Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-29 / 99. szám
1973. ópr. 29., vasárnap ÉSZAK-MAGYAROíiSZÁG 3 (Folytatás az 1. oldalról) Mintha megállt volna az idő! Magyarország kapitalista átalakulása csak a sumniás- ládát, a summáséletet és a cifranyomorúságot juttatta a matyó embereknek. Az egyre szaporodó lakosság mind jobban fuldokolt a földlelenség fojtogató ölelésétől. Évente öt-hatezer summás indult szerte az országba. Vannak, akik még messzebb mentek, az óceánon túlra, ahol a ha- zátlanság, a hontalanság keserű kenyerét ették. A néo — fogát összeszorítva — vállalta sorsát, Munkaszeretetének, szorgalmának, igyekezetének, testi erejének, lelki nagyságának köszönheti csak. hogy életben maradhatott ott. ahol mindenféle betegség pusztított. Mezőkövesdet is — akárcsak az országot — az elmaradottság magyar átka fojtogatta. Az 1919-es. rövidlélegzetű fellángolás csak jövőt tartogató reményként élt, a lelkekben, s ennek parazsa élesztette az 1935-ös nyílt ellenállást a kivezényelt csendőrökkel szemben. 1945 tavaszán a szabadságot. hozo szovjet katonák földhözragadt, szétterülő nagy falunak láthatták Mezőkövesdet. Nádfödeles vályogházak kuporogtak a sáros-poros, éjsötét utcákban, ahol a hírhedt magyar betegség, a tüdőbaj cs a szapora csecsemőhalál szedte áldozatát. Az ipar megrekedt a kisiparosok szűk műhelyében, a kereskedelem a pelró- loumszagú szatócsboltokban. Bs az clesettség c feneketlen mélységét látva, még inkább csak csodálni lehet és lisztelni azt a nagyszerű teremtőkészséget, melyet az itt élű nép felmutatott: a matyó művészetet, amely a mérhetetlen szegénység ellensúlyozásául. afféle lelki vigaszul, színekben, formákban álmodta meg azt, amit elérhetetlennek vélt és érzett a hétköznapok szűkösségében. Cseterkl Lajos ezután így folytatta: — A sorsom úgy hozta, hogy jómagam csaknem három évig közelebbi kapcsolatba kerültem Mezőkövesd életével is. Tíz éve már ennek. És azóta is gyakrabban fordulok meg itt, mint az ország más vidékein. Nem. veszik túlzásnak, ha azt mondom. hogy városuk közelebb áll a szívemhez, jobban ismérem gondját, életét, érzését és baját a kívülállónál. Tudom péidául. hogy itt nem szégyellik a matyó nevet. Sót, büszkék rá. Azt is tudom, hogy nem dicsekszenek a helység summás múltjával. Ez, érthető. Az ember nem szokott, dicsekedni a szegénységével és az eleseltségével. Inkább hallgat róla, ha teheti. A matyó népművészettel viszont szívesen büszkélkednek. Főként a viselettel. Ha a régi nádfedeles házakról esik szó, akkor mintha már másként lennének. Türelmetlenül hajtogatják, hogy eljárt felette az idő, mihamarabb le kellene már dönteni őkel. Gondoljanak azonban az ide látogatókra is! A hazaiakra, meg a külföldiekre. Nekik élmény, fel- emelkedés, valóságos átszel- lernülés, ha elevenen találkozhatnak a nép ízléséből, leikéből fogant alkotással, lett légyen az egy roskadozó summásház. Nem azt akarom mondani, hogy ilyen házakban lakjanak, akiknek még ma nem kerül másra. Nemsokára eljön az ideje annak is, hogy mindenki kiköltözhet ezekből a — többnyire nem egészséges, nem praktikus, a mai éleinek nem megfelelő — házakból. A lakásépítés utóbbi tíz évének rohamos fellendülése legalábbis érre enged következtetni. Csupán azt szeretném mondani, hogy mint a múlt emlékeivel, talán a mainál nagyobb tisztelet tel és megértéssel bánjanak ezekkel az épületekkel — legalábbis az öregfaluban! —, hogy néhány évtized múltán ne kelljen maid sóvárogni fiainknak a mai buzgólkodás elhamarkodott tettei miatt. Tudom és nagyon jól megértem önöket, mint minden gon djukkal-ba jukkái együttérző, együtt élő társuk, mint megyéjük országgyűlési képviselője, hogy a múltnál büszkébbek a jelenükre, s jelenüknek is azokra a mozzanataira. amelyek az újai, a korszerűt, a mában. is a holnapot képviselik. Teszem azt, a Kismotor- és Gépgyár jelenleg ugyan még ideiglenes körülmények között termelő gyáregységére, amely erősen készülődik már a végleges helyére. És a többi, összesen tucatnyi vállalatra, tucatnyi ipari szövetkezetre, kereskedelmi vállalatra. A mindinkább magukra tahi- ló mezőgazdasági termelőszövetkezetekre. Az új ruhába öltözött már-már egészében városias arculatúvá lett főutcára, a Dózsa György útra, a fővárosi színvonalú és ellátottsági!, új ABC-áruház- ra, a Matyóföld Áruházra, az új postára, az igazán impozáns művelődési házra, mely mai ünnepségünknek is hajlékot ad, akárcsak Mezőkövesd népművelési hagyományainak. A szocializmusban, az új magyarországi honfoglalásban idáig jutott cl Mezőkövesd: fejlődése, nagyszerű eredményei az országos nagy átalakulás. felvirágzás szerves része. Része és következménye a magyar nép nagyszerű alkotó erejének, mellyel az urak országából Magyarországot a nép szabad hazájává formálta. Mezőkövesd példás erőfeszítésén. a megyei és járási vezetés következetes és kitartó fáradozásán lúl az országnak, a szocializmusnak köszönheti, hogy bejárhatta — mégpedig igen rövid idő alatt — a várossá válás útjai. Az Elnöki Tanács, ami-, kor mérlegre tette a várossá nyilvánítási kérelmet, úgy látta, hogy Mezőkövesden megvannak a várossá alkalmasság törvényesen előírt feltételei. A népesedés és a foglalkoztatóttság színvonalában és összetételében, az egészségügyi és az oktatás- művelődésügyi intézmények, a kereskedelmi hálózat, a közműellátottság és az általános rendezettség tekintetében már elérték a kitűzött, induló városi szintet. Mezőkövesd várossá válásával — a megye immár hetedik városaként — nemcsak saját lakosságának, hanem a kiterjedt. vonzáskörzetében élőknek is segít abban, hogy — területfejlesztési tervünkkel teljes összhangban — mihamarabb eltűnjenek az egyenlőtlen fejlődés maradványai. Mezőkövesd a jövőben nemcsak a helyi, hanem — sokkal inkább mint eddig — az országos gondokban is osztozik. 'A városlakónak, a városvezetőnek fokozottabb a felelőssége. Szeretném emlékeztetni önöket arra, hogy a városnak nem a cím adja meg a ran- ■ goi. hanem a tényleges gazdasági, népesedési, szociális, kulturális és kommunális állapotának színvonala garantálja a címet, a városi éleiét. Mindezzel azt szeretném jól a szívükbe vésni, hogy a várossá nyilvánítással, az Elnöki Tanács döntésével nem a megnyugvásra, hanem a további kitartó munkára és áldozatos, szívós feladat teljesítésére kaptak megbízatást. A városi életnek, a városi élei kiteljesedésének még hosszú-hosszú útja áll Mezőkövesd népe előtt. Városépítő munkájukhoz az ország politikai, társadalmi és gazdasági helyzete kedvező körülményeket biztosít. Pártunk c\s kormányunk töretlenül vezeti népünket a X. pártkongresszuson kijelölt úton. Elérkeztünk a várossá nyilvánítás utolsó, ünnepélyes aktusához, ahhoz a pillanathoz, amikor átadom Mezőkövesd újonnan választott, ma ünnepélyesen megalakult tanácsának a Népköztársaság Elnöki Tanácsának várossá nyit van í tó oklevelét. ' Nagyon örülök neki. hogy engem ért ez a megtiszteltetés. Engedjék meg, hogy e nagyszerű pillanat előtt tolmácsoljam a párt Központi Bizottságának, áz Elnöki Tanácsnak és a Minisztertanácsnak az üdvözletét és jókívánságát. Az ünnepi beszéd után az Elnöki Tanács titkára az Elnöki Tanács döntésének megfelelően átnyújtotta a • várossá nyilvánításról szóló okmányokat. Pataki István zárszavával ért véget az ünnepség, amit színvonalas kultúrműsor követett. Szavaznak a tanácstagok (Folytatás az 1. oldalról) népfront vezetői megkoszorúzták Mátyás király mellszobrai ÜnnepsÉ!% Tegnap, április 28-án dél- ulán tartotta a Léhi Állami Gazdaság kollektívája azt az ünnepséget, amelyen átadták a Kiváló Vállalat kitüntetést. A szikszói művelődési ház nagytermében rendezett ünnepségen részt vett Cscr- vák Ferenc, a megyei párt- végrehajfőbizottság tagja, az Encs járási Pártbizottság első titkára. Merényi Miklós, az Állami Gazdaságok vezérigazgató-helyettese köszöntötte a lehleket, majd ismertette azokat az eredményeket, amelyek alapján kiérdemelte a gazdaság a kitüntető címet. 1972-ben több mint 20 százalékos termelésnövekedést; értek el, s az 1971-es évi 2,5 milliós nyereség 1972-ben 8 millióra növekedett. Az ország 17(i állami gazdasága közül a léhi gazdaság az elmúlt évben a ■ nyolcadik helyre került. Az Ózdi Kohászati Üzemek 1972.. évi eredményes munkája alapján elnyerte a Kiváló vállalat kitüntetést, a KGM, valamint a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezete által megindított. 3 évig tartó munkaversenyben Á szocialista munka vállalata címet. A kitüntetések átadása alkalmával tegnap, 28-án a Liszt Ferenc Művelődési Központban rendezett ünnepségen részt vett és az elnökségben foglalt helyet a Kohó- és Gépipari Minisztérium megbízásából és képviseletében dr. Horváth János, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés vezér- igazgatója. Kovács Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Juhász György, az Özdi városi Pártbizottság első titkára, Erdős Antal, a vasasszakszervezet osztályvezető-helyettese, Kovács Kálmánná, az SZMT titkára, Járni János, a megyéi KISZ-bizottság titkára. Ott voltak a város és az üzem politikai, társadalmi és tömegszervezeti vezetői, a kitüntetett szocialista brigádok vezetői. Az ünnepséget Léfca Tillüvid idő elteltével ismét a tanácsteremben folytatódott a munka. A népfront titkárának előterjesztésére megválasztották a különböBeszéde után Merényi Miklós átadta a gazdaság igazgatójának a Kiváló Vállalat cím elnyerését tanúsító oklevelet. Ezt követően Békési Gyula, a gazdaság igazgatója számolt be a múlt év eredményeiről. Mint elmondta. a gazdaság termőhelyi adottságait tekintve kedvezőtlen körülmények között tevékenykedik, mégis 1964- töl nyereséges és 1968-tól nem részesült megkülönböz- Ieleit állami támogatásban. Az eredmények ismertetése után a gazdaság igazgatója szólott azokról az erőfeszítésekről, amelyeket a fizikai munka megkönnyítése érdekében tettek. Majd befejezésül megköszönte a gazdaság dolgozóinak eredményes, lelkes munkáját. Az igazgató beszámolója után felszólalt Cservák Ferenc elvtárs, aki tolmácsolta radar, az ŰKÜ szakszervezeti bizottságának titkára nyitotta meg, majd Csépányi Sándor, a vállalat vezérigazgatója mondott ünnepi beszédet. Az ÓKÜ vezérigazgatója mindenekelőtt köszönetét fejezte ki az üzem kollektívájának, szocialista brigádjainak elmúlt évi eredményes munkájukért. Csépányi Sándor az Í972-es gazdasági év munkájáról szólva elmondta, hogy az egyenletes termelés, illetve az egyenletesen növekvő termelés, a minőségi és a gazdasági mutatók javítása jellemezte a kohászati üzem munkáját az elmúlt esztendőben. A sorozatos tervtúlteljosí- tések eredményeként a vállalat 123 millió forinttal teljesítette túl termelési értéktervét, és így a 270 millió forint tervezett nyereség helyett 370 millió forint nyereséggel zárták az ével. A gazdasági mutatók javításában pozitív szerepel játszott az export nagyarányú növelése. 1971-ben 180 ezer tonna kohászati terméket exportált a vállalat. 1972-ben pedig már 230 ezer tonnát. Végezetül a vezérigazgató zó bizottságokat, szám szerint hetet, majd a vb-titkár tájékoztatta a tanácsülést a szakigazgatási szervek megalakításáról. Ezután dr. Papp Lajos államtitkár kért szót. Nagv örömét fejezte ki a történelmi jelentőségű esemény, Mezőkövesd várossá válása alkalmából. Elmondta, hogy Mezőkövesd jelenleg hazánk 82. városa. Mezőkövesd több száz éve város volt már ugyan, de a két városi rang között minőségi különbség van. A mai városi rang tartalmában más. hiszen a várossá válás feltételekhez kötődik és ezek a feltételek a lakók életkörülményeit hivatottak segíteni, jobbá tenni. Gratulált a mezőkövesdieknek és sok sikert kívánt gyarapodásukhoz. Üttörök jöttek be, virágokkal köszöntötték az elnökséget, majd dr. Ladányi .7ó- zsef szólalt fel. Egyebek között elmondotta, hogy regi kívánság teljesült Mezőkövesd várossá válásával. ígérte, hogy a lehetőségekhez, az erőhöz mérten ezután is támogatják, segítik Mezőkövesdet, melynek a városi rang egyben sok tennivalót is ho- zotl, de együttes erővel, a helybeliek lelkiismeretes munkájával sikerül majd a jövőben is szép eredményeket elérni. Az ünnepi nagygyűlés hallgatósága Az Ózdi Kohászati üzemek kettis kiliintetése Léhi Állami Gazdaságban a járás pórt- és állami szerveinek köszönetét a jó eredményekért. Elmondta, hogy példaképül állítják az encsi járás termelőszövetkezetei elé a Léhi Állami Gazdaságot, ahol bebizonyították, hogy lehet kedvezőtlen adottságok között is eredményesen dolgozni. Felhívta a 1i- gyelmet arra, hogy még jobb teljesítményekért további erőfeszítésekre, fokozottabb helytállásra van szükség. Felszólalásában utalt arra is. hogy április 27-én la járás egyik szövetkezete a Halmai és Vidéke Áfész ugyancsak kiváló lett. Az ünnepség végén kitüntetéseket adtak át, öt dolgozó miniszteri kitüntetést kapott, a gazdaság húsz dolgozója pedig kiváló dolgozó lett külön köszöntötte Girászin András acélműi öntöbrigád- ját, amely elnyerte a szakma kiváló brigádja címet. Dr. Horváth János, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés vezérigazgatója elismerését tolmácsolta az ózdi kohászoknak, majd az iparág jelentősebb eredményeit és feladatait ismertette, s ezen beiül külön is értékelte, méltatta az ózdi dolgozók munkáját. Ezt követően átadta a kitüntetéseket Csépányi Sándornak, a kohászati üzem vezérigazgatójának. Felszólalt az ünnepségen és a megyei politikai és tömegszervezeti szervek elismerését tolmácsolta Kovács Mihály, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Az ünnepségen került sor a gyárrészlegek. valamint a szocialista brigádok kitüntetéseinek átadására. Eliizem lett a nagyolvasztó, az acélmű. a durvahengermű, a közlekedési és a karbantartó gyárrészleg Tíz brigád nyerte ei a vállalat kiváló brigádja kitüntetést. T. I. ünnepi beszide Hz első városi tanácsülés • * r
