Észak-Magyarország, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)
1973-05-05 / 103. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1973. május 5., szombat A Mezőkövesdi járási Hivatal művelődésügyi osztálya és a pedagógus-szakszervezet járási bizottsága rendezésében május 4—10 között járási, városi pedagógiai napokat tartanak Mezőkövesden. Tegnap délelőtt iskola- történeti kiállítással vette kezdetét az egy héten át tartó .rendezvénysorozat. A mezőkövesdi városi úttörőház-! ban az iskolaigazgatók, úttörő-csapatvezetők és az isii ólai szakszervezeti vezetők népes csoportját, valamint a meghívott vendégeket Pap János, a járási hivatal mű- < velfidésügyi osztályának vezetője köszöntötte. Olt volt az ünnepségen i Boldizsár Gábor, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese. Tóth | Ferencné, a megyei KISZ-' bizottság titkára, Pataki István, a Mezőkövesdi városi Tanács elnöke. A kiállítás megnyitása alkalmából Merényi József, a megyei tanács művelődési osztályának helyettes vezetője mondott beszédet. Az előadó egyebek között méltatta az iskolák ál- - lamosííásának jelentőségét és az eltelt 25 év alatt megtett utat. Ezt követően Az iskolai évek demokratizmusa a nevelő- és gyermekközösség címmel Boldizsár Gábor tartott előadást, melyet konzultáció követett. (Folytatás az 1. oldalról.) alatt bekövetkezett összes növekedésnek több mint a háromnegyede a közös gazdaságokban jelentkezett. A többi állattenyésztési ágazatok áttekintése után a Minisztei’tanácis elnökhelyettese felhívta a figyelmet az állat-egészségügyi előírások fokozott betartására. Élelmiszergazdaságunk — hangoztatta ezután a szónok — a múlt év sok nehézsége közepette is becsülettel helytállt. A lakosság élelmiszerellátása kiegyensúlyozott volt, a terveknek megfelelően alakult. Az elhangzott panaszok többsége a friss zöldség- és gyümölcsellátás fogyatékosságaival volt kapcsolatos. Ezért az idén elsősorban is e területen törekszünk az ellátás javítására. A zöldségellátás máris javuló helyzetére utal, hogy a primőrökből az eddigi forgalom élénkebb, mint a múlt évi. A vásárok szempontjából ugyancsak kedvezőbb, hogy a tavaly tárolt zöldségfélék fogyasztói ára 7—8 százalékkal alacsonyabb, mint az elmúlt esztendőben. Javult az ellátás konzervek- t>öl és gyorsfagyasztott árukból is. A szőlő- és bortermelés kérdéseiről szólva rámutatott, hogy az utóbbi három évben — évi átlagban — összes bortermésünk 10 százalékkal kevesebb volt, az ezt megelőző három év átlagában. Ennek egyik fő oka az alacsony hozam. A termésátlag mint mondotta, csak az állami gazdaságokban és a termelő- szövetkezetek egy részében ki elégi tő. Az alacsony termésátlagok részben objektív okainak kiküszöbölése érdekében a következő években a korszerű nagyüzemi szőlő- termelés kialakítására kell fordítanunk a fő figyelmet. A Minisztertanács elnökhelyettese ezután rámutatott: termelőszövetkezetünkben javult a közös munka tervszerűsége, az üzem- és a munkaszervezés emelkedett a munka termelékenysége és a gazdaságok általában hatékonyabban hasznosítják a termelési eszközöket. A közös gazdaságok folyó áron számított halmozott termelési értéke tavaly meghaladta a 80 milliárd forintot, s ez az előző évihez képest csaknem 14 százalékos növekedés. A közös gazdaságok a múlt évben 9 milliárd forint, nyereséget realizáltak 2,2 százalékkal többet, mint az előző évben. A tapasztalatok azt mutatják. hogy a jó eredménnyel működő szövetkezetekben a döntéseknél a fejlesztési ^programoknál előtérbe helyezték a gazdálkodás biztonságának fokozását. A beruházásokkal foglalkozva hangsúlyozta a szór nők: nagy hiba lenne, ha valamelyik jó eredménnyel gazdálkodó termelőszövetkezet — átmeneti pénzügyi nehézségek miatt — erősen csökkentené a gazdálkodás fejlesztését szolgáló beruházásokat. A beruházásokon belül legfontosabbnak tekintjük a szarvasmarha- és a zöldségprogramhoz kapcsolódó- állóeszköz-fejlesztéseket. közöttük a tárolók és az élelmiszer-feldolgozók számának a növelését. A termelőszövetkezetek tevékenységi köre az utóbbi években szükségszerűen kibővült Ez a bővülés összhangban áll a mezőgazdasági termelés fokozatosan iparszerűvé válásával, elősegíti a mezőgazdasági berendezések, a helyi erőforrások jobb kihasználását, s ugyanakkor az igények jobb kielégítését. E fejlődés azonban sok esetben kedvezőtlen kísérőjelenségekkel is párosult, s ezért magas szintű állásfoglalás vált szükségessé a tevékenységi körök szabályozására. Ennek alapján a kiegészítő tevékenység ma már helyes irányban fejlődik. Az egyre magasabb színvonalon, javuló hatékonysággal működő ágazatok mindinkább lehetővé teszik és meg is követelik az egyes gazdaságok, vállalatok szorosabb együttműködését, társulását. Jelenleg az országban 299 jogi személyként működő társulásban 1958, a nem jogi személyként működő 179 társulásban pedig 783 gazdasági egység érdekelt. A továbbiakban az iparszerű termelési rendszerek bevezetésével, alkalmazásával foglalkozott a szónok. Az eddigi tapasztalatokból már meg lehet állapítani, hogy az iparszerű termelési rendszerek új utat jelentenek a mezőgazdasági termelésünk fejlesztésében. Éooen ezért célszerű megvizsgálni, hogy milyen más növények esetében van lehetőség az iparszerű termelési rendszerek kialakításának, illetve bevezetésének. A Minisztertanács elnök- helyettese végül az üzemi demokrácia kérdéseivel foglalkozott. 181«. május 5-én, ^ftt betett Marx Károly, a nemzetközi munkás- osztály nagy gondolkodója, politikusa, a társadalmi haladásért vívott harc kimagasló szervezője. Neve, élete egybefond a munkásmozgalom, az emberiség fejlődésének másfél évszázados történetével. A marxi eszmék megjelenésük óla egyre ismertebbé váltak a dolgozó milliók előtt, s ma joggal mondhatjuk: az egész világon hatnak. Megjelenése a néptömegek szabadságmozgalmában is forradalmi fordulatot jelentett. A marxizmus szellemi fegyvere lett az új forradalmi osztálynak, a proletáriá- tusnak. Az eltelt 155 évet — minden bizonny&l — a történelem úgy fogja feljegyezni, mint az embermilliók történetének eseményekben gazdag, és legizgalmasabb időszakát. Ez az idő elég volt ahhoz, hogy a világ arculata gyökeres változásokon menjen keresztül. ^ A francia munkásosztály 1871-ben a párizsi kommün megteremtésével r tett kísérletet — először a történelemben — a proletárdiktatúra gyakorlati megvalósítására, új szakaszt nyitva ezzel a népek életében, a világtörténelemben. Három és fél évtizeddel később, 1905—1907-ben az orosz munkások részvételével lezajlik az imperializmus első népi forradalma. A forradalom tudatos cselekvésre mozgósította az orosz néptömegeket, megnyitotta a politikai megrázkódtatások és forradalmak korszakát. Megteremtette az alapját az európai munkásmozgalom és az ázsiai nemzeti felszabadító mozgalmak fellendülésének. 1917-ben a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal pedig megnyílt az út. a szocialista fejlődés útja. öt évtized alatt a szocializmus világrendszerré vált Ma a világon minden harmadik em- fcieí & szocializmusban, abban a társadalomban él. amelyik Marx eszméi alapján, tanításai szerint épül. Hatalmas mértékben megnőtt a kapitalista országokban is Marx eszméinek társadalmi és osztályalapja: a múlt század ötvenes éveiben, amikor Engelsszel a „Kommunista Kiáltvány”-t megírták, 10 millió munkás és alkalmazott volt a tőkés országokban. Ma ez a szám meghaladja a 400 milliót. A fejlett tőkés országokban a munkások és alkalmazottak a keresőképes lakosságnak 70 százalékát alkotják. Marx a forradalmakat „a történelem mozdonyainak” nevezte, amelyek meggyorsítják a történelmi folyamatokat, s a társadalmi fejlődést magasabb fokra emelik. Nála a forradalom a cselekvésnek új módszere, amellyel tudatosan alakíthatjuk saját viszonyainkat, tudatosan beleavatkozhatunk a teremtés munkájába, s megalkothatjuk az emberhez méltó társadalmat. Lenin a következőkben fogalmazza meg a forradalmi gondolat fejlődésében Marx érdemeit: „a materialista dialektika alkalmazása a történelemre, a természettudományra, a filozófiára, a munkásosztály politikájára és taktikájára — ez érdekli legjobban Marxot és Engelst, ebben adják ők a leglényegesebbet és legújabbal, ezzel tettek egy zseniális lépést előre a forradalmi gondolat történetében”. Marx politikai alapállása abban a felismerésben fejeződött ki, hogy az antagonisztikus oszLály társadalomban az osztályok közötti harc szükségszerűen napirendre tűzi a munkásosztály hatalmának megteremtését. Ez a munkáshatalom a proletárdiktatúra formájában ölt testet. Ezért rendkívül fontosnak tartotta a politika elméleti alapjainak tudományos kidolgozását. Így jutott el, az objektív helyzet tanulmányozása során a proletariátus történelmi küldetésének megfogalmazásához: „Nem arról van szó — írja —, hogy egyik vagy másik proletár, vagy akár az egész proletariátus mit képzel el céljának. Arról van szó, hogy mi a proletariátus és hogy e létének megfelelően történelmileg mit lesz kénytelen lenni.” (Kiemelés Marxtól.) Ezért fordított nagy figyelmet az osztályok objektív helyzetének tanulmányozására, gondosan vizsgálva az adott szabályok, társadalmi rétegek arculatát, viselkedését, egymásra való hatásukat, kapcsolatukat. Marx nem „általában” vizsgálódott. Mindegyik társadalmi erő konkrét helyzetéből, fejlődési szintjéből indult ki. Gondosan vizsgálta: a munkásosztály, politikai harcában milyen szövetségesekre számíthat? S a konkrét célkitűzések megvalósításában milyen eszközöket alkalmazhat? A politikai elmélet kidolgozását nem tudta elképzelni a politikai gyakorlatban való aktív részvétel nélkül. A politikai munka fontosságát személyes tevékenységével, egész életművével igazolta. Ott volt 1847-ben az Igazak Szövetségének újjászervező munkájában. Engelsszel együtt dolgozták ki programját. Az új szövetség felvette a „Kommunisták Szövetsége” — nevet. Az 1849—50-es években olyan sajtóorgánum megteremtésében vett részt, amelynek célját a prolelárpárt megszilárdításában látta. Szoros kapcsolatot tudott kiépíteni és fenntartani a munkásokkal. Véleményüket mindig igényelte, rendszeresen tanácskozott velük a munkás- mozgalom kérdéseiről. Mint minden ünneplésnek, a múlt kiemelkedő eseményeinek, a történelem nagyjaihoz fűződő megemlékezéseknek, úgy a marxi évfordulónak is jelenünk fogalmazza meg értelmét, konkrét tartalmát. Marx életművének hagyatéka olyan eszköz a ma emberének kezében, amelynek alkalmazásával megértheti korunk kérdéseit és megváltoztathatja a világ arculatát. Ezért, amikor Marx Károly születésének 155. évfordulójára emlékezünk, ez egyben aktív állásfoglalás is korunk kérdéseiben. Marx elméleti és gyakorlati tevékenysége nélkül a ma eredményei nem jöhettek volna létre. Jelenünk leglényegesebb kérdéséit, a társadalom új jelenségeit a marxi elmélet és módszer alapján elemezhetjük helyesen. Akik ma az újnak, az emberinek, a társadalom átformálásának érdekében dolgoznak, a marxista elvek alapján keresik a továbbfejlődés útját. Marx Károly nem csupán a múlt nagy ! alakja, kiemelkedő személyisége az emberiség történetének. Kommunisták és nem kommunisták tíz- és százmilliói értették meg tanításait: nem elég a világot csak magyarázni, azt meg is kell változtatni. Marx eszméi szemünk előtt válnak valósággá, válnak „anyagi erővé”. Frettséni dolgozatában, melynek Li cll. "y.1 cjme. Egy ifjú elmélkedései pályaválasztáskor — a következők olvashatók: „Csak akkor végzünk hasznos munkát, ha nem szakítjuk el az eszményt a valóságtól, a gondolatot a lettől... A történelem azokat az embereket nevezi a legnagyobbaknak, akik azzal, hogy a közösségért munkálkodtak, megnemesítették önmagukat... Ha azt a pályát választottuk, amelyben a leginkább munkálkodhatunk az emberiségért, a terhel; nem törhetnek meg bennünket, mert ez csupán mindenkiért hozott áldozat; akkor nem szegényes, korlátolt, egoista örömöket élvezünk majd, hanem boldogságunk milliók boldogsága lesz . . E sorokat 17 éves korában írta -Tiszta és bátor életét ennek szellemé- i ben élte. Kerekes József 1 SS® kommunista párt és a világ első szocialista úlla- H|| mának megalapítója, Vlagyimir Iljics Lenin rakta ram le a szovjet sajtó alapjait. 1901 januárjában in- O dúlt meg a híres Iszkra (Szikra), a munkásosztály fj“|| első országos és valóban marxista lapja. A lap- indítás ötlete és gyakorlati része Leniné volt. Ezt követően 1917 októberéig az Oroszországi Szociáldemokrata Munkáspárt különböző időkben az oroszországi városokban és külföldön tucatnyi más napi- és hetilapot indított. Az SZKP Központi Bizottsága központi sajtóorgánuma, a Pravda első száma 1912. április 22-én, az új időszámítás szerint május 5-én jelent meg. Az első számot, meglehetősen szerény példányszámban Pétervárott, az Ivanov- szkij utcában levő kisebb nyomdában készítették. A nyomdai költséget a munkások adományaiból fedezték. Azóta a szovjet sajtó napját minden esztendőben május 5-én tartják. Ma a Pravda 9 millió 200 000 példányban jelenik meg naponta, és a Szovjetunión kívül 120 országban olvassák. A Szovjetunióban jelenleg nyolcezer lap jelenik meg 57 nyelven. A lapok napi példányszáma meghaladja a 145 milliót. A nyolcezer sajtótermékből 28 központi, 152 köz- társasági, mintegy háromezer határterületi, területi és járási lap: 91 lap jelenik meg az autonóm köztársaságokban és az autonóm területeken. A nagyobb gyárak, kolhozok, állami gazdaságok, halászflották, sőt egyes tengerjáró hajók saját üzemi lappal rendelkeznek. A Szovjetunióban nincs olyan család, amely ne fizetne elő egy, vagy több lapra. A statisztika szerint ma egy családra legalább négy újság jut. A magyar sajtó munkatársai ezen a napon szeretettel köszöntik ünneplő kollégáikat, a szovjet sajtó munkatársait. 1 Tokai-hegyaljai orMiiát kitüntetése (Folytatás az 1. oldalról) nát vezető helyet vívott ki a borszakmában. Megállapította, hogy a borkombinátnak nagy a felelőssége hazánk legértékesebb borvidéke, az egész To- kaj-Hegyalja fejlesztéséért. A kombinát ezt a felelősséget vállalva már eddig is értékes segítséget nyújtott e táj szövetkezeti mezőgazdasági üzemeinek is. A borkombinát dolgozói nevében Kapás Pál vezér- igazgató vette át a kiváló vállalat kitüntetést, s összegező számadásban ismertette a kombinát hármas: termelési, feldolgozási és értékesítési tevékenységét. Dr. Barta István, a Sátoraljaújhelyi városi Pártbizottság első titkára a pártszervek nevében köszöntötte a borkombinátot. J. 1. Ka- tyeruhin vezérőrnagy azoknak a szovjet katonáknak üdvözletét tolmácsolta, akik tavaly ősszel segítettek a borkombinátnak az évszázad aszútermése szüretelésénél. Ezek után Kazareczky Kálmán miniszterhelyettes a borkombinát három dolgozójának adta át a mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést. Több szocialista brigád és számos dolgozó kapott különböző fokozatú kitüntetést és pénzjutalmat jó munkájáért. Egészségügyi világnap fiáét a megyei Ultizta Tegnap, május 4-én délelőtt a Borsod megyei Tanács V. B. egészségügyi osztálya, a művelődésügyi osztály. a HNF megyei elnöksége, valamint az SZMT társadalombiztosítási és nőbi- zottsága és a Vöröskereszt megyei elnöksége rendezésében ankét volt a Szentpé- teri kapui Megyei Vezető Kórházban. Az egészség otthon, a csalódban kezdődik címmel. Délelőtt 9 órakor a megyei Egészségnevelési Társadalmi Bizottság megtartotta alakuló ülését, amelynek elnöke dr. Nádler Viktor, a Borsod megyei Gyógyszertár Vállalat igazgatója lett. Az alakuló gyűlést követően dr. Pavlyák Pál megyei főorvos tartott ünnepi megnyitót. Elmondotta — többek között —. hogy az egészséges nemzedék felnövése érdekében Borsodban is megvalósították az egészségügyi ' gondozást és a betegségek megelőzésére történő intézkedések hatékonyabb bevezetését, kiépítették az anya- és csecsemővédelmi hálózatot. A megyei főorvos feladatként jelölte meg Borsod megyében a koraszülések és a csecsemőhalálozások számának további csökkentését is. Ezt követően dr. Tóth Judit egészségügyi nevelési főorvos emlékezett meg az egészségügyi világnapról, ennek jelentőségéről, s a szervezet fennállásának 25. év- fordulóió>'M. Ezután Ortutay Zsuzsa, a ’’agyar Vöröskereszt «*?! >ke s-mit arról, hogy a családban miiven fontos .szerene van a gyermekek és felnőttek korszerű életmód iának. Méltatta a csalód érdekében és védelmében létrejött' kormányhatározatok. intézkedések *e- lenlőségéf. anvtnek végrehajtását együttes tevékenységgel társadalmi -s'’ e fogass-d <s segíteni kell. Végezetül hozzás/•' I á s ok következtek, maid 2« egészségügyben dolgozó aktívát díszoklevéllel tüntettek ki. Pofi r m m "Ilii 1 cll
