Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-12 / 85. szám

1973. április 12., csütörtök

ESZAK-MAGVAR0R5ZAG 3

Túlteljesítik tervüket az Esztramos kőbányászai

Odafönn, a hegy túlsó oldalában, az ország egyik legérdekesebb mészkőbányájában éppen robbantanak. A Tornaszentandrás fölé magasodó, hatalmas hegy tömb, az Esztramos lábánál meghúzódó bányairodában is hallani, sőt, „érezni” is lehet, a hatalmas sziklatömböket szaggató robbantások erejét.

Szilágyi Ferencet, a bányaüzem vezetőjét azonban cseppet sem zavarja, hogy miközben az itt dolgozó több mint kétszáz kőbányász térni elömunkajáról. helytállásáról beszél, nagy dörrenések remegtetik meg az ablakokat, s úgy érezni, hogy az íróasztal is elmozdulni készül a jegyzettömb alól.

Mii-e végetér a robbantások sorozata, már sok érdekeset tudok e rendkívüli hegy köbányászairól, a nagy- termelésű, korszerűsödő bányáról. s magáról a hegyről, a geológusok szerint mintegy 60—70 millió éves Eszti’a- m ősről.

De kezdjük a „munkaadóval”, a heggyel, ezzel a valóságos természeti kinccsel. Nevének magyaros csengésű mai formáját, az Esztra- mos-t (de egyesek a környező falvakban Ostromosnak is mondják) a népnyelv alakította ki. A régi geológusok, a kőzetek egykori ..vallató!”, is a régi idők első térképészei egyedülállósága és összetételének rendkívüli érdekessége miatt csak a latin „extra mens” néven emlegették, és jelölték. Ez a különleges, azaz ..extra” hegy alakult, simult, kopott a nép ajkán esztramos-.sá.

A hegy különlegességét, az is bizonyítja, hogy pontosan 45 esztendővel ezelőtt, 1928- ban nem is mészkő, hanem vasércbánya , kezdte meg a termelést az Esztramos oldalában. Évekig a diósgyőri kohók olvasztották az itt bányászott vasércet, s a bányászkodást talán nem is annyira az ércvagyon miatt hagyták abba.

De megmaradt a bányászok számára a hegy másik értéke, a tömérdek mészkőva- gyon. Hogy hány tíz vagy akár százmillió tonnányi? Az elmúlt 15 év alatt odaMunkasfiataiok

munka után

Vasbeton-kolosszus alapjai

fönn a csúcsból, a hegy legkisebb tömegű részéből 60 méternyit sikerült „eihorda- ni” a bányászoknak. És az Esztramos 312 méter magas, trebélyesedő tömbjéből az egyre intenzívebb, korszerűbb bányászkodás is maisokkal lassabban faragja le a métereket.

De teljesen nem is akarják, nem is fogják clhordani a vénséges, különleges hegyet. Hiszen belsejében, barlangjaiban valóságos természeti csodákat, évmilliók cseppkövekbe és kristályokba dermedt üzenetét őx-zi.

Egykor majd a hegy gyomrának e különleges kincseit is fel kell tárni, hozzáférhetővé kell tenni, de addig is tovább „koptatják” az Észt- ramos csúcsát. Mert a Borsodi Ércelőkészítőmü, a kohászatok és más üzemek várják a mészkövet. A tavalyi

épülő kőtörőinü ,

•145 ezer tonnás termelés (eb- böi 4500 tonna volt a bányászok „í-áadása”) 80 százalékát dolgozta fel a BÉM, s az idén már 480 ezer tonna a termelési terv.

Kovács István, a torna- szentandrási bánya párttitkára szerint biztos, hogy a magas tervet is túlteljesítik. Már az első negyedévben csaknem 4000 tonnát „tettek rá” a 120 ezer tonnás terv- élői rányzia tra.

Korszerűsödik a bánya, fokozódik a gépesítés. Nem is olyan régen még csak napi 900 tonna volt a kapacitás, ma már napi 1560 tonnát tudnak lerobbantani, megtörni. elszállítani.

És odafönn gyors ütemben épül a munkát segítő, a termelést növelő, új beruházás, a hatalmas kötöi-őmű. A 15 millió forintos beruházásnak még az idén üzemelnie kell.

(pozsonyi)

Szakszervezeti munka a tanácsi szervekben

A tanácsi szervekben működő szakszervezeti bizottságok, a vállalatoknál, üzemekben kialakult gyakorlatnak megfelelően évenként számot adnak a tagságnak a végzett munkáról. A Köz- alkalmazottak Szakszervezetének mezőkövesdi járási bizottsága a napokban tartotta küldöttértekezletét,

amelyen Popp László titkár, a járási hivatal pénzügyi osztályának vezetője ismertette a vezetőség beszámolóját.. Ebben utalt rá, hogy a párt Központi Bizottságának múlt évi novemberi határozata központi feladatként jelölte meg a szocialista demokrácia erősítését. — Ez természetesen érvényes a szakszervezeti munkára is — hangsúlyozta az előadó. — Ezért fokozottabb jelentőséget kell tulajdonítani annak, hogy tagságunk nagy részének szakmai tevékenysége a lakossággal való széles körű kapcsolaton alapszik.

A szakszervezeti bizottság titkára u továbbiakban arról beszélt, hogy a központi intézkedések és határozatok nem oldanak és nem is old- bnüjiuk meg minden problémát. Tehát, rendkívül sok múlik u helyi szervek munkájától. A helyi állami szervek dolgozói, a szakszervezeti bizottság sokat téliét a szocialista rendszerünktől idegen jelenségek leküzdé- I sóért. Joguk és kötelességük, I hogy fellépjenek a különbö- [ ző visszásságok ellen, hogy következetesen küzdjenek a visszaélések, a harácsolás, árdrágítás, adócsalás megszüntetése érdekében.

A szakszervezeti bizottság feladatairól szólva utalt rá, hogy a jövőben jelentőségéhez mérten kell foglalkozni a tagság politikai képzésével. nevelésével, ugyanis az elmúlt évben ennek a fontos követelménynek a vezetőség nem tett eleget. Ugyancsak kritikai észi-evételként hangzott el az a megállapítás, hogy rendkívül alacsony a szervezettség a Mezőkövesdi járási Hivatalnál. A közelmúltban az illetékes szak- szervezeti szervek felmérést végeztek a megyében, s értékelték az egyes szakszervezeti bizottságok ilyen irányú munkáját. Az ■ eredmény: a járási hivatalok között folyó versenyben a mezőkövesdi áll az utolsó helyen. Jelenleg húsz olyan tanácsi dolgozóról tudnak, aki nem nck.

tagja a szakszervezet- U L.

Ózdi helyzetkép

A KISZ Borsod megyei Végrehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén megvitatta az Ozdon cs a Kazincbarcikán elő cs dolgozó munkásfiatalok művelődési, kulturális cs szórakozási helyzetét. A rendkívül sokrétű, gondos munkával összeállított két előterjesztés kapcsán érdekes vita bontakozott ki. melyen a vb tagjain kívül részt vettek a megyei cs a két városi pártbizottság, valamint a KISZ Központi Bizottság képviselői. Az előterjesztések és a vita kapcsán ezúttal —

éppen az anyagok sokrétűsége zctképpel foglalkozunk.

A szabad idő hasznos, célszerű, s hozzálehetjük, igényes eltöltésére való törekvés ma világjelenség. Szakemberek népes csoportjai foglalkoznak vele, miként hasznosíthatják az emberek a technika színvonalának emelkedésével párhuzamosan növekvő szabad időt. Teszik ezt azéi-i, mert szociológiai felmérések, reprezentatív közvélemény-kutatások bizonyítják. hogy a szabad idő növekedése nem mindig esnem mindenüti jár együtt azokkal az igényekkel, amelyek tulajdonképpen szükségessé tették a csökkentett munkaidő bevezetését.

E téma a piaga valós, na-, gyón is kontrasztosságában bontakozik ki a fiatalság körében. Érthető ez, hiszen nekik nemcsak több a szabad idejük, hanem életkori sajátosságukból nagyobb a szórakozás, a művelődés 'iránti igényük. Ezt tanúsítják az ózdi példák is.

(Özd 40 erei- lakosú munkás- város. A lakosság 50 százaléka SO éven aluli. A-/, ifjúság alapvető rétegét a dolgozó fiatalok képezik. Iskolai végzettség, műveltség tekintetében eléggé megoszlanak. Sok a nyolc általánosít. el nem végzett fialni. Többségük cigány.)

Az északi iparvárosban az elmúlt, években jelentős erőfeszítéseket teltek az ifjúmunkások művelődési színvonalának emelésére. Különösen a kohászati üzemben és a ruhagyárban történt számos helyes kezdeményezés. Ennek egyik ei-edménye- képpen tavaly már több mint 1700 fiatal tanult szakmai tanfolyamokon. De az igazsághoz tartozik, hogy nem mindenki „önszántából” ült a könyvek mellé. Sokakat a szükség kény szeritett rá. Rájöttek ugyanis, hogy az elsősorban jövőbeni anyagi konzekvenciák levonásából kialakult vélemény — nem érdemes tovább tanulni, mert a befektetett energia „csak” hosszú távon realizálódik — csalóka és enyhén szólva fél- revezető. Éppen a napokban a kormány bérintézkedéseinek helyi megvalósulása kapcsán, ki-ki a saját borítékjában tapasztalta,' hogy érdemesebb szakmát tanulni, mint segédmunkáskod ni. (Ózdon soha nem jelentkeztek annyian szakmai tanfolyamokra, mint éppen

miatt — csupán az ózdi helymosi . . .) Igaz, a dolgozók általános iskolájában manapság is sok a „szabad kapacitás” és 1 a beiratkozottak sem végzik el valamennyien a nyolc általánost.

(A szocialista brigádok cs a KISZ- sze rvezet e k e g y űt t m ük ö- dósé többségében ió. Szorgalmazzák a továbbtanulást. Gyakoriak a közös kulturális, szórakozási célokat Szolgáló rendezvények. Igaz. n művelődési. kulturális vállalásokban és azok teljesítésében is sok a

formalitás.)

Ozdon A fiatalok .90 százaléka szocialista brigádtag. Nem érdektelen e helyen is megemlíteni, hogy a város kohászati üzemében és a ruhagyárban dolgozó fiatalok konkrétan is hozzájárulnak a gyárak eredményességéhez. De miközben derekasan részt vállalnak a mindennapi munkából, munka után is céltudatosan, értelmesen igyekszenek élni. Csakis ezért válhatott oly népszerűvé a kiváló ifjú mérnök és technikus mozgalom. Ezért van, hogy a munkaversenyeket a legtöbb helyen összekapcsolták a politikai és szakmai képzéssel. Máris felmérhető, kedvező hatással van az önművelésre például az, hogy minden 100 órás, vagy annál több időt igénylő szakmai tanfolyamon legalább 10 órában politikai témákat dolgoznak fel.

(Az ózdi KlSZ-szcrvczetck kulturális munkájára is az útkeresés a jellemző. Igyekeznek összeegyeztetni a lehetőségeket a fiatalok igényével. Színes, sokrétű, de nem mindig kielégítő munkáról adnak számot.)

A munkásifjúság szabad idejének hasznos, igényes eltöltését segítik a művelődést és szórakozást biztosító intézmények. Számszerűségüket illetően ezekből nem is kevés van Ozdon. de minőségüket cs területi elosztásukat tekintve mór szembetűnik a központok jó ellátása, és a peremkerületek hiányossága. Ráadásul többségük felszereltsége elavult, felújításra szorul. Még a legmodernebbnek mondott Kun Béla Művelődési Házban is kevés a klub. vagy a kis közösségek foglalkoztatására alkalmas helyiség. Nem is beszélve róla, hogy a városnak nincs kiállítóterme, múzeuma. A tárlatok, melyek népszerűek a fiatalok között, a művelődési házban találnak otthonra.

Nehéz a szabad idő értelmes eltöltésében előbbre jutni azért is, mert sok a kis létszámú, S—12 tagot számláló alapszervezet, szétszórt munkahelyen dolgoznak a fiatalok, önálló helyiségek híján „társbérletben" élnek. Ezek a helyiségek is túl közel vannak a munkahelyhez, esztétikailag nem ki- elégítőek, nem vonzóak. Persze az is ide kívánkozik, hogy sok helyen nincsenek összeforrott közösségek, nem szívesen „szerepelnek” egymás szórakoztatására a fiatalok. Ráadásul van alapszervezet. ahol csak lányok. vagy csak fiúk vannak. Ez sem mindig vonzó .. .

Mindezt figyelembe vették Ózdon, amikor elhatározták olyan üzemen kívüli helyiség létrehozását, amely esztétikailag is előnyös, technikailag jól felszerelt és megfelelő szakmai irányítással bír.

(A varos kulturális eleiének összefogója és irányítója ar. Ózdi Népművelési Intézmények . . . Lehetőséget ad az alkotó tevéken vség tömeges kibontakoztatásához, segít a tudományos eredmények, művészeti alkotások és a közönség találkozását.)

Gyümölcsöző kapcsolat fémjelzi Özdon a népművelési intézmények és a KISZ munkáját. Együttműködési szerződés garantálja a napi cs a távlati feladatok realitását, azok megoldását. Érthető ez, hiszen a két szerv társadalmi és pedagógiai célja azonos: közösségi, müveit, szocialista embert nevelni. A programban helyt kap a fiatalok igényei alapján a könnyű és a nehéz műfaj egyaránt. Jól szolgálják a nevelést a különböző szakkörök, melyekben immár több mint 300-an tevékenykednek. Látogatottak a könyvtárak és a vendéglátóipari egységek. Van 8 étterem. ugyanennyi bisztró, 3 cukrászda, egy eszpresszó és 18 italbolt — jóllehet ez utóbbiak nemigen segítik a kultúra terjesztését és nem válnak a szabad idő hasznos eltöltésének jó értelemben vett eszközeivé ...

*

Ózd 40 ezer lakosú munkásváros. Az ott lakók fele 30 éven aluli fiatal. Egy fél város gondjai és örömei mindenképpen napirendre kívánkoznak — még akkor is. ha a téma a guárak kapuin kívül „hever”.

Paulovits Ágoston

Hz apa nyomdokain

Molnár Géza 18 évesen kötelezte el magát a mozgalommal. Apja 19-ben kommunista volt és a Horlhy-ter- ror legsötétebb évei sem irthatták ki meggyőződését, hogy szebb napok is virradnak még családjára, a környezetéi-e, a hazájára. Ez az apától kapott hit vezette el a szinte még gyerekembert 1944 novemberében a mozgalomhoz.

— A község kommunista pártjának alapító tagja voltam. néhány nappal a felszabadulás után már hozzáláttunk, itt Mezőcsáton a párt megszervezéséhez. Többségünkben még nagyon fiatalok voltunk, tapasztalatok híján. A mai szemmel nézve sok baklövést követhettünk el, de lelkesedésünk minden tapasztalatot pótolt. Legalábbis akkor azt hittük.,.

A felszabadulás utáni gyors változásokat érzékenyen követték. Nem volt annyi munka. annyi feladat, amit — úgy érezték —, el ne tudnának végezni.

Tanulni kezdeti, leérettségizett, s azt követően beiratkozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogi karára .Jelenleg a Marxista—Leninista Esti Egyetem másodéves hallgatója, és a Hazafias Népfront községi titkára.

Ügy érzi. a társadalom egyenesen haladó útján az ő élete is/elrendeződött. A jelenlegi választási ciklusban a mezőcsáti 34-es választókörzetbe tanácstaggá jelölték. Megtalálta tehát a maga és a közösség számára is azt az utat, amelyen a benne feszülő energiákat, tettvágyat valamennyiük érdekében kamatoztathatja. Számos tervet

dédelget, ami a nagyközség lakóinak együttes érdekét szolgálja. Ezek közül a legjelentősebbekről és a legkönnyebben megvalósíthatók- ról így besszél:

Sok évvel ezelőtt Mező- csátnak volt fürdője, s a fürdőre az igény ma is megvan. A régi épület felújításához a a tervek készen állnak, társadalmi munkával újra meg lehetne teremteni a feltételeket a fürdőkul túra kialakításához. Abban bízik, hogy nem mindig a pénz dönti ei. hol, mi valósuljon meg. Itt sem a pénz a legfontosabb, hanem a cél érdekében az összefogás, az akarat.

Szeretnénk — mondja —. ha a nagyközség megszerezné a tiszta, virágos község címei. Nem elérhetetlen cél. Feladni unknak tekintjük napközi otthonos ellátási az

iskolába járó cigánygyerekek számái-a. Talán erre is sikerül a pénzt előteremtenünk. Épület ex-re a céh-a már van. A következő az öregek napközi otthona. Bővítéssel, átalakítással. jelentős társadalmi segítséggel és az úttörők bevonásával nagyon sokat, tehetünk az öregek érdekében. Reális tervek? Mindenképpen azok. Elsősorban rajtunk, a községben élőkön múlik, hogy meg is valósuljanak.

Molnár Géza és számos. 28 évvel ezelőtt induló fiatal kommunista útja ma már egyenesen vezet, buktató ás keresztbe futó ösvények nélkül. A sok éves tanulás és tapasztalat megadja a biztonságot a feladatok megértéséhez és megoldásához.

Az idő 28 évet lemo’-zsolt Molnár Géza életéből is. -de ma is ugyanaz, usvanoiyan töretlen, mint 1944-ben a párt alapításának napjaiban volt.

H G,

/