Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-11 / 59. szám
ken egy széküléslap elkészítésének ideje. De vannak olyan asszonyok. lányok, akik állítják,, hogy kettő-kettő és fél óra alatt bekárpitoznak egy keretet. Tiszaiécon Mátyás Lászlóné heti teljesítménye 18 darab. Hegedűs Istvánná rendszeresen 15 darabot tud elkészíteni. Kecskés Lászlóné 11-et. Hu- dák Pálné szintén 11-et. A hírnév kötelez Csaknem 25 esztendős a mi szövetkezetünk és Tápén van a 'központja. Annak idején gyékényfonók és sza- .yoykészítők alakították. Tápé /"Szegeddel határos község, :zaz 1973 januárja óta Szeged része. Tagságunk egyötöde Tápén él, a többi 1G00 Usongrád, Békés, Hajdú-Bi- har, Borsod és Bács-Kiskun megyében, 60 községben. Ez a szorgalmas 2000 szövetkezeti tag szerzett jó hírnevet szövetkezetünknek bel- és a saját otthonában termeli meg a szövetkezet által meghatározott termékeket. A fennmaradó rész csomagolással, szállítással, forgalmazással és irányítással van elfoglalva. A szövetkezet termelési értéke és taglétszáma öt év alatt megnégyszereződött: 1970-ben 8 millió forinttal, 1971-ben 14-el, 1972- ben kerek 20 millió forinttal növelte termelési értékét. Ez az év pedig előreláthatólag 25—30 milliós termelési érakarnak, illetve amennyit bírnak. A munkába bevonhatják a családtagokat; gyerekeket és időseket. A nagy felfutás természetesen n^gy kockázattal jár. de az .a véleményünk, hogy kockázatvállalás nélkül nem lehet eredményesen és dinamikusan fejlődni, újabb és újabb piacokat meghódítani. Ugyanakkor a kockázatvállalással együtt a nagyobb felelősséget is vé”"Muk. Eredményeink egyik titka, hogy bízunk tagjainkban támaszkodunk rájuk, meghallgatjuk vélem én veiket, beavatjuk őket a szövetkezet életébe. Megkezdtük szervezett tájékoztatásukat, rendszeresen tanácskozunk velük. A borsodiak eredményei 40 forintot keres darabonként. Miután ezen a területen elég sok a gyékény — úgy is lehet mondani, hogy itt van a gyékény hazája — a nyári időszakban minden bedolgozó beszerezheti éves szükségleteit. A szövetkezet érdeke is azt kívánja, hogy a nyersanyag minél rövidebo úton kerüljön el bedolgozóinkhoz. Alig fél esztendeje kezdtük el a szervezést Borsod megvében, s a munkának máris szép eredményei vannak. Az eltelt időszak alatt több mint 250 asszony és lány sajátította el a széküléslap készítésének tudományát. A kezdet természetesen nem volt könnyű, mert ez is olyan szakma, mint a többi; először meg kell tanulni. Aki mindjárt az első hetekben nagy keresettel számol, az nagyon csalódik. A tanuláshoz nemcsak nagy ügyesség, hanem akarat és türelem is kell. Az elején bizony beleizzad az ember és a keze is megfájdul, így aztán előfordul, hogy egyeseknek rögtön elmegy a kedve a bedolgozástól. Aki azonban kitart elhatározása mellett, s az esetleges sikertelenség nem veszi el a kedvét, az meg is tanulja a széküléslap kárpitozásának mesterségét. Az első keretek be- kárpitozása napokig eltart, lehet, hogy egy hétig, mert arra nagyon ügyelni kell. hogy mindjárt az első jó legyen. Minőségileg kifogásolhatót nem érdemes gyártani. azt az átvevő úgy sem veszi át, s akkor fölösleges volt a munka. Később naponta meg lehet csinálni- egy keretet, a begyakorlás után pedig négy—öt órára csökEzekben a községekben is az volt a helyzet, hogy jó néhánvan belekezdtek, aztán az első nekifutás után elment a kedvük, de a példák mutatják, hogy akik maradtak, jól jártak. Prügvön például Takács Jánosné hetenként 12—15 darabot készít el rendszeresen. De Nomegveszi 1600—1700 forint tiszta keresete van. A bedolgozásnak olvan előnye van, hogy össze lehet egyeztetni a családneveléssel és a háztartási munkával. hiszen sem reggel, sem este nincsen időhöz kötve a bedolgozó. Akkor veszi elő a keretet, amikor akarja. Természetesen a napi 7—8 nek is szállítunk többféle terméket gyékényből, sásból, műanyagokból. Például 10C ezer darab sisál lábtörlőt. Ezen kívül gyékény lábtörlőt, védőcsizmát, bőrgyékényt, suba szőnyeget, kis vas bútor- és folyóirattartót, papírkosarakat, portörlőt, felmosót, gyermekkocsi-hálót, ruhaszárító kötelet. Termékeinket az öt megyében működő bedolgozó tagjaink termelik meg. Vannak 20—25 éve működő gyékénytakaró szövők, szatyor- készítők, 10—15 éve bedolgozó műanyaghorgolók és egy, két éve tevékenykedő széküléslap készítők, fiatalok és idősebbek egyaránt. Bedolgozóinknak korábban csak időszakonként tudtunk munkát adni, az utóbbi években viszont már annyi munkát vállalhatnak, amennyit csak Prügyi bedolgozók az átadás napján Az export fejlődése S ennek a fejlődésnek van egy olyan érdekessége is, hogy az előállított termék- mennyiségnek több, mint 50 százaléka exportra kerül, és az export fejlődése az általános fejlődésnél jóval gyorsabb. Nálunk tehát az exportot nem valami szükséges rossznak tekintjük, hanem a gazdálkodás szerves részének. Az export ^jlesztése a jövőben is alapvető feladatunk. Többségében szalmát, gyékényt, sást és emberi r lunkát exportálunk nagyrészt nyugatra, s így is teljesítjük a X. pártkongresz- szus határozatának, a megyei pártbizottság állásfoglalásában meghatározott feladatoknak ránk eső részét, í ól kihasználjuk a gazda- ságirányító rendszer, a szövetkezet önálló vállalatszerű gazdálkodásában rejlő lehetőségeket, rugalmasan alkalmazkodunk a közgazda- sági szabályozó rendszerhez, figyelembe vesszük a külföldi piacok igényeit, exportképes termékeket gyártunk. Széküléslaoból például ebben az évben több mint 300 ezer darabot szállítunk Franciaországba. Belgiumba, Hollandiába. Svédországba, Finnországba stb. 1975-től több mint félmillió az éves igény. Ezen kívül kárpitozott bárszékeket, fotelokat és egyéb típusú sza’mával és gyékénnyel bevont székeket, széküléslaookat készítünk a külföldi megrendelők részére tízezerszámra. Műanyag, raffia és gvékénv szatyrokat, táskákat stb. Gvékénvtaka- rót például évente 200 vagonnal exportálunk. Mindezekből a külföldi vevők mennyiségi igényeit a nagy fejlődés ellenére sem tudjuk kielégíteni. Ugyanakkor a belföldi kereskedelemnek és termelőkTermékeink rendezése, csomagolás» vák Ilonka csak egy hónapja tanulta meg és hetenként már 8—10 darabot ad le az átvevőnek. Nyakó Jáhosné szintén annyit: Igaz, hogy Sarudin, a részleg vezetője már eleve úgy fogadja a tanulókat. hogy nem gyerekjáték, csak az fogjon hozzá, aki komolyan veszi. Taktakenézen IColeszár Jó- zsefné 15 darabnál tart, igaz. hogy Éva lányáé a munka nagyrésze, de Szabó Lászlóné egyedül kárpitoz be 13—14 darabot hetente és Petró Istvánná is 13 darabra képes, napi teljesítménye tehát kettő darab. Egyesek ezt kevésnek tartják, pedig aki saját gyékényből csinálja, több mint 2000 forintot keres havonta, de ha a gyékényt órát itt is le kell dolgozni. Egyrészt azért, mert csak így kereshet, márészt mert a szövetkezetnek minden hónapban szüksége van a leszerződött termékekre. Ha valaki tehát a bedolgozást vállalja, az nyáron sem hagyhatja cserben a szövetkezetét. A megrendelő ragaszkodik a szállítási batáridőhöz. azt pontosan be kell tartani. Ez az a terület ahol kockáztatni nem szabad. Egy külföldi piacot nagyon nehéz megszerezni, elveszíteni viszont szinte pillanatok alatt. Ezért ragaszkodik a szövetkezet vezetősége a pontossághoz. és ahhoz, hogy egy-egy községben legalább 25—30 bedolgozó legyen. A szétszórtság így is nehézzé teszi a munkát, a körzetek összefogása eléggé komplikált, arról nem is beszélve, hogy a termékek szállítása is sok pénzbe kerül. Borsod megye több községéből jelentkeztek bedolgozóknak Mi azonban a 'árások vezetőinek egyetértésével csak olyan községekben alakítunk csoportokat, al T a környéken nincs, és a közeljövőben sem várhetA ipartelepítés. A községek vezetőivel is koordinálunk és kérjük a segítségüket. Jelenleg a körzetek megszilárdítástól fáradozunk, annak érdekében, hogy a ránk váró nagy feladatokat eredményesen tudjuk megoldani. Bernula Mihály külföldön egyaránt. A tag- tékemélkedést hoz. Az emel- ság többsége bedolgozó, kedés üteme kimagasló, évenvagyis mintegy 1800 ember te 40 százalék körül mozog. A mi dolgozóink a nagy szétszórtság ellenére — a Borsod megyei községek például 350 kilométerre vannak Tápétól — megszokták a rendet, a fegyelmet és a jó munkát. A szövetkezet vezetői és tagsága közötti szoros kapcsolat alapja annak a nagvon szigorúan ' tartott termelési határidő tartási fegyelemnek, amely nélkül a 60 községben működő bedolgozó tagsággal nem volna lehetséges extra minőségű, sőt különleges kívánság szerint elkészített termékeket határidőre szállítani/ A termelés emelkedésével együtt emelkedett nyereségünk, és megfelelően nőtt szövetkezetünkben az átlagbér, valamint a bedolgozók egy főre eső átlagkereset?. Az a célunk, hogy ez az összeg a jövőben tovább emelkedjen, erre ösztönözzük dolgozóinkat. A különféle feladatok teljesítésére heti ütemezéssel szerződést kötünk tagjainkkal. A szerződés betartása érdekében tekintélyes összegű célprémiumot tűztünk ki. Borsod megye 10 községében — Ti- szalúcon, Taktaharkányon, Taktakenézen, Prügyön, Ti- szadobon, Tiszaladányb'an, Hernádvécsén, Szerencsen, Kesznyéten, Abaújdevecse- ren például mintegv 350 bedolgozóval kötöttünk szerződést gyékénnyel kárpitozott széküléslapok gyártására. Ha a bedolgozó a negyedév minden hónapjában pontosan teljesíti a szerződésben előírtakat, minden negyedév végén komoly összegű prémiumban részesül. Havi 40—50 darab után székülés- laponként 1.50 forint, 51—60 darab után darabonként 3 forint, (61 darab után darabonként 6 fo”!'>* ........ k ap természetesen a béren felül. Egy széküléslap bére 30 forint, aki azonban a saját gyékényéből készíti a széküléslapokat, az mintegy A tápéi központ előtti rakodás Borsod megyei bedolgozók I ';t/; -\ || CV O • HfcJ a Tápéi Háziipari Szövetkezetben anwamnr 1973. tllárc. 11., vasárnap ..............................................................II i in rrm ÉSZAK - MAG YARORSZAG 1 3 n II I
