Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-29 / 99. szám
? 9 G PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! rasa A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 99. szám Béi-leírata Ara: 80 fillér Vasárnap, 1973. április 29. raegkez'idött a fogolycsere A saigoni lel szombaton a Bien Hoa-i repülőtéren újabb vitát provokált a nap folyamán szabadon bocsátandó polgárt foglyok számát illetően. A disputa miatt négyórás késedelmet szenvedett az akció lebonyolítása és a tervezettnél kevesebb fogoly átadására került sor. Az AP hírügynökség szombaton délben (közép-európai idő) jelentette, hogy a saigoni hatóságok 400 fogoly helyett, akiket szombaton kellett volna átadniuk, csak 100 hazafit bocsátottak szabadon Loc Ninh-ben. Ezzel szemben a DIFK teljesítette szombatra vállalt kötelességét: B3 saigoni polgári foglyot adott át a Thieu-rezsim hatáságainak. Norodom Sziltanuk, a Kambodzsai Nemzeti Egységfront pekingi emigrációban, élő vezetője a külföldi sa.jtóludósi- 1 ókkal beszélgetve felhívta a figyelmet arra, hogy a khmer hazafiak fegyveres alakulatai teljesen körülzárták Phnom Penh-t. a fővárost azonban nem akarják ostrom alá venni és elfoglalni. Tervük az — hangoztatta —, hogy Phnom Penht elszigeteljék az ország többi részétől, ,s hagyják, hogy az „érett gyümölcshöz hasonlóan lehulljon”, s ellenőrzésük alá kerüljön. Tanítási óra helyett tanulási órát Miskolcon, a megyei II. Rákóczi Ferenc könyvtárban tanácskoztak tegnap, április 28-án három megye — Borsod, Szabolcs-Szatmár, Haj- dú-Bihar— gimnáziumi igazgatói. Dr. Hetényi György, a Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztályának vezetője köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, akik között ott volt dr. Gosztonyi János művelődésügyi miniszterhelyettes, Madarász György, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr Walker Ottó, a Művelődésügyi Minisztérium g i mn ázi umi osztályának vezetője, Csóiai János, a Miskolc városi Pártbizottság osztályvezetője és Tok Miklós, Miskolc város Tanácsának elnökhelyettese. A három megye gimnáziumi igazgatóinak tanácskozásán dr. Welker Ottó tartott előadást. A másfél évtizedes tervezés, előkészületi munka és az MSZMP oktatáspolitikai határozatának szellemében ez év szeptemberében jelentős változások történnek a gimnázium óratervében, a túlterhelés csökkentésében. Változik az osztályozás módja is, s néhány héten belül elkészül az új gimnáziumi rendtartás végleges változata. A tanácskozáson ezekről a kérdésekről volt szó, arról, hogy miképpen, hogyan lehet végrehajtani mindezeket a gimnáziumi oktató, nevelő munkában. Jelentős változást hoz a gimnáziumi óratervben, hogy az idegen nyelvet csak az első és második osztályban tanítják kötelezően az általános tantervű osztályokban. A harmadik és a negyedik évben a diákok választhatnak az idegen nyelv és a gyakorlati foglalkozás között. Fölemelték a testnevelési órák, valamint az ének és zenei órák számát. A tananyagcsökkentés érdekében a tantárgyak anyagait négy csoportba sorolták, törzsanyagra, kiegészítő, tá- ' jékoztatö és elhagyandó anyagra. A feladat az lesz. hogy a tanulók aktív tevékenységére építve tanítási óra helyett tanulási órák legyenek az iskolában. Korlátozzák a házifeladatok rneny- nyiségét is. Az új gimnáziumi rendtartás az igazgátó egyszemélyi felelősségének hangsúlyozása mellett az iskolai élet minden területén a demokratizmus erősítésére törekszik. ß BVK kiváló Nemcsak megyénkben, hanem országos viszonylatban is kevés vállalat dicsekedhet azzal, hogy egyetlen esztendő alatt olyan kiváló termelési eredményeket ért el, mint a magyar vegyipar egyik legjelentősebb bázisa, a Borsodi Vegyikombinát. Mindezekről a nagyszerű eredményekről, sikerekről Tóth Pál, a kombinát műszaki igazgatóhelyettese tájékoztatta azon az ünnepi nagygyűlésen a résztvevőket, a gyár dolgozóit és a meghívott vendégeket, amelyet a Kiváló vállalat cím elnyerése alkalmából tegnap délután tartottak a kombinát Radnóti Miklós Művelődési Házában. Az ünnepségen a BVK és Kazincbarcika város politikai, gazdasági és társadalmi vezetői mellett dr. Juhász György, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának képviselője, Kovács Sándor, a Nehézipari Minisztérium pártbizottságának titkára, Gór Nagy Sándor, nehézipari miniszterhelyettes, dr. Szántó István, a Magyar Vegyipari Egyesülés elnöke, valamint Szerb Ferenc, a VDSZ elnökségének képviselője is megjelent. A Kiváló vállalat cím elnyerése és május elseje tiszteletére rendezett ünnepségen Tóth Pál igazgatóhelyettes vázolta a gyár múlt évi eredményeit, s azokat a tennivalókat, amelyek idén, s az elkövetkező években várnak a gyár dolgozóira. Ünnepi beszédét követően vállalati és I miniszteri kitüntetések, el- | ismerő oklevelek átadására | került sor. A múlt évi kimagasló gazdasági eredmények | alapján a nehézipari minisz- | tér 8 dolgozót részesített kitüntetésben, egy szocialista brigád; a műtrágya üzemi, Seres Balázs állal irányított I Kandó Kálmán szocialista kollektíva a Szakma kiváló brigádja kitüntetést nyerte | el. Hz első városi tanácsülés Több száz év után ismét várossá vált Mezőkövesd tegnap, április 28-án ünnepelte a valóban rangos sorsfordulót. Délelőtt 9 órakor kezdődött meg a tanácsházán Mezőkövesd városi Tanácsa ünnepi alakuló ülése. Az ülésen részt vett dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, dr. Kiss Sándor, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Vaskó Mihály, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkár ra, dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke. Molnár András, az MSZMP Mezőkövesd járási Bizottságának első titkára, ott voltak a társadalmi szervek képviselői. A nemrég megválasztott 71 tanácstag mindegeiké megjeleni. Az egybegyűlteket Tóth Pál, korelnök köszöntötte, majd Répánszky Zoltán, a választási elnökség elnöke számolt, be a nemrég lezajlott választások eredményéről. Ezt követően Hegedűs Alfréd elnökletével ügyrendi bizottságot választottak, mely munkájának elvégzése után jelentette, hogy a tanácstagok mandátumait rendben levőnek találta. A napirendi pontoknak megfelelően ezután Ccsai István, a Hazafias Népfront Mezőkövesd városi Bizottságának titkára előterjesztette a megválasztásra javasolt végrehajtó bizottság tagjainak névsorát. A 11 jelöltei a tanácsülés megválasztotta. Megválasztották a tanácselnököt, az elnökhelyettest, majd kinevezték a titkárt. Mezőkövesd város Tanácsának elnöke: Pataki István. Az elnökhelyettes: Kispál Pál. A tanács vb-ütkára: dr. Péter Imre. A vb. tagjai esküt tettek, majd a jelenlevők nagy lupsa kíséretében a tanács új elnöke. Pataki István fellépett az emelvényre, hogy az ülés további részében ő töltse be az elnöki tisztséget. Az új elnök megköszönte a bizalmat és ígérte, hogy szívvel-lélekke! dolgozik a vb valamennyi tagjával együtt Mezőkövesdért. Az ülés következő tennivalója a megyei tanácstagok megválasztása volt. Hegyi Imre, a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának titkára Lázár József net, Nagy Istvánt és dr. Szilágyi Jánost javasolta megyei tanácstagnak és a jelölteket később a tanácsülés meg is választotta. A jelenlevők ezt követően a tanácsháza elé vonultak, ahol a városi tanács és a (Folytatás a .7. oldalon) A megye hetedik városaként Mezőkövesd rangja része az ország felvirágzásának Cseterki Lajos mondott ünnepi beszédet a tanács nyilvános díszülésén Ünnep volt tegnap Mezőkövesden. Délelőtt a tanácsot és testületéit vá-t lassította meg a város, délután 3 órakor pedig a művelődési központ színháztermében díszünnepségre került sor. Az elnökségben foglalt helyet Cseterki Lajos, az MSZMP KB tagja, az Elnöki Tanács titkára, a megye országgyűlési képviselője, dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, dr. Kiss Sándor, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Vaskő Mihály, a megyei pártbizottság titkára, dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke, Dudla József, a KISZ megyei Bizottságának első titkára. Hegyi Imre, a HNF megyei titkára, valamint a helyi párt-, állami és társadalmi szervek képviselői. A Himnuszt és egy szavalatot követően Pataki István, a városi tanács elnöke nyitotta meg az ünnepséget, majd átadta a szót a dísz- ünnepség szónokának, Cseterki La- jo's. elvtársnak. — Mezőkövesd írott történelme csaknem 700 éves. A település történelem- könyvébe a mai napon fontos bejegyzést írunk — kezdte beszédét. — Mezőkövesd fejlődésének új állomásához érkezett el. E napon az újonnan választolt és ünnepélyesen megalakult tanácsa, városi rangú felhatalmazással kezdi el és végzi ezután Mezőkövesd felvirágoztatását, az itt élő emberek boldogulását szolgáló munkáját. Mezőkövesd újból város lett. Ezzel az egykor és a ma itt élő emberek régi vágya teljesedik be. Egyben valamiféle történelmi igazságot is szolgáltatunk. Hiszen a matyó emberek emlékezetében mindmáig elevenen él a régi. a több mint 400 éves városalapítás emléke. Történelmünk eléggé korai időszakán, 1464-ben nagy királyunk, Hunyadi Mátyás tisztelte meg e ranggal és kiváltsággal. Az adománylevélber. azt írja Mátyás: „...azt akarván, hogy a mi Borsod megyében levő Mezőkövesd nevű mezővárosunkat kiemeljük abból a. romlásból, amelybe az elmúlt háborús időkben jutott el; cs azt is akarván, hogy polgárai és népei éppen úgy, mint hűségükben, számukban is gyarapodjanak: nemkülönben Királyi hatalmunk teljességéből és különleges kegyünktől indíttatva, szabad várossá emeljük, úgy akarván és el is határozván azt, hogy mostantól fogva az elkövetkező időkben agyar iapw Az új város címere azon város és következésképpen polgárai, (vendég- jogú lakosai — azaz mindenkori közössége — élhessenek mindazokkal a szabadságjogokkal, szokásjogokkal, kegyeinkkel és kiváltságainkkal és örvendezhessenek is ezek felett, amelyekkel országunkbcli többi szabad városunk clt, amelyek felelt, örvendezett." ■ Sajnos, itt élő eleink egykori „mezővárosunk összes hűséges polgárai és népei'’ nem örvendezhettek hosz- szú ideig a királyi kiváltságoknak. Száz évig sem tartott a virágzás. Az ország székvárosa, Buda elfoglalása után e környéken is megjelent a török, és a balszerencsés mezőkeresztesi csata után száz évig a nép nyakán ült. Eltakarodása után Mezőkövesd majdnem ott kezdhette ismét, ahol négy évszázaddal korábban, a vesztes mohi csatát követően. amikor is a tatár hordák nem hagytak maguk után ép hajlékot és élő embert. A sok megpróbáltatás, a magyar íőurak lelketlen packázásai, a török sarcolása sem tudta azonban megtörni azt a népet, mely évszázadokig nem szűnt meg harcolni jogaiért és kiváltságaiért, miközben foggal-körömmel munkálkodott életének, hajlékának, környezetének felvirágoztatásán. Még a királyig is elmentek panaszukkal, régi, féltve őrzött adománylevelekkel. okmányokkal. de mindhiába: a Mátyás-korabeli szabad mezővárosból a múlt század végére csak nagyközség lett. (Folytatás a 3. oldalon) Pataki István tanácselnök felolvassa a várossá nyilvánításról szóló oklevelet