Észak-Magyarország, 1973. április (29. évfolyam, 77-100. szám)

1973-04-17 / 89. szám

1973. április 17., kedd ESZAK-MAGYARORSZA'G 3 Urnák előtt Borsod népe Emlékezetes vasárnap Kövesden Rausz Margit, a mezőkövesdi Matyó Háziipari és Népművé­szeti Szövetkezet készáru-könyvelője népviseletben járult az urnához A zászlódíszbe öltözött, zenétől hangos Mezőkövesd lakosságának jó hangulatát, kedvét a csendes tavaszi eső sem szegte ezen az emléke­zetes vasárnapon. Hiszen s Matyóföld „fővárosának” tör­ténetében először választói­ig ... yát'osi tanácstagokat Mezőkövesd ugyanis 1973 április 15-től, a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak rendeleté szerint isméi városi rangot kapott. — inkább esernyőt feszít az ember a feje fölé — mon­dotta Köteles János, az Üj Klet Termelőszövetkezet el­nöke, aki ugyan esernyő nélkül szavazott le már a kora reggeli órákban. — Csak hadd essen az eső! Kell a földnek. Kell az eső a magnak, kenyérnek, ember­nek, életnek... Az új város rendbehozott főutcáján fiatalok sétáltak, az idősebbek csoportokban álldogáltak, beszélgettek a szavazóhelyiség környékén. A beszéd témája, természetesen, mindenütt a választás, a vá­rosi rang és az időjárás volt. Megyénk új városának vá­lasztópolgárai döntő többsé­gükben mór délelőtt éltek szavazó jogukkal. A 18 vá­lasztókörzetben matyó nép­viseletbe öltözött lányok kö­szöntötték az urnák elé já­rulókat; az idősebbeket és azokat a fiatalokat, akik először szavaztak éppen azon a napon, amelyiken szülőhelyük, lakóhelyük vá­rossá lett. Az emléklap, amit kaptak ebből az alkalomból, éppen ezért kétszeresen is becses számukra. A kövesdiek valamennyien nagyon jól tudják, hogy a várossá fejlődésnek még csak a feltételeit teremtették meg. Az igazi munka még hátra van. Répánszki Zoltán, a választási elnökség elnöke, •vagy Rausz Margit, a Matyó Háziipari és Népművészeti Szövetkezet készáru könyve­lője, de Papp Margit első választó is egyaránt arról be­szélt, hogy a most megvá­lasztott első városi tanácsi testületnek, az új város tár­sadalmi szervezeteinek, ipari, mezőgazdasági és kereske­delmi üzemeinek, de az egész város lakosságának közös összefogására van szükség azért, hogy Mezőkövesd a jövőben valóban rangjához méltó várossá váljon. Köszöntötték az elsőválasztókat szavazóhelyiségekbe, ahol köszöntötte őket a szavazat­Sárospatakon a legidőseb­beket és a legfiatalabbakat: az 1200 nyugdíjast és a 648 elsöszavazól külön is kö­szöntötték a választási urnák előtt. A legtöbb fiatal a két nagy múltú oktatási intéz­ményben, a Rákóczi Gimná­ziumban és Tanítóképző In­tézetben szavazott. A helyi kollégiumban lakó elsővá­lasztók együtt vonultak a szedő bizottság, s az első választási emléklapot sorban átvették. A gimnáziumból az érettségi előtt álló IV. osz­tályosok már az iskolai érett­ségi előtt megkapták áll am- polgári érettségük tanúsító lapját. Végardón, a pataki 1. szá­mú szávazókörzet ben viszont párban ment szavazni két fiatal választópolgár: Kole- szór János és Balogh Vero­nika — mindketten elsővá­lasztók —, akik már egy­mást jegyesül választották. Bár a város több körzeté­ben két tanácstagjelölt kö­zül, sőt. Bodroghalászon 3 közül választottak a szava­zók, sehol nem lesz szükség pólválasztásra, mert minden körzetben megkapta az egyik jelölt a megválasztásához szükséges számú szavazatot. Mint a megye többi tele­pülésén, Szerencsen is már a kora reggeli órákban meg­kezdődött a választás. A nagyközség lakosságának többsége a délelőtti órákban kereste fel a szavazóhelyisé­geket. A járási székhely két választókerületében kettős jelölés volt. A szavazatok száma mindkét helyen eldön­tötte, hogy ki képviselje a környék lakóinak érdekeit a nagyközségi tanács tagjai­nak sorában. Az első válasz­tók számára emlékezetessé varázsolták a napot, minden választókörben köszöntötték őket, volt, ahol egy-egy szál virággal is kedveskedtek ne­kik az úttörők. A miskolci 86-os körzetben folyik a szavazatok számlálása Fotó: Szabados György A fi at siók városában Leninvárost, amely három évvel ezelőtt, 1970-ben vette fel a nagy forradalmár ne­vét, méltán nevezik a fia­talok városának. A lakosság alacsony átlagéletkorát mu­latja egyebek között az is. hogy ezen az ünnepi va­sárnapon 250 fiatal járult életében először az urnák­hoz. Ebből az alkalomból valamennyi szavazókörzet­ben a városi KlSZ-bizotlság tagjai külön is köszöntötték őket és átadták részükre az elsőválasztóknak járó dí­szes emléklapot. Április 15-én Leninváros- ban is frissebbek voltak az emberek. Az éjszakai mű­szakból hazafelé tartó dol­gozók közül igen sokan elő­ször a ■.szavazóhelyiségeket keresték fel. s csak azután tértek pihenőre. A legna­gyobb forgalom kilenc óra körül és a déli műszakvál­tást követő fel órában volt valamennyi szavazókörzet­ben. A város lakóinak nagy többsége, eleget téve a vá­lasztási elnökség felhívásá­nak. a kora délutáni órákig Reggel 6 órakor az elsők kö­zött adta le szavazatát For­gács József rajzoló, clcte első választásán ■ ■ Ünnepibbe Délután 3 órára a sátoral­jaújhelyi járás valamennyi községében leadták szavaza­tukat a választópolgárok. A legtöbb helyen .az alkalom­hoz illően, ünneplőbe öltö­zötten járullak az urnák elé. A járásban 10 választókör­zetben volt kettős jelölés, a jelöltek egyike mindenütt megszerezte a szavazatok többségét. A szavazás után az aknához Vasárnap is dolgozott Gerléi József aknacpítő brigádja Választás és munka r Qzdon Megyénk másik nagy ipari vá­rosában. O/.üon és járásában már reggel iil órakor megkez­dődön a szavazás, hogy a gyári dolgozók még a műszak meg­kezdése elölt leadhassák szava­zataikat tanácstag jelöl tjeikre, a gyárvárosban 82, a járás 4« köz­ségében 770 tanácstag került megválasztásra. A városban öl körzetben, a járásban pedig ti­zenöt körzetben volt kettős je­lölés. A jól előkészített és meg­szervezett tanácstag) választás a járásban és a városban egyaránt zavartalanul zajlott le. Mint minden vasárnapon, ezen is nemcsak ünneplőbe öltözött embereket láthattunk a város utcáin. Hiszen az Ózdi Kohászati Üzemekben ilyenkor sem áll meg az. élet, a termelés. Ugyan- ítgy „főzték” az acélt, olvasz­tották a nyersvasat, ugyanúgy dübörögtek a hengerek, mint a szürke hétköznapokon. A kohá­szati üzemekben a fő figyelem most a ítnotnhcngcrmü kél hen­gersorozatára. a közép- és az ab­roncs-sorozatra irányul. Úgy he­te kezdték meg ezek főjavítását. A munka a választás napján sem szünetelt. Minden óra javí­tási idöesökkentés sok száz ton­na termelési többletet, sok ezer Serint többletnyereséget crcdmé- tyn a gyárrészlegnck. Alberttelep és a Sajó kö­zötti réten, ahol a Szuhavöl- gyi Bányaüzem részére új lejtősaknákat építenek, va­sárnap, a választás napján sem szünetelt a munka. A Bányászati Aknamélyítő Vál­lalat egy tíz fős brigádja a munkarendnek megfelelően dolgozott Az esős időjárás nagyon megnehezítette mun­kájukat. A Sajó közelsége miatt amúgy is magas a ta­lajvíz, s így mindig gumi­csizmát kell viselniük, de most felülről is kapták a vizet, ugyanis esett eső. Az ilyen munkahelyen, ilyen időjárásban nagyon nehéz a munka: nehéz a föld. az idomtégla. Sár van minde­nütt, s körülöttük köd üli meg a tájat. Hátukon páro­log a munkászubbony. — A brigád már korán reggel leszavazott — mon­dotta Fónagy László aknász. — Ezután. mint máskor Barci káról, Felsgny áradról és Jákíalváró), lakhelyükről gépkocsival szállítottuk őket ide a munkahelyre. Az egyik lejtősaknának az építését már befejeztük, s itt már a szállítószalag szerelése folyik. A másik akna építésével lé­nyegében most jutottunk le a föld alá... A néhány perces cigaretta­szünetben jókedvű beszélge­tést folytattunk a munkahe­lyen. — A szavazás miatt ma, valamivel hamarabb kellett fölkelniük — mondotta Ger­léi József, a brigád vezető­je. — Eleget tettünk az al­kotmányban biztosított jo­gunknak. s úgy. hogy egy percet sem vettünk el a mun­kaidőből. Mi, munkások, tulajdonképpen minden nap szavazunk. A munkánkkal szavazunk. A mai választá­son lakóhelyünkön a Haza­fias Népfront jelöltjeire ad­tuk voksunkat, olyan embe­reket bíztunk meg képvise­letünkkel. akiket személye­sen is ismerünk, becsülünk, tisztelünk. Negyvenkét országba szállítanak Sikeres exporttevékenység a diósgyőri kohászatban — Az év első negyedében mind a termclc&ben, mind a kiszállításban igen szép, ki­magasló eredményeket ér­tünk cl. Három hónap alatt az elmúlt cv azonos idősza­kához viszonyítva 28 ezer, 1971 első negyedévéhez vi­szonyúvá pedig 30 ezer ton­nával több árut indítottunk a külföldi megrendelőkhöz. Áprilisban is jó eredménnyel dolgozik üzemünk, s e hó­napban is 10—15 ezer tonná­iraI több exportterméket gyártunk le, mint a múlt év azonos időszakában. Örömmel, jólesően közli ezt Kocsis D. József, a Le­nin Kohászati Művek érté­kesítési főosztályának veze­tője. Örömmel és jólesően, hiszen ezek az eredmények a gyár sokezres kollektívá­jának jó munkáját, elöreha- iladását, sikereit tükrözik. Érdemes egy kicsit vissza­pörgetni az időt, 1971 igen nehéz és szomo­rú év volt a gyár történeté­ben. A dolgozók, s a veze­tők nagy erőfeszítéseket tet­tek, de az eredmény ezzel nem állt arányban. Az említett év gondjai, az idei biztató eredmények, szoros kapcsolatban vannak a világpiaci helyzettel, a dolgozók hozzáállásával, a szervezéssel, az anyagellá­tással. A világpiacon általában kétévenként van változás, a konjunktúrát dekonjunktúra követi. 1969-ben volt a kon­junktúra csúcsa, 71-ben a mélypontra jutottak. A négy- évenként esedékes konjunk­túra csúcsához várhatóan ez év végén érünk. A nagy pi­ackutató intézetek mérlege­lése szerint e jó lehetőségek várhatóan a jövő év köze­péig tartanak, s a piaci le­hetőségek. a keresletek, az árak ismét a mélypont felé haladnak aztán. A konjunktúra, dekon­junktúra korábban is válta­kozott a világpiacon. Az elő­ző gazdaságirányítási rend­szer szerint ennek hatásait az adott üzemek dolgozói kevésbé érezték, mert az „ütéseket” a népgazdaság védte ki. A vállalatok ön­állóságával az is együtt jár. hogy a korábbinál jobban kell figyelniük mind a hazai igények kielégítésére, mind a világpiaci változásokra. Mit tett a diósgyőri kohászat? Jó előrelátással a dekon­junktúra idején már számolt a jobb lehetőségekkel, felké­szült az igények kielégítésé­re. Ez a magyarázata annak, hogy a gyár a hazai megren­delők óhajainak teljesítésén túl képes kielégíteni a meg­növekedett külföldi igénye­ket. Nos, amennyiben az első negyedévben tapasztalt kedvező előfeltételek tovább­ra is meglesznek, úgy az év első felében várhatóan a 200 éves diósgyőri kohászat mintegy 50 ezer tonnával több exportot termel, szállít az elmúlt, évinél Ehhez kí­vülről olyan segítség kell. bőgj' az érdekelt vállalatok, így többek között az ÓKÜ. következetesen eleget tudja­nak tenni, eleget: tegyenek a vállalt, kötelezettségeiknek. Hány országba, s hova szállít az LKM? Csökkent a gyárral kap­csolatban álló országok szá­ma. A korábbi 50 helyett 42 országba exportálnak, vi­szont ami előnyös, ezekbe az országokba mindenüvé több árut kérnek. A gyár partne­rei között vannak osztrák, NSZK, norvég, svéd cs sváj­ci megrendelők, a szocialista országokból szovjet, román, lengyel, jugoszláv és bolgár vállalatok, kereskedelmi szer­vek és a megrendelők között van India és Kuwait is. Milyen árukra van nagyobb igény? Elsősorban az ötvö­zetlen, a hengerelt rudidom- áru „fut". Megnőtt a keres­let az ötvözött acélok iránt is. Ezekből a gyár az elmúlt évinek a sokszorosát szállít­ja. Az export növekedését elő­segíti, hogy a diósgyőri ko­hászat a piac várható igé­nyeivel számolva bővítette a termékválasztékot. Ez első­sorban az ötvözött acélok kü­lönféle szelvényeire vonatko­zik. Kifejlesztettek több olyan új acélfajlát. amelyek összetételben, mechanikai tu­lajdonságokban jóval előnyö­sebbek a korábbiaknál. Gon­dolunk többek közölt a J. F., azaz a jól forgácsolható, va­lamint az Autoniat-acélra. a Karmovára, az Unikorra. Ezek közül több szabadalmi jellegű, s így jelentős szel­lemi exportot is rejt magá­ban. Egy sor külföldi cég érdeklődik az üj acélfajták lieencei iránt. — Olyan nagyszerűen dol­goznak, hogy szinte nem is igaz. — Így jellemzik a di­ósgyőri kohászat „szivének", a durvahengermű blokkso­rának. az ott dolgozó embe­reknek a munkáját, hozzá­állását. A gyár valamennyi egysége igen jól dolgozik, s ezek közül messzire kiemel­kedik a blokksori, illetve az ennek tevékenységét elősegí­tő kollektívák jó munkája. A blokksoron főleg a múlt év utolsó negyedében nagy­szerű munkatempó és -szel­lem bontakozott ki. Ez jó alapot teremtett az idei mun­kához is. Az ambíciót, a munkakedvet tovább erősí­tette a Központi Bizottság múlt év' novemberi határoza­ta nyomán végrehajtott, köz­ponti keretből és saját alap­ból végrehajtott bérfejlesz­tés. Jó kapcsolat alakult ki a kohászat és a külkereske­delmi szervek, különösen a METALL1MPEX között. Az utóbbi képviselői havonta egyszer megjelennek a/ üzemben, összehangolják a programot. Legutóbb múlt csütörtökön volt ilyen talál­kozó. A külkereskedelem kép­viselői elégedettek a gyár m u n ká j ával, Elégedettek azért is, mert eddig még egyetlen reklamáció sem tör­tént. , A gyár tovább szándéko­zik szélesíteni a kapcsolato­kat. Több külföldi céggel vállalattal tárgyalnak róla hogy kooperációban fejlesz­tik az exportot, s hozzák forgalomba a gyár termékeit. A világpiacon újabban egyre igényesebbek a méret­pontosságot. az alakhűségei, a felületi munka minőségét, általában a kikészítést ille­tően. A diósgyőri kohászat erre az igényre is felkészült. Mint ismeretes, most évülik a gyár legújabb üzemét, a nemesacél-finomhengermü- vct. Ennek középsora már az cv végén megkezdi a munká­ját. Olyan korszerű üzem lesz, olyan modern gépek, gépsorok, berendezések mű­ködnek majd benne, ame­lyek eleve biztosítják a mi­nőségi igények maximális kielégítését is. Csorba Barnabás

Next

/
Thumbnails
Contents