Észak-Magyarország, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-23 / 118. szám

, ÉSZAK- MAGYARORSZÁG 4 1973. máj«s 23., szerda Leninváros új gondjaiból Leninváros átalakul. Az új építkezések, uj iparművek emberek százait, ezreit vonz­zák a fiatal szocialista va­rosba. Nemcsak az elkövet­kező években kell majd szá­molni a lakosság létszám­szerű növekedésével, és ösz- szetételének módosulásaival, hanem már napjainkban is. Ezekről a gondokról beszél­gettünk a város új tanácsel­nök-helyettesével, Sotlcó Jó­zsef nevet, aki néhány hete vette át nem könnyű meg­bízatását. Sotkóné hosszú éveken át könyvtárosként és pedagógusként működött a városban, a közművelődés és közoktatás gondjai egyaránt ismerősek számára, hiszen együtt élt a város fejlődésé­vel eddig is, részese volt a gondoknak, azok megoldásá­nak. Arról beszélgetünk most, vajon a különböző új építkezések, üzemek meny­nyiben jelentenek változást a város művelődési életében és milyen feladatokat hoznak magukkal. A város roppant dina­mikus fejlődési szakaszhoz érkezett most. Ennek min­den jó tulajdonságával és gondjával együtt. Sok az új munkás az építkezéseken, akiknek szállásain ' klubszo­bák, könyvtárak szüksége­sek. Ezekről pontos felmérés még nincs, nem tudni még, hol, milyenek a körülmé­nyeit és a különböző vállala­tok még nem adtait meg a szükséges hozzájárulást, nincs meg az anyagi fedezete a vá­rosi közművelődési munka új munkásszállásokra történő bővítésének. az új üzemek szakmunká­sai. Örömmel állapítható meg, hogy egy korábbi aggo­dalom feleslegesnek bizo­nyult. A hirtelen népesség- szaporulattal nem járt együtt a kulturált életben jelentős visszalépés, nem jött el a hajdani sztalinvárosi, meg kazincbarcikai „hőskorszak” (vagy inkább: őskorszak) mai utóda, nem is jöhetett, hi­szen más társadalmi körül­mények között kerül sor az új lenlnvárosi építkezésekre, másfajta módon és más em­berek jönnek építeni. Ezek az emberek viszont éveket töltenek mindenképpen a vá­rosban és a közöttük fellel­hető alacsony fokú iskolázott­ság bizony már a város gondja. Erre felkészülnek és mind a hiányzó általános is­kolai végzettség megszerzé­séhez, mind a középiskolá­ban továbbtanulni kívánók­nak biztosítják a tanulás le­hetőségét. A közművelődésre hárul nagy feladat. Sok helyen az alapoknál kell ezt a munkát kezdeni. Egyes új munkahe­lyek, vagy már működő üze­melt nehezen kapcsolódnak be a város életébe. Pedig vannak már letelepült mun­kásai, alak igényeket tá­masztanak a várossal szem­ben, s akikkel a városi köz- művelődésnek számolni kell. Például a Tiszai Kőolajfino­mító Vállalatnál elpanaszol­ták az elnökhelyettes asz- szonynak, hogy nem ismerik a város közművelődési prog­ramját. Könyvtár másfél szobában lődésnek ki kell lépnie a régi menetrend szerinti járatai­ból. A legszükségesebb dolog lenne, egy új könyvtár. Je­lenleg 1300 felnőtt olvasót másfél laltásban elégítenek ká. Ennyi helyeit foglal el ugyanis a könyvtár, kölcsön­ző, előadó-, olvasóterme, fel­dolgozója, raktára egy bér­ház földszintjén. Ezt már ré- ges-régen kinőtte a város. Ugyancsak szükséges lenne a város igényének megfelelő kórus és zenekar, amely a társadalmi és családi jellegű ünnepségeken működne köz­re, ellátná az állami, nem­zeti ünnepségek, politikai rendezvények műsorszolgála­tát. 16 új tanterem A város iskolahálózata egyelőre tudja fogadni az új gyermekeket, örvendetes a gyermekszaporulat, s jelen­leg még igen kevés tanuló- csoportban van váltásos taní­tás, de számolni kell további olyan csoportokkal, ahol ezt a rendszert bevezetik. 1975- ben elkészül egy új, 16 tan­termes iskola, s ez majd so­kat segít. Sajnos, az állami zeneiskola gondját még ez sem oldja meg. A következő ötéves tervben a könyvtárral együtt a zeneiskola is a meg­oldandó feladatok közé kell, hogy kerüljön. A zeneokta­tás, amely iránt egyre na­gyobb az érdeklődés, a vá­roshoz méltatlanul nehéz kö­rülmények között működik. Sajnos, e két intézmény új otthona még a tervezés stá­diumában sincs. Már megvan a bizalom A gimnáziumért tulajdonképpen már a század első évei óta „küzdött” Me- zőcsát. Akkoriban ugyanis vitatkoz­tak azon, hogy a gimnáziumot Mezőkövesd vagy Mezőcsát kapja-e meg. A Csátiak — állítólag — még a gimnázium helyét is ki­jelölték, de akkor mégis Mezőkövesden épült fel. Mezőcsáton csak több mint fél évszázaddal később indult be az első gim­náziumi osztály. A sors iróniája, hogy lé­tét idegenkedéssel fogadta a lakosság, és ezt az idegenkedést, a bizalmatlanságot csak nagyon lassan sikerült legyőzniük. Az indulás óta eltelt esztendők nagy változásokat hoztak. A legnagyobb, a leg-, döntőbb változást az jelentette, amikor 1969-ben külön költöztek az általános is­kolától, s amikor elkészült a gimnázium új korszerű épülete. Ahogy Juhász Sándor, a gimnázium igazgatója mondta, a két év­vel ezelőtti ’beköltözés óta — azóta műkö­dik a gimnázium végleges épületében — valósággal „új történet” kezdődött, s bizo­nyos mértékig meggyorsult a gimnázium elfogadásának üteme. Hiszen ma már arra is van példa, hogy Miskolcról visszajönnek diákok, olyan fiatalok, akik először a me­gyeszékhelyre jelentkeztek, de a miskolci középiskolában nem tudtak gyökeret ver­ni. S nem mindig arról van szó, hogy rossz tanulmányi eredmény miatt, jobbat remél­ve jönnek Mezőcsátra. Sokszor azért is, mert a nagy középiskolákban, a nagy vá­rosban nem érezték otthon magukat. A mezőcsáti gimnázium felvevő területe maga a járás. S bizonyos mértékig szeren­csés helyzetben van, hiszen ha csak 50 hellyel is, de rendelkezik egy kollégium­mal, s így a távolról a nehezen elérhető községekből jövő tanulóknak otthont tud­nak biztosítani. A közeli községekből ter­mészetesen bejárnak a diákok, hiszen azok felvételéhez szűkösnek bizonyul a kollé­giumi hely. Jelenleg hét tanulócsoportban 227 diák tanul, s majd az új tanévben, szeptember­ben már minden évfolyamon meglesznek a párhuzamos osztályok. Igaz — s ezt a létszám is mutatja — kis iskoláról van szó, mégis elmondható: ha nem is gyors ütemben, de emelkedik az ide jelentkező tanulók tanulmányi átlageredménye, nö­vekszik a tanulók képessége, s ez megmu­tatkozik az iskola átlagának egyenletes fejlődésében is. Ugyanakkor továbbra is igaz, hogy a jelentkezések még mindig nem kielégítőek. Most az első jelentkezéskor 51-en kérték ide felvételüket. A gyakorlat azonban azt bizonyítja, hogy a tanév kez­detére ez a szám általában jelentősen meg­emelkedik. De mostanában már nem be­szélhetünk olyanról, amilyenről az indulás első éveiben, hogy gyenge képességű tanu­lókat kell felvenni azért, hogy be tudják indítani az osztályokat. Mert korábban er­re is volt példa, míg manapság 3,5 alatt már nem vesznek fel a gimnáziumba tanulót. F iatal iskola a mezőcsáti gimnázium. Igazán gyökeret csak akkor eresz­tett, amikor beköltözött az új épü­letbe. Mert ezzel megnyíltak a lehetősé­geik arra, hogy az oktató- és nevelőmun­kához meg tudják teremteni valóban a tárgyi feltételeket. A nevelőmunkában eddig is tág lehetőségeik voltak, hiszen a kis létszám miatt mindenkinek szemé­lyes jó ismerőse volt. Most már az oktató­munka további javításán gondolkozhatnak, a szakkörök bővítésén, s nem utolsósorban a tehetséges gyerekekkel való külön fog­lalkozás módjain. Fiatal tantestülete ed­dig is sok. olyan gyermeket juttatott el az érettségiig, akik később egyetemeken, fő­iskolákon tanultak tovább. S lassanként már odáig is eljutnak, hogy diákjaik büsz­kék rá, hogy a mezőcsáti gimnáziumban végeztek. Tennivaló persze még bőven van. De a gimnáziumot a járás lakosainak több­sége már elfogadta, s erre már rá lehet építeni az elkövetkezendő tennivalókat. Csutorás Annamária Növekszik a lakosság A gond azonban már jelen van. A új munkások száma ugyan változó, de ez év so­rán mintegy egyötödével nö­vekszik majd várhatóan az itteni lakosság. Ezek nagy többsége építőmunkás, akik a gyárépítés befejeztével el­mennek, ugyanakkor egyes művekben folyamatosan ’■ megkezdődik a termelés, az épít ömu nkásofcat felváltják A tanácselnök-helyettes szerint nagyarányú közvéle­mény-kutatást kell kezdeni Lenin városban. Újra fel kell mérni az igényeket, hogy a megváltozott társadalmi ösz- szetételben és o megnöveke­dett lakosság körében réte­genként milyenfajta közmű­velődést kívánnak, hova kell klubot, könyvtárat telepíteni, ; h ol: kell szakköröket szervez- :• ni. Meggyorsul a városban a fejlődés üteme, a közműve­Len.in város átalakul. A di­namikus fejlődés, a műve­lődési életben is új feladato­kat hozott Az oktatásban el­sősorban beruházásokkal, a közművelődésben pedig na­gyobb aktivitással, újfajta munkával, a feladatok elébe lépéssel lehet segíteni első­sorban ezeken a gondokon. Benedek Miklós A Borsodi Vegyi Kombimat a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság közötti munkaerő- együttműködés keretén belül a Buna Vegyi Kombináttal megkötött együttműködési szerződésben foglaltak alapján alkalmaz VEGYÉSZ SZAKMUNKÁS FIÚKAT, LAKATOS, CSŐSZERELŐ, HEGESZTŐ SZAKMUNKASOKAT és SZAKMA NÉLKÜLI FIATAL FÉRFI MUNKAERŐKET. A jelentkezőket a Borsodi Vegyi Kombinát 1973. október hónapban 3 évre a Német Demokratikus Köztársaságba, a Buna Vegyi Kombinátba küldi — munkavégzés meneti szakmunkások eselében szakmai továbbképzés, szakma nélküli fiatalok esetében pedig szakmunkás-képesítés megszerzése céljából. Vállalatunk felhívására azon fiafalok Jelentkezhetnek, akik: £ betöltötték, vagy a kiutazás időpontjáig betöltik 18. életévüket, # vállalják az NDK-ban történő ideiglenes foglalkoztatás teltételeit, # o munkavégzésre egészségileg alkalmasak, ék 6 hónapol meghaladó katonai szolgálatot teljesítettek, vagy katonai szolgálatra alkalmatlanok, illetve a sorköteles fiatalok közül az 1954-ben és 1955. évben születettek, ék vállalják, hogy a német vállalatnál szervezett szakmai továbbképzésen, szakma nélküliek esetében szakmunkásképzésben és nyelvoktatásban részt vesznek. Aj érdeklődők részére bővebb felvilágosítást ad a Borsodi Vegyi Kombinát munka­erő-gazdálkodási osztálya, Kazincbarcikán. JELENTKEZNI LEHET SZEMÉLYESEN 1973. JÚNIUS 10-IG. SZÁRAZ transzformátor gyártását 20 kVA-ig, valamint mágnes, fojtó és trafó tekercselését vállalja a RE AKTÍVA SZÖVETKEZET. 135-882. Ügyintéző: Erdélyi. MOST ÉRDEMES! Tisztíttatni, festetni a Patyolatnál, Felvevőhelyek a város minden részében. Tisztítás 8 nap, festés 10 nap alatt! Újságpapírért kilogrammonként 1 Ft-ot, színes folyóiratért kilogrammonként 0,50 Ft-ot fizet a MÉH. Május 31-ig minden 10 kg papírt átadó üzletfelének 1 db ajándéksorsjegyei adnak a MÉH átvevőhelyeken. Ha majd iskolába megy a gyerek... Az új óvodai nevelési programról Két évvel ezelőtt, az 1970/71-es tanévben vezették be általánosan az országban az új óvodai nevelési prog­ramot. Az ismeretnyújtás új rendszerét társadalmi életünk fejlődése tette szük­ségessé, amellyel az életkori sajátosságoknak megfelelően, az óvoda is lépést kell tart­son. Ismeretes, hogy társadal­munk fejlődésének jelen sza­kaszában az óvoda legfőbb célkitűzése az iskolára való előkészítés. Korunk gyerme­két mind több külső hatás éri. Az óvodás korban, a nyiladozó értelem szakaszá­ban, különösen fontos a gyermeket ért informatív ha­tások rendszerezése, tuda­tosítása. Ezt tűzi ki elsődle­ges célul az új óvodai neve­lési program, amelynek gya­korlatáról, tapasztalatairól Ablonczy Józsefné óvodai felügyelővel, a miskolci Győri kapui óvoda vezetőjé­vel beszélgettünk. — Városunkban jelenleg a kis- és középső csoportos gyermekeket neveljük az új óvodai koncepció szerint, — mondta az óvónő. — A két­éves tapasztalat azt igazolja, hogy e program korszerű és alkalmas a 3—6 éves korú gyermek nevelésére, oktatá­sára. — Az újonnan óvodába érkező gyermekeknek nehe­zebb hozzászokni a közössé­gi élethez. Hogyan segít ezen az új nevelési program? — A legkisebbeknél az otthonos légkört kell kiala­kítanunk. Az óvónő tulaj­donképpen az édesanyát „helyettesíti” ebben a sza­kaszban. Ezért az óvodában a kötetlen életmódot, a kö­tetlen játékot, ismeretnyúj­tást vezettük be. A legki­sebbek csoportjában a játék, az oktatás' az óvónő által te­remtett szituációban, kezde­ményezéssel történik. Ez az érdeklődés felkeltésének a szakasza, amikor a kisgyer­mek kényszer nélkül, kedve szerint vesz részt a foglal­kozásokban. kapcsolódik be a játékba. Az új óvodai program, a kötetlen forma mellett, a kiscsoportban is megalapozta a rendszerezett ismeretnyúj­tást. Hiszen ez a szakasz már előkészít a hosszabb kon­centrálásra is. A játékok, az énekek lekötik a kicsik fi­gyelmét; ez lényegében az iskolára való előkészítés meg­alapozó szakasza. — A középső csoportban, az életkori sajátosságoknak megfelelően, hogyan alakul­nak a foglalkozások? — Az egész napi óvodai élet, a játék, a tevékenység lényegében azonos a kiscso­portosokéval. De a magasabb követelmény függvényében az ismeretnyújtás és a já­ték kötött formában törté­nik. A középső csoportban már minden gyermek egy­szerre vesz részt az óvónő által vezetett foglalkozásban. Hosszabb koncentrálásra, na­gyobb kitartásra neveljük a gyerekeket. Kialakítjuk a manuális készségüket, s eb­ben a korban megalapozzuk az alapfogalmak elsajátítását is. A követelmények fokoza­tos növelése eredménye­ként a hatéves korú gyerme­keknél már kialakul a rend­szeres napd tevékenység igé­nye is. Az új óvodai nevelési program tehát az iskolaérett­séget alapozza meg. Legfőbb célja, hogy a gyermek fizi­kailag és értelmileg alkal­mas legyen rá, hogy hatéves korában átlépje az iskola kü­szöbét. (mikes}

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents