Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-03 / 78. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973, április 3., kedd A képernyő előtt Emlékezés és derű Az elmúlt műsorhéten ismét gazdag volt a választék. Több adás az emlékeztetést szolgálta. Mindjárt az első adásnapon kedden „Itt most már a mi kezünk épít” címmel kétrészes riportfilmet láttunk négy üzemből, körkapcsolásos rendszer­rel, abból az alkalomból, hogy az üzemek államosításának 25. évfordulóját ünnepeltük, jó volt a riport szerkesztése, jók voltak maguk a riportok. Az emlékezés és emlékeztelés mellett a nagyobb hangsúly arra tevődött, hol is tart ma az adott iparág, mit értünk el a munkásigazgatók irányítása alatt a negyedszázad során, hová fejlődött ez idő alatt nép­gazdaságunk. A körkapcsolás lehetővé tette, hogy szinte ott érezzük mi is magunkat a stúdióban. A többszöri váltás igen mozgalmassá tette az adást, és igazán kár volt a jó han­gulatú körriportot az oktalanul beleerőszakolt évszám-fej- törösdivel megzavarni. * Osztrák filmművészek alkotásait Magyarországon elég rit­kán látjuk Vasárnap este Lahotzky címmel egyórás osztrák tévéfílmet láttunk. A monodráma főszereplője negyedszázad után Amerikából átutazik Európába, hogy ott találkozzék egy lengyel pappal, bizonyos Lahotzkyval, aki hajdan a kon­centrációs lágerben megmentette az életét. A találkozó ugyan nem jön létre, bár egy többször felbukkanó, vak pap jelen­léte arra utal, hogy Lahotzky is a randevú városában van, az öreg Eisenberg mégis úgy érezheti, hogy egykori megmen­tő, jé vei ugyan nem találkozott, de szívélyes és boldog embe­rek veszik körül. A film legnagyobb értéke a főszereplő játéka. * A nemzeti estek sorában a Norvég Televízió műsorát lát­tuk csütörtökön. Az országot sokszínűén bemutató kisfilm- összeállítás után a fő műsorban Ibsen drámájának tévéfilm­változata pergett. Az 1882-ben írt A népgyűlölő most A nép ellensége címmel került elénk. Ez a cím idézőjeles, hiszen a nép ellenségének kikiáltott Sockman képviselte tulajdon­képpen egyedül a haladást, a betokosodott polgársággal és a vaskalapos vezetéssel szemben. Ibsen drámája a haladó eszmék melletti kiállás és a haladó gondolat rendkívül mar­káns megfogalmazása volt a maga idejében, s most film­változatban értékes élmény. * Derűben sem volt hiány e héten. Szombaton este a főmű­sorban Miért nem lehet kabarét csinálni? címmel színes ka­baréműsort láttunk, igen sok szerző munkái nyomán Bednai Nándor rendezésében. Sinkovits Imre konferansza is a cím­ben jelzett kérdésre épült, de jó lett volna azt úgy pontosí­tani, hogy miért nem lehet televízió-kabarét csinálni. Ugyan­is az összeállítás nyolc száma közül öt kifejezetten színpadi kabaré volt, csak éppen tv-kamerával rögzíttelék, egy, a dél­amerikai puccsokról szóló szellemes film, egy további film- hetétekkeí tarkított, ugyancsak színpadi kabaréjelenet. S végül Bárdi György filmszkeccse, amelyben csaknem tucat­nyi szerepet játszott a művész, rendkívül ügyes és szellemes játékként marad meg emlékezetünkben. Most függetlenül attól, hogy színpadi, vagy televíziókabaréról van-e szó, jó lenne kilépni már egyes témakörökből, például a nagyon jó Bárdi-jelenet is a lakótelepi építkezések hibáit veszi célba, immár ikszedszer. Fenyvesi Gabi sláger-magyarázata kíno­san döcögő volt. Sinkovits konferanszié minőségben is jól helytáll, legfeljebb a poénokat — ha nem- jön be rá a taps azonnal — nem kellene hangsúlyozottan elismételnie. Egé­szében az est kellemes, szórakoztató volt, tetszett Gera Zol­tán és Alfonzó bohócparódiája, a beteglátogatás és a már említett Bárdi-szám. * Egészen közel áll szerkesztésben ehhez a műsorhoz a va­sárnap este látott Televarieté, Bánki Iván látványos, moz­galmas rendezése. Igen jó artistaszámok és villámtréfák, no meg a Kessler-nővérek háromszori jelentkezése jelentették a negyvenötperces műsort. Bár a televízió nem kedvez a lát­ványos dolgoknak, például az ugrócsoport számainak, mégis szívesen néztük, jó szórakozást adott, itt is a konferansz szö­vege ütötte többször a fülünket, mert Ősz Ferenc írásaiban pontosabban, szebben használja a magyar nyelvet, mint élő szövegben. Közvetlen ezután következett Bednai Nándor ren­dezésében a Chryx-kraksz című és Bolondozások televízióra alcímű április elsejei összeállítás, groteszk ötletek, késlel­tetett poénok, egyéb villámszerű tréfálkozások nagyszerű sora, amelyben ha túl nagy hányadot is képviselt a morbid-humor, nagyszerűen szórakoztatott. * Végezetül örömmel regisztráljuk Az olvasópróbától a be­mutatóig című műsort a Dohányon vett kapitány című ope­rett (Miskolcon ez volt az államosított színház első zenés darabja 1949-ben) felújításáról. Benedek Miklós Mikor lesz bábszínház Miskolcon ? TÍZ ESZTENDŐN keresz­tül minden vasárnap délután gyerekek és gyerekeket kísé­rő felnőttek töltötték meg a volt Debrecenyi utcában a KPVDSZ által fenntartott bábszínházát. S a siker min­dig nagy volt. Igaz, ehhez az is hozzájárult, hogy hat­hetenként mindig új műsort mutattak be. Persze, a si­kernek és a közkedveltség­nek nemcsak ezek voltak az okai, hanem az is, hogy a bábelőadások rendszeres al­kalmat jelentettek, a közön­ség megszokta őket, s igé­nyelte is. Olyannyira, hogy amikor vagy hét esztendeje megszűntek az előadások, s a bábszínházát irodahelyisé­gekké alakították át, még hónapok múltán is akadtak olyanok, akik bábelőadást akartak ott nézni. A bábszínház megszűnése többé-kevésbé vissza is ve­tette a városban a bábmű­vészetet, hiszen az elmúlt esztendőben jószerével csak egyetlen egy csoport műkö­dött rendszeresen, az Ady Endre Művelődési Ház Játsz- szunk együtt! bábegyütlese. S bár a bábmozgalom to­vábbra is létezett a város­ban — létezik ma is —, elő­adásukat csak ritkán van al­kalmuk látni az érdeklődők­nek. Mert a Játsszunk együtt! bábegyüttes előadá­sainak sikere bizonyítja — egy-egy bemutatójukra min­dig túlzsúfolt az Ady Endre Művelődési Ház —• a báb­előadások iránt változatlanul nagy az érdeklődés. Éppen a nagy érdeklődés nyomán született az ötlet; a Petőfi­emlékműsor Petőfi-emlékműsort tartott az elmúlt héten, március 31-én, szombaton a Bláthy Ottó Villamosenergiaipari Technikum irodalmi színpa­da Megyaszón, a gyermek-, otthonban. A találkozó a technikum szülői munkakö­zössége, nevelő testületé, a KISZ-szervezet, valamint a Borsodi Szénbányák oktatá­si osztályának szervezésében jött létre. Az irodalmi szín­pad Petőfi Sándor komikus eposzának, A helység kala­pácsának színpadi változatát mutatta be. A bemutatót ba­ráti beszélgetés és vita kö­vette. Megyei anyanyelvi verseny Izgalmas, és egyben rend­kívül tanulságos verseny színhelye volt vasárnap a szikszói Szepsi Csombor Már­ton Gimnázium. Harmadíz­ben rendezték meg Borsod megye középiskolai tanulói­nak részvételével az anya­nyelvi versenyt. A Borsod megyei Tanács művelődés- ügyi osztálya és a szikszói gimnázium által meghirde­tett verseny célja édes anya­nyelvűnk ápolása, az iránta való szeretet kibontakoztatá­sa, a középfokú iskolát vég­ző tanulók nyelvi érdeklő­désének fejlesztése volt, eb­ben a tanévben is. Megyénk középiskoláiból harminchat tanuló nyújtot­ta be írásbeli pályamunkáját a versenyre, s közülük a húsz legjobb vett részt a vasárnapi döntőn. A versenyzőknek nem könnyű feladatokkal kellett megbirkózniuk a háromfor­dulós döntőben. A verseny első, írásbeli része a helyes­írási ismereteket, készséget vizsgálta; a tesztlapok kitöl­tése a leíró nyelvtanban kö­vetelt jártasságot a tanulók­tól. A verseny második for­dulója volt a legnagyobb próbatétel: rövid felkészülés után 3—5 perces kiselőadást vagy szónoklatot kellett tar­taniuk a versenyzőknek, megadott témákról. A közép- iskolások meglepő ügyesség­gel oldották meg a nehéz feladatot: szóbeli kifejező- készségük fejlettnek, monda­nivalójuk megszerkesztése logikusnak bizonyult A döntő harmadik utolsó fordulójában nyelvhelyessé­gi. stílustani feladatokat ol­dottak meg a versenyzők. Nyelvünk tisztaságára, a ma­gyar stílus árnyalatbeli kü­lönbségeire fokozottan ügyel­tek a középiskolások. Dr. Gálos Tibor, a Műve­lődésügyi Minisztérium kö­zépiskolai főosztályának fő­előadója, a zsűri elnöke ér­tékelésében a versenyzők biztonságát emelte ki, amely igazolta a középiskolai anya­nyelvi oktatás színvonalát. Az 1971-ben alapított ván­dorserleget az idei anyanyel­vi versenyen Péterfi Éva, a szikszói Szepsi Csombor Márton Gimnázium tanulója nyerte, aki nagy fölénnyel legjobbnak bizonyult a ver­senyben. A serleg az elmúlt két évben az ózdi József At­tila Gimnázium tulajdoná­ban volt. A megyei verseny második helyezettje Fehér Marianna, a sátoraljaújhe­lyi Kossuth Gimnázium har­madik osztályos tanulója lett. A harmadik helyet Ba­logh Éva szerezte meg, aki ugyancsak a sátoraljaújhelyi gimnáziumot képviso1*?. Mikes város megérett arra, hogy ismét rendszeresen tartsanak bábelőadásokat a gyermekek számára. Ehhez lassanként megteremtődtek a feltételek is. Két megoldás kínálkozott. Egyrészt az Ady Endre Mű­velődési Házban teremteni rendszeres fórumot a báb­előadásoknak, másrészt, fel­újítani a KPVDSZ egykori bábszínházát. S e két helyen az előadásoknak meg is len­ne a vonzásterülete. A diós­győrieket elsősorban az Ady- ba, az I. és II. kerületet pe­dig a KPVDSZ kultúrházába toboroznák. A szakszervezet örvendetes módon támogat­ta ezt az ötletet. Az elmúlt év végén fel is újították a bábszínház épületét. Sőt, lét­rehoztak e'gy bábcsoportot is, mely egyelőre ugyan csak hat felnőttet egyesít, de a csoportban már az elmúlt év októberében megkezdődött a munka, a felkészülés — óriási lelkesedéssel — a sze­repekre. A városi tanács művelő­désügyi osztálya is hallatlan nagy segítséget nyújt a báb­előadások rendszeressé téte­léhez. Első lépésként „meg­erősítették” az Ady Művelő­dési Házban működő Játsz- szunk együtt! bábegyüttest, jelentősen növelve a cso­portnak nyújtott anyagi tá­mogatást, s függetlenítették a csoport vezetőjét is. A bá- bozók utánpótlásának érde­kében az ifjúsági házban két csoportot hoztak létre. Egy tanfolyamot is indítottak a Gárdonyi Művelődési Ház­ban, amelyen az óvónők és a pedagógusok két és fél éven keresztül ismerkedhet­nek a bábművészettel. Mind­erre azért volt szükség, mert az amatőr bábszínház műkö­déséhez megfelelő létszámú csoportra van szükség, több csoportra, hiszen csak így biztosítható, hogy vasárna­ponként a tervek szerint az Adyban egy, a volt Debre­cenyi utcában pedig két elő­adást tarthassanak. Elkezdő­dött a levelezés is, hogy egyelőre ne csak miskolci, hanem megyei csoportok fellépésével, de még a ta­vasszal, valószínűleg április végén megkezdődhessenek a rendszeres előadások. Egye­lőre próbaképpen, mert a tervek szerint a vasárnapon­kénti bábelőadások rendsze­resen és azonos időpontban idén szeptemberben kezdőd­nek meg mindkét helyen. De a tervek szerint már most tavasszal is több érdekes előadásban lesz részük az érdeklődőknek, hiszen min­den bizonnyal bemutatkozik Miskolcon a Glóbus kassai bábegyüttes és Kemény Hen­rik bábművész is. A városi tanács egyébként anyagilag is támogatja majd mindkét bábszínházát, ezzel is segít­ve működésük feltételeit. Ügy véljük, Budapest, s Pécs után lassan megérik a helyzet Miskolcon is arra, hogy a gyermekek számára létrejöjjön a bábszínház. MINDEN BIZONNYAL hat­hatósan támogatja ezt az a tanácskozás is, amelyet má­jus első napjaiban Miskol­con rendeznek, s amelyen az ország legjobb tizenöt bábegyüttesének vezetői ta­nácskoznak a művészeti ág távlatairól és feladatairól. Csutorás Annamária Munkás- cs falusi fiatalok szavalóversenve A Kommunista Ifjúsági Szövetség Borsod megyei Bizottsága az elmúlt eszten­dőben hirdette meg a mun­kás és a falun élő fiatalok számára a Petőfi-szavalóver- senyt. A felhívás élénk visszhangra talált, az alap­szervezeti vetélkedőkön több ezer fiatal vett részt, s kö­zülük ötszázan jutottak el a februárban és márciusban megrendezett járási és vá­rosi versenyekre. A Petőfi-szavalóverseny két döntővel ért véget, me­lyeken több mint ötvenen vettek részt: a falun élő fia­talok március 25-én Kazinc­barcikán tartották meg vers­mondó versenyük döntőjét, a munkásfiatalok legjobb megyei versmondói pedig április 1-én, az LKM ifjúsá­gi klubjában versengtek egy­mással. A munkás- és falun élő fiatalok Petőfi-szavaló- versenyénelc győzteseit a megyei KISZ-bizottság juta­lomban részesítette. A falun élő fiatalok vers­mondó versenyében Erdei Katalin, tiszaladányi ver­senyző végzett az első he­lyen, a második Szabó Má­ria, az encsi járás versmon­dója, a harmadik pedig Gu­lyás László, encsi versmon­dó lett. A munkásfiatalok közül ötvös Éva, miskolci fiatal . szerezte meg az első helyet. A második helyen is miskolci versenyző, Horváth Erzsébet végzett. A harma­dik helyre Bézsenyi Jolán ózdi fiatal került. Április i-töl 30-ig olajkályha-vásár Minden típus 1520 Ft-tól, 5450 Ft-os fürdőszoba-kályháig 10 százalékos engedménnyel VÁSÁROLHATÓ OTP hitelakció április 1-től 10 százalékos clőlcgbcfizctcssel KIJELÖLT BOLTOK: ' Borsodi Iparcikk Kisker. Vállalat miskolci, ózdi, sátoraljaújhelyi, edelényi, kazincbarcikai, sajószentpéteri, szerencsi, szikszói szaküzletei Centrum Áruház Miskolc Özd Általános Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet 20. sz. vas-műszaki bolt. Tokaj 5. sz. vas-műszaki bolt. Szendrő 103. sz. vas-műszaki bolt. Mezőkeresztes 120, sz. vas-műszaki bolt.' Bükkábránv

Next

/
Thumbnails
Contents