Észak-Magyarország, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-29 / 123. szám

1973. május 29., kedd ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 ra< Kitüntetést átvenni, niunkasikcrckct ünnepelni mindenütt és mindenki számára jóleső, örömteli crzcs. Itt, Edelcny- ben különösen az volt. Nem csali az ünnepeltek, a Kiváló szövetkezet címet elnyert Alkolmány Tsz tagsága, hanem az ünnepre érkezett vendegek is örömmel állapíthatták meg, hogy valóban a legjobb helyre, a legjobbaknak jutott ez az elismerés. Mert sok már megyénkben is a jói gazdálkodó. ^ nagy eredményeket felmutató termelőszövetkezet, másutt is ugyanúgy dicsérhető a tagság szorgalma, a vezetők hozzá­értése, de kevés tsz mondhat magáénak annyi új kezdemé­nyezést. olyan töretlenül, mindig felfelé ívelő fejlődést, mint ők. Az 1972-es gazdasági év, a közös munka immár hu­szonkettedik évének nagy­szerű gazdálkodási eredmé­nyedért nyújtotta át a me­zőgazdasági miniszter nevé­ben a Kiváló szövetkezet cí­met dr. Szalóczy Bálint, a MÉM főosztályvezetője Hart­man Bálintnak, a tsz elnö­kének. De nemcsak ennek az esztendőnek, az előzőek­nek is szólt ez az elismerés. Erről szóltak, ezt hangsú­lyozlak az üdvözlések, a M ÉM főosztályvezetőjének, a járási pártbizottság első titkárának, Szanis'zló Gyulá­val: a. szavai, s ez csendült ki a köszönetét mondó tsz- elnöknek a mondataiból is. Nem véletlen, hogy elsősor­ban az alapító tagokról, ar­ról a 22 családról emlékezett meg, akik 1950. auguszus 20-án 340 holdon megalakí­tották az Alkotmány Tsz-t. Galk.ó Lajos bácsi, a tsz nyugdíjas elnöke, az alapí­tók egyike mondta el az ün­nepségen, hogy bizony na­gyon lentről kezdték, de a lelkesedés, a szorgalom, az egyetértés mindig előbbre vitte őket. Hittek abban, amihez hozzákezdtek. Meg­szerették és másokkal is megszerettetése a közös gaz­dálkodást, . s meg is tanul­ták, hogyan kell azt legered­ményesebben folytatni. Így jutottak el az edelényi Alkotmány Tsz-ben odáig, hogy 1972-ben 4,8 százalék­kal növelni tudták a nettó árbevételt, az egy hektárra jutó árutermelést az előző három év átlagához viszo­nyítva pedig 10 százalékkal, közel 20 ezer forintra növel­ték. Búzából 32,2 mázsás, kukoricából 41,8 mázsás, burgonyából 134,8 mázsás hektáronkénti átlagtermést értek el. és sorolhatnánk még sokáig az országos szintet, az országos átlagokat jóval meghaladó eredmé­nyeiket. És azt is számításba vették a Kiváló szövetkezeti cím odaítélésekor, hogy az Al­kotmány Tsz munkája telje­sen összhangban van a nép- gazdasági igényekkel. Gaz­dálkodásukban az állatte­nyésztés dominál, minden te­rületen az újat, a legjobbat igyekeznek megvalósítani, s nagyon sokat tesznek a tag­ság élet- és munkakörülmé­nyeinek könnyítése, javítása érdekében. i Az öregekkel való foko­zott törődés, megbecsülésük eredménye, hogy a gyerme­kek és az unokák is perspek­tívát látnak a tsz-ben, s ma már több, mint száz a 30 évnél fiatalabb tsz-tag Ede- lényben. És az eredmények­nek. a példamutatásnak kö­szönhető az is, hogy a da~ makiakésa balajtiak csatla­kozásával ez év februárjától már 7777 holdas, több, mint hétszáz tagot számláló nagy­üzemi gazdasággá fejlődött az Alkotmány. És most már ez a nagy, szilárd közösség vallja azt, hogy a kitünte­tés, a Kiváló termelőszövet­kezet cím még jobb ered­mények elérésére kötelez. (p. s.) k üiffiZ Mám útja A Beton- és Vasbetonipari Müvek alsózsolcai üzemében készülő UNIVÁZ-szerkezet gyártását 1965-ben kezdték meg Alsózsolcán, és a tech­nológiát a gazdasági felté­teleknek megfelelően azóta többször továbbfejlesztették, így például jelenleg már olyan vázszerkezetet is előál­lítanak, amelyre különböző díszítésű falpanelek is fel- szerelhetők. Az UNIVÁZ így már komplett készházak épí­tésére is alkalmassá vált. A kiváló, vasbetonszerke­zet — amely szinte forradal­masította az építőipart — egyre keresettebb termék hazánkban is. Ezt bizonyítja, hogy az alsózsolcaiak az el­múlt hét évben kereken 1 millió 200 ezer négyzetmétert gyártottak belőle. E meny- nyiség nagyságára jellemző, hogy felhasználásával 400, egyenként 12 tantermes is­kolát, vagy 1000 darab 75 fé­rőhelyes óvodát és 40 gyer­mek befogadására alkalmas bölcsődét lehetne felépíteni. Az' alsózsolcai gyár az idén előreláthatóan 350 ezer négy­zetméter vázszerkezetet ad át az iparnak. MA MAR NINCS munka­helyi környezet, amelyből nehányan ne szövetkezeti la­kásban laknának. Korábban idegenkedtek az emberek at­tól, hogy ilyen lakást vásá­roljanak, ma pedig inkább arra törekszenek az igény­lők, hogy ilyen tulajdonvi­szonyú lakáshoz jussanak, mert mint mondják, ez örö­kölhető is. A 18-as számú SZÖVOSZ- tájékoztató, amely a napok­ban jelent meg, közli az 1973. március 31-i állapotokat; hány szövetkezeti lakás van egv-egy megyében. örvendetes, hogy Borsod jár az élen 8047 lakással. Utána Győr következik, 4978 lakásszámmal és Fejér me­gye van még közel ehhez a számhoz, 4401 lakással és a többi megye messze elmarod ezek mögött 3, 2 és 1-es kez­detű számokkal. A tábláza­tokat vizsgálva még egy ér­dekes számra lettem figyel­mes. Győr megyében a 4978 lakásszám mellett a szövel­A Fővárosi Finommechanikai Vállalatnál megkezdték Szilá­gyi István találmányának, az üveg gyújtógyertyának a kísér­leti gyártását. Ez valójában egy szállító műszer, mellyel a benzinüzemű robbanómotorok üzemanyag-adagolását lehel ellenőrizni és segítségével a kívánt értékre beállítani. Hasz­nálatával a nemzetközi megállapodásnak megfelelő szintre csökkenthető a gépjármüvek levegőszennyezése I jöv i bányája Magyaränyü gépesítés Fokotev&lgybon —- Ahány nap alatt elérik május végéig a három mé­tert, annyiszor ötezer forint célprémiumot fizetünk nyújtotta a kezét több mint száz méterrel a föld felszí­ne alatti frontfejtésen a szemben álló hatalmas ter­metű vájár felé Monos Já­nos, a Borsodi Szénbányák igazgatója. — Vállaljuk — adta rá né­mi gondolkodás után erőt, energiát sugárzó óriási kezét az egyezség jeleként Kiss Mihály szocialista brigádve­zető. a Szuhavölgyi Bánya­üzem feketevölgyi I-es ak­nájának vájára. * Az akna frontfejtésén lét­rejön. „Villámaiké” rendkí­vül jelentős és komoly erő­feszítéssel járó vállalás. A három méter vastag, száz méter széles széntelep kiter­melésén a napi háromméte­res előrehaladás ugyanis ed­dig nem sikerűit. Igaz, itt Feketevölgyben a kézifejtés- sel elért egyméteres, de a nagyfokú gépesítéssel elért kétméteres ütem is a múlté. A három méter azonban már rendkívüli feladatot je­lent a három műszakban dolgozó 66 vájár számára. — De, ha egyszer kézét, adtak rá, akkor egészen bi­zonyos, hogy teljesítik — mondotta az igazgató. — Jól ismerem őket. Az adott szót nagyon komolyan veszik. A gyorsabb ütemű front­fejtésre Feketevölgyben fel­tétlenül szükség van. A na- gobb sebességű előrehala­dással ugyanis a szén fölötti meddőréteg sokkal nehezeb­ben törik meg. Nem képző­dik lazulás! mag, tehát a vízdús rétegekig ritkábban reped meg a föld. így lé­nyegesen kevesebb beszivár­gó víz zavarja a munkát. Ugyanakkor a gyorsabb elő­rehaladás esetén kevesebb a lehetőség az úgynevezett homlokon, a vajat felső ívén képződő fokozottabb nyo­másra' is. Pedig itt, a Szuha-patak völgyében érdemes fokozni a feltárás ütemét. Az előzetes vizsgálatok szerint ugyanis olyan nagyok a szénmezők, hogy Felsőnyárád, Sajókaza és Galgóe közötti területen még több mint 30 millió ton­na vár feltárásra. Vagyis a mai technikát figyelembe véve még az ezredforduló után is lesz lehetőség a ki­termelésre. Joggal mondják tehát a borsodi szénbányák vezetői, hogy ez a bánya­üzem ma még csak a legény­korát éli. S az igazi ered­mények majd csak ezután következnek. * A Szuhavölgyi Bányaüzem feketevölgyi I-es aknájának termelése 1970 közepén úgy