező! jutalmaz a rendező bizottság. Az eredményhirdetés után műsoros összejövetellel ér véget a találkozó. Emliiinnepség ez Oktatási Igazgatóságon Tegnap délelőtt az MSZMP Borsod megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán, a pártiskolák hallgatói és a pártszervezet Marx Károly születésének 155. évfordulója alkalmából emlékünnepséget rendezett. Megnyitó beszédet Kerekes József igazgató mondott, majd Unay Miklós, a nemzetközi és magyar munkásmozgalom története tanszék vezetője méltatta a nemzetközi munkásosztály nagy gondolkodója, politikusa. a társadalmi haladásért vívott hare kimagasló szervezője munkásságát, életművét és tevékenységét. Az ! ünnepségen részt. vett. Deme László, a megyei pártbizottság titkára is. | m m A héten az április 15-i tanácstagi választásokat követően a községi, városi tanácsok megalakulása után tisztükbe lépnek az új megyei tanácsok. Ahogy a tanácstagválasztás belpolitikai életünk kiemelkedő eseménye volt, úgy a legfelsőbb szintű önkormányzati és fontos államigazgatási szervek életrehí- vása is hazai életünk jeles állomása. Nemcsak azért az. mert hiszen az új tanácstörvény7 értelmében a helyi tanácsokba megválasztott tanácstagok közül került ki a megyei tanácstagok legtöbbje, s így a megyei tanácsok megalakulása választási munkánk utolsó fejezeteként is könyvelhető el. hanem azért is, mert e tisztes szervek munkába állása összefügg a megyék jövőjével. Ezt méltán felismerték a községi, városi, területi tanácstagok, akik helyben, az első tanácsülésen nagy7 fontosságot tulajdonítottak a felsőbb szervbe küldendők kiválasztásának. Személyükről mindenütt felelősséggel döntöttek, közéjük állították a helyi tanácsok vezetőit, a legkiválóbb, a közösségi munkában leginkább kipróbált tanácstagokat, akiknek még segítségére hí\úak kitűnő, nem tanácstag szakembereket, a megy7e életében jelentékeny7 szerepet y’állaló párt- és társadalmi szervek vezető embereit is. Mert tudják, manapság az önálló megyei tanács elsőrendűen felelős az országrésznyi területek arányos fejlődéséért, az életkörülmények tervszerű javításáért, az államigazgatási munka korszerűsítéséért, a szocialista demokrácia kiteljesítéséért folytatott tevékenységben. E tanácsok és a lakosság egy nyelven beszélnek, amikor célul tűzik a megyei, városi lakosság lakáshelyzetének javítását, a kereskedelmi és kommunális ellátás magasabb szintre emelését, a szolgáltatások fejlesztését, a tanácsi ipartól kezdve az egészségügyig, a lakosság igényeihez való igazodást, az állampolgárok ügyeinek jobb intézését, a törvények érvényesítését. A megyei tanácsok hatáskörük egy7 részét leadták a helyű nép- képviseleti szerveknek, mert bizonyos, hogy az állampolgárok ügyeiről, a település fejlődéséről dönteni helyben, az emberek közelségében, velük közvetlen, cselek\7ő kapcsolatot tartva hasznosabb is, könny7ebb is. Fontos el\7ek érvényesítését várják a megyei tanácsoktól is. Igénylik tőlük a helyi elképzelések, fejlesztések műszaki, gazdasági kontrollját, a lehetőségek szerinti támogatását, a jövőbelátás magas fokú bölcsességét. Hogy hassanak oda, tervszerűen szélesedjenek a munkalehetőségek, növekedjék a nők, a fiatalok foglalkoztatottsága, több energiát, anyagi eszközt áldozzanak például a szövetkezetek a talaj termőképességének fokozására, olyan beruházások kerüljenek tető alá, amelyek a dolgozók életét teszik könnyrebbé, kulturáltabbá: sehol se legy7enek szükkeblűek a jö\'ő nemzedékének nevelőihez; méltó elismerés és megbecsülés illesse mindenütt azokat, akik a közösségért erejükön felül, másoknál többet áldoznak. Ez csak néhány példa arra, milyen általános el\7ek betartásához szükséges a megy7ei tanácsoknak irányú mutatni, persze legfőképpen a segítség, az ellentmondások feloldására ható munka eszközével, hol az intézkedés, hol pedig a meggyőzés erejével. A megyei tanácsok az állami költség\7etés jelentékeny hányadával gazdálkodnak, ezt osztják el a megyei tanácstagok demokratikus döntésével, s így is szabályozhatják a megye fejlődését. De még döntőbb a hivatásuk abban, hogy az anyagi ráfordításokban minden településen érvénvesüljün a célszerűség, gazdaságosság, a megyrei döntések legyenek a párt politikáját kifejezőek, azokat magas szakszerűség hassa át. A megyei tanácsok megnövekedett elvi, irányító szerepe nem csupán a döntésekben, állásfoglalásokban nyilvánulhat meg. Bizony jó, ha a tanácsok arról is gondoskodnak, hogy7 az apparátus tagjai minél több felelősségérzettel, szakismerettel, politikai készséggel lássák el a tennivalókat. A megyei tanácsok tagjait közvetlenül a helyi tanácsok választották meg. A megye lakossága küldte őket magas hi\7atalukba. Érvényes hát a jelölő gyűlések tízezrein megfogalmazott űt- ravaló: képviseljék tehetséggel, etv- szerűen lakóhelyük érdekeit, az emberek tudatában már kinyúlt közösségi szellemet, legyenek hasznára a nepnek, az országnak. kiskörei panoráma A kiskörei vízlépcsőnél, más néven a Tisza TI-ncI a kitűzött határidő előtt két hónappal — már április végén megkezdték a duzzasztást. A tárolóié fokozatos feltöllése lehetővé teszi a környék szivattyús öntözőrendszereinek átkapcsolását gravi» taciós üzemre. A hajózsilipen a hajolorgalom is megindult. Képünk: legifotó * kiskörei Tisza II. vízlépcső építéséről Önállósággal, felelősséggel i legértékesebb level
