Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-11 / 59. szám

ken egy széküléslap elkészí­tésének ideje. De vannak olyan asszonyok. lányok, akik állítják,, hogy kettő-ket­tő és fél óra alatt bekárpi­toznak egy keretet. Tiszaié­con Mátyás Lászlóné heti teljesítménye 18 darab. He­gedűs Istvánná rendszeresen 15 darabot tud elkészíteni. Kecskés Lászlóné 11-et. Hu- dák Pálné szintén 11-et. A hírnév kötelez Csaknem 25 esztendős a mi szövetkezetünk és Tápén van a 'központja. Annak ide­jén gyékényfonók és sza- .yoykészítők alakították. Tá­pé /"Szegeddel határos község, :zaz 1973 januárja óta Sze­ged része. Tagságunk egy­ötöde Tápén él, a többi 1G00 Usongrád, Békés, Hajdú-Bi- har, Borsod és Bács-Kiskun megyében, 60 községben. Ez a szorgalmas 2000 szövetke­zeti tag szerzett jó hírnevet szövetkezetünknek bel- és a saját otthonában termeli meg a szövetkezet által meghatározott termékeket. A fennmaradó rész csomago­lással, szállítással, forgalma­zással és irányítással van el­foglalva. A szövetkezet ter­melési értéke és taglétszáma öt év alatt megnégyszerező­dött: 1970-ben 8 millió fo­rinttal, 1971-ben 14-el, 1972- ben kerek 20 millió forinttal növelte termelési értékét. Ez az év pedig előreláthatólag 25—30 milliós termelési ér­akarnak, illetve amennyit bírnak. A munkába bevon­hatják a családtagokat; gye­rekeket és időseket. A nagy felfutás természe­tesen n^gy kockázattal jár. de az .a véleményünk, hogy kockázatvállalás nélkül nem lehet eredményesen és dina­mikusan fejlődni, újabb és újabb piacokat meghódítani. Ugyanakkor a kockázatvál­lalással együtt a nagyobb fe­lelősséget is vé”"Muk. Eredményeink egyik titka, hogy bízunk tagjainkban támaszkodunk rájuk, meg­hallgatjuk vélem én veiket, beavatjuk őket a szövetke­zet életébe. Megkezdtük szervezett tájékoztatásukat, rendszeresen tanácskozunk velük. A borsodiak eredményei 40 forintot keres darabon­ként. Miután ezen a terüle­ten elég sok a gyékény — úgy is lehet mondani, hogy itt van a gyékény hazája — a nyári időszakban minden bedolgozó beszerezheti éves szükségleteit. A szövetkezet érdeke is azt kívánja, hogy a nyersanyag minél rövidebo úton kerüljön el bedolgozó­inkhoz. Alig fél esztendeje kezd­tük el a szervezést Borsod megvében, s a munkának máris szép eredményei van­nak. Az eltelt időszak alatt több mint 250 asszony és lány sajátította el a székülés­lap készítésének tudományát. A kezdet természetesen nem volt könnyű, mert ez is olyan szakma, mint a többi; először meg kell tanulni. Aki mindjárt az első hetek­ben nagy keresettel számol, az nagyon csalódik. A tanu­láshoz nemcsak nagy ügyes­ség, hanem akarat és türe­lem is kell. Az elején bizony beleizzad az ember és a ke­ze is megfájdul, így aztán előfordul, hogy egyeseknek rögtön elmegy a kedve a be­dolgozástól. Aki azonban ki­tart elhatározása mellett, s az esetleges sikertelenség nem veszi el a kedvét, az meg is tanulja a székülés­lap kárpitozásának mester­ségét. Az első keretek be- kárpitozása napokig eltart, lehet, hogy egy hétig, mert arra nagyon ügyelni kell. hogy mindjárt az első jó legyen. Minőségileg kifogá­solhatót nem érdemes gyár­tani. azt az átvevő úgy sem veszi át, s akkor fölösleges volt a munka. Később na­ponta meg lehet csinálni- egy keretet, a begyakorlás után pedig négy—öt órára csök­Ezekben a községekben is az volt a helyzet, hogy jó néhánvan belekezdtek, aztán az első nekifutás után el­ment a kedvük, de a példák mutatják, hogy akik ma­radtak, jól jártak. Prügvön például Takács Jánosné he­tenként 12—15 darabot ké­szít el rendszeresen. De No­megveszi 1600—1700 forint tiszta keresete van. A bedolgozásnak olvan előnye van, hogy össze lehet egyeztetni a családnevelés­sel és a háztartási munká­val. hiszen sem reggel, sem este nincsen időhöz kötve a bedolgozó. Akkor veszi elő a keretet, amikor akarja. Természetesen a napi 7—8 nek is szállítunk többféle terméket gyékényből, sás­ból, műanyagokból. Például 10C ezer darab sisál lábtör­lőt. Ezen kívül gyékény láb­törlőt, védőcsizmát, bőrgyé­kényt, suba szőnyeget, kis vas bútor- és folyóirattartót, papírkosarakat, portörlőt, fel­mosót, gyermekkocsi-hálót, ruhaszárító kötelet. Termékeinket az öt me­gyében működő bedolgozó tagjaink termelik meg. Van­nak 20—25 éve működő gyé­kénytakaró szövők, szatyor- készítők, 10—15 éve bedolgo­zó műanyaghorgolók és egy, két éve tevékenykedő szék­üléslap készítők, fiatalok és idősebbek egyaránt. Bedol­gozóinknak korábban csak időszakonként tudtunk mun­kát adni, az utóbbi években viszont már annyi munkát vállalhatnak, amennyit csak Prügyi bedolgozók az átadás napján Az export fejlődése S ennek a fejlődésnek van egy olyan érdekessége is, hogy az előállított termék- mennyiségnek több, mint 50 százaléka exportra kerül, és az export fejlődése az álta­lános fejlődésnél jóval gyor­sabb. Nálunk tehát az ex­portot nem valami szükséges rossznak tekintjük, hanem a gazdálkodás szerves részé­nek. Az export ^jlesztése a jövőben is alapvető felada­tunk. Többségében szalmát, gyékényt, sást és emberi r lunkát exportálunk nagy­részt nyugatra, s így is tel­jesítjük a X. pártkongresz- szus határozatának, a me­gyei pártbizottság állásfog­lalásában meghatározott fel­adatoknak ránk eső részét, í ól kihasználjuk a gazda- ságirányító rendszer, a szö­vetkezet önálló vállalatsze­rű gazdálkodásában rejlő lehetőségeket, rugalmasan alkalmazkodunk a közgazda- sági szabályozó rendszerhez, figyelembe vesszük a kül­földi piacok igényeit, export­képes termékeket gyártunk. Széküléslaoból például eb­ben az évben több mint 300 ezer darabot szállítunk Franciaországba. Belgiumba, Hollandiába. Svédországba, Finnországba stb. 1975-től több mint félmillió az éves igény. Ezen kívül kárpitozott bárszékeket, fotelokat és egyéb típusú sza’mával és gyékénnyel bevont székeket, széküléslaookat készítünk a külföldi megrendelők részé­re tízezerszámra. Műanyag, raffia és gvékénv szatyrokat, táskákat stb. Gvékénvtaka- rót például évente 200 va­gonnal exportálunk. Mind­ezekből a külföldi vevők mennyiségi igényeit a nagy fejlődés ellenére sem tudjuk kielégíteni. Ugyanakkor a belföldi ke­reskedelemnek és termelők­Termékeink rendezése, csomagolás» vák Ilonka csak egy hónap­ja tanulta meg és hetenként már 8—10 darabot ad le az átvevőnek. Nyakó Jáhosné szintén annyit: Igaz, hogy Sarudin, a részleg vezetője már eleve úgy fogadja a ta­nulókat. hogy nem gyerek­játék, csak az fogjon hozzá, aki komolyan veszi. Taktakenézen IColeszár Jó- zsefné 15 darabnál tart, igaz. hogy Éva lányáé a munka nagyrésze, de Szabó László­né egyedül kárpitoz be 13—14 darabot hetente és Petró Istvánná is 13 darabra képes, napi teljesítménye te­hát kettő darab. Egyesek ezt kevésnek tartják, pedig aki saját gyékényből csinálja, több mint 2000 forintot keres havonta, de ha a gyékényt órát itt is le kell dolgozni. Egyrészt azért, mert csak így kereshet, márészt mert a szövetkezetnek minden hó­napban szüksége van a le­szerződött termékekre. Ha valaki tehát a bedolgozást vállalja, az nyáron sem hagyhatja cserben a szövet­kezetét. A megrendelő ra­gaszkodik a szállítási batár­időhöz. azt pontosan be kell tartani. Ez az a terület ahol kockáztatni nem szabad. Egy külföldi piacot nagyon ne­héz megszerezni, elveszíte­ni viszont szinte pillanatok alatt. Ezért ragaszkodik a szö­vetkezet vezetősége a pon­tossághoz. és ahhoz, hogy egy-egy községben legalább 25—30 bedolgozó legyen. A szétszórtság így is nehézzé teszi a munkát, a körzetek összefogása eléggé komplikált, arról nem is beszélve, hogy a termékek szállítása is sok pénzbe kerül. Borsod megye több közsé­géből jelentkeztek bedolgo­zóknak Mi azonban a 'árá­sok vezetőinek egyetértésé­vel csak olyan községekben alakítunk csoportokat, al T a környéken nincs, és a kö­zeljövőben sem várhetA ipar­telepítés. A községek veze­tőivel is koordinálunk és kérjük a segítségüket. Je­lenleg a körzetek megszilár­dítástól fáradozunk, annak érdekében, hogy a ránk vá­ró nagy feladatokat eredmé­nyesen tudjuk megoldani. Bernula Mihály külföldön egyaránt. A tag- tékemélkedést hoz. Az emel- ság többsége bedolgozó, kedés üteme kimagasló, éven­vagyis mintegy 1800 ember te 40 százalék körül mozog. A mi dolgozóink a nagy szétszórtság ellenére — a Borsod megyei községek például 350 kilométerre van­nak Tápétól — megszokták a rendet, a fegyelmet és a jó munkát. A szövetkezet veze­tői és tagsága közötti szoros kapcsolat alapja annak a nagvon szigorúan ' tartott termelési határidő tartási fe­gyelemnek, amely nélkül a 60 községben működő bedol­gozó tagsággal nem volna lehetséges extra minőségű, sőt különleges kívánság sze­rint elkészített termékeket határidőre szállítani/ A termelés emelkedésével együtt emelkedett nyeresé­günk, és megfelelően nőtt szövetkezetünkben az átlag­bér, valamint a bedolgozók egy főre eső átlagkereset?. Az a célunk, hogy ez az összeg a jövőben tovább emelkedjen, erre ösztönöz­zük dolgozóinkat. A külön­féle feladatok teljesítésére heti ütemezéssel szerződést kötünk tagjainkkal. A szer­ződés betartása érdekében tekintélyes összegű célpré­miumot tűztünk ki. Borsod megye 10 községében — Ti- szalúcon, Taktaharkányon, Taktakenézen, Prügyön, Ti- szadobon, Tiszaladányb'an, Hernádvécsén, Szerencsen, Kesznyéten, Abaújdevecse- ren például mintegv 350 be­dolgozóval kötöttünk szerző­dést gyékénnyel kárpitozott széküléslapok gyártására. Ha a bedolgozó a negyedév minden hónapjában ponto­san teljesíti a szerződésben előírtakat, minden negyedév végén komoly összegű pré­miumban részesül. Havi 40—50 darab után székülés- laponként 1.50 forint, 51—60 darab után darabonként 3 forint, (61 darab után dara­bonként 6 fo”!'>* ........ k ap természetesen a béren felül. Egy széküléslap bére 30 forint, aki azonban a sa­ját gyékényéből készíti a széküléslapokat, az mintegy A tápéi központ előtti rakodás Borsod megyei bedolgozók I ';t/; -\ || CV O • HfcJ a Tápéi Háziipari Szövetkezetben anwamnr 1973. tllárc. 11., vasárnap ..............................................................II i in rrm ÉSZAK - MAG YARORSZAG 1 3 n II I

Next

/
Thumbnails
Contents