Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-11 / 84. szám

1973. ópr. 11., szerda ESZAK-MAGYARORSZAG 3 a minisztertfil sának eredményeit is csők­Levél A leveleknek, aszerint, hogy mit tartalmaz­nak, különböző a hangvételük. Az értesítés például száraz, csak a té­nyekre szorítkozik; a felszó­lítás hangja rideg, nem rit­kán fenyegetőző. A hiva­talos levelek többsége ma­gán viseli a hivatal jegyeit: a Hivatalét, amely még vé­letlenül sem kér, hanem elő­ír, utasít... Akkor is, ha — történetesen — a hivatalnak ehhez nincs is joga és tu­lajdonképpen kérnie kelle­ne, amikor valamiféle, ma­ga emelte magaslatról fel­szólít. Lassan talán beletö­rődünk, hogy a hivatalos le­veleknek ilyen a természe­tük. de megérteni — sosem fogjuk. Mostanában sok száz hi­vatalos levél indult útnak az ország vidékeire egy nagyon is hivatalos helyről: a Me­zőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztériumból. Di- mény Imre miniszter és Szabó István, a TOT elnöke együttesen írták alá a hi­vatalos és mégis közvetlen, emberi hangú levelet, me­lyet a termelőszövetkezetek elnökeinek küldtek. A MÉM és a TOT együttes megbe­szélésén áttekintették me­zőgazdaságunk múlt évi eredményeit és az idei fel­adatokat. Ebből az alkalom­ból Íródott a levél, amely elismeréssel állapítja meg, hogy termelőszövetkezeteink a múlt évben is teljesítették a legfontosabb gazdasági és termeléspolitikai feladato­kat. Ismertek ezek az eredmé­nyek országosan és a me­gyék összesítése alapján is. Borsodban sem kell szé­gyenkeznünk: a termelés, az árbevétel, valamint az üzemi és személyes jövede­lem színvonala a természe­ti körülmények kedvezőtlen alakulása ellenére is meg­haladták az előző évit. De a levél, amely elismeréssel nyugtázza az országos erőfe­szítések eredményeit, őszin­tén, kertelés nélkül feltárja a problémákat is. Az egyik legnagyobb gond az. állatjárvány okozta sertéshús-termelés csökkené­se, mely az ellátásban je­lent nehézségeket, ezenkívül a szövetkezetek gazdálkodá­kenti. Ennek ellensúlyozása a minisztérium, a kormány feladata is. Az ellátási ne­hézségek enyhítése, a szö­vetkezetek jövedelemkiesésé­nek pótlása egyaránt meg­kívánja az állomány és a hizóállat- termelés mielőbbi helyreállítását. A központi intézkedések ismertek: a MÉM például vemheskoca- ellátási akciót szervezett a háztáji gazdaságok és a kis­termelők részére, ezt az ál­latforgalmi és húsipari vál­lalatok, valamint az ÁFÉSZ- ek bonyolítják. Természete­sen az állattenyésztés ki­emelt feladatainak teljesíté­se az eddigiektől hatéko­nyabb kapcsolatot igényel a közös és a háztáji gazdasá­gok között. Mindenekelőtt a vágósertés és vágóbaromfi árutermelésnek elősegíté­se érdekében a háztáji gazdaságok termelési felté­teleinek (tenyésztői kedv, anyaállomány-ellátás, ta- karmánybázis) növelése na­gyobb figyelmet és több se­gítséget igényel a termelő­szövetkezetektől . E rre is van a megyében számos példa. Hogy csak egyet említsünk: a Bodrogközijén hagyomá­nyai vannak a szarvasmar­ha-tartásnak, a sertéshizla­lásnak. Sok háztáji épület alkalmas az állattartásra, az egyik legfontosabb feltétel tehát adva van. A kormány különböző akciókkal ösztön­zi a háztáji gazdaságokat, adva van tehát a másik fontos feltétel is. a harma­dikat pedig — éppen ma­guk a közös gazdaságok biz­tosítják. Cigánd és Tisza- csermely termelőszövetkeze­tei például összehangoltan oldják meg háztáji gazda­ságaik támogatását. A nagy­üzemi pillangós takarmány­táblákról a tagok a közös­ben végzett munka arányá­ban kapnak — méltányos térítés ellenében — a ház­táji állatoknak való jó mi­nőségű takarmányt. Az el­adásra szánt takarmányré­pa, s egyéb lédús takarmány­ra is elővásárlási jogot biz­tosítanak a háztáji állo­mánnyal rendelkező tagok számára, a takarmányjutta­tásnál pedig figyelembe ve­s a nyugdíjas tagok szociá­lis helyzetét is. De térjünk vissza a mi­niszter leveléhez, amely egy másik gondra is felhívja a figyelmet. Nevezetesen: az idén ismét sok problémát okoz a rendkívül száraz téli­tavaszi időjárás. Ennek ká­ros következményeit csak úgy tudjuk ellensúlyozni, ha üzemeink fokozott gondot ■ fordítanak a tavaszi munkák elvégzésére, a talajok jobb vízellátására. Az öntözési le­hetőségek maximális kihasz­nálásának különösen a szán­tóföldi növénytermelésben és a gyepgazdálkodásban van nagy jelentősége. A népgazdasági igények kielé­gítése, a lakosság kedvezőbb élelmiszerellátása ugyanak­kor megköveteli, hop” a szövetkezeti gazdaságok fo­kozottabb gondot fordítsa­nak a kézimunkaigényes növények — a cukorrépa, a dohány és zöldségfélék ter­mesztésének fejlesztésére, j Ismét egy olyan gond, ame- I lyet mindannyian tapaszta­lunk, érzünk. Enyhítésére Borsodban is több lehető­ség kínálkozik, mint ameny- nyit eddig kihasználtunk. A kedvező feltételek, melyeket a kormányzat az elmúlt év­ben megteremtett, az idén is érvényben lesznek: a zöldség-gyümölcs ellátásban, elsősorban a munkáslakla településeken mindenképpen előbbre kell lépnünk. A miniszter és a TOT elnöke, mint mond­tuk: hivatalosan írta ezt a levelet az ország va­lamennyi termelőszövetkeze­ti elnökéhez, szóbahozva abban a legégetőbb, legfon­tosabb problémákat. A levél hangja, őszintesége, ember­közelsége azonban feloldja a hivatalos jelleget: aki ol­vassa. úgy érzi, neki szól, kizárólag neki irta a mi­niszter. S a levélre persze válaszolni kell. Hisszük, hogy — miként az ország­ban -mindenütt — Borsod termelőszövetkezeti gazda­ságaiban is tettekkel, új si­kerekkel nyugtázzák a mi­niszter levelét és minden tőlük telhetőt elkövetnek a gondok enyhítésére, az idei mezőgazdasági tervek telje­sítéséért. szik az idényíoglalkoztatasu. Onodvari Miklós Tores nélkül élmezőnyben Háromszoros étüzem gyáregység Sátoraljaújhelyen Hosszú távú versenyben külön elismerést érdemlő teljesítmény körről körre ve­zetve győzni. A Felsőzsolcai Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat sátoraljaújhelyi gyár­egysége megszakítás nélkül harmadik éve első a vállala­ton belüli rangsorolásban, s teljesí tm ényének mu tatószá- mai országos összehasonlítás­ban is figyel met keltőek. Három mértékadó véle­ményt jegyeztünk fel a há­romszoros élüzem gyáregy­ségről. Dr. Bartha István, a Sátor­aljaújhelyi városi Pártbizott­ság első titkára: — Az élüzem cím elnyerése első alkalommal lehet rövid életű nekibuzdulás eredmé­nye is. Ennél a gyáregységnél azonban három év töretlen feilődése tartósította a szak­mai. s társadalmi elismerést. Én ennek a folyamatosan nö­vekvő értékű teliesitménynck az emberi-tudati tényezőit láthatom közelebbről. Ami­kor még tavaly, az év vési aazdssápi össesezés időszaká­ban megkérdeztem az üzemi élvtársakat: készülhetek-e meslnt az élüzem-avatásra. azt felelték, hogy' ők már az év cicié óta arra készül­nek. A siker folyamatossága az akarat, az emberformálás folyamatosságát is jelenti. A gyáregység jellegéből követ­kezik, hogy a megrendelők változó igényeihez nyomban igazodni kell. Az itteni üzem mezőgazdasági gépek olyan rugóit, pótalkatrészeit gyárt­ja. amelyeket azelőtt csak importból, s gyakran igen körülményesen lehetett be­szerezni. A gvors alkalmazko­dást könnyíti, hogy a vi­szonylag kis létszámú — mindössze másfélszáz — dol­gozót közvetlen anyagi érde­keltsége is arról győzi meg: ami változás itt a gyártásban történik, az egyaránt szolgál­ja a mezőgazdaság előbbre haladását, s a műhelyekben dolgozó ipari munkások ja­vát. A gyáregység gazdasági és politikai vezetői, munkásai tettekkel válaszoltak arra a kérdésre: miként lehet ma­gasabb szinten közreműködni a szocializmus építésében egy ipari kis üzem kere­tei között is. Bartus Ágoston, a vállalat igazgatója: — A Mezőgazdasági Gép- cvártó és Szolgáltató Válla­lathoz tartózó hét gyáregy­ség. illetve üzemegység kö­zötti versenvben nem könnyű élre kerülni, s még inkább dicséri az újhelyi dolgozóink teljesítményét, hogy három éve kimagasló pontszámmal tartják első helyüket. Már megszokott az is. hogy az új­helyi gyáregységben mindig rend és tisztaság van, hogy szépül az üzem és környéke. Pedig ez sem magától törté­nik: azok az emberek alakít­ják. szépítik és tartják rend­ben a műhelyeket, környeze­tüket. akik a gyáregységben élnek, s munkájukkal terem­tik meg a fejlődés anyagi alapjait. A munka szervezettségére jellemző, hogy itt az egy munkásra jutó túlórák száma 23-ról 8.3-ra csökkent, s ilyen kedvező változással egyetlen más gyáregységünk sem büszkélkedhet. A többi gaz­dasági mutató is lényegesen jobb itt a vállalati átlagnál — pedig ez az átlag országo­san állia az összehasonlítást! Az újhelyi gyáregységben példáui a száz forintnyi bérre jutó. unva gment es termelési érték MG forint, míg a válla­lati átlag 33G forint. Az egv «munkaórára jutó. usvancs“k anyagmentes termelési érték itt 00 forint, a vállalati átlag 38 forint. Mindezek közvetle­nül hatnak a gváregyfiég dol­gozóinak személyes jövedel­Gyakorlati foglalkozás a főiskolán A miskolci Nehézipari Műszaki Egyelem kazincbarcikai fő- i iskolai karán a hallgatók az automatizálás gyakorlatával I ismerkednek. Gyakorló logikai elemekből állíthatók össze az I integrált áramkörű szabályozó kapcsolások Fotó: K. Pál János ' íróiamat, 73 A Nemzetközi Információ­feldolgozási Szövetség (IF1P) és a Nemzetközi Automatika Szövetség (IFAC) szervezésé­ben Íróiamat. 73 elnevezés­sel háromnapos konferencia kezdődött kedden a Magyar Tudományos Akadémián. A tanácskozás témája: a szá­mítógépek komplex alkalma­zása a gépgyártásban, amely a gyártmánytervezés, gyár­tó seiökészilés és a gépvezér- lés új, teljesen automatizált megoldásait teszi lehetővé. A konferencián 24 ország 300 szakembere vesz részi, s GO előadást hallhat. A tanács­kozást dr. Horgos Gyula ko­hó- és gépipari miniszter nyitotta meg. Mint a miniszter bevezető előadásában elmondotta, szerszámgépiparunk termelt értékével a 15. helyen áll a világranglistán, s jelenleg termékeinknek GO százalékát exportáljuk. Ahhoz, hogy előkelő helyünket a világ­ranglistán megtartsuk, s az exportban is versenyképesek maradjunk, szükséges a leg­korszerűbb gépeket gyárta­ni. Ennek a feladatnak az ipar csak a számítástechni­ka ?s a numerikus vezérlésű gépek kifejlesztésével tud eleget tenni. nnepre készülve A zajártalom ellen Tizenhat ország 200 szak­emberének részvételével négynapos akusztikai konfe­rencia kezdődött kedden a TIT természettudományi stú­dió Bocskai úti székházában. A könnyűszerkezetes épí­tés és más korszerű építési módok elterjedése megkíván­ja a lakóházak tervezésénél a megfelelő hangszigetelést. A kutatásban hazánk élen jár. a középülettervező vál­lalatnál például számitógépes program segítségével tárják fel, hol kell ..hangfogókat'’ elhelyezni a ventillátor zajá­nak csökkentésére. Az anyag fizikai tulajdonságai­nak figyelembe vételével el­érhető. hogy a vékony ele­mekből készült falak éppen olyan jól szigetelik a han­got. mint a téglafal. mére is. A munkások bére az előző évhez képest átlag 900 i forinttal növekedett 1972-ben, s a tavalyi nyereségrészese- J dés elérte a 36,5 napos mun­kabérnek megfelelő összeget. Ehhez hasonló példát nem­csak a vállalatunknál, de me­gyénk más ipari vállalatainál is keveset találhatunk. Orosz György né, a gyár­egység könyvelési csoportjá­nak vezetője. Munkakörénél fogva egyike a legelfoglaltab- baknak az üzemben, mégis magától értetődően, vállalt, a városban, az egyik új lakó­telepen is közéleti megbíza­tást: 1971 óta városi tanács­tag, s most is öt jelölték a körzetében. Személye egyben jelképe is a város és a gyár­egység közötti közvetlen kap­csolatnak, a kölcsönös együtt­működési készségnek. Az él- üzemavatás kapcsán is együtt nyilvánul meg benne a gaz­dasági és a közéleti ember: — A könyvelésről a kívül­állók hajlamosak olyan vé­leményeket kialakítani, hogy az ití dolgozók csak a szá­mokkal törődnek. Pedig a ' számok csak akkor érnek va­lamit, ha valóban mutatók a gazdasági vezetők számára — és maguknak a munkásoknak a számára is. Mi itt nyomban j igyekszünk reagálni a jel/.é- 1 seikre: mert az általunk rög­zített és értékelt számadatok pontosan jelzik, ha rendjén halad minden a műhelyek­ben. de jelzik azt is. ha valahol fennakadás történi. Ilyenkor ennek okát. s min­denekelőtt emberi okát kell felderíteni ahhoz, hogy ismét helyreálljon az összhang. A számok jelzőrendszere az em­beréri van. Berecz József Mezökö ifésűi Mezőkövesd lakói kettős ünnepre készülnek. Április 15-én, amikor az urnákhoz járulnak, s leadják szavaza­tukat. ismét hitet tesznek pártunk politikája, a Haza­fias Népfront programja mellett. Ugyanakkor, április 15-e ünnep lesz a mezőkö­vesdiek számára azért is, mivel az Elnöki Tanács ha­tározata értelmében a nagy­község ezen a napon városi rangot kap. — Mezőkövesd várossá fejlődésében, szocialista rendszerünk lehetőségei mel­lett. elsősorban a nagyköz­ség szorgalmas, munkaszere- tö lakosságának, a kommu­nisták és a pártonkívüli dol­gozók áldozatos épitőmun- kájára volt szükség — mondja Bíró József, a nagy­község pártbizottságának tit­kára. — Most. amikor visz- szatekintünk a legutóbbi vá­lasztások óta meglett útra, elégedettek lehetünk ered­ményeinkkel. Megállapíthat­juk. hogy az eltelt két év során tovább fokozódott a választópolgárok érdeklődése a közügyek iránt, nőtt telt- rekészsége a nagyközség fej­lődését elősegítő tervek, cél­kitűzések valóra váltásában. — Az utóbbi két év alatt csaknem négyszáz KISZ-la- kás, OTP-társasház, állami és tanácsi értékesítésé lakás, valamint kislakás épült Me­zőkövesden — újságolta Bíró József. — Ezenkívül létre­hoztuk a Matyó Lakásépítő Szövetkezetét, melynek ered­ményeképpen egyre több dolgozó jut egészséges, kul­turált lakáshoz. — Jelentős eredményről adhatunk számot a jó ivó­víz-ellátást illetően is. Nagy előrelépésnek számit, hogy nagyközségünkben megala­kult a vízműtársulat. Ed­dig mintegy húsz kilométer hosszúságú vezetékszakasz készült el. A közös összefo­gás eredményeképpen a ne­gyedik ötéves terv végére Mezőkövesd egész lakossága jó ivóvízhez jut. — A pénzügyi lehetősé­geink ésszerű felhasználásá­val folytattuk a nagyközség fejlesztését. Többek közölt, nagyobbrészt új járdát épí­tettünk a főút két oldalán, illetve felújítottuk a régi út­szakaszt. Ezenkívül, korsze­rű higanygőzlámpás közvi­lágítást teremtettünk Mező­kövesd központjában, amely­hez a tanács közel kétmillió forinttal járult hozzá, ösz- szességében: a végrehajtott rekonstrukció esztétikailag is sokat lendített a városkép kialakításában. — Örömmel számolhatok beszélgetés be arról, hogy a tanácsi be­ruházásokon kívül számos vállalati erőből történő fej­lesztésre is sor került. Töb­bek között befejeződött a Matyó Háziipari Szövetkezet üzemházának bővítése, elké­szült az ÁFÉSZ új ABC- áruháza. a postaépület, s az Autóvillamossági Felszerelé­sek Gyáregység üzemcsar­noka. Áthúzódó beruházás­ként épül a Kismotor- és Gépgyár több tízmillió fo­rint értékű új gyáregysége, s rövidesen elkészül a Ru­haipari Szövetkezet korszerű üzemháza. — Jól tudjuk, az anyagi lehetőségek végesek. A vá­rossá nyilvánítás sem old meg minden problémái. To­vábbra is lesznek olyan köz­érdekű kérdések, igények, amelyek bármennyire jogos­nak is tűnnek a lakossas szempontjából, megoldásuk máról holnapra nem képzel­hető el. Tisztában vannak ezzel nagyközségünk lakói is, akik a márciusban le­zajlott tanácstagi jelölő gyű­léseken ezzel kapcsolatban is nagyfokú politikai érett­ségről tettek bizonyságot. A felszólalók döntő többsége igen tárgyilagosan véleke­dett a tennivalókról és a rendelkezésre álló lehetősé­gekről. Biztató a jövőre nézve, hogy Mezőkövesd lakói őszinte örömmel fogadták az Elnöki Tanács határozatát, amelyben nagyközségünk vá­rossá szervezéséről intézke­dett.^ Ugyanakkor messze­menő támogatásukról bizto­sították a helyi párt- és ál­lami szerveket a leendő vá­ros fejlesztéséi célzó tervek, elképzelések valóra váltásá­ban. — Az ünnepre való ké­szülődés külsőségekben is egyre inkább kifejezésre iut — mondta a pártbizottság titkára. A nagyközség szá­mos pontján már hetekkel ezelőtt megkezdték a köz­épületek és a lakóházak ta- tarozását. csinosítását es szinte újjávarázsolták a meglevő parkokat, tereket is. Mi is erről győződtünk meg. És még valamiről: Me­zőkövesden több ezer fris­sen ültetett facsemete jelzi azt a hatalmas társadalmi munkaakciót, amely április 15-e tiszteletére a nagyköz­ségben kibontakozott. Mint megtudtuk, a város­sá nyilvánítás ünnepségso­rozatát a helyi párt- és ta­nács végrehajtó bizottság tagjaiból alakult operatív- bizottság szervezi. Lovas Lajos

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents