Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-03 / 52. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. márc. Z., siómból ...... .... S zázharminc reprodukció A művészeti esztétikai ne­velés egyik alapkövetelmé­nye, hogy állandóan fenn­tartsuk a kapcsolatot a mű­vészet és a művészetet be­fogadók között. E művésze­ti esztétikai — s képzőmű­vészeti — nevelés terén je­lent nagy előbbre lépést a ma, Szerencsen, a Bocskai István Gimnáziumban meg­nyíló megyei Reprodukciós Galéria. Az őskortól napjainkig 130 alkotás reprodukciójának se­gítségével vázolja föl a ga­léria anyaga a festészet tör­ténetét és fejlődését, alkal­mat teremtve így nemcsak a művekkel való megismerke­désre, a festészet nagy egyé­niségeinek megismerésére, hanem arra is, hogy a néző — többnyire az iskolás fia­talok — áttekinthessék a festészet fejlődését is. S ami nagyon jó — a gépi tárlat- vezetés segítségével — a kort is, melyben ezek az alkotá­sok megszülettek, melyben gyökereznek. ' A megyei tanács művelő­désügyi osztálya országos mozgalomhoz csatlakozott a Reprodukciós Galéria létre­hozásával. A Művelődésügyi Minisztérium, valamint Haj- dű-Bihar megye gyűjtemé­nye mellett — a megyék kö­zött másodiknak — létrehoz­va ezt a galériát. Feladata és célja világos: a megye te­rületén arányosan megte­remteni. az élményszerzés-le­hetőségét, hiszen közismert, hogy Miskolcon kívül jórészt csak néhány helyen, na­gyobb községekben és váro­sokban van lehetőség arra, hogy- kiállításokra járjanak, s azokon is inkább a kor, a mai kor művészeivel ismer­kedhetnek. A Reprodukciós Galéria segítségével viszont magával a festészet történetével, úgy is mondhatnánk, hogy a fes­tészettel köthetnek szoro­sabb ismeretséget. A Repro­dukciós Galéria anyaga ugyanis egy vándorkiállítás anyaga. A szerencsi gimná­ziumban mutatják be első al­kalommal, de egy hónap múlva már más városba, más iskolába „költözik”. A tervek szerint egy-egy na­gyobb központi helyen levő iskolában egy-egy hónapig mutatják be, s így megte­remtődik a lehetőség arra, hogy a környező iskolák di­ákjai is megtekinthessék. A galéria létrehozásában oroszlánrészt vállalt magára a megye rajz szaktanács- adóinak munkaközössége, nem utolsósorban Rézműves- né Nagy Ildikó megyei rajz szakfelügyelő. A gyakorlati megvalósításra nagyon sok energiát, időt fordítottak. Tá­mogatta a galéria létrejöttét az Országos Pedagógiai Könyvtár is. Remélhetőleg a befektetett energia kamalo- zódik: elsősorban abban, hogy megyénk diákjai, me­gyénk ifjúsága e reproduk­ciók segítségével nemcsak él­ményszerzéshez jut, hanem olyan ismeretekhez is, mely esztétikai érzésüket, ízlésvi­lágukat fejleszti, gazdagítja. A Reprodukciós Galériát. Merényi József, a megyei ta­nács művelődésügyi osztá­lyának helyettes vezetője in­dítja ma, március 3-án dél­előtt útjára a szerencsi Bocs­kai István Gimnáziumban. Cs. A. Az üveg művésze Húsz eve oktatja az üvegipari szakmunkástanulókat Első Kcresztély üvegcsiszoló Ajkán. A 300-as számú Szakmun­kásképző Intézetben évente 15—-20 fiatal tanulja az üveg- csiszolás művészetét a mestertől. Képünkön: Első Kcresz­tély alkotásait mutatja tanítványainak. Százötven éves a miskolci színház Százötven esztendővel ez­előtt épült fel Miskolcon az ország első kőszínháza, s e másfél évszázad alatt a szín­művészek sokasága hódolt itt Tháliának. A jubileumi évadra méltó programot ál­lít össze a város és a szín­ház. A programtervezet meg­valósításának segítésére meg­alakult az intéző bizottság, mely tegnap, március 2-án tartotta meg első ülését. Tok Miklósnak, az intéző bizott­ság elnökének vezetésével a jubileumi programmal kap­csolatos legfontosabb felada­tokról volt szó az alakuló ülésen. Kiállítássorozat a bányász fotó- cs audiovizuális stúdió munkáiból Jelenleg a miskolci Ady Endre Művelődési Házban tekinthető meg az a kiállí­tás, amelyet a Borsodi Szén­bányák totó- és audiovizuá­lis stúdiójának tagjai rendez­tek. A kiállítás mintegy 70 fotóját február 8-án a Her­man Ottó Gimnáziumba vi­szik át. — Egyik fontos célunk az, hogy a középiskolás fiatalok vizuális kultúráját fejlesszük — hallottuk Bíró Tibortól, a stúdió vezetőjétől. — A szí­nes fotózás, különösen a diá- zás megszerettetése, érdeké-? ben pedig a színes diafilm­vetítéseket is rendszeresíteni szeretnénk a középiskolák­ban. A Kilián Gimnázium­ban ezt már meg is kezd­tük, s belenként vetítünk az iskola KISZ-klubjában. Ősz­től a város más középisko­láiban szintén szeretnénk rendezni kiállításokat és dia­vetítéseket. Addig is láthatják azonban az érdeklődők a stúdió mun­káját: a Herman Ottó Gim­náziumból márciusban a pe- recesi bányászklubba, majd a Zrínyi Ilona Gimnázium­ba viszik át Bíró Tibor, Gre- nyó Károly, Juhász Gyula, Kovács Tibor, Laczó József, dr. Sidló Gábor és Takács Gábor művészi felvételeit. A kamarakiállításokon minde­nütt színes diafilm-vetíté- sekre is sor kerül. A stúdió idei terveiről szól­va Bíró Tibortól megtud­tuk még, hogy a Rónai Sán­dor Művelődési Központ se­gítségével a megye más te­rületén működő ifjúsági klu­bokban szintén szeretnének hasonló tevékenységet foly­tatni. E cél érdekében már az el­múlt években is sokat tet­tek a stúdió tagjai: a bá­nyavidékek művelődési há­zaiban és a munkásszálláso­kon kifejtett népművelő, is­meretterjesztő tevékenységü­kön kívül országos fotókiál­lításokon is nagy sikerrel szerepeltek. A történelmi városaink so- . rában jelentős helyet elfog­laló Esztergom, a magyar ál­lam bölcsője, az idén ünnepli városi létének ezeréves jubi­leumát. Székesfehérvárral együtt — ahol éppen most fejezték be a millenniumi ünnepségsorozatot — mind­két várost az ország első fő­városaként köszöntjük. Nincs ellentmondás ebben: ugyanis Géza fejedelem birtokai Szé­kesfehérvárott terültek el, uralkodói székhelyét viszont Esztergomba tette át, így mindkettő egyidejűleg volt az ország politikai és társadal­mi életének központja, sőt, kisebb ranggal ugyan, de Veszprém is osztozott ebben a szerepben. A jubileumi ünnepségek során be akarják mutatni Esztergom új arculatát is, azt, hogy a felszabadulás után nagy iskolavárossá és az ország egyik gép- és mű­szeripari központjává ala­kult. 29 ezer lakosából már több mint 8000 ipari munkás. Az évfordulót újabb termelé­si sikerekre, a város fejlesz­tésére, szépítésére akarják hasznosítani. Ezt segíti az egyre nagyobb méretekben kibontakozó „Ezer tettel az ezeréves Esztergomért” moz­galom is. A város lakossága, a gyárak, intézmények dolgo­zói eddig több mint 35 000 óra társadalmi munkát aján­lottak fel. Márciustól novemberig taxi: a tudományos ülések, konfe­renciák hosszú sora. Itt tart­ják meg többek között a du­nántúli kisvárosok 5. találko­zóját, az úttörő őrsvezetők 5. országos találkozóját. Számos iparág rendez országos és nemzetközi konferenciát, a helyi gyárak termékeiket ki­állításon mutatják be. Peda­gógusok, orvosok, régészek és más szakmabeliek tartanak tudományos tanácskozást. A zeneművészek évek óta visz­szatérő nagy helyi esemé­nye, a Duna-kanyar nyári művészeti egyeteme mellett, nagy nemzetközi érdeklődés előzi meg a klasszikus gitár- fesztivált. Számos más ese­ménnyel ápolják a város gaz­dag ének-, zene- és kórus- művészeti hagyományait; A mintegy 20 kiállítás közül ki­emelkedik a keresztény mú­zeum állandó kiállításának a megnyitása. A program Memelkedő ünnepségei lesznek az au­gusztus 18-i ünnepi tanács­ülés és a 19-i politikai nagy­gyűlés. A tanácsülésen adják át az első díszpolgári okleve­let, és itt mutatják be Az ezeréves Esztergom című fil­met. Itt kapja meg a város a nemzetközi idegenforgalmi szervezet által adományozott kitüntetést. A nagygyűlés után pedig elhelyezik a mil­lenniumi emlékmű alapkövét. Becsbe készül a -mezökeresztesiPáva Salamon Ernő: Gyönyörű sors Rangos vetélkedő volt ■ Hét fődíj, 39 oklevél Huszonöt küldött a megyéből gyéből Sikerekben gazdag eszten­dő áll a mezőkereszlesi Aranykalász Termelőszövet­kezet Röpülj páva férfikóru­sa mögött. A sárospataki mi­nősítő versenyen ötödször nyerték el az aranykoszorús minősítést, önálló népdales­ten mutatkoztak be — töb­bek között — Hajdúnánáson, s két alkalommal jártak kül­földön is. Tornaalja és Kassa közönsége élvezhette énekü­ket. De részt vettek a Rö­pülj páva körök budapesti bemutatóján és a Magyar Rádió salgótarjáni népzenei fesztiválján is. Nemcsak fellépések állnak mögöttük, bár a sikerek nö­velték a férfikórus tagjainak nótázó kedvét is. Az elmúlt Tegnap, március 2-án, az esti órákban szovjet amatör énekesek csoportja látogatott cl Miskolcra, a 3. számú Szakközépiskolába. A vendé­gek egy krasznodari gyárban dolgoznak. Elhatározták, megismertetik Európa több országában a jellegzetesen évben új kórustagokkal is „gyarapodtak”. Az idei év — a jelek sze­rint — ugyancsak gazdagnak ígérkezik. A mezőkeresztesi Röpülj páva férfikórus újabb külföldi vendégszereplésre készül. Március 13—17-én Bécsben lépnek fel egy Rö­pülj páva műsor keretében. A turnét a Kulturális Kap­csolatok Intézete szervezi, s az 1970. évi felszabadulási népdalverseny győztes szólis­tái, valamint a mezökeresztc- si férfikórus vesznek rajta részt. Az osztrák főváros mellett néhány környező vá­rosban is fellépnek majd. Az előkészületeket Engi István karnagy vezetésével már megkezdték. orosz, s egy-egy köztársaság dalait. Szófia és Prága után Magyarországon először Deb­recenben, majd tegnap Mis­kolcon mutatták be műsoru­kat. Ma, 3-án Budapestre in­dulnak, ahol szintén előadási tartanak. Salamon Ernő eszmevilága és élete — kommunista volt és mártírként halt meg — sok közösséget mutat Rad­nótiéval. A két költő hangja, poétikája azonban eltérő. Sa­lamon Ernő egy különös, a magyar líra történetében egyedülálló szintézist valósí­tott meg: A.dy és a népdal, a proletárköltészet és a szé­kely népballadák világát, eszközeit sikerült új ötvö­zetté, egyéni verstípussá ala­kítani. A költő — egy posz­tumusz kiadás reményében — maga válogatta össze azo­kat a műveit, amelyek mél­tán képviselhetik az utókor előtt. A válogatás szigorú volt, de olyan, méltán híres versek, mint az Egyszerű sze­relmes étiek, Halálűző, Ahogy a kivátidorlók, Mind- , máig békétlenül, Dal utó- \ dóknak — belekerültek. A cím (Gyönyörű sors), nem- ‘ csak ironikus, fanyar kihí­vás, hanem igényes utalás is a versek mondandójára. A költő szegénységről, megaláz- ! tatásról, halálfélelemről ír, ; de úgy, hogy mindezt egy ! távlatos, derűs világképbe il- I leszti, eszmeileg és formai- ! lag is hihetővé, meggyőző- I vé tudja tenni. 1 A szép magyar könyv 1972. évi versenyére 18 ki­adó 326 könyvet nevezett be. Pénteken a Zeneművészek Klubjában Lengyel Lajos Kossuth-díjas könyvművész, a Nyomdaipari Egyesülés el­nöke — egyben a könyvver­seny íőzsürijének elnöke — étékelte a rangos vetélkedőn részt vett művek, kiadvá­nyok színvonalát, amelyet 34 díj — köztük hét fődíj — és 39 oklevél jelez. A szépiro­dalmi művek kategóriájában fődíjat nyert a Magyar Heli­kon Shakespeare összes mű­veinek négykötetes kiadvá­nya, s nagyra értékelték a Szépirodalmi Madách Az em­ber tragédiája, valamint a Magvető Weöres Sándor: Pszyché című művének ki­adását is. A politikai kiadványok so­rában fődíjas lett a Kossuth Korszerű társadalomtudomá­nyi ismeretek könyvtárának lexikon-sorozata, s díjazták a Krónika Dózsa György tetteiről című munkát is. A gyermekkönyvek között dí­jat nyert a Közgazdasági cs Jogi Kiadó gondozásában megjelent „Allatos ABC”, a Minerva-sorozatban, s hét Móra-kiadvány is elismerés­ben részesült. A művészeti kategória fő­díját a Mai magyar rajzmű­vészet c. művészi album nyer­te el, amely a Képzőművé­szeti Alap Kiadónál jeleni meg. Igen szép kiadványnak minősítették a magyar Heli­konnál megjelent Chronica Hungarorum, s a Corvinánál megjelent XVI. századi né­met táblaképek című kiad­ványt is. Az ismeretterjesztő kate­góriában két mű is fődíjat nyert: a Gink—Gombos szer­zőpár Örményország című könyve és a Közgazdasági és Jogi, valamint a Kossuth kö­zös gondozásában megjelent „Budapest társadalmának és gazdaságának 100 éve” című kiadvány is, Április 26—27-én több száz küldött részvételével összeül a Magyar Vöröske­reszt IV. kongresszusa. Az országos tanácskozáson a szervezet fejlődését, eddigi eredményeit összegezik és a következő négy esztendő fel­adatait beszélik meg. Me­gyénket 25 küldött és 7 meg­hívott vendég képviseli e nagy fontosságú eszmecse­rén. A kongresszusra készülő­dés jegyében ülést tartott a Vöröskereszt megyei vezető­sége. A 17 tagú irányítótes­tület alakuló ülésén dr. Nád- ler Viktor megyei főgyógy­szerésznek, a megyei Gyógy­szertári Központ igazgatójá­nak személyében megválasz­tották a Vöröskereszt megyei vezetőségének elnökét. A szervezet titkára Varga Jó­zsef lett. Az alakuló ülésen kijelöl­ték az egyes reszortok felelő­seit, és megvitatták a mun­kacsoportok létrehozásával kapcsolatos tennivalókat. A reszortoknak megfelelően 0 munkacsoportot. köztük egészségügyi felvilágosító, ifjúsági, üzemi és családvé­delmi feladatokat ellátó munkacsoportot alakítanak. Szovjet amatőr énekesek Miskolcