Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-08 / 82. szám
T973. #pr. 8,, resörncrp GSZAK-MAGYARORSZÁG 3 ÁLLAMI DÍJASOK Eieget térni a hivatásnak nA TOPRENG és intézkedik. ha a sikerek élményét ízlelgeti, vagy izzasztóan nehéz perceket él al, mindig, minden helyzetben egv dologra koncentrál: maradéktalanul eleget tenni a hivatásnak, amely egyben életcélja is a BVK ma 42 éves igazgatójának, Körtvclyes Istvánnak. Most, április 4- én nagy öröm. megtiszteltetés es elismerés erte: a másik nagy vegyiüzem, a TVK műszaki igazgatóhelyettesével, Szénási Tiborral — megosztva — megkapta az Állami Díj III. fokozatát. Nem citál nagy szavakat, de amit megfogalmaz, abból egy gazdag, termékeny életút bontakozik ki. Fiatalon, már diákéveiben „eljegyezte” magát a vegyiparral. Ha lehet ezt. mondani: szerelmese lett ennek az iparágnak. Minden érdekelte, minden után kíváncsian kutatott, fogékonyan. tettre, alkotásra készen. Sok-sok munkásesztendő érlelte azzá — ami. Ö maga meséli: amikor lí)54-ben elvégezte az egyetemet s a friss diplomával a zsebében a Péti Nitrogénmüvekhez került „ .. . megkezdtem az élet iskoláját is ...” Mint műszakos művezető mérnök, majd üzemmérnök, illetve üzemvezető űg.v ismerkedett a gyakorlattal, hogy nem volt rest a rendszerkezelő vagy más beosztott mellé leülni és tanulni tőle. Mondták is neki: — De hiszen öt többet tud, mint mi!... — Az lehet, hogy elméletben igen, de a gyakorlati fogásokat, az apró kulisszatitkokat csak így ismerhetem meg ... — A rajzasztalnál hiába találtam volna ki bármilyen nagyszerű dolgot — mondja most —, ha az emberek ismereteit, tapasztalatait kihagyom a számításból. dolgozzák fel ezt az anyagot. S mindezt olyan tisztasággal, hogy egymillió köbcentiméter gázban mindössze 4—5 köbcentiméter szennyeződés maradhat. Ez az egyetlen adat is tanúsítja, nagy feladat megoldásáról volt szó. Ebben vállalt úttörő szerepet Körtvélyes István, aki őszintén bevallja: minderre egyedül nem lett volna képes. — A részfeladatok megoldásában szorosan együttműködtünk; ugyanakkor sokat köszönhetek annak a kollektívának, amely a BVK- ban az elmúlt tíz év alatt kialakult. Közvetlen munkatársaim erőt, energiát, fáradtságot nem kímélve álltak mellém, ugyanakkor sok segítséget kaptam lenn az üzemekben, a munkahelyeken is. Mindehhez el kell még mondani: a zavartalan, alkotómunka feltételeinek megteremtésében nagy szereEz a fajta munkastílus segítette hozzá, hogy megtanult hegeszteni, darut kezelni, a legkényesebb berendezéssel is bánni, vagy alkalmazni a legmagasabb szintű technológiát is, amihez értőn és tettekkel megrakot- tan jutott el. Amiért megkapta az Állami Díjat az indoklás szerint így hangzik: „A nitrogén- műtrágyaipar technológiai fejlesztése terén végzett munkájukért...” Együtt, Szénási Tiborral olyan feladatot oldottak meg, amelynek jelentős szerepe volt abban, hogy a magyar nitrogénipar ma a világ élvonalába tartozik. Miről van szó? ANNAK IDEJÉN Körtvé- lyés István, még mint a Nehézipari Minisztérium nitrogénipari főmérnöke részese volt egy távlati program kidolgozásának, amely ma is állja a próbát. S később, már úgy is, mint a BVK műszaki igazgatóhelyettese, majd igazgatója, jelentős szerepet vállalt a szén- és kokszbázisról földgázbázisra történő átállásban. Ez nem egyszerűen kalorikus, tehát a fűtőértélcrc. hanem elsősorban a kémiai, technológiai feladatokra alapozott megbízatás volt. -Eddig ugyanis az ampiónia gyártásához a szükséges szintézis- gázt Kazincbarcikán kokszból. míg Péten »hidrátokból állították elő. A BVK jelenleg — óránként — 20 ezer köbméter földgázt használ fel. amiből ammóniát, nitrogént, acetiléngázt és pvc-t állítanak elő. E technológiai folyamatban vannak olyan pontok, ahol több mint ezer Celsius fokon dolgoznak gázokkal, ugyanakkor néhány méterre innen már mínusz 40 fokon C 1 v umiuiv, Cl f j állami, társadalmi és tömeg- szervezetek, a város, Kazincbarcika vezetői is jóban, rosszban mellette voltak: segítették, biztatták, együtt örültek a sikereknek, de osztoztak a gondokban is. Szeretettel beszél a BVK Állami Díjas igazgatója tanítómestereiről, Polinszky Károlyról, Gór Nagy Sándorról. dr. Keresztes Mátyásról, akiktől az elméleti fel- készültség mellett a szakma, a hivatás szeretetét is megtanulta. A GYÁR VEXETŐÍT és dolgozói együtt: örülnek a kitüntetett igazgatóval, akinek nemcsak sok sikert kívántak, de ígéretet is adtak: ezután is, vele együtt, úgy dolgoznak, hogy a BVK híre. neve még tovább öreg- bedjen nemcsak határainkon belül, de a külországokban is. Tóth Ferenc Tizennyolc év a vegyiparban MÉG EGÉSZEN FIATAL volt, de már a vegyipar iránt érdeklődött. Amikor 1948- ban Szegeden elvégezte a vegyipari középiskolát, elhatározta: mindenképpen folytatja tanulmányait. Első munkahelyén, a Diósgyőri Vasgyárban mindössze két évig dolgozott mint vegyésztechnikus, majd 1950-ben beiratkozott a Veszprémi Vegyipari Egyetem nappali tagozatára. A diploma megszerzése után ismét Miskolcra került A Nehézipari Műszaki Egyetemen tanársegédként végezte a kötelező szakmai gyakorlatot. Egv év elteltével a Borsodi Vegyikombinátba kérte magát, ahol előbb üzemmérnöki beosztásban dolgozott, később pedig a műszaki fejlesztési osztály vezetésével bízták meg. A hatvanas évek elején nép- gazdasági érdekből a Tiszai Vegyikombinátba irányították. — Ennek pontosan tíz esztendeje — mondja Szénási Tibor, a TVK műszaki igazgatóhelyettese. — Örömmel jöttem a vállalathoz, hiszen ez idő tájt épült a kombinát ha t a 1 ma s mű trágyagyára, amelynek üzembe helyezése ú jszerű, s rendkívül izgalmas műszaki feladatot jelentett a szakemberek számára. Időközben Szénási Tibort a nitrogénműtrágya-gyár főmérnökévé nevezték ki. Eb- bem a felelősségteljes beosztásban szervezte 1964 első felében a gyár komplex próbáit és üzembe helyezését. — Bár ehhez hasonló nitrogénműtrágya-gyár még nem üzemelt Magyarországon. a Borsodi Vegyikombi- nátban szerzett több éves elméleti és gyakorlati ismereteknek igen nagy hasznát vettem — folytatta visszaemlékezését az igazgatóhelyettes. — És természetesen segítségemre voltak közvetlen munkatársaim: a gyárvezetők, üzemvezetők, technológusok is. — Hogy' mi volt a legmaradandóbb élményem? Nagyon szívesen elmondom. Az egyik legszebb és legnagyobb feladatnak ma is a gyárindítást tartom. Mintha tegnap történt volna, olyan jól emlékszem 1964. augusztus 15- re. Ekkor kezdte el ugyanis a próbaüzemelést az első savüzemi egység, ezen a napon jelent meg az első nit- róza, a véggázkéményben. Es következett augusztus 20-a. Felfokozott izgalommal vártuk, vajon sikerül-e beindítanunk a műtrágyagyártást. Es sikerült. Szavakkal nehéz kifejezni, mit éreztem, mit éreztünk valamennyien, akik részt vettünk a gyár építésében és üzembe helyezésében. Igaz. ekkor még úgy vásároltuk az ammóniát a BVK- tól. a döntő azonban az volt. hogy legyártottuk az. első tonna 34 százalékos hatóanyag-tartalmú nitrogénműtrágyát a TVK-bari. AZ IGAZGATÓHELYETTES emlékezetből sorolja az órákat, perceket. De addig, és ez alatt...! Igen. De addig, és ez alatt; a műszerészek és tmk-sok éjt nappallá téve dolgoztak, a szakmánv- vezetök, a szakmunkások dupláztak, többen huszon- négyóráztak. — Szinte éjjel-nappal talpon voltunk. Volt olyan beosztottam, akit már úgy kellett erőszakkal hazaküldeni. Bizony nemegyszer előfordult, hogv borostás arccal, álmos szemmel kezdtük a napot, hiszen az idő sürgetett bennünket és rengeteg előre nem látott problémával is meg kellett birkóznunk. De megérte. Sikerült, a kollektíva példás helytállása meghozta a várt eredményt: határidő előtt üzembe helyeztfük a szovjet tervek alapján, szovjet szakemberek segítségével felépített és szovjet berendezésekkel felszerelt nitrogén mű trá gy a -gy árat. Több mint egy esztendős biztonságos üzemelés után, 1065 novemberében avatták fel ünnepélyes külsőségek között a csaknem hárommi- liárd forintos beruházást. A nagy gyár építésében, szerelésében kitűnt dolgozóknak mint az ilyenkor lenni szokott, magas kitüntetéseket adtak át. Szénási Tibor műszaki igazgatóhelyettesnek — a kombinát akkori főmérnökének — a gyár üzembe helyezése ,és próbaüzemeltetése során szerzett kimagasló érdemei elismeréséül, a Munkaérdemrend ezüst fokozatát ad omány ózták. Még jóformán be sem fejeződött a próbaüzemeltetés, már hozzáfogtak az új gyár száz százalékos bővítéséhez. A műszaki igazgatóhelyettes ebből a munkából is alaposan kivette a részét Szóná- si Tibor irányította azoknak a javaslatoknak a kidolgozását és megvalósítását, amelynek eredményeképpen sikeresen — jóval a költségelőirányzaton belül és határidőre — befejezték a több mint. 600 millió forintos beruházást. A Magyar Kémikusok Országos Egyesülete ebből az alkalomból kiemelkedő vegyészmérnöki munkájáért a Wartha Vince emlékéremmel tüntette ki. SZÉNÁSI TIBOR csaknem két évtizede dolgozik fáradhatatlanul a vegyiparban. Munkáját államunk is elismeri. A Minisztertanács hazánk felszabadulásának 28. évfordulója alkalmából a nitrogénműtrágya ipar technológiai fejlesztése - terén végzett munkájáért az Állami Díj megosztott Hl. fokozatát adományozta Szénási Tibornak. Lovas Lajos r Oztdváros h oreskedetméröl Interjú Dimény lm Mint hirt adtunk róla, csütörtökön megyénkben tartózkodott Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, s ellátogatott Ózd- ra is. Az ózdi látogatás céljáról és a személyes tapasztalatokról lapunk munkatársa készített rövid interjút a miniszterrel. — Jár(-c már a miniszter elvtárs a gyárvárosban, s mi a mostani látogatás célja? — Már több alkalommal is voltaim Özdon. Igaz abban az időben még nem voltak olyan korszerű ABC-áruhá- zak, mint. amilyennel most; találkoztam. A mostani látogatásom célja összefügg azzal. hogy az utóbbi évek ben sóikat hallottunk az ózdi dolgozók panaszáról, a kifogásolható zöldáruellátás és a magas árak miatt. Az év elején Borsod megye párt és tanácsi vezetőivel ar- rót beszélgettünk, hogy Miskolc mellett mindenekelőtt a munkásváros. Ózd kereskedelmi ellátottságán kell javítanunk. Szeretném hangsúlyozni, hogy fontos politikai feladatinak tekintjük az ózdi dolgozók jogos panaszának orvoslását. — Mik a személyes tapasztalatai Dimény elvfárs- nak Ózd kereskedelméről, illetve áruellátásáról? — Az utóbbi egy-Soét évben rendlkívűl sokat fejlődött. javult a gyárváros áruellátása, a kereskedelem kulturáltsága. Tapasztalataim szerint alapvető eSekryisae- reikböl a város ellátottsága, az á/ruk választéka kielégítő. Nem minden esetben mondható ez el a zöldárukról, különösen a primőrárukról és a gyümölcsről. Mint magam is meggyőződtem róla, a felhozatal általában kicsi. gya. koriak a hiánycikkek és as áruk minősége is elmarad i kívánalmaktól. A feladót»»»* vb-titkári funkciói töltenek be. Segítséget próbálunk nyújtani azáltal is. hogy a községi tanácsi vezetők, a járási pártbizottság és a járási hivatal vezetőivel minden év elején értékelik a tanácsok munkáját.' Évenként két: alkalommal a járási hivatal. valamint a községi tanácsok dolgozói, vezetői részére közös munkaértekezleteket tartunk, ahol ugyancsak őszinte, nyílt légkörben szólunk a gondokról, hibákról. tennivalókról. Nagyon jó kapcsolat alakult ki a hivatal és a megyei tanács szakosztályai közölt. Az elmúlt évben a megyei tanács vb szakosztályainak többsége komplex vizsgálatot tartott a hivatal szakosztályainál. Az ilyen vizsgálatok nyomán természetesen számos tennivaló, feladat merül fel, melyhez a megyei tanács szakosztályai, vezetői megfelelő segítséget adnak. Az Ózdi járási Hivatal sajátos helyzete, hogy egy városban van Ózd városi Ta- nacsaval. Az elmúlt két évben a két tanácsi szerv között, jó együttműködés alakult ki. Félévenként közös osztály- és csoportvezetői tanfolyamot tartunk, mely 1 an folyam egyben tapasztalatcsere jellegű is. A TANÁCSI MUNKA színvonalának emelésére., a gyors ügyintézés elősegítésére továbbra is sok a tennivalónk, feladatunk. Céljaink megvalósításának hathatós eszköze a jövőben is a tanácsok és a lakosság közötti jó együttműködés. Dr. Voriila Barna, az Ózdi járási Hivatal elnöke Egy név a A ZSÚFOLÁSIG TELT t* remben, a jelölő gyűlésén ; legnagyobb bizalom hangjár beszéltek róla. Az ószinteséf szeretet et és megbecsülés sugároz; azoknak az embe reknek az értékítéletét tar talmazza, akik egyazon ke rületben laknak vele: Szóig; Istvánnal, a 30-as számú ál talános iskola igazgatójával Jól ismeri mindenki a kör nyéken, a választó körzetber i úgy is. mint pedagógust, úgt 1 is, mint tanácstagot. 1954 ben kapott először megbízatást: legyen tagja a város; tanácsnak. Azóta tölt br ilyen társadalmi, közéleti funkciót s jelöléskor mos; újra olvasható a neve a listán . . . Miért tartanak ki mellett« a választókerület lakosai, mi az, amivel elérte: a választó- polgárok továbbra is ragasz-! kodnak hozzá? ... Álljon itt ennek illusztrálására két vélemény, ami a jelölő gyűlésen hangzott el. Az egyik felszólaló így vélekedett: — Megerősítjük az írásban előterjesztett javaslatot. Jelöltünk nagy tapasztalatú ember. Mindig jól képviselte érdekeinket, késedelem nélkül eljárt ügyeinkben, még soha nem csalódtunk benne. •— Felelősségem teljes tudatában jelentem ki — hangoztatta a másik felszólaló — a jelölést helyesnek tartom. Csak egyetérteni lehet azzal, hogy ennek a körzetnek Szolga István legyen a tanácstagja. Fáradhatatlan ember, aki ha közügyről van szó, nem ismer fáradtságot. De a legsajátabb egyéni problémák megoldásához is szívesen nyújt segítséget. Mint ember is nagy közmegbecsülésnek örvend. Tapasztalatait eredményesen tudja hasznosítani. Hétfőn kezdődik: 4 magyar nyelv hete A magyar nyelv hete Borsod megyei rendezvényeinek ünnepélyes megnyitása hétfőn, április 9-én délután fél három órakor kezdődik a lillafüredi Palotaszálló dísztermében. A nvitoünnepsé- gen dr. Grétsy László kandidátus. a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete nyelvi osztályának vezetője tart előadást. Nyelvünk fejlődésének és művelésének újabb irányai címmel. Tudományos » kisfilmek A népszerű tudományos filmek stúdiójában több kis- film áll készítés alatt:. A perui lótenyésztésről készít filmet Bodrossy Félix, Kor- niss Gábor pedig az emberi test vázáról, a csont rendszerről. Kis József Egyiptomba utazik, ahol a Május 1. Ruhagyár mintájára és segítségével épül egy textilüzem, erről az együttműködésről készül a film. Homoki Nagy István folytatja a Plútó és Puck című. gyermekeknek szóló állatmese-f dinjének munkálatait. Rák József a szilárdságról készített oktatófilmet, most .4 statika története címmel újabb filmhez kezd. Hars Mihálv elkészítette ’ egy kémiai sorozat első kisfilmjét Robbanások címmel.