indult, hogy modern gépek­kel segítették a kitermelést.. Előbb az angol Dobson, majd 1971 elején a szovjet KM— B7-CS hidraulikus önjáró biz­tosító- és jövesztőberendezés dolgozott a frontfejtés tel­jes, 109 méteres homlokszé­lességén. Az idén februárban pedig munkába állt a ha­sonló célt szolgáló Fletcher- berendezés is. S ezekkel a gépsorokkal a feketevölgyi I-es aknában ma már na­ponta 2200 tonna szenet ter­melnek ki. Ahogy Sztermen Gusztáv, a Szuhavölgyi Bá­nyaüzem főmérnöke elmon­dotta. már megtették az elő­készületeket az újabb, komp­lexberendezések munkába állítására is. A cél ugyanis az, hogy az ötödik ötéves terv indulásakor elérjék a napi 3000 tonna szén kiter­melését. Mindez természetszerűleg számtalan egyéb komoly technikai és módszertani fel­készülést is igényel. Minde­nekelőtt — még az újabb gépesítést megelőzve — a légellátás folyamatos bizto­sítására egy új aknát kell. létesíteni. Komoly gondot okoz emellett még a tíz at­moszféra nyomású rétegvíz lecsapolása is. S még sorol­hatnánk azt a — laikusok­nak talán semmitmondó, de a szakemberek számára an­nál fontosabb — ezerféle technikai és biztonsági meg­oldást. amelyet ez a fejlesz­tés igényel. * A Szuha-patak völgyében régi hagyomány a bányá­szat. Mintegy kétszáz éve ontja magából a szorgos em­beri kezek munkája nyomán a föld mélye a szenet. Az egyre fejlődő technika, az egyre fokozódó gépesítés pe­dig mind szükségszerűbbé teszi az ésszerűbb, a gazda­ságosabb, a hatékonyabb ki­termelést. E célt szolgálja, hogy ott, ahol egykor Sajó- kaza, Szuhakálló, Kurityán, s a számos más bányász- település közelében úgyne­vezett szétszórt bányászat volt, ma már csak néhány aknára összpontosul a ter­melés. A borsodi medencé­ben egy-két évtizede még 43 akna üzemelt. 1968-ban 28. az idén 12. jövőre pedig már csak 10 aknában lesz kiter­melés. Ugyanakkor azonban a tíz évvel ezelőtti 380 ton­nával szemben ma már egy aknára naponta 1600 tonna szén kitermelése esik. S mindezt a fejlődést, a na­gyobb termelékenységet, a szorgos emberi kezeket egy­re jobban helyettesítő gépe­sítés segíti. Pongrác* György kezeli tagok száma 8576. Ez minden bizonnyal annak a következménye, hogy ott a lakástulajdonosok komolyan vették a szövetkezésben rej­lő lehetőségeket — és amikor arra törvényes lehetőség nyílt, egy-egy családból a tulajdonos társ is kérte fel­vételét a szövetkezetbe. A közös . gondok megoldásában ez a tény nagyon szép rész- vállalásra enged következtet­ni. A teljes önkormányzat kialakítása másként nem is képzelhető cl, minthogy mi­nél többen megismerjék, ért­sék és segítsék a szövetkeze­tek zavartalan működését. Ezen a területen Borsodban még nagyon sok a tennivaló. A Borsod megyei nagy szá­mok ellenére gyakran lehet tapasztalni — még a tanácsi szerveknél is —. hogy nem a helyükön említik a lakás­szövetkezeteket. Évek óta változatlan gond, hogy a szö­vetkezetek a lakásátadások utolsó perceiben alakulnak meg. Későn áll össze a tu­lajdonosok névsora. Ennek következménye, hogy a há­zak átvételénél nem tudnak kellőképpen funkcionálni, és a lakásokban levő hibák ki- javíttatása sok viszálykodás­ra. pereskedésre ad okot a szövetkezet megalakulása után. Ezek a vitás helyzetek sajnos nagyon megclbálják a szövetkezeti vezetők tekinté­lyét. A tulajdonosok pana­szai szinte minden esetben a választott vezetőkre szállnak és nem azokra, akik tényleg elkövették a mulasztást Itt elsősorban az építőkre gon­dolunk ... Másik nagy gond a lakás­szövetkezeti mozgalomban, hogy a társasház építkezés mintájára kialakult építőszö­vetkezetek nem tudnak meg­felelően fejlődni, mivel ezek kellő számban nem kapnak közművesített telkeket. A IV. ötéves terv folyamán Borsod megyében 3009 ilyen lakást kellett volna felépíteni. Am a nagy érdeklődés ellenére 116 lakás építését lehetett csupán kivitelezni és 292 la­kás építése most van folya­matban. Közművesített tel­kek dolgában csak a taná­csok segíthetnek az alakulás előtt álló szövekezeteknek. Érdemes megnézni az orszá­gos számokat Bács megyé­ben 1925 lakást, Szolnok me­gyében 1118. Pest megyében 1063, Szabolcs megyében 1012 lakást építettek fel szövetke­zeti alapokon. A további megyék, közöttük Borsod is — messze elmaradnak az ez­res szám alatt... Minden bi­zonnyal a tanács érdemét is emelte volna, ha Borsodban megépülhet a 3000 lakás épí- tőszövetkezeti alapon. Jelen­leg 1400 lakásigénylöt tarta­nak nyilván a szövetkezetek megyei szövetségében ... AZ ILLETÉKES TANÁCSI és szövetkezeti szervek kö­zött jobb együttműködésre lenne szükség, az minden bizonnyal elősegítené a la­kásszövetkezeti mozgalom fejlődését megyénkben. Takács József Mát Báttimk a BNV-n? Berstói váMatsk n «MEíiés kizéppenfjian A Budapesti Nemzetközi Vásár május 28-án, hétfőn ’bezárta kapuit. Csaknem egy­millió látogató tekintette meg az eltelt 11 nap alatt a hazai és a külföldi kiállítók nagy­szabású bemutatóját. A BNV- n ebben az évben is sikerrel szerepeltek megyénk vállala­tai, hiszen több tízezren ke­resték fel a borsodi nagy­üzemek pavilonjait. Megyénk vegyiparát rep­rezentáló vállalatok közül a Tiszai Vegyikombinát sze­replését változatlanul igen nagy érdeklődés kísérte. — Ez mindenekelőtt annak tudható be, hogy a kombinát ezúttal is igen sok új termé­ket vonultatott fel — mond­ta Székely Géza, a vállalat kereskedelmi főosztályának vezetője. — Nem véletlen te­hát, hogy országszerte, sőt külföldön is felfigyeltek mun­kánkra. így például a fővá­rosi tanács nagydíját elnyert széles fólián kívül vásári díjjal tüntették ki a prészo­máncot, a folyamatos mű­gyantagyártó berendezést, j míg a Gemini parkettlakkot ! kiváló áruvá minősítették. I Számos külföldi cég szak­emberei is megfordultak iiz- ! letkötés céljából a TVK pa- ] vilonjában. Elsősorban a mű- j anyagféleségek. csomagoló- j eszközök és műanyagfeldol­gozó gépek vásárlásáról foly­tattak tárgyalásokat. Jelen- ! tős műszaki-kereskedelmi | tárgyalásra került sor töb­bek között a nyugatnémet | Toroson- és a Reifenhauser- i cég képviselőivel. Ezenkívül a neves Grace-céggel olyan i műanyagtípusok kooperáció- ! ban történő gyártásában ál- ! lapodtak meg, amelyeket ed- j dig hazánkban még nem ál- 1 litottak elő. Ez az üzletkötés főként a húsipar részére nyújt majd megfelelő cso­magolóeszközt. — Örömmel tapasztaltuk — folytatta a főosztályveze­tő —, hogy a hazai vállala­tok is mind nagyobb érdek­lődést tanúsítottak legújabb termékeink iránt. Dr. Orosz Sándorral, a Fővárosi Tú­szért Vállalat vezérigazgató­jával és Gergely Miklóssal, a Budapesti Vegyinagykeres­kedelmi Vállalat igazgatójá­val több órán át tárgyaltunk azokról a lehetőségekről, amelyek a kereskedelem szá­mára nyílnak azáltal, hogy a TVK erőteljesen és sokol­dalúan fejleszti a műanyag csomagolóeszközök gyártását. Így rövidesen várható, hogy a vásárlók több olyan előre csomagolt áruval találkoz­nak az üzletekben, amelyek eddig ismeretlenek voltak a belföldi kereskedelemben. Kellemes meglepetés ért bennünket, amikor megtekin­tettük a Közúti Gépellátó Vállalat pavilonját. Itt, a -legkorszerűbb útépítő és asz­faltgyártó gépeken kívül egy könnyűszerkezetes épület is a kiállított „termékek” kö­zött szerepelt. A látogatás során megtudtuk, hogy ennek az épületnek az egyik tarto­zéka a miskolci XVI. sz. Autójavító Vállalat által gyártott, úgynevezett rollós garázsajtó is, amely igen praktikus önműködő szerke­zettel van ellátva. Fehérvári István kereske­delmi és anyag osztályvezető kérdésünkre elinon,doUa. hogy a könnyűszerktxeles elemekből készített épület — amelyet ezúttal pavilonnak rendeztek be — sokféle cél­ra felhasználható. Lovas Lajos A kitüntetett edelényi Aikotrmáoy Tsz-ben 1 kiváló cím kitelsz Lakássziifetlezitil Rmiüii

Next

/
Thumbnails
Contents