Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-01 / 50. szám

1973. március 1., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÁG >- 3 Akinek a mezőgazdaság ad munkát, annak a munka­helyét kataszteri holdban, hektárban mérik. A dolgo­zók közötti kapcsolatterem­tés itt sokkal nehezebb, mint egy ipari üzemben, amely­nek területét kerítés hatá­rolja, s ott a házitelefon is. 1-Ja egy tsz-tag a társközség­ben élő, dolgozó tsz-taggal kíván beszélni, akkor levelet ír, vagy üzen valakivel. Mindezek ellenére, a mező- gazdasági termelőszövetkeze­tek dolgozóinak is meg kell teremteniük az együttműkö­dést, mert ők is igénylik a társadalmi, mozgalmi életet. Ezúttal a termelőszövetkeze­ti nőbizottságok munkája fe­löl érdeklődtünk a hernádné- meti Hernádvölgye és a sa- jóvámosi Aranykalász Ter­melőszövetkezetekben. Mind­két nőbizottság munkája ti­pikus a maga módján. A hernádnémeti termelőszövel - kezet asszonyai azok közé tartoznak, akiknek itiódszc- í'ciböl érdemes tanulni, akik­nek eredményei példásak. A sajóvámosi tsz nöbizottsága — mint nagyon sok tsz-nő- bizottság — keresi a meg­oldásokat. m m Ötvenéves szakmunkás* tanuló A Hernádvölgye Tsz nagy gazdaság, gazdasági eredmé­nyei jók. Dolgozóinak több mint a fele no, a legutóbbi adat szerint, a női létszám 493 fő. A' gazdasági vezetők a legnagyobb elismeréssel beszélnek munkájukról, a zárszábiadó közgyűlésen 35 nőt jutalmaztak meg, min­den évben vannak h'ernád- némeli, hernádkaki, gesztelyi asszonyok a kitüntetettek, sokszor a kormánykitüntetet­tek között is. Munkájukért egyenlő bért kapnak férfiak és nők, a differenciálást ugyanis nem a nemek sze­rint, hanem a szakképzett­ség, a munka minősége sze­rint értelmezik. így pedig nem szenvednek hátrányt a nők, mert az iskolába járó asszony a Hernádvölgye Tsz községeiben nem csodalény. Jelenleg is húsz nő jár szak­munkásképzőbe, sok közöt­tük a 40—50 éves. Ennek az iskolának és több más szak­iskolának, tanfolyamnak az előnyéről a tsz nőbizottsága győzte meg őket. A meggyő­zés módja egyszerű; tíz szá­zalékkal magasabb bért kap a bizonyítvánnyal rendelke­ző szakmunkás. De ez a nő- bizottság mással is érvelhet, hiszen sok olyan vívmánya van, amely mind a 493 nőt érinti. Sikerült megoldaniuk, hogy szabadnapok jussanak a nőknek, hogy a nyári nagy munkák idején is két mű­szakban dolgozhassanak, te­hát fél napjuk szabad le­gyen. A tsz vezetősége el­fogadta erre vonatkozó ér­veiket, s be is bizonyoso­dott, hogy kipihenten 8 óra alatt (reggel 6-tól 14 óráig) többet lehet elvégezni a me­zőn, mintha napkeltétől nap­nyugtáig tartana a munka­idő. Most a szabad szombat általános bevezetését tűzte ki célul a nőbizottság. A gaz­dasági vezetők egyetértenek ezzel, de a feltételek kimun­kálását a bizottságtól várják. Egyenrangú partnerként A nőbizoltság ötletgazdag­ságról tett bizonyságot az évek során. A termelőszövet­kezet párt-, gazdasági veze­tői egyenrangú partnernek tekintik a nőbizottságot. Ta­valy például 144 ezer fo­rint költségvetést biztosítot­tak számára. Az összeget olyan szociális, kulturális cé­lokra fordíthatta, amelyet, jónak látott. Jutott az ösz- szegből a betegekhez vitt ajándékokra, a nőnapi aján­dékokra, gyermeknapi ün­nepségekre, újságokra, kü­lönleges szociális segélyek­re, színházjegyekre, politikai tankönyvekre, kirándulások­ra. Ebből az összegből vásá­rolt a nőbizottság a tsz va- valamennyi nyugdíjasának 10 —10, mázsa szenet is. De ar­ra is maradt a pénzből, hogy felkeressék azokat a. nyug­díjas tsz-tagokat, akik a me­gye szociális otthonaiban él­nek. Ez az összeg az idén, 40 000 forinttal növekszik, mert a bizottság javaslata alapján minden1 nyugdíjba vonuló tag, alkalmazott 1000 forint jutalmat kap a jövő­ben. Amikor a nöbizollságról beszélgetünk a Hernádvölgye Tsz-ben, az elnök többször is említette, hogy a nőbizolt- ságnak a gazdasági sikerek elérésében is nagy része van. Jó javaslatokat tesz egy-egy új üzem munkásgárdájának kialakítására, serkenti a bri- gádmozgalmat, pluszmunka vállalására inspirálja a nő­ket. Tavaly például az állat- tenyésztésben dolgozók is je­lentkeztek, amikor a cukor­répa terven felüli gyomta­lanításáról volt szó. Múlt nélkül, jövővel A sajóvámosi Aranykalász Tsz nőbizottságának eredmé­nyeiről röviden tudnánk csak beszélni. Hogy nem alakult még ki a folyamatos mun­ka, hogy viták is voltak, ar­ról csak részben tehetnek az asszonyok. Hiszen a vélet­lenek folytán gyakran vál­tozott a nóbizottság vezető­sége. A lényeg az most, hogy ez a múlt nélküli bizottság megtalálta a munkamódsze­rét. Az első lépés az volt, hogy a bizottság elnöke fel­kereste a tsz gazdasági veze­tőit, és feladatot kért, javas­latot tett. Javaslatával, a kö­telező munkanapok számá­nak módosításával egyetért a vezetőség. Ezzel párhuzamo­san munkaprogramot dolgoz­tak ki: segítik a tsz vezető­ségét a munkakörülmények javításában, felkutatják, hogy a nyári nagy munkák idején kik vállalnak idény­munkát a faluban. Felmérik, hogy kik szorulnak házi gon­dozásra, egészségügyi tanfo­lyamokat szerveznek, meg­szervezik a nők szakmai, po­litikai továbbképzését, mun­kabrigádokat alakítanak. A tervek jók, s azt bizonyítják, hogy az Aranykalász Tsz asszonyai megértették a nő­bizottság feladatát, nem kö­vetelőznek, hanem segíteni akarnak. Terveiket, a tsz párt- és gazdasági vezetői tá­mogatják. Hiszen a jó mun­ka kialakítása közös érdek, az eredmény az egész gazda­ság hasznára válik itt is, mint Hernádnémetiben. U Oy. Napirenden: Gazdasági fejlődésünk tapasztalatai Dr. Bognár József elnök­letével szerdán a Parlament delegációs termében ülést tartott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. A képviselők — az Országos Tervhivatal jelentése, illetve Drecin József OT-elnökhe- lyettes kiegészítője alapján — megvitatták gazdasági fejlődésünk 1971—72. évi főbb tapasztalatait. A tapasztalatok — állapí­totta meg a bizottság — ar­ról tanúskodnak, hogy a ne­gyedik ötéves terv jól ha­tározta meg gazdaságpoliti­kai céljainkat és feladatain­kat., azok megalapozottak és teljesíthetők, de igénylik a tervszerű, operatív gazdaság- politikát is. Az elmúlt két esztendő gazdasági fejlődésének elem­zése értékes tapasztalatokat adott a gazdaságirányítási rendszer működésének gya­korlatáról is. A két év fej­lődésén lemérhető volt, hogy a megtett intézkedések mi­lyen ütemben, milyen időel­tolódással és súllyal érvénye­sülnek a szabályozás, irányí­tás mai rendszerében, mit eredményezhetnek a gazda­sági életben. A gazdasági fo­lyamatok értékeléséből ki­tűnt, hogy a termelő ága­zatokban a következő .évek­ben is az ötéves tervvel összhangban kell fejleszteni a termelést, s be kell tarta­ni a tervezett elosztási ará­nyokat is. Gyorsítani lehet és kell azonban a fejlődést azo­kon a területeken, ahol ke­reslet van, s gyors realizá­lás, megfelelő gazdaságosság érhető el. így az eddigiek­nél gyorsabb ütemben kell növelni az építőanyagipari termelést, egyes alapanyagok és féltermékek, illetve azok­nak a termékeknek az előállí­tását, amelyekből a belső ke­resletet még nem tudjuk ma­radéktalanul kielégíteni, jól­lehet a termelés gazdaságo­san fejleszthető. A népgazdaság több éves tervszerű fejlődése igazolta, hogy irányítási rendszerünk hatékony eszköz a szocialista tervgazdálkodás erősítésében, a gazdasági fejlődés biztosí­tásában. Műszerészek a bányában Korszerű üzemrésszé fejlesz­tenék a Központi Bányagép- javítóban a műszerész mű­helyt. A nagyfokú automati­zálás tctlc ezt lehetővé. A műszerész műhelyben készül­nek a vállalatok területén üzemelő automata berendezé­sek. villamos kapcsolók, sze­relvények, elektromos rob­bantógépek és még számos műszer. Jelenlegi nagy mun­kájuk a fronti cscményrög- zitő. amellyel figyelemmel lebet kísérni a gépesített trónt üzemelését. Fotó: Daczó József Tegnapelőtt, kedden: fizetés volt az LKM-ben. A boríték­ban ott volt az új bérbesoro­lás is. Tegnap, szerdán: Sátoralja­újhelyen átadták az új lak- berendezési áruházat. Holnap, pénteken: az ÉPFU-nál — a megyében elsőként — megkezdik a nye­reségrészesedés kifizetését. Az állami ipari üzemekben, vállalatoknál mindennapi té­ma; mit hoz a bérfejlesztés, mennyivel nő a havi jövede­lem. Számolgatnak, mire te­lik majd belőle. Az egymással látszólag nem összefüggő események, jelenségek szoros kapcsolaí- ban vannak a dolgozók élet- színvonalának növelésével, az elmaradt és az új igények kielégítésével. Vajon felkészült-e a keres­kedelem az állami iparban dolgozók jövedelmének nö­vekedésére, a fokozódó igé­nyek kielégítésére. Kolláth Sándor, a Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója és Gönczi János áruforgalmi főosztályvezető igennel válaszol a kérdésre. A kereskedelem érzékeny műszerként jelzi, mutatja az életszínvonal alakulását. 1971-ben és 72-ben például — amikor volt kívánnivaló a dolgozók, elsősorban a mun­kások jövédclriiével. életszín­vonalával kapcsolatosan — csökkent a tartós fogyasztási, az iparcikkek forgalmának aránya és üteme is. S bár a forgalom tavaly például 5 százalékkal nagyobb volt az előző évinél, mégis címezhető volt a kereskedelemben az elhalasztóit kereslet. Gondo­lunk például arra, hogy el­halasztották a vásárlók a már öreg tv, hűtőgép és bú­tor újabbra, korszerűbbre va­ló kicserélését. A háziasrzo- njíok rengeteg lakkot vásá­rolnak, ugyanakkor az üzle­tekben meglepően kevés — évente alig 50—60 parkett- kefélögépet tudnak eladni. A termelésben és a fo­gyasztásban gyors változás ment végbe. Az energiahor­dozók korszerűsítésének ki­hatásaként olajkályhákból például tízszer annyit adtak el. mint a hagyományos tü­zelésű kályhákból. Nagyjából ugyanez az arány a kis, va­lamint a nagyképernyős te­levíziók vásárlásánál. Pár éve a cserépkályha „sláger” volt, ma pedig probléma az eladása. A kerékpár helyett inkább robogót vásárolnak, s kerftéssodronyban is inkább a műanyagbevonatút keresik az emberek. A párt. Központi Bizottsá­gának novemberi határozata, valamint az ezt követő in­tézkedések eredményeképpen több tízmillió forinttal nö­vekszik a dolgozók évi jöve­delme. Várhatóan a tarlós fogyasztási cikkekben is meg­nő a kereslet. Valójában egy­szerre kell kielégíteni az el­maradt: keresletet, s az oly­kor rapszodikusan jelentke­ző új igényeket. Mit tudnak, s mit akarnak tenni? — A korszerűbb termékek hatékonyabbak, célszerűbbek, s általában drágábbak, itt van például a Hajdúsági Iparművek automata mosó­gépe. Ebből keveset adtunk cl. Ez összefügg azzal is, hogy a vásárlók nem ismerik ennek előnyeit. Sok családi ház tulajdono­sát érdekli a központi fűtés. Vannak nagyon jó szén-, olaj-, gáztüzelésű kazánok. Ezt különösen Ózd környé­kén vásárolják szívesen. Ezek ismertetésére bemutatót ren­deznek Miskolcon. Ózdoii és Edelényben. Egyúttal kere­sik a megoldást az előnyös vásárlásra. Mind több ember foglal­kozik kertészettel, turisztiká­val. A vállalat éppén ezért modern barkácsoló szerszá­mokkal árasztja el az üzle­teket. A kertészkedés segíté­se érdekében a miskolci Marx téren speciális boltot nyitottak. Az Országos Gu­miipari Vállalattal való meg­állapodás alapján Miskolcon gumiszakboltot hoztak létre. Az autósok gondjainak meg­könnyítése érdekében ugyan­ilyen üzletet nyitnak Ózdon, valamint Sátoraljaújhelyen is. A Belkereskedelmi Minisz­térium erőteljesen szorgal­mazza a korszerű bútorok gyártását. Ebben két tenden­ciát szeretnének erősíteni: nevezetesen a kis keresetű emberek számára, is megvá­sárolható olcsó, és elemekből összerakható bútorok arányát növelik. • igen. nagy az. . igény.,az. úgynevezett ifjúsági lakószo­ba iránt. Ebből, az aránylag olcsó bútorból sosincs elég. Nagy lehetőségek ezután sincsenek. A vállalat és a Ti­sza Bútorgyár között meg­egyezés jött létre, amely sze­rint az üzem a sátoraljaúj­helyi új boltot ellátja ilyen lakószobával, A BIKV meg­egyezést kötött a Mezőkö­vesdi Asztalos Szövetkezei lel, a múlt évben megtartott miskolci kiállításon bemuta­tott Kriszti gyermekszobára. A szövetkezet ebben az év­ben több száz ilyen . olcsó bútort ad át a kereskedelem­nek. Ezzel így már négy gyermekszoba típus között választhatnak a vevők. Nagy az igény az elemen­ként összerakható bútorok iránt. Az év második felében már két típussal szolgálhat­nak: a székesfehérvári üzem Skála nevű, és a csehszlovák Univerzál szekrénysor ele­menként vásárolható, s állít­ható össze. Az igény növekszik, az áruválaszték bővül. Naponta új ás új termékek kerülnek, a kereskedelembe. A válasz­tékbővítést jelentősen előse­gítik a közös vállal közősök. Működik közös üzletük a Tungsrammal, a Szerszám- és Kisgépkészítő Vállalattal, a TVK-val. a VILLÉRT-tel. a PIÉRT-tel. A vállalat igyekszik mind több lehetőséget. ..csatornát'’ kihasználni az árubeszerzés­re. Nagy előszeretetté! hoz létre közvetlen kapcsolatot a termelővel. 1966-ban niég alig 70. ma már 300 termelő-, illetve szállító vállalattal van kapcsolatban a Borsodi Ipar­cikk Kiskereskedelmi Válla­lat. E kapcsolatokat tovább akarják szélesíteni, annál i* inkább, mivel ebben az év« ben 9 százalékkal nagyobb forgalmat akarnak lebonyolí­tani az elmúlt évinél. Csorba Barnabas a termelMHnvfitkezetRkhen mmmammmmiy/g. március IcsutOrtaKHnBa«na^HHMMHHHMM Elszalasztott igények és a korszerűség

Next

/
Thumbnails
Contents