Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-06 / 54. szám
1973. március 6,, ködei É$ZAK-MAGYARQ*SZAG 3 Az Egri Finomszcrelvcnygyűr két evvel ezelőtt létesített Heves községben üzemet. Ilt készül az ohijkályliiik olajszabályozó bcreiulczésc. Jelentős termékük a gépkocsik jelzőberendezéseihez gyártott árammegszakíló is. Képünkön: az olajszubályozók csomagolása tfinii fillaii egy hivatalban A pátilhiaíározat szellemében • Kapraiéi a bérintézkedés és a bérfejlesztés A központi bérintézkedés végrehajtásáról tárgyalt tegnap a Tiszai Vegyilkombinát szakszervezeti tanácsa. Az ülésen részt vett Huszár Andor igazgató. Csők Gábor, az üzemi pártbizottság és Beüt. Gyula, a szakszervezeti bizottság titkára. A szakszervezeti tanács elé terjesztett írásos anyaghoz dr. Vajda- hunyacli Emil főosztályvezető és Csikós István, a bérbizottság vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. A főosztály vezető többek között elmondta, hogy a központi bérintézkedési elveknek a vállalaton belül történő kidolgozásakor, a rendelkezésre álló összegek üzemek közötti szétosztásakor messzemenően éltele az űzetni demokrácia eszközeivel. Az üzemen belüli béremelés felhasználásának elveit és módszereit, a differenciálás konkrét rendszerét az érintett munkás- és művezető- kollek I. í váik'ka I megvi látták. észrevételeikre, javaslataikra minden esetben reagáltak, azokat hasznosították. Ig.v több hetes előkészítő munka után alaposan átgondolt, a Párthatározat /szellemében összeállított javaslattervezet került a szakszervezeti tanács elé. Eszerint, a központi bérintézkedés folytán a vállalat munkás állományú 1 dolgozói — mintegy négyezren — átlagosan 8,97 százalékos béremelésben részesülnek. A bél-emelés differenciált elosztásánál döntő tényezőként szerepeltek a Központi Bizottság határozatában megjelölt elvek. így például a differenciálásra fenntartott összegből a folyamatos műszakban dolgozó m ükások bérét 25 százalékról 110 százalékra, a 1) á rom mű szak o - sokét 10 százalékról 20 százalékra emelték. A főosztályvezető szólott róla, hogy az idén is lehetőség nyílik saját erőből történő bérfejlesztésre. Ennek megfelelően a TVK igazgatósága, a szakszervezeti bizottsággal egyetértésben, vállalati szinten 4 százalékos bérfejlesztést javasolt, amely éves szinten 5,4 millió forintot tesz ki. Külön aláhúzta, hogy a központi bérintézkedés, a saját erőből történő bérfejlesztést is figyelembe véve, az utóbbi évtized legnagyobb mértékű béremelését teszi lehetővé. így a TVK munkás állományú dolgozóinak bére 1975-ban. vagyis március 1-től 12,83 százalékkal növekedik. A szakszervezeti tanács a központi bérintézkedés végrehajtását, valamint a saját erőből történő bérfejlesztést tartalmazó javaslattal egyetértett és azt egyhangúlag határozattá emelte. Újabb lehetőségek a nyugdíjasok foglalkoztatására A Szakszervezetek Országos Tanácsa a Munkaügyi 1Y1 i niszléri uramat egyetértésben kiterjesztette a nyugdíjasok foglalkoztatásának le- ‘ hetöségeit. Tavaly azok a nyugdíjasok létesíthettek korlátozás nélkül munkaviszonyt, akiknek a havi öregségi vagy rokkantsági nyugdíj nem volt magasabb 700 forintnál. A/ új szabályozás ezt a határt CÚ0 forintra emelte. Bővült azoknak a munkaköröknek a jegyzéke is, amelyekben a nyugdíjasok a nyugdíj korlátozása nélkül naptári évenként 1260 órán át foglalkoztathatók.' Ebbe a kategóriába kerültek az eddigieken kívül a portások, az éjjeliőrök, a telepőrök, az öltözőőrök, parkőrök, csatorna- örök, mezőőrök, hegyőrök és egyéb rendészeti feladatokat ellátó dolgozók. Változás az is, hogy a közforgalmú gyógyszertárakban a takarítók a korábbi 1260 óra helyett korlátlanul foglalkoztathatók nyugdíjuk megtartása mellett. Festes pírtüíírÉ értekezlete Tegnap, március 5-én, a M iskola Postaigazgatóságon koordinációs értekezletet tartottak a Borsod és Heves megyékben működő postás alapszervezeti titkárok réssró- re. Ezen tájékoztatás hangzott el az 1973. évi bérfejlesztésről, a posta idei terveiről és területi feladatairól, valamint: a személy- és káderpolitikái elvek egységes értelffteöSÉPSl. A tájékoztatók elhangzása után az alap- szervi titkárok számoltak be a területükön folyó munkáról. A postás párttit károk értekezletén részt vett Jenovaá Miklós, a megyei pártbizottság gazdaságpolitika i osztályának munkatársa is. Fél órával a reggeli munkakezdés után kopogtattam be a Sajószögedi községi Tanácsra, ahol már javában tartott a félfogadás. A vendégnek kijáró szívélyes fogadtatás után kíváncsian vártam, milyen ügyben lce- resik fel az emberek nap mint nap .a tanácsot. * Néhány perc múlva idős parasztember lépett be az ajtón. — Jó napot. Suós bácsi! — köszöntötte az újonnan érkezőt Ducsaj István lő- előadó. — Mi járatban van? — Érdeklődni jöttem, mi van már azzal a kerékpárral — felei te. — Tessék megnyugodni, ha a tulajdonos előkerül, rögtön értesítjük Pista bácsit. A főelőadó elmagyarázta, hogy Soós bácsi a közelmúlI- han talált egy jó állapotban levő kerékpárt. Most azt szerelné tudni, megvan-e már a gazdája. Ugyanis, ha bizonyos idő elteltével nem jelentkezik a tulajdonos, a megtalálót illeti meg .n talált tárgy, vagyis jelen esetben a kerékpár. Még tartott a beszélgetés, amikor harminc év körüli, erősen borostás arcú férfi köszönt tisztelettudóan. — Mi újság, Lukács ? — fogadta Kiss Tóth István vb-titkár. — Igazolást szeretnék kérni a titkár elvtársiéi — hangzott a válasz. — De milyen igazolást? — kérdezte a vb-ti tikár. — Tetszik tudni, tegnap, mire hazaértem a munkából, ledőlt a ház kéménye. Mondtam is egy cifrát, hogy még psak ez hiányzott nekem. — Beszéljen világosan, mire kell magának az a papír — szólt sürgetően Kiss Tölti István. — Hát. .. arra, hogy én azt a kéményt megcsináltam. és ezért nem tudtam menni reggel dolgozni. — Tehát attól tart. hogy most igazolatlan napot írnak be a munkahelyén? — Ezt nem akarnám, mivelhogy kell a pénz a családnak. A titkár nyomban utasította a tanács sajóörüsi ki- rendeltségének egyik dolgozóját: nézze meg a helyszínen ezt kéményügyet. Nemsokára megérkezett a válasz: a kémény valóban megrongálódott, ugyanis még jól kivehetők, a javítás nyomai. Lukács Kálmán megkapta az igazolást, — Elég sok baj volt. már ezzel az emberrel — jegyezte meg a titkár. Kis idő múlva betoppant az irodába Szálkái József járásbíróság) végrehajtó, aki mindjárt Lukács Kálmán felől érdeklődött, — Mit; követett et már megint? — kérdezték többen is. — Jegy nélkül utazott az egyik miskolci villamoson — hangzott a válasz. — Amikor az ellenőr ezért felelősségre vonta, „barátunk” eléggé furcsa módon értelmezte állampolgári jogait. Természetesen megbüntették: 130 forintjába kerül .a bliccelés. A következő ügyfél Orosz Józsefnek Sajóörösröl érkezett, telekvásárlási ügyben lcei'este fel a tanács vezetőit. —- Nemi-ég szerelt le az egyik fiam, neki szeretnénk venni egy házhelyet —mondta az asszony. A vb-titikár helyszínrajzot vett elő. s ezen mutatta- meg Orosz' néninek, 'hot vásárolhat házhelyet, Részletesen elmagyarázta a feltételeket is. Például, hogy a tettek árának legalább húsz százalékát a szerződéskötéskor kell egy összegben kifizetni. Az asszony elégedett volt a válasszal. Megköszönte a felvilágosítást, és azzal köszönt el, hogy megbeszéli a dolgot a családdal. Sülvan megfordultak itt ezen a délelőttöt! jártat levél ügyben is. Pozsa Sándorné, a községi tanács adminisztrátora alig győzte a temérdek adatot bejegyezni. Mert nem olyan egyszerű ám egy jarlatlevéi kiadása, mint ahogyan azt egy kívülálló gondolja. Sajnos, nagy még a bürokrácia ezen a télen. Négyszer-ötször is be kell írni ugyanazt az adatot a különböző rubrikákba, meg a n y i 1 vá n tar tó köny vecak ékbe. — Sokan élnek azzal a lehetőséggel is — mondta Po- zsáné —. hogy a legújabb rendelkezés szerint 1500 forint állami támogatás illeti meg azokat, akik legalább egy éve szarvasmarhát tartanak. Dél körül járt az idő, amikor egy újabb ügyfél érkezett. De mintha megérezte volna, hogy beszélni szeretnék véle, sietve eltávozott a helyiségből. — Tavaly nyáron szabadult a börtönből, de még most sincs állandó munkahelye — mondta róla Ducsai István főelőadó. — Még nem emberélte meg magái. Most munkakönyvét szeretne váltani, mivel az elsőt elvesztette, a másodikat otthagyta előző munkahelyén... A harmadik viszont már 600 forintjába kerül J. Géza Istvánnak, ugyanis öróta van szó. Hogy miből fizeti ki? Délután három óra Van. de még jönnek ügyfelek. — Legtöbbször addig tart a félfogadás, ameddig bent vagyunk a hivatalban — mondja Kabodi István tanácselnök. — Nines ebben semmi különös. A bizalomért emberség jár cselébe. L. L. Az út mindig haza vezet... — Az úgy történt, hogy ,.. A tiszaiadényi termelőszövetkezet főagronómiusa, még mielőtt folytatná a hirtelen félbeszakadt mondatot, ceruzát fog, s egy aprócska fehér lapra néhány nevet jegyez, amit már olvas is: Győri Lajos Gazdag Sanyi, Loeon- czi Sanyi, Pincziczki Irtvén, Szabó Berta ... — ... szóval az történt, hogy őket, és még néhányu- kat felkerestük Kiskörén, és Nyíregyházán, ahová 1970- ben elvándoroltak. Három évvel ezelőtt még tele volt a Isz gondokkal, bajokkal. Nem tudtak úgy fizetni sem, mint most, s aki akkor úgy látta, hogy másutt; többet tud összeszedni, az vette a kalapját... Alak maradtak — k ők voltak többen —, nem váltak el haraggal a távozóktól, titokban mindig is visszavárták őket. Az is igaz viszonf, hogy az iménti névsorban szereplők szakmája és hivatása olyan, amihez megfelelő munkalehetőséget nem is tudott akkoriban biztosítani a közös gazdaság. A három év alatt azonban nagyot fordult a világ Tieza- ladányban is. Megerősödött, talpra állt; a tsz, legyűrték a nehézségeket, mindenki megtalálja a számítását, ha becsületesen. szorgalmasan dolgozik. Hiány volt azonban bizonyos értelemben munkaerőben. Különösen akkor ágaskodott magasra e gond, amikor elhatározták: saját kivitelezésben hozzálátnak egy tehenészeti telep építéséhez. De ha nincs szakember, hozzáértő munkáskéz, fabatkát sem ér az egész... Ekkor javasolta valaki: haza kellene hívni az „idegenbe szakadt” falubelieket, akik egytól- egyig jó szakemberek, kiváló értői foglalkozásuknak. De jönnek-e?... Ez volt a nagy kérdés, meg az, hogyan kezdjenek hozzá az invitáláshoz. — Ekkor döntöttünk úgy, hogy személyesen keressük fel őket — mondja a főag- ronómus. Mi tagadás, hosszú rábeszélésre, a hívogató szó hazai töltésű vonzására építettek, amikor bekopogtak a „földiekhez”. A tsz képviselői világosan é<s egyértelműen beszéltek. Elmondták, mit tudnak adni, milyen kereseti lehetőségekkel számolhatnak, ha visszatérnek a faluba, a szülőföldre, ahová annyi emlék fűzi őket. — Számítottunk rá, hogy nemet mondanak, de kellemesen csalódtunk. Nem is gondoltuk: titkos terveik, elképzeléseik egyeznek a mi szándékainkkal. — Otthon azért jobb lesz — mondták ők is. de — érthetően — tudni akarták, mire mennek haza. Garantált bért adnak. Fix- fizelésf. amit akkor is megkapnak ha netán rossz esztendőt zárna a tsz. A közös gazdaság mindenkinek biztos megélhetést jelent. A szorgalom meghozza gyümölcsét,. Ennek az alapja a jól végzett munka, s még valami, ami ebből fakad, erre épül: az emberekkel való törődés, es sok-sok olyan kedvezmény' ami már polgárjogot nyert ebben a gazdaságban is. A hatszáz tagol számláló tsz-ö regről, fiatalról egyaránt .gondoskodik. A nyugdíjasoknak a törvényes kereteken belül munkalehetőségei, a fiatalok pedig egyéb juttatások lévén részesülnek a közös gazdaság szereleléből és erejéből. Aki például házasságot köt, ezer forint „üti a markát”. ,S ha az ifjú házasok mindketten tsz-tagok, akkor kétszer ezer forint jár. Emellé adnak még 20 liter saját termésű bort, s minden olyan segítséget, ami egy jól sikerült lagzihoz kell, i-Ia megérkezik az utód, a gyermek, a tsz azonnal „kiutal”) a számára 500 forintot. S ha a szülők okosan gazdálkodnak, akkor ifjúsági takarékba teszik ezt a pénzt. Mire felnő a gyere!), a bankban már ezresek tulajdonosaként fogadják majd. A szinte egy szuszra elmondott tények és adatok sora ezzel még nem ért véget, Akad egyéb ..meglepetés” is, ami már úgy hozzátartozik a tsz-tagok életéhez és munkájához, mint fához az ág. Nyaranként, ugyanis mindig útra kelnek néhányat), és a közös gazdaság költségen üdülni, kirándulni, világot látni mennek. Minden évben sor kerül külföldi utakra is. Voltak már a Szovjetunióban, az NDK-ban; hogy ebben az évben hová mennek, aat még nem döntötték el. Nemcsak az emberek és igényeik változtak meg, hanem a falu arculata is változott. Külsőségeiben, is magán viseli a szorgalnoas, eredményes munka jegyeit, a szép házalton, a jól karbantartott utakon, a városnak Is becsületére váló postahivatalon, a nagy gonddal és ízlésesen fes. tett cégtáblákon, mindenen, ami hozzátartozik, része, tulajdona e Tisza menti községnek. Nem csoda, ha jól érzik itt magukat az emberek. A fiatalok sem vágyódnak el innen. Csak tanulni mennek „más égtájak felé”, de az út mindig haza vezet. A tanulásban sem maradnak magukra. A tsz ösztöndíjjal segíti azokat, akik a tsz hasznára és javára igyekeznek elsajátítani az ismereteket. Ezek a fiatalok — ahogy a föagronómus mondja — az utánpótlás. Havonta 250 forintot kapnak, mindig pontosan, időre... Nem is fáj a feje a tsz vezetőségének, ki lép azoknak a helyére, akik előbb vágj’ utóbb nyugdíjba mennek. Három fiatal Szikszón állattenyésztési szakmunkásnak készül. Szarvasról a majdani öntözési szakemberüket, kapják vissza, Budapesten egy tsz-tag tejkezelőriek tanul. míg mások a tokaji ge- pészképzőben ülnek az iskolapadban. A isz krónikája változatos és gazdag, s legfőbb mondanivalója a munka és az együvé tartozás. Nem is lenne haszontalan, ha ennek dokumentálására is gondolna egyszer a vezetőség. A késői utódok bizonyára érdeklődéssel forgatnák e krónika lapjait... lőtt) Ferenc
