Észak-Magyarország, 1973. május (29. évfolyam, 101-125. szám)

1973-05-04 / 102. szám

A könyvtár lehet NYÁRI SZABADTÉRI JÁTÉKOK 1973. május 4., péntek «msswsHsmn Néhány nappal ezelőtt hírt adtunk róla, hogy új könyv­tárat avattak a Diósgyőri Pa­pírgyárban. A gyár igazgató­ja. Beliey Imre, avatóbeszé­dében többek között arról szólt, hogy most mérik fel a könyvtárban az igényeket és az eredménynek megfelelő­en alakítják majd ki az ál­lományt. Pillanatnyilag 251 olvasója van a könyvtárnak, s ez a 251 olvasó, meg az új, ötezer kötetes, vonzó könyv­tár lehet esetleg a magja a gyár és környéke közműve­lődési élete megpezsd ülésé­nek. El veszteit szerep A Diósgyőri Papírgyár, ez a 191 éves, patinás üzem, időről időre előbukkanó téma a sajtóban. A Bükk szélén, hűvös erdő koszorúzta telep ez a kis gyár. Valamikor messze esett Miskolctól. ma­gától Diósgyőrtől is. Néhány éve közelebb került. A város „kiment hozzá”, sőt. túl is ment rajta. Benyúlik a vá­ros most már az erdőbe. A papírgyárig vezető úton, sőt, azon is túl. lakóházak sora­koznak, a gyárral szemközti domboldal már sűrűn lakott, és még csak ezután követke­zik a Csanyik-völgy. A Diós­győri Papírgyár ma már nem valami távoleső üzem. hanem egy a város sok üzeme kö­zül, olyan, amely könnyen el is érhető, hiszen éppen kapujánál van a busz végál­lomása. Igaz. ez a közleke­dési lehetőség azt is jelenti, hogy onnan is könnyebben be lehet már jönni a város belsőbb, esetleg több szóra­kozást ígérő területeire. Mindennek feljegyzése csak azért szükséges, mert a gyár korábban, az ötvenes években, meg a hatvanas évek eleién, az akkor még igen ritkásan lakott külterü­let kulturális centruma is volt. klubjába jártak a kör- / nyékbeliek, meg persze az itt lakó dolgozók televíziót néz­ni. volt mozija, több önte­vékeny művészeti csoportja, rendszeres színházi vendég- szereplés. s általában oezs- gőbb élet. mint most. Sajá­tos dolog, hogy a környék benépesülésével fordított arányban, lassan eltűntek a kulturális lehetőségek, s most. egyedül a bevezetőben említett könyvtár jelenti a közművelődést. Hozzájárul ehhez a már ugyancsak em­lített közlekedés, az emberek igényelnek növekedése. a környékbeli házak csaknem mindegyikében jelenlevő te­levízió. Általában a gyár el­vesztette területi közművelő­dési funkcióját. S ez talán nem is baj, hiszen az önmű­velés és szórakozás sok for­rása viszonvlag könnyen el­érhető erről a vidékről is, nem a gyárnak kel] azt is megteremtenie. Könwiár és szakképzés Mit jelent a gyárnak a művelődést támogató tevé­kenysége? Először is a már említett könyvtárát. Igaz, hogy évtizedekkel korábban, sőt. már a felszabadulás előtt is működött könvvtár a gyár­ban, számottevően azonban csak 1965 óta. Ettől kezdve fokozatosan nőtt a kötésállo­mánya. míg most. a büfé he­lyén kialakított új könvvtár- ban. ahol jól képzett könyv­táros irányítja a munkát, úiabb lend.-'ileiet kaohat ez az alapvető közművelődési tevékenység. Nemcsak a gvár. hanem a körnvék könyvtára is lehet. Ez lehet a további munka magja. A Diósgyőri Papírgyárnak 430 dolgozója van. azok kö­zött nagy számban a már itt képzett szakmunkások. Két ösztöndíjasa van a gyárnak külföldön, szorgalmazza a megfelelő szakirányú felső­fokú technikum elvégzését dolgozói körében, sajnos, ke­vés eredménnyel, mert az érdeklődés a levelező for­mában végezhető stúdiumok iránt nem tű] magas. A 36. sz. Általános Iskolát matro­nal ia a gyár. s amíg f<»l nem épült az iskola jelenlegi épülete, a gyáron belül biz­tosítottak helyet számára. Nyitásra váró óvoda És van még a gyárnak egy művelődés-támogató tette, amely feltétlenül feljegyzést a mag... érdemel. Kétmillió 300 ezer forint költséggel, felépített a gyár egy óvodát, amely 60 —70 gyereknek nyújt majd otthont. Jelenleg is van egy kis, 25—30 gyerekre mérete­zeti óvodája, amely már rendkívül szűkös, s bár ta­valy decemberben elkészült az új intézmény, egyelőre csak lapozgatják a naptárt, vajon mikor lehet azt hasz­nálatba venni. Az építés költségeit teljes egészében a gyár fedezte. Ügy tervezik, hogy a tanáccsal közös fenn­tartású intézmény lesz, azaz a továbbiakban jelentkező költségeit majd közösen vi­selik, s ennek fejében a gyá­ri dolgozók gyermekem kí­vül a környékbeli lakosok gyermekei is helyet kaphat­nak benne. Sájnos, a nyitást rendkívül sok hivatali huza­vona hátráltatja. Először a kivitelezési nehézségek, az­tán a KÖJÁL meg az igaz­gatási szervek különböző ki­fogásai, az étkeztetést rend­szer kiépítése körüli viták és egyebek tolják — a gyár vezetőinek tájékoztatása sze­rint — mindig későbbre és későbbre a nyitás időpontját. Pedig a környéken szükség lenne az óvodára. * Csakúgy, mint ahogy szűk- t ség volt a most megnyitott ötezer kötetes könyvtárra is, amely a környék könyvtára. S az óvoda, ha megnyílik majd. a környék óvodája le­het. Csak e két létesítmény megteremtésével sokkal töb­bet tesz a művelődés segíté­sében a Diósgyőri Papírgyár, mintha keskenyfilmes mozit i tartana fenn vagy népi tánc­csoportot Az idei nyár nemcsak Bu­dapesten, hanem számos vi­déki városban is színvona­las színházi eseményeket ígér. A következő hónapok­ban ünnepli fennállásának 10. évfordulóját a Gyulai . Vár­színház, amelynek nézői Dar­vas József A törökverő cí­mű regényének adaptációját láthatják, amelyet maga az író írt ál színpadra. A játék azt nyomozza, hogyan vált Hunyadi valóban népvezérré. A 10. évfordulóra kiírt meg­hívásos pályázatra beérke­zett művek között van Szá­raz György Nagyszerű ha­lál című játéka is, amely 1849-ben játszódik és az aradi tizenhármak emlékét idézi eredeti dokumentumok levéltári kutatások alapján. A Napjaink májusi számá­ban szépprózával Baráth Lajos, Oravec János, versek­kel Kalász László, Lojkó La­katos József, Kartal Zsuzsa, Akác István, Öszabó István jelentkezett. Gazdag a lap­szám riport-ro.vata. A Mis­kolci Nemzeti Színház Cse­resznyéskert című bemutató­járól Zimonyi Zoltán, a Dá­niel és a krokodilok című ősbemutatóról Gyarmati Béla írt kritikát. A színésznő önarcképe címmel Papp La­jos írt portrét az érdemes művész címmel kitüntetett Máthé Éva színművésznőről. Igen gazdag a lapszám- recen­zió-összeállítása. Több publi­cisztikai és iníormatív jelle­gű közlemény, valamint hoz­zászólás egészíti ki a májusi Napjainkat. Vígjátékot is bemutatnak az idén Gyulán. Ezúttal isme­rődén szerző Pathelin mes­ter című műve kerül színre, Hubay Miklós előjátékává], A szegedi szabadtéri játé­kok július 20-án Madách Im­re Mózes című drámájának bemutatójával kezdődnek. Ezt három alkalommal láthatják a nézők. George Gershwin Porgy és Bess című operája mellett a Dóm-téren premi­ert tartanak Bellini Norma című operájából, s felcsen­dülnek Borogyin Igor her­ceg-ének dallamai is. Fel­újítják Kacsóh Pongrác Já­nos vitéz-ét, s a tervek sze­rint Szegeden vendégül lát­nak egy szovjet táncegyüt­test is. FELSOTELEKESLN, Bor­sod megyében 1873. május 4-én született Telekes Béla költő és műfordító, akit an­nak idején — szepesi-szász származású volt — Klein Bé­la névvel jegyeztek be az anyakönyvbe, s ezt a nevet csak 40 évvel később változ­tatták át, szülőhelyéről, Te- lekes-re. A Selmecbányái líceumban érettségizett, apja kívánságá­ra beiratkozott Budapesten a jogi karra, de aztán átlé­pett a bölcsészeti karra, s végül is nem fejezte be egye­temi tanulmányait. Feltétlen szabadságra, lekötöttség men­tes életre törekedett, mert már akkor kötődött a költé­szethez, s idejét, energiáját az irodalomnak kívánta szen­telni teljes egészében. Fiata­lon a Magyar Hírlapban és a Hétben jelentek meg ver­sei — TELL — álnéven, s az akkori idők társadalmi és po­litikai fonákságait pellengé- rezte ki. Első verseskötete 1895-ben jeleni meg, a második 1906- ban Versek címmel, s ezt a kötetét így köszöntötte Ady Endre: „Szeretnék valami szép nótára gyújtani. Tele­kes Béla verseinek nehéz és drága illata felhőzik a lel­kemben. Poéta Telekes Béla, magyar sorsú, szomorú.. . Szent sajkás, zord, vad folya­mon, megy alkonyi napon a mély tenger felé ...” Aztán jóval később, már e század derekán Benedek Marcell professzor azok kö­zött jegyezte Telekes Béla nevét, akik e század nagy magyar költőjére, Adyra ha­tottak. Schöpflin Aladár, a Nyu­gat harcainak társa és tör­ténetírója a kor legkülönb költői közé sorolta, a felnö­vekvő ifjú nemzedék zászla­A szentendrei Teátrumban az idén Shakespeare Vízke­reszt, vagy amit akartok cí­mű komédiáját játsszák jú­lius 6-tól 22-ig. A szombat- helyi Iseumban július 30-án Sinkovits Imre szerepel ön­álló előadói esttel. Augusztus 3-án és 4-én Moisart Varázs­fuvoláját adják elő ismert művészek, míg augusztus 5-én a Musica Hungarica együttes lép fel a hajdani szentélyben. A székesfehérvá­ri Gorsiumban augusztus 25- én és 26-án a budapesti Ma­dách Színház társulata ven­dégszerepei, Szophoklész Oidipusz király című tragé­diájával. Szeptember 8-án ugyanitt a győri Kisfaludy Színház művészei az Elektrát tolmácsolják. lyés Gyula hajtotta meg előt­te, mégis — az elismerések közepette a homályban ma­radt, s a ma irodalombarátai bizony nagyon keveset tud­nak róla. Pedig Telekes Béla forradalmár volt, „és vesze­delmes verseket írt már ak­kor, amikor a magyar költé­szet még úszott a lojalitás­ban, és szociális kérdésekről még álmodni sem mert..’’ Irta a verseit és fordította a világirodalom nagyjait. Lermontovot, Moliére-t, Shakespeare-1, Dickensi, Maeterlincket, Oscar Wildet — harminchat írótól fordított összesen. Amikor a Hamle­tet lefordította, s Gyulai Pál tudomást szerzett róla, azt mondta: „A fordítás nem tör­tént másbul, mint Arany Já- nosbul.” De később megvál­toztatta véleményét, s azt mondta, hogy a fordítás jó és „nem Arany Jánosbul tör­tént”. SZÁZ EVVEL ezelőtt szü­letett, s mindössze tizenhá­rom esztendeje, hogy meg­halt. Költő volt és műfordító. „Néhány dalért, mi másért jöttem e világra” — írta egyik versében, s e verssort vésték sírfeliratára is. Most, születésének századik évfor­dulóján a rádióban irodal­mi megemlékezés hangzik majd el, s utolsó lakóhelyén emléktáblát helyeznek el. S talán szűkebb pátriájában, megyénkben, s szülőfalujá­ban, Felsőtelekesen is, lesz gondolat, emlékező szó ... A költőnek, aki az utána jövő nemzedéknek példa volt. s mint híd feszült a magyar költészetben, hogy nyomdo­kán, s példáján az utána já­rók az égig nőjenek. A mű­fordítóiak, aki annyi nagy író művét ültette át nyel­vünkre, hogy megízleljük a világirodalom szépségéi. Cs. A. A MEZÖCSÁT ÉS VIDÉKE ALTALANOS FOGYASZ­TÁSI ÉS ÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET AZONNALI BELÉPÉSSEL ALKALMAZ: a) kereskedelmi vezetőt; b) számviteli osztályvezetőt; c) ellenőrzési osztályvezetőt; d) belső ellenőrt; e) leltározási szakértőt­Képesítési követelmények: a) Szakirányú egyetemi, vagy főiskolai oklevél, vagy szakirányú középiskolai érettségi bizo­nyítvány. b) Középiskolai érettségi bizonyítvány és mérleg­képes könyvelői képesítés, vagy szakirányú középiskolai érettségi bizonyítvány. c) Középiskolai érettségi bizonyítvány és mérleg­képes könyvelői képesítés, vagy szakirányú középiskolai érettségi bizonyítvány. d) Szakirányú középiskolai érettségi bizonyítvány. e) Szakirányú középiskolai érettségi bizonyítvány Előnyben részesülnek azok, akik legalább öt évet meg­haladó AFESZ-nél eltöltött gyakorlattal rendelkeznek Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban az ÁFÉSZ személyügyi és oktatási előadójánál Mezőcsát. Hősök tere 17 szám alatt. Ütiköltséget csak felvétel esetén térítünk. (benedek) I Rövid határidőre vállaljuk villanymotorok javítását 0,4 kV feszültségig és 250 kW teljesítményig A tekercseket műgyantaoldatban impregnáljuk, majd beégetjük export minőségnek megfelelően Vállaljuk még hegesztőgépek, egyenirányítók generátorok felújítását és szükség szerinti átalakítását valamint villamos kézi szerszámgépek javítását Kérésre a gépek be- és visszaszállításáról gondoskodunk ELEKTERFÉM SZÖVETKEZET Nyíregyháza, Kinizsi u. 4. sz. FELVÉTELRE KERESÜNK azonnali belépéssel 1 kirakatrendezőt cs 1 grafikust Jelentkezés: BORSODI ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALAT, munkaügyi osztály, Miskolc, III., Győri kapu 149. ját pedig Tóth Árpád és Ily­A Pénzügyi és Számviteli Főiskola miskolci kihelyezett levelező tagozatára felvételt hirdet A felvételi vizsgára jelentkezés végső határideje: - 1973. május 10., a PM Bevételi Főigazgatóságon (3525 Miskolc, Fazekas u. 2.. I. emelet 21. szoba Telefon: 15-433) Részletes felvilágosítást a fenti cím és a Pénzügyi Közlöny 19/1972. szám nyújt Száz éve született Telekes Béla A máju Napjaink

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents