Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-13 / 86. szám

1973. április 13., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Állami díjas martinász Harminchat év az acélműben Mar a nagyapja is martináss volt. a rimái gyár {orróságot árasztó acélműi kemencéinél kereste családja kenyerét, egyi­keként a nagy múltú kohászszakma meghonosítóinak Cz- don. Csomós Gésa egészen fiatalon, alig tízéves korában is­merkedett meg az üzem levegőjével, a gyár lüktetésével, a folyékony acél melegével. Tizenkét órás műszakban dol­gozó édesapjának hordta be az ebédet Hódoscsépányról a gyárba. Akkoriban kis darabka kenyér jutott az öttagú Csomós család asztalára. A családfő örült, ha egy héten háromszor munkál kapott a gyárban. \ FIÚNAK KÖNNYEBB mesterséget szántak a szülei. Tizenkét éves korában bead­ták suszterinasnak. Gézát a szíve a gyárba húzta. Tizen­hat éves volt, amikor ott­hagyta a kaptafát, bekérez- kedett a gyárba, s apjához, nagyapjához hasonlóan egy életre eljegyezte magát a martinász szakmával. Har­minchat éve már ennek. Csomós Géza azóta végig­járta a szakma ranglétráját. Volt kifutó, ajtóhúzó, ke­mencesegéd, olvasztár és 1956-ban, viszonylag fiatalon, 35 éves korában főolvasztár­rá nevezték ki. Az 52 éves martinász egy­szerű szavakkal beszél a múltról és a jelenről: — Nem tudoni, hogy mi húzott a gyárba, talán az, hogy gyerekfejjel megismer­tem a szakmát és szerettem volna annak minden csínját kitanulni, talán az, hogy apám itt dolgozott. Először az eleklrokemencéhez kerül- tem, majd amikor az elktro- kemencéket elvitték Ózd tói, egy hónapot kaptam, hogy átképezzem magam, megis­merkedjek a martinacél gyár­tásának technológiájával. Szerelte és könnyen tanul­ta a mesterséget, a koránt­sem könnyű és verejtékmen­tes acélgyártást. 'A múlt rendszerben .mégis kevés el­ismerés jutott a Csomós fa­míliának. Csomós Géza apja szakszervezeti tag volt, meg­figyelés alatt tartották a gyár urai. — Apámat figyelték, így anyámmal együtt jártunk a Bodor utcába a szakszerve­zeti díjat befizetni. A baj mégis megtörtént, bár nem az, amire számítottunk. Sok kuporgatás árán 1943-ban rádiót vásároltunk. Rendsze­resen hallgattuk a szovjet rá­dió adásait, mígnem valaki bejelentett. A bíróság engem 1 év börtönbüntetésre ítélt és ugyanakkor 10 évig eltil­tott a rádióvásárlástól és ter­mészetesen a hallgatásától is. Az amnesztiát a felszabadu­lás hozta meg számomra. CSOMÚS GÉZA 1945-ben az elsők között lépett be a pártba. Az országnak az új­jáépítéshez mindenekelőtt acélra volt szüksége. Az acélműben hamar felfigyel­tek a szorgalmas, jó szak­emberre, s ettől kezdve gyor­san lépegetett előre a rang­létrán. — Nagy meglepetés ért, amikor 35 éves koromban közölték, hogy főolvasztárrá neveznek ki. Ez még az acél­műi rekonstrukció előtt volt, elöregedett régi kemencék­kel dolgoztunk, hol az egyik lyukadt ki, hol a másik. A tőlem idősebb olvasztárok, akik esélyesek voltak a ki­nevezésre, nem vállalták a felelősséget. Azóta megvál­toztak a körülmények, más problémákkal találkozunk, más nehézségeket kell leküz- denünk. Egy azonban nem változott. Az országnak most is kell az acél, minél több acél. Tavaly például az 1 millió tonna acél lecsapolása alaposan próbára tette a gyárrészleg valamennyi dol­gozóját. Most sem kisebb a feladatunk, ebben az évben is 1 millió tonnát tervezett az acélmű. Hallani pesszi­mista véleményeket is, hogy a tavalyi „hajtásban” lerom­lott kemencékkel — figye­lembe véve a daruk és a kemencék átépítését is — nem lehet megcsinálni. Sze­rintem nemcsak meg lehet, hanem meg is csináljuk. Sőt, de ezt még ne kiabáljuk el... Kezdeményezés - elismeréssel A Lenin Kohászati Müvek­ben már több olyan brigád van, amely a nemzetközi munkásmozgalom, hazai nagyjaink, a tudomány, a kultúra egy-egy ismert egyé­niségének nevét viseli. A legutóbbi „névadás” a gyár tervezőirodájában történt. A gépészeti osztály egyik szo­cialista brigádja a nagy len­gyel csillagász, Kopernikusz nevét vette fel, A névadó születésének 500. évforduló­ját egy sajátos ..házi” vetél­kedővel is emlékezetessé tel­ték. A brigád egy háromfor­dulós rejtvényversenyt dol­gozott ki a Lengyel Népköz­társaság életéből, fejlődésé­ről,' amit a gyár hetilapjá­ban szélesebb körben is is­mertté tettek. Kezdeményezésük ered­ményes volt. Számos gyár­részleg, üzem brigádja kap­csolódott a vetélkedőhöz. A napokban került sor az ered­ményhirdetésre. és az első helyezett kéthetes üdülési beutalót kapott. A Kopernikusz-brigádot le­vélben köszöntötte a buda­pesti Lengyel Kultúra veze­tője és értékes albumot küld­tek részükre Diósgyőrbe. Ék taktakenéziek példája A társadalmi összefogás szép példájáról tettek tanú­bizonyságot Taklakenézen a Kinizsi és a Prügyi utca la­kói. Vállalták, hogy a jár­dát társadalmi munkában megépítik. Egyetlen kérésük volt csupán: a tanács semmi egyebet, csak áz anyagot biz­tosítsa és egy szakembert a munkálatok irányítására. A két utca lakói két hét alatt elegei lettek annak, amit ön­ként vállaltak, összesen 846 méter járda készült így el. A FÖOLVASZTAU szíve­sen, nagy lelkesedéssel be­szél a szakmájáról, az acél­gyártók munkájáról. Arról nem szól, hogy az 50—60 Cclsius-fok melegben dolgo­zó martinászok műszakon­ként nem ritkán 8—10 liter folyadékot: elfogyasztanak, mert majdnem ennyit clpá­rologtat a testük. — Mi érdekel a munká­mon kívül? A családom. Há­romszobás lakást építettem Hódoscsépányon. alig két éve mondható késznek. Napköz­ben szeretek a kertben dol­gozgatni. Kedvenc növényem a szőlő, bár a bort csak nagy ritkán, a vendégek vagy a brigád kedvéért iszom meg. A feleségemmel néha elmegyünk színházba, egyébként családi körben töltöm az estéimet. Kivéve persze, ha dolgozom. Csomós Géza hozzáértés­sel. nagy gyakorlati tapasz­talattal végzett munkáját ki­tüntetések sokasága fémjelzi a felszabadulás óta. Kétszer tüntették ki sztahanovista oklevéllel, kilencszer kiváló dolgozó oklevelet, illetve jel­vényt kapott; van kiváló kohász, miniszteri és Mun­ka Érdemrend kormányki- .tüntetése, ez Utóbbit 1969- ben vehette át. A több mint ! három évtizedes helytállásé­ért, példás pártmunkájáért, valamint az 1 millió tonna acél termelésében ki fejtett eredményes munkájáért fel- szabadulásunk évfordulóján újabb magas kitüntetésben részesítették az 52 éves fő- olvasztárt: az Állami Díj II. fokozata kitüntetést kapta. Tóth István A Boltivá mentén Az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság szakemberei Szcndröládnál vezetőművel építenek a Boldva-patak menten Fotó: Laczó József Miskolc a miénk Ankét a szerkesztőségben Miskolc — kamaszváros ... Meghökkentő lehet egy több mint 600 éves településről ezt állítani, de így igaz. — A megyeszékhely hol itt, hol ott növi ki ruháját, épp ezért nem is olyan szép, mint egy menyecske, gyak­ran modortalan, de szeret­jük, alakítjuk, évről évre új ruhába öltöztetjük, dédelget­jük, vagy szidjuk, de — a miénk ... Bárczi Béla, a városi ta­nács elnöke fogalmazta meg mindezt azon az Észak-Ma- gyarország szerkesztőségében tartott eszmecserén, amelyen a tanács végrehajtó bizott­ságának a titkára, dr. Tóth István és dr. Kiss József, a pénzügyi osztály vezetője, a tanács pár talapszer vezető­nek csúcstitkára is részt vett. Sok minden szóba került őszinte, nyílt légkörben, szó- kimondóan, s azzal az igénnyel: hogygn tovább?... A 13 településből egybe- kovácsolódott megyeszékhely erőteljes fejlesztése lényegé­ben az 1960-as években kez­dődött, amelynek koncepció­ját egy évvel később már jóváhagyta a kormány. Ez a távlati fejlesztési terv jó alap volt és az ma is az elkép­zelések valóra váltásához. Van ennek a folyamatnak azonban egy jellemzője, amit a tanács elnöke így fogal­mazott meg: — Az állandó tervezés időszakát éljük... Adott helyzetben ugyanis, a gyorsan változó igények és. követelmények, az ehhez kapcsolódó feltételek és anyagi erőforrások is változ­nak, változtatni szükséges te­hát egy-egy részfeladatot il­letően anélkül, hogy az alap- koncepciót ezzel megsérte­nék. A városfejlesztés szerte­ágazó, sokszínű és nagy hord­erejű tennivalói között az el­ső helyre a lakásépítések, la­kásberuházások sorolandók. Tudvalévőén a múlt év őszén emelkedtek az épitő- anvagipari árak, s egy sor olyan szabályozó lépett élet­be, amelyek más helyzetet teremtettek. Ezért vált szük­ségessé. hogy a lakásépítke­zéseket illetően is. felülvizs­gálják az eredeti terveket és elképzeléseket, míg kialakul­hatott a jelenleg érvényben levő lervfeladat. Eszerint — várhatóan — 10 ezer la­kás felépítését fejezik be a IV. ötéves terv egészét te­kintve. amihez — mint a szerkesztőségi beszélgetéskor kiderült — van még né­hány megoldandó probléma. Egy biztos: a tanács vezetői és apparátusának dolgozói elsőrendű feladatuknak te­kintik — főként akiknek az ..asztala” a lakásberuházás —, hogy minél gyorsabban, olcsóbban és több lakó,? épüljön fel az előirt határ­időn belül. Ehhez az új, mó­dosított rendelkezések is lé­nyegesen több lehetőséget nyújtanak a korábbiaknál. Egy-egy lakótelep kialakí­tásánál sokféle szempont sze­rint döntenek. Nem mindegy ugyanis, hogy a felépített la­kások. bérházak hogyan il­leszkednek be a városképbe. Egyhangú, sivár, szürke lesz- e a házsor, a háztömb, vagy pedig küllemre is tetszetős, olyan, ami a célszerűséget is figyelembe veszi. (Például le- gyen-e balkon, kaputelefon, színes fal stb.) Ehhez nem elegendő azonban csak a ta­nács igénye és elhatározása. Az a helyzet ugyanis, hogy a költségek meghatározásá­hoz és a jóváhagyáshoz a döntések és határozatok 82 százaléka a tanács ha­táskörén kívül esik. Sokféle feltétel szerint kell tehát egyeztetni a feladatokat « A' lakásépítkezések meg­gyorsítása, ezen belül a költ­ségekkel való szigorú gazdál­kodós az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy minél többen és minél előbb új. modern otthonhoz jussanak. Jelenleg Miskolcon 10 ezer lakásigénylőt tartanak szá­mon. Amellett csak az al­bérletben lakók száma eléri a 11 ezret, ugyanakkor 3 ezer ágybérlő is él a város­ban. Mindemellett a lakások 50 százaléka elavult: felújí­tásra, vagy éppen — ha már más megoldás nincs — le­bontásra érett. Ilyen szem­pontból a legtöbb gondot a József Attila- és a Csorba­telep. a Tatárdomb. Pereces stb. okozza. Érthetően, máról holnapra mindent megoldani nem le­het. Nem lehet minden igény­lő kérelmének sem azonnal, vagy rövid határidőn belül eleget tenni. Éppen ezért a lakások elosztása körüli vi­ták sem fognak — abszolvit értelemben véve — soha nyugvópontra jutni. A lé­nyég: a tanács, illetve a la­kásokat elosztó bizottság a lehető legnagyobb körülte­kintéssel jár el. többször is megvizsgál, mérlegel, kör­nyezettanulmányt végez, min­den igényt ellenőriz, míg egyszer dönt. Jó tudni, hogy az elosztásra kerülő lakások 25 százalékát csak fiatalok, fiatal házasok kaphatják. Ezi az elvet a legfrissebb és mór véglegesnek tekinthető név­sor elkészítésénél is érvénye­sítették. Egy biztos: a vá­rosnak a lakásépítkezéseket tekintve sincs szégyenkezni valója. 9 Ahogy az idő halad, a vá­ros a ma rászabott „ruhát" újra kinövi, új gondokat, és feladatokat teremt. S ha időnként bárki fejcsóválva! nyilatkozik, vagy mond íté­letet a. városfejlesztés - ürü­gyért, mindig gondoljon ar­ra : úgy, ahogy van, örömei vei és gondjaival a miénk ez, a város, amely szemünk lát­tára gyarapodik, gazdagodik és válik a kamaszvárosból mindinkább nagyvárossá. Tóth Fcrcnr Kedvező egészségvédelmi intézkedések Az elmúlt év végén fel­sőbb szervek tartottak terv­szerű ellenőrző vizsgálatot a Diósgyőri Gépgyárban. Akkor több kisebb hiányosságra hívták fel a vezetők figyel­mét, olyanokra, amelyeknek megszüntetésével hozzájárul­hat a vállalat az egészség- védelmi színvonal emlősé­hez. Alig öt hónap alatt — az észrevételeket megszívlelve — máris több kedvező in­tézkedés történt a gyárban. A negyedéves munkavédel­mi szemléken felszínre ke­rülő hibákat például a ko­rábbinál gyorsabban szünte­tik meg. Ezen a területen lényegesen jobb munkát vé­geznek a tmk dolgozói, akik, ha kell éjjel, vagy munka­szüneti napon is dolgoznak, hogy megszüntessék az ész­lelt hibát. Egy-egy baleset után jobban élnek a fe­gyelmi jellegű felelősségre vonással is. Felülvizsgáltál-; a baleset-elháritó és egész­ségvédő óvórendszabály al­kalmazásának körülményeit, mivel a technológiai szervek és a munkásvédelmi osztály — a helyi körülmények alapján — nem tudta min­dig a vállalaton belül meg­felelően alkalmazni. A kol­lektív szerződés módosítása során ezen a területen is megfelelő intézkedéseket tesznek. A gyárban 1972-ben mun­karuhát 5 millió 172 ezer forint értékben vásároltak. Ezek között jelentőségteljes a kovácsok alupigmentes vé­dőruhája. a battériagyártás- nól előírt terilénruhák, vé­dőcipők, valamint az üzemi tűzoltók mübörkabátja. A vezetők és érdekvédelmi szervek jó együttműködését bizonyítja, hogy amíg 1971- ben 174. addig 1972-ben 190 tételszámot rögzít a statisz­tika.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents