Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)
1973-04-20 / 92. szám
1973. ópr. 20., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Munkások a falusi közéletben MISKOLCI FENTEK Fotó: Laczó József Épül az íj erőmű ¥á!fa!alok segítsége a lakásépítésben ipari bázis alakult lei | Borsod több vidékén, s ■ ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a falvak lakói között mind több az ipari munkás. S nem is elszigetelten élnek a falu más dolgozóitól, hanem gyakran egyazon családban megtalálható mind az ipari munkás, mind a mezőgazda- sági dolgozó. Új helyzet alakult ki tehát a munkásosztály és a parasztság viszonyában. A munkások és parasztok találkozása a községek számottevő részében mindennapos dologgá vált, hiszen a munkások jelentékeny része falun él. Mindez a falusi közéletre, a falvak közösségére is jelentős hatással van. Gyakran hangoztatjuk, hogy a munkásosztály társadalm i -pol i 1 i - kai szerepe, felelőssége nem ér véget az üzemek kapuinál, hanem a lakóterületen is érvényesülnie kell. S ez nemcsak a városra, hanem a falura is érvényes. Különösen nagy szerep hárul itt azokra az ipari munkásokra, akik a saját lakóhelyükön vagy annak közvetlen környékén dolgoznak, tehát nem töltenek órákat az utazással. Számukra minden lehetőség adott, hogy a falusi közélet cselekvő részeseiként képviseljék és tovább sugározzák a munkásosztály szemléletét, gondolkodás- módját, és a legnagyobb hatást gyakorolják a falu közösségére. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy mind több falusi munkás ismeri lel ennek szükségességét. 12 felismerés párosul a lakóhely gazdagodásában való közvetlen, személyes érdekeltséggel is. Ezek a tényezők magyarázzák, hogy a közfunkciók ellátásától a község fejlődését szolgáló társadalmi akciókig mindenütt ott találjuk a munkásokat. Olt vannak a községi párt- és K1SZ- szervezetek vezetőségeiben, a tanácstagok között, a népfront testületéiben. Társadalmi munkájukkal segítik az óvodák és bölcsődék, járdák cs utak, csatornák és vízhálózatok megépítését. Nem elég azonban, ha csupán egy-egy politikai kampány idején esik szó erről. Az érintett üzemi pártszervezeteknek folyamatosan szorgalmazniuk kell a munkások — különösen a kommunisták — részvételét a községi politika alakításában. Megértve és megértetve, hogy a helyi politikát semmi esetre sem szabad leszűkíteni az út- és járdaépítésre. a víz bevezetésére és az egyéb kommunális feladatokra. E tekintetben a falusi munkásokra, s mindenekelőtt a párttagokra igen nagy feladat hárul. S ezen mind az üzemi, mind a községi pártszervezeteknek folyamatosan kell munkálkodniuk. Ez utóbbiaknak — a többi között — fontos tennivalójuk a munkások rendszeres tájékoztatása a lakóhelyi eredményekről, problémákról, tervekről. Érdemleges közéleti, politikai tevékenységet ugyanis csak megfelelő ist+te- retek birtokában lehet folytatni. Jelentékeny teendők várnak a munkásokra a falusi közgondolkodás alakításában, a munkásosztály szemléletének, életfelfogásának terjesztésében. Ha szükséges, a munkásnak kell elfogadtatnia azt, amire a közösségnek ugyan szüksége lenne, de ennek teljes felismeréséhez még mindnyájan nem jutottak el. Ha úgy adódik, segítenie kell: megszerettetni az új technikát, ami számára már nem idegen. Szükség esetén szorgalmaznia kel! a gyerekekkel való szülői törődést, a továbbtanulást. S még számos példát : lehetne felsorolni- amikor-a kommunista munkásnak a pórt álláspontját a falusi közvélemény állásfoglalásává kell tennie. Ennek nagyon lényeges fóruma lehet maga a család is. A z üzemi és községi pártszervezetek akaratán. törődésén, összefogásán, tevékenységük ösz- szehangolásán múlik elsősorban, hogy falvai nk társadalmi életében még jelentékenyebb szerepet játszanak az ipari munkások, s az egész közösség javára még erőteljesebben érvényesüljön a munkásosztály szemlélete, vezető szerepe. A Tiszai Erőmű I. illemének beruházását végző 22. sz. Állami Építőipari Vállalat az idén elsősorban a végleges ipari létesítmények, mint például a 250 m magas kémény és vízki vételi mű alapozását, az üzemi főépület, a végleges irodaépület, s raktár építését tekinti fő feladatának. — Jó ütemben halad a munka — mondta Seres József, a 22. sz. Építőipari Vállalat főépítésvezelője. — Abban a kedvező helyzetben vagyunk, hogy számos területen, az időarányos feladatok teljesítésében több hónappal előbbre tartunk. — A közelmúltban befejeztük az erőmű kéményének alapozását és átadtuk a munkaterületet a 31. sz. Építőipari Vállalatnak, amely rövidesen megkezdi a csúszózsalu készítését. Jelenleg az irodaépület, alapozása, valamint a vízkivételi mű földmunkái folynak. Ezután arról érdeklődtünk, hol tartanak a több kilométer hosszú vasúti iparvágány építésével. —• Lényegében már december 31-re elkészüli — kaptuk a választ. — De mégsem tudjuk használni. Ugyanis valakinek a hibájából kimaradt a tervből a műül és az iparvágány kereszteződésénél létesítendő fénysorompó, amely a biztonságos közlekedés elengedhetetlen feliét ele. Megtudtuk, hogy az erőmű területén épülő 3500 adagos éttermet és konyhát az eredeti tervek szerint legkésőbb március végére akarták átadni rendeltetésének. Korábban úgy tűnt, ennek nem lesz akadálya. A 22. sz. Állami Építőipari Vállalat annak rendje-módja szerint időben elvégezte a munka reá eső részét. Nem így azonban az Országos Szakipari Vállalat, amely több hónappal elmaradt a szerződésben foglalt feladatok teljesítésével. U U A lakásépítés, a dolgozó ember otthonának megteremtése nagy és egyre növekvő egyéni, vállalati és társadalmi feladat. A nagy nyilvánosság többnyire a tanácsi, OTP-, szövetkezeti házak építéséről kap hírt. Emellett azonban igen sokat jelent a vállalati és szövetkezeti kis és nagy kollektívák sok jóakarattal, önzetlenséggel leli segítsége is. „Ncgy hónap alatt ncgy házat építettek Jel”, olvashattuk nemrégiben latiunk egyik cikkében az Északmagyarországi Vegyiművek dicséretes lakásépítési akcióját, annak fokozatos megvalósulását. A vállalat gondoskodása folytán Sajóbá- bony új lakótelepén egy sor többszintes ház emelkedik már. A program szerint c középtávú tervidőszakban várhatóan 204 lakás épül, s ehhez tartozik az a 4x12 lakásos ház is^ amelynek építését a múlt' év decemberében kezdték, s ez év március 31-én már be is fejezték. A Lenin Kohászati Müvek 1073. évi szociális és kulturális intézkedési terve szerint a fizikai dolgozók lakáshelyzetének javítása érdekében ötven fö részére nyújtanál; 10, 15, illetve 20 éves kamatmentes lakásvásárlási kölcsönt, összesen 2.7 millió forint értekben. Ezqn túlmenően a nagy kohászati üzem karbid-. valamint granulált salakkal, homokkal, különféle bontási anyaggal, járművekkel is segít a lakásépítőknek. Érdemes feljegyezni, hogy naponta a gyár ti—0 kocsija szállít kedvezményesen anyagot a Miskolcon és a vidéken lakó dolgozói lakásának építéséhez. Sok-sok dolgozó számára jelenteit segítségei és kedvezményt a Komlósletőn levő gyári lakások átadása. A bennük lakó. illetve a lakásokat megvásárló dolgozók otthonukat igen előnyösen, több évtizedes részletfizetésre vásárolhatták meg. Most végzik a Gorkij-telep felmérését, ahol — az előzőhöz hasonló kedvezményekkel — mintegy száz lakást vásárolhatnak meg az ott lakó dolgozók. Az LKM-ben több hasznos elképzeléssel foglalkoznak. Közismert, hogy a gyárhoz nagy lakónegyed, sok kicsiny ház tartozik. A közművesített terület igen alkalmas- nagy lakótelepi rekonstrukcióhoz, jó terep a többszintes házak építéséhez. Mint közölték: a gyár késznek mutatkozik' a lakónegyednek e célra való átadására. Foglalkoznak olyan elképzeléssel is, miszerint a BAÉV a házelemekböl csak összerakná a lakásokat, s a gyár szakemberei pedig vállalkoznának a szakipari munkákra. Ez azért lenne előnyös, mert ugyanolyan ősz- szegből több lakást lehetne megépíteni. Miskolcon és a megyeben sok dolgozó veszi igénybe vállalatának, a Volánnak a segítségét. Ez mindenekelőtt a kedvezményes szállításra vonatkozik. Nagy támogatás, hiszen kétszobás lakás építésénél átlagosan ez 12 ezer forint megtakarítást jeleni. A Volán 3. sz. Vállalata jelentős pénzösszegekkel is segíti építkező dolgozóit. A IV. ötéves terv eddigi időszakában — egy-egy építkezést 40—80 ezer forinttal támogatva — az. F-alapból 3 millió 418 ezer forint kölcsönt adott 53 dolgozónak. Az. R-alapból pedig — 5—10 ezer forintos kölcsönönként — 57 dolgozónak 687 ezer forint támogatást nyújtott. E kölcsönök — a kedvezményesen kapott szállító jármüvekkel egyetemben — nagy segítséget, jelentenek a kislakás-, a társasház-építök részére. Bugacsiszolók A buga fcllcriuck: négyzet alapú, kel-három méteres hasáb, amely kemény acélból készül. A kohászati üzemek durvahengerművel készítik az acélműtől kapott öntecsekből a fi- nomhengermüvek készterméket gyártó hengerei, készsorok részére. Hengerlés közben hideg víz ömlik az izzó acélra. Ettől vasoxidréteg, úgynevezett reve képződik a buga felületén, és milliónyi hajszálvékony repedés. Előbbit hegesztők égetik le a felületről, a repedéseket pedig » lmgacsiszo- lók fávolítjak cl. Modern üzemépület, kékeszöld üvegfalakkal. Bent, a négy fal határolta nagyméretű csarnokban éktelen zaj, fülsiketítő dübörgés. Dolgoznak a csiszológépek. Kezelőfülkéikben lányok, asszonyok, piros íejkendő- ben. Fiatal még az üzem. munkásnőinek nagyobb része korábban gyárat se látott. Kezelői tanfolyam után ültették őket. a fülkébe. Reszketve nyúltak eleinte az indítógombok után, de aztán hamar megszoktál. Érdekük volt: a rutinosabbak, az ügyesebbek bére közel van a háromezer forinthoz. — Most már csak nevetek akkori gyávaságomon — nvmdja Barcsik Jánosné. — Amikor először tettem az ujjamat a gép indítógombjára és a félelmetesen forgó csiszolókorong belemart a bugába, szinte megbénultam. Azonnal el akartam menni, vissza a háztartásba. Nem nekem való — gondoltam —, nehéz munka ez a férfiembereknek is. A művezetők türelemmel magyarázták, mutatták újra meg újra, hogyan szelídül meg a gép, ha érlő kézzel irányítják. Alig telt el két- három hónap, Baresiknénak nem csupán a félelme múlt el, hanem egyike lett a legjobb munkásoknak a bugacsiszolóban. Vájár férjével együtt ötezernél többet lesznek le havonta a család asztalára. — A gyerekek megnőttek, kevesebb velük a baj, a ve- sződség. Reggel csaknem egyszerre indul a család, s egyszerre érünk haza kora délután. A háztartás megvár. Mind a négyünket — merthogy most már a gyerekek is segítenek a ház körüli munkában. Az Ózdi Kohászati Üzemek bugacsiszoló üzemében 1871. január l-én kezdődött a termelés. Az NDK-ból importált gépek évente mintegy 15 ezer tonna buga csiszolását végzik el. Később tovább növelik majd a termelést, Szükség szerint módosítják a technológiát. A kezelők több tapasztalatot gyűjtenek, ügyesebbé válnak ők is, a gépek is. Az üzem gépkezelő munkásai lányok, asszonyok. A férfiakéval egyenrangú munkát végeznek, ezért örömmel írjuk le: a férfiakéval azonos a keresetük is. Az ÓKÜ az elmúlt három év alatt mintegy háromszáz nőt vett fel. Nagy részük gépkezelő lelt, vagy darukormányos. A gyárban most már megszokott látvány, hogy piros fejkendős munkásnő vezeti a targonca kai. A bugacsiszoló üzem gépkezelőit kísérletképpen ültették a kezelőfülkékbe a tanfolyam után. Több mint kél év tapasztalata azt jelzi, megállják a helyüket. S ami ennél is fontosabb: szívesen végzik a nehezebb munkát. A most végrehajtott központi es vállalati béremelés jelentősen csökkentette, néhány munkahelyen pedig kiegyenlítette az azonos munkát végző nők és férfiak között a bérfeszültséget. Követendő példaként írjuk le, hogy a központi béremelésből cs a vállalatiból járó összegen kívül az Özdi Kohászati Üzemek fizikai munkát végző nődolgozói valamennyien 4 százalékos külön béremelésben részesültek. A bugacsiszolóban Szomszéd Mátyásné darukormányos, a finomhengermű egyik legrégebbi munkásnője mondta cl, hogy véleménye szerint sokkal több munkahelyet kellene teremteni a nők számára. Ahol dolgoznak, mindenütt érnek annyit, mint a férfiak. Magyar Tibor (Csorba)
