Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-06 / 80. szám

1975. április 6., péntek E5ZAK-MÄGYÄRORSZAG 3 Bodrogközi társulás a kukorica iparszerül termesztésére űz elnököt újra jelölték A Bodrogköz ■sági adottságait legjobban a/, állattenyésztéssel lehet hasznosítani. Az állatte­nyésztés kívánatos arányú fejlesztéséhez viszont folya­matosan elegendő mennyi­ségű és a nagyüzemi felté­teleknek megfelelő minő­ségű abraktakarmány szükséges. A fő abraktakar­mány a kukorica. Ezért a termelőszövetkezetek területi szövetségének kezdeménye­zésére az öt legnagyobb it­teni szövetkezeti gazdaság — a sátoraljaújhelyi Üj Erő. a sárospataki Kossuth, a cigándi Petőfi, a karosai Dózsa és a tiszakarádi Üj Elet Tsz — társulást alapí­tott a kukorica iparszerü ter­mesztésére. Az öt szövetke­zet összesen 1400 hektáron, összefüggő nagy táblákon lér át a nemzetközi rövidí­téssel CPS-programnak ne­vezett termelési rendszerre. A bodrogközi társulás kap­csolódik az országos CPS­szervezethez. amely a múlt héten alakult önálló gazda­sági szervvé. Bábolnai Ipar- szerű Kukoricatermelési Kö­zös Vállalat néven, Nagy- igmánd székhellyel. Ezzel íe- zárult az a kísérleti jellegű kezdeti időszak, amely alatt a Bábolnai Állami Gazda­ságé volt az irányító sze­rep. Most már ez az önálló vállalat tartja fenn a kap­csolatokat azokkal a hazai és külföldi kutatóintézetek­kel, mezőgazdasági üzemek­kel, amelyek a termesztési technológia fejlesztésével foglalkoznak, illetve az ipar- szerű kukoricatermesztéshez szükséges speciális gépeket gyártják. Ily módon az or­szágos vállalathoz kapcsoló­dó mezőgazdasági társulá­sok egyformán alkalmaz­hatják a legkorszerűbb ag­rotechnikát, beszerezhetik a legalkalmasabb vetőmagfaj­tákat és a legmodernebb gé­peket. A bodrogközi társulást megelőzve, megyénk keleti részén már eredményesen kipróbálták az űj kukorica­termesztési rendszert a mo­noki Kossuth és a szerencsi Lenin Tsz-ekben. a Szeren­csi Állami Gazdaságban, va­lamint a bekecsi és a tisza- lúci szövetkezeti gazdaságok­ban. Az itteni jó tapaszta­latok is bátorították az új társulás létrehozását. A CPS rendszerű kukoricatermesztés szerve­zetébe való bekapcsolódás­nak külön előnye a kedve­zőtlen közgazdasági adottsá­gú termelőszövetkezetek szá­mára, hogy a nagy teljesít­ményű gépsorok árat és a szaktanácsadás díját nem készpénzben kell fizetni, Ha­nem öt év alatt a garantált több lett érmésből, kukoricával törleszthetik a társulás tag­jai. Ezenkívül a közös vállal­kozásban reszt, vevő mező­gazdasági üzemek kukorica- termésük egy leszel exportra értékesítik, amiért külön ex­portfelárat is kapnak. Árbevétel, részesedés, koncentráció Az észak-borsodi tsz-ek Mai fogalmaink szerint, a falvakban is lemérhető igé­nyekhez mérten a ház régi­módi. de erős. masszív épü­let. Ez a tanácsháza Hejő- keresztűron, ahol tágas, vi­lágos helyiségek, ízlésesen és célszerűen berendezett irodák várják e „hivatal” dolgozóit. Itt fogadják az ügyfeleket, a látogatókat. S látogató, intéznivaló mindig akad bőven. Ki anyakönyvi kivonatot kér, ki pedig házasságkötési szán­dékát jelenti be, megjelölve a napot, a dátumot is, ami­kor egy életre szóló eskii- vésl tenne. Mások tanácsért vagy éppen a szomszéddal kirobbant perpatvar miatt térnek be ide, de akadnak sokan, akik a falu ügyes­bajos dolgai iránt érdeklőd­ve kopognak az elnök vagy a titkár ajtaján. Az elnök, Laczkó István fiatal. energikus ember. Ahogy mondani szokták, „a kisujjában a szakmája”, ha szakmának lehet egyáltalán tekinteni e megbízatást. Szakma is. hiszen nagy fel- készültséget. közigazgatási gyakorlatot követel e poszt, de az elnök inkább hiva­tásnak nevezi azt, amit csi­nál. „Nem mai gyerek” a , tanácsnál. Negyedszázada az apparátus dolgozója. Ugyan-, ebben az épületben kezdte 1948-ban. Dolgozott a járás­nál is, ahonnan 1959-ben ke­rült vissza a falujába. Egy évvel később már elnök lett a falu bizalmából. Kilenc évig csak Hejőke- resztúr volt a gondjaira bíz­va, aztán amikor — 1969- ben — megtörtént az össze­vonás, három község: Ke­resztül', Szakáid és Hejö- szalonta egy közigazgatási egységet alkotott. Ettől kezd­ve három falu „gazdája­ként” ténykedett a tanács élén, s ezt teszi ma is, a legnagyobb megelégedésre. Van miről beszélni, ta­nácskozni e ..háromfalvas" lanácsházán. Amit már meg­oldottak. arról szerényen, de jogos büszkeséggel nyilat­koznak. Az elnök a ..tejé­ben hordja” az adatokat, té­nyeket. Nehéz lenne mind felsorolni, hogy csak az el­múlt két évben mi minden valósult meg itt. mire meny­nyit költöttek, hogyan gaz­dálkodtak a rajuk bizolt anyagi erőforrásokkal és a bizalommal. Egy biztos: jól! A tanács krónikája gazdag és figyelemre méltó. Sze­rény lehetőségeik ellenére nagy eredményekről adhat­nak számot, hiszen ahol szükség volt rá. ott a társa­dalmi összefogás sem ma­radt el. Talán az új iskolá­ra a legbüszkébbek, amely másfél millió forinttal épült lel. A kultúrházat 700 ezer forintért alakították át, 100 ezer forint értékű társadal­mi munkával sport-öltözőt építettek, portalanították az utakat, van már orvosi la­kás és rendelő is Keresztú­ron. hozzáfogtak a hidak es átereszek javításához, a be­kötő utak karbantartásához, s megannyi olyan feladat végrehajtásához, ami új szint, tetszetősebb ..ruhát” ad a falvaknak. Minderre gon­dolni, mindezzel törődni, utánajárni, amellett az em­berek ügyes-bajos dolgait is intézni, maradéktalanul ele­get tenni a feladatoknak: — ez az elnök kötelessége is. A végzett munkáról als pos számvetés készült a je lölő gyűlések ideién. Volt miről beszélni, volt mit ér­tékelni. De nemcsak ezt tet­ték. Üjölag bizalmat adtak Laczkó Istvánnak is azzal, hogy jelölték a tanácsba. Er­re eddig végzett munkájá­val szolgált ró, ami a ..köz­vélemény mérlegén” azt je­lenti : továbbra is szívesen látják mint tanácstagot, olyan embert, aki nemcsak hivatali kötelességének, ha - nem hivatásának tekinti a megbízatást, amiből mind­eddig jól vizsgázott. t. r. gazdálkodásának tapasztalatai %---------------------------------------»----------------------------------------------------------------------------------­A megye legnagyobb könnyűipari üzeme Új gyárat avattak Kazincbarcikán Széles körű (elmérő és elemző munka alapján az Észak-Borsodban, az edelé- nyi és az ózdi járásban le­vő, több mint negyven ter­melőszövetkezet gazdálkodá­sának érdekes tapasztalatait vitatta meg legutóbbi ülé­sén az Észak-borsodi Tsz- szövetség közgazdasági bi­zottsága. A tapasztalatok hasznosítása nagy segítséget adhat e vidék gazdaságai­nak a helyes termelésszer­kezet kialakításához, az ered­ményesebb gazdálkodáshoz. A megvitatott értékelés rámutat, hogy a két járás termelőszövetkezeteiben 1972-ben számottevő, 10.7 százalékos volt a halmozott termelési érték növekedése. Ez azért is jelentős, mert ezek a tsz-ek az elmúlt év­ben a gazdaságosan nem művelhető szántóterületek egy részét kivonták a mű­velésből, így a termelési ér­ték növekedése kisebb terü­let művelésben tartása mel­lett jelentkezik. A termelési érték növeke­désében elsősorban a nö­vénytermelésben elért ma­gasabb termésátlagoknak van szerepük. Az edclényi járás tsz-eiben például a bú­za átlagtermése hektáron­ként az előző évi 15-ről 20 mázsára növekedett. A ku­korica hozama az edelényi járásban a hektáronkénti 18,2 mázsáról 20,7-re, az óz­di járás tsz-eiben pedig 25.5- röl 85,5 mázsára növekedett, egy év alatt. Az árbevétel növekedése is számottevő, 7,6 százalékos volt az észak-borsodi terme­lőszövetkezetekben. Ugyan­akkor a tsz-ek munkadíj- alapja 6,6 százalékkal volt magasabb, mint az előző év­ben. Ezen belül azonban a tagok részesedése csak 5 szá­zalékkal. míg az alkalmazot­tak munkabére 13.2 száza­lékkal növekedett. Annak el­lenére, hogy az alkalmazot­tak zöme magasabb szakkép­zettségű szakmunkás, nem indokolt, hogy részükre a ta­goknál. a tulajdonosoknál ennyivel magasabb munka­bért fizessenek ki. Ezért a tsz-szövetség javasolta is a termelőszövetkezetek veze­tőinek: vizsgálják felül az alkalmazotti létszám, az al­kalmazotti bértételek helyes­ségét, s törekedjenek arra, hogy a jövőben a munkadíj- alapon belül elsősorban a tsz-tagok részesedése emel­kedjen. A gazdálkodást elemző felmérés foglalkozik a fej­lesztési alapok és az amor­tizációs alapok felhasználá­sával is. Ezt a tagszövetke- zelck elsősorban a kiörege­dett gépállomány felújításá­ra és meliorációs munkák elvégzésére fordították az el­múlt évben. A gépek egy ré­szének felújítása ellenére a géppark még mindig elöre­gedett gépekből áll e vidék tsz-einek csaknem 50 száza­lékában. Ezért a közgazdá­szok azt javasolják, hogy a két járás termelőszövetkeze­tei a jövedelmező gazdálko­dós megvalósítása érdeké­ben a komplex gépesítést mielőbb biztosítsák. Kedvező tendencia mutat­kozott az elmúlt év folya­mán a két járás tsz-eiben a vetésszerkezet, egyszerűsí­tésére és az üzemen belüli koncentráció kialakítására. Az egyszerűsített vetésszer­kezet lehetővé telte, hogy több gazdaság máris megte­hette az első lépéseket a komplex gépesítésre. Az elűző cv ,fíf®nálófí! UI. d 11 do üzemen belüli koncentráció mellett megindult az észak­borsodi területen az üzemi koncentráció is. Ennek ör­vendetes következménye, hogy megfelelő, gondos elemzés és előkészítés után a közelmúltban, ez év elején 18 termelőszövetkezet mond­ta ki az egyesülést és ezek az idei gazdasági évet mór hét nagy termelőszövetkezet­ként folytatják. Ezek az egyesülések az anyagi esz­közök koncentrációjával le­hetőséget biztosítanak az egyesült tsz-ek eddiginél sok­kal gyorsabb ütemű fejlődé­sének. A Habselyem Kötöttáru- gyár 4. sz. gyáregységének központi üzemét tegnap áp­rilis 5-én avatták fel Kazinc­barcikán. A gyárat a kuri- tyáni telep révén ismerte meg a megye közvéleménye. A kurityáni üzem létrehozá­sa ugyanis egyszerűbb volt, mert a bányaépülclekel a gyár rendelkezésére tudták bocsátani. A kazincbarcikai gyár építését 1971 nyarán kezdte meg a Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat, amely kiemelt feladatként kapta ezt a munkát. Feladatá­nak maradéktalanul eleget is tett. a gyár határidőre el­készüli. A 42 millió forintos beruházás létrehozását. a megyei tanács 16 millió fo­rinttal segítette. A tegnapi avatóünnepsé­gen Csánky Mihály, a gyár­egység főmérnöke ismertette a gyáregység rövid történe­tét, létrehozásának szüksé­gességét, majd Földi László, a könnyűipari miniszter első helyettese végla el a mun­kacsarnokok bejáratához fe­szített szalagot. Talabcr Cc- záné, a gyáregység igazgató­ja a varrodába kalauzolta a vendégeket, ahol ezúttal ün­nepelték az ország felszaba­dulásának 28. évfordulóját is. Az igazgatónő köszöntötte a vendégeket, köztük Dojcsák Jánost, a megyei pártbizott­ság titkárát, dr. Vékony Er­női. a Kazincbarcikai városi Pártbizottság első titkárát, Molnár Andrást, az Edclényi járási Pártbizottság titkárát, dr. Pusztai Bélát, a megyei tanács elnökhelyettesét. Lá­zár Jenőt, az Edelényi járási Hivatal elnökét, Takács Isl- ránt, Kazincbarcika tanács­elnökét, Oltárt Istvánt, n vá­ros országgyűlési képviselő­jét, Baranyai Tibornál, a Textilipari Dolgozók Szak- szervezetének főtitkárát. Tóth Józsefet, az SZMT ve­zető titkárát, Básti Lajost, a KISZ Kazincbarcikai városi Bizottságának első titkárát. Ezt követően dr. Réti La- josné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hab­selyem Kötöttárugyár vezér- igazgatója mondott ünnepi beszédet. A gyárnak a nép­gazdaságban betöltött szere­péről, a szép eredmények­ről beszélt többek között. Szól kért a könnyűipari mi­niszter első helyettese, aki sikereket kívánt a kazinc­barcikai gyár 300 dolgozó­jának, és átadta a ..könnyű­ipar kiváló dolgozója” kitün­tetést a gyáregység igazga­tójának, főmérnökének. Ki­tüntetéseket. jutalmakat kap­tak mindazok a dolgozók, akik segítették a gyáregység termelésének megkezdését, példamutató munkát végez­tek az előkészítésben, a mun­kások betanításában. Takács István; a városi tanács elnö­ke elmondta, hogy a nagy­részt nehéziparral rendelke­ző városban milyen nagy je­lentősége van a nőket fog­lalkoztató könnyűipari üzem­nek. Az ünnepség résztvevői megtekintették a 20 ezer négyzetméter alapterületű, korszerű gépekkel felszerelt üzemet, ahol női és gyermek- fehérneműt gyártanak a ka­zincbarcikai asszonyok. A telep egyébként tovább bő­vül. raktárakat, és újabb szociális létesítményeket épí­tenek hozzá. Növelik a mun- kásnök létszámát is: 600 nó dolgozik majd a kétműszakos üzemben. így a kurityáni és kazincbarcikai telep a Habselyem Kötöttárugyár legnagyobb gyáregysége, es a megye legnagyobb könnyű­ipari üzeme lesz. ahol 1900 borsodi nő talál ideális mun­kát. Új automata gépsor A Finomkcráiniaipari Mű. vek Kőbányai Porcelán­gyárának 3-as számú kon­denzátor üzeme Balassa­gyarmaton működik. Az el­múlt cv novemberében NSZK gyártmányú modern automata gépsort szereltek be, amelyen különböző mc- rclii cs erősségű keramikus ssö- és tárcsakondenzáto­rokat készítenek. Képün­kön: a tárcsakondenzáto­rok úgynevezett ezüslfcgy- vcrzctcl szitaczüsltcl viszik fel a kerámiára.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents