Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-30 / 75. szám

VTLAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! * MAGVAR SZOCIÁLIST A MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGY El BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 15. szára Ara: 80 fillér Pcnfok, 1973. március 30. S okszor és jogosan hangzik el a figyel­meztetés, hogy csín­ján kell bánni a „törté­nelmi” jelző osztogatásá­val. Gyors az idő sodrása és ami ma fontosnak tű­nik, holnapra talán már nem bizonyul annak. De bármi történjék is, 1973. március 29-ét valóban fel­jegyzik a történelmi kró­nikákba: ezen a napon, tegnap, csütörtökön helyi idő szerint tizenhét órakor véget ért az amerikaiak katonai jelenléte Dél-Viet- namban. A saigoni Tan Son Nhut légibázison, amelyről any- nyit hallottunk még nem olyan régen a hadijelen­tésekben, nagyüzem volt a finis: egymás után szálltak fel a hatalmas szállító­repülőgépek, fedélzetükön az Egyesült Államok had­seregének katonáival. Sok minden történhet még. Van okunk feltételezni, hogy sem a washingtoni, sem a saigoni kormányzat nem teszi könnyűvé az igazi béke felé vezető további utat. De a vietnami nép, annyi esztendő hősi és ál­dozatos küzdelme nyomán, a haladó világ támogatá­sával elérte egyik legfon­tosabb célját: a tizenhat- ezer kilométerről betolako­dott agresszor csapatainak el kelteit hagyniuk Dél- Vietnamot. Ez a hadsereg történel­mében először távozik va­lahonnan győzelem, ünnepi harsonák nélkül. Katonái tizenhárom esztendeje kezdtek beszivárogni Viet­namba. Eleinte polgári ru­hát viseltek és szerényen tanácsadónak neveztük magukat. Aztán felkerült rájuk az uniformis és a tengeren, a levegőben jöt­tek, áradtak ezek az egyen­ruhák. A tőkés világ leg­erősebb hatalma küldte el ultramodern felszerelésű, egyidöben több mint fél­millióra duzzasztott had­erejét, hogy egy kis ázsiai országban „példái statuál­jon”, megálljt kiáltson a történelemnek, gátat állít­son a nemzeti felszabadító harc kérlelhetetlen árada­tának. E zek a katonák nem valósították, nem va­lósíthatták meg, amiért küldték őket. El­mentek, igaz, nagyon sokan közülük nem mentek mesz- ••jze: délkelet-ázsiai báziso­kon maradnak, félreérthe­tetlen fenyegetésként. De manapság, a megváltozott erőviszonyok nyomán, kü­lönös idők járnak: kemény harc, sók áldozat árán, de bebizonyosodott, hogy nap­jainkban nincs többé bün­tetlen imperialista kaland. Ez 1973. március 29. törté­nelmi tanulsága. Ülést tartott a Minisztertanács I Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke csütörtök délelőtt a Parlamentben fogadta dr. Bruno Kreisky osztrák szövet­ségi kancellári (képünk), valamint kíséretének tagjai kőiül Burgcnland, Alsó-Ausztria és Stájerország tartományi főnö­ket. Délben Apró Antalnál, az országgyűlés elnökénél tolt látogatást az osztrák kormányfő és kíséretének több tagja. Csütörtökön délután a Parlamentben véget értek a magyar— osztrák hivatalos megbeszélések. A szívélyes, baráti légkör­ben lezajlóit tárgyaláson a Telek megállapodtak abban, hogy az osztrák kormányfő magyarországi látogatásáról és a meg­beszélések eredményéről közös közleményt adnak ki. Kreisky budapesti látöaatásai A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszterta­nács csütörtökön ülést tartott. A Minisztertanács megtár­gyalta és jóváhagyólag tudo­másul vette a magyar párt­ós kormány küldöttség már­cius 14—15-én Lengyelor­szágban tett baráti látogatá­sáról szóló jelentést. A test­véri barátság, az el v társi as- ság és a kölcsönös megértés jegyében folytatott megbeszé­léseken a két ország vezetői tájékoztatták egymást orszá­gaik belső helyzetéről, az MSZMP X., illetve a LBMP VI, kongresszusán megjelölt célkitűzések eredményes vég­rehajtásáról. Széles körű esz­mecserét folytattak a két párt, illetve a két ország együttműködéséről, továbbá a nemzetközi helyzet, a kom­munista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. A meg­beszélések megerősítették a teljes nézetazonosságot vala­mennyi megtárgyalt kérdés­ben. Megelégedéssel állapí­tották meg, hogy a két or­szág közötti együttműködés a testvéri barátság, a szocialista internacionalizmus szellemé­ben minden területen jól fej­lődik. A kormány a magyar— lengyel legfelső szintű talál­kozót. jelentős eseményként értékelte, és kifejezte meg­győződését, hogy a varsói megbeszélések hozzájárultak a két testvéri ország még szorosabb együttműködésé­hez, a szocialista országok közösségének erősítéséhez. A Minisztertanács megtár- , gyalta es tudomásul vette a magyar párt- és kormánykül­döttség 1972, február 24—26. * között a Román Szocialista Köztársaságban tett hivatalos, baráti látogatását követően hozott kormányhatározatban foglalt gazdasági együttmű­ködési feladatok teljesítéséről előterjesztett. jelentést. A kormány felhívta a minisz­tereket. hogy szerezzenek ér­vényt a Minisztertanács ha­tározataiban és a kormány- bizottság jegyzőkönyveiben megfogalmazott feladatok végrehajtásának. Vályi Péter, a Miniszterta­nács elnökhelyettese előter­jesztése alapján a kormány intézkedési tervet hagyott jó­vá a Minisztertanács elnöké­nek februárban tett csehszlo­vákiai látogatásából adódó gazdasági feladatok végrehaj­tására. Vályi Péter, a kormány el­nökhelyettese beszámolt az Egyesült, Államokban febru- i ár 26—március 7. között, il- j letve Kanadában március 8 —13. között tett hivatalos lá­togatásáról. A Miniszterta­nács elnökhelyettese az Egye­sült Államokban tárgyaláso­kat folytatott a kereskede­lemügyi miniszterrel és a kormány más tagjaival a két ország közötti gazdasági, mű­szaki-tudományos és kultu­rális kapcsolatok helyzetéről, valamint az együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről. A kormány elnökhelyettese egyezményt írt alá a háború után keletkezett kölcsönös vagyonjogi követelések ren­dezéséről, Kanadában Mit­chell Sharp külügyminiszter­rel és más vezető személyisé­gekkel tárgyalt. A szívélyes légkörű megbeszéléseken ál­(Folytatás a oldalon) 25 éves az MHSZ Jubileumi ünnepség Miskolcon ■ ' A Magyar Honvédelmi Szövetség megyei , és városi vezetőségé Miskolcon a szakszer- 1 vezetek megyei székhazának színházter- I méhen a szövetség fennállása 25. évfor- i dulójának tiszteletére jubileumi ünnepse- [ get rendezett tegnap délután, i Az ünnepségen jelen volt dr.- Bodnar [ Ferenc, az MSZMP Központi Bizoltságá- i nak tagja, a megyei pártbizottság első j titkára. Kárpáti Ferenc vezérőrnagy, hon- ! védelmi miniszterhelyettes, dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke. Stock i János vezérőrnagy, dr. Csonka Tibor ez- | redes, az MHSZ országos központjának ] fötitkár-helvettese. 1 I Káli I^ajos, az LKM szociális igazga- ] lója, a szövetség alapító tagja köszöntötte , a vendégeket, majd Bokor József alezre- 1 des, a Magyar Honvédelmi Szövetség me- J gyei vezetőségének titkára mondott ünne- < pi beszédet. | — A szervezet elmúlt ne­gyedszázada alatt igen nagy erőfeszítéseket lett azért, hogy széles társadalmi ala­pokra helyezze a haza meg­védésének gondolatát, a hon­védelem ügyét. Ennek ér­dekében folytatta sokrétű, politikai felvilágosító és nevelő munkáját. Az MHSZ- ben felkészített és később hivatásos állományba került sok tízezer fiatal példája igazolja, hogy az itt elhin­tett mag jó talajba hullt, a fiatalok megértették, hogy hazánk építésén kívül a ka­tonai szolgálat ellátása és a haza megvédése is köteles­ség. — Szocialista hazánkban még sohasem volt annyi őrizni-, annyi megvédeni- való, mint most. A csaknem 30 éve tartó békés építő- munka sohasem látott érté­keket halmozott fel, melyek megvédése csak a legszéle­sebb társadalmi felelősség­gel oldható meg. Ma a szer­vezet ilyen értelemben igyekszik eleget tenni a rá­háruló feladatoknak, és a hadseregben levő fiatalok­nak mintegy 80 százaléka tanul a szövetség klubjai­ban, és tanfolyamain. Ma egyetlen esztendő alatt a sorkötelesek és idősebb kor­osztály tagjai közül hússzor annyit képezünk ki gépko­csivezetésre. mint ameny- nyien 25 éve gépkocsiveze­tői jogosítvánnyal rendel­keztek — mondta Bokor Jó­zsef. Ezután dr. Bodnár Ferenc emelkedett szólásra, Beszé­dében hangsúlyozta, nem véletlen, hogy megyénkben igen sokan kapcsolódtak be a szervezet munkájába, hi­szen azok, akik a szabad­ságért a háború éveiben el­szántan küzdöttek, tudták, hogy a fegyveres harc be­fejeztével nem ért véget te­vékenységük. Az építömun- ka békés éveiben az MHSZ híven teljesítette kötelessé­gét, s ma az ifjúság neve­lésében, honvédelemre való felkészítésében, a hazaszere­tetre való nevelésben töret­lenül tevékenykedik. A me­gyei pártbizottság elsó tit­kára befejezésül tolmácsol­ta a jubiláló honvédelmi szövetségnek a párt. a ta­nács, a társadalmi szervek vezetőinek és képviselőinél;, valamint a megye dolgozó népének köszöntő szavait. A jubiláló szervezetet kö­szöntötte a honvédelmi mi­niszter is, az erről szótő pa­rancsot Zsebesi László alez­redes olvasta tol. A parancs elhangzása után Kárpáti Ferenc vezér­őrnagy, továbbá Dudla Jó­zsef. a KISZ Központi Bi­zottság intéző bizottságának tagja, a KISZ megyei bizott­ságának első titkára és Ga- lovicz János ezredes, majd a Magyar Honvédelmi Szövet­ség sportolóinak küldöttsége köszöntötte a jubiláló szer­vezetet. Az ünnepség után a Ma­gyar Néphadsereg Vörös csillag érdemrenddel kitün­tetett művészegyüttese adott műsort. Napirenden Miskolc vízellátása, csatornázása Ütést tartott a városi tanács vb Tegnap, március 29-én Bárczi Béla tanácselnök ve­zetésével ülést tartott Mis­kolc város Tanácsának Vég­rehajtó Bizottsága. Napiren­den egyebek között a város vízellátásának, csatornázá­sának fejlesztéséről szóló je­lentés szerepelt. A témával kapcsolatos gondok közismertek. A vá­rosnak szinte valamennyi lakója érzi, tapasztalja a ne­hézségeket, nagy figyelem­mel kíséri a gondok enyhí­tésére tett intézkedéseket, Természetes, hogy a napi­rend a végrehajtó bizottság ülésén is nagy érdeklődést, hosszas vitát váltott ki. Ismeretes az is, hogy a város vízfogyasztása — mint. mindenütt a világon — egy­re emelkedik. Ha csak az egyre több, új lakást vesz- szük figyelembe — melyek , természetesen fürdőszobával épülnek — már akkor is I nyilvánvalóvá válik a mind- | inkább emelkedő vízfogyasz- j tás okainak egy része. De az ipar, a különböző intéz­mények sokasága is fejlődik, több vizet igényel. A szük­séges létesítmények megépí­tését a város kiemelt feladat­ként kezeli. A negyedik öt­éves terv idején 360 millió forint áll rendelkezésre az ágazat fejlesztésére. Egye­lőre azonban — mint azt az ülésen többen is elmond­ták — a jelen gondjaival kell megkiizdeniink. To­vábbra is szükséges a nagy­fokú takarékoskodás, de ezt sajnos, nem mindenki tartja kötelezőnek. Általában az üzemek — elsősorban az LKM — betartja a takaré­koskodás előírásait, az in­tézmények többsége viszont nem. A szintén takarékos­kodó Diósgyőri ' Gépgyár például több ezer köbmé­terrel kevesebb vizet hasz­nál el, mint az egyetem. A nagyobb létesítmények megteremtésén kívül tovább­ra is keresnünk kell az ivó­vízellátást elősegítő módo­kat. Jó lenne például, ha az üzemek sehol nem hasz­nálnának hűtésre, ipari cé­lokra ivóvizet, hanem saját kutat fúrnának. A házgyári lakásokban is sok víz fogy. Talán azért is, mert amíg a meleg vizű csapon való­ban meleg víz kezd folyni, addig percekig kell nyitva tartani a csapot. Továbbra is sok á hibás, állandóan csepegő, szivárgó lefolyó A HEGYVIDÉKI szőlőkben jól használható új típusú ta­lajművelő és műtrágyázó gépeket mutattak be munka közben, tegnap, március 29- én a Tokaj-Hegyaljai Bor­kombinát Somos-dűlői ültet­vényén a tolcsvai kerületben. Az országos jellegű bemuta­tón részt veitek a hegyaljai, valamint az Eger—Gyöngyös vidéki szőlőtermelő gazdasá­gok, szövetkezetek szakembe­rei. a Mezőgazdasági Gépki- sérleti Intézel, az AGRO- KER Vállalat, a Magyar Ág­ra r t u d om án y i Egyesület, egyéb érdekelt tudományos intézmények, felsőoktatási és kutató intézetek képviselői. A meghívottakat Tímár Miklós, a Borkombinát mű­szaki osztályának vezetője tá­vagy vízcsap. A vízmüvek pár napja egyébként már 70 ezer köbméter vizet tud adni a városnak, de ez is kevés. A napirendi pont foglal­kozott a szennyvíztisztító te­lep létesítésével is. Miskol­con a második világháború óta nincs szennyvíztisztító, így a szennyvíz deritetlenül kerül a Sajóba. A tisztító- telep első részét a tervek szerint 1975-ben adják át. A város vízellátásának részletes helyzetéről, a szük­séges intézkedésekről, a le­hetőségekről egyébként a végrehajtó bizottság még eb­ben a fél évben újra tár­gyal. jékozlatta arról, hogy gazda­ságuk öt éve együttműkö­dik a Mezőgazdasági Gépki- sérleti Intézetben a különfé­le szőlőművelő géptípusok üzemi kipróbálásában. Azok a gépek, amelyek Tokaj- Hegyalja erősen kötött tala­ján sikerrel kiállják a gya­korlat nehéz próbáját, már bármely hazai hegyvidéki szőlőben is eredményesen al­kalmazhatók. Ez a bemuta­tó azért vált időszerűvé, mert a szőlőkben most kezdődnek a tavaszi talajmunkák. A szakemberek az itteni ta­pasztalatokat hasznosíthat - ják a maguk munkaterületén. A hegyvidéki szőlők továb­bi korszerűsítése érdekében (Folytatás a 2. oldalon) Új sziloraüveie gépek beiktatnia a Borkombinátban

Next

/
Thumbnails
Contents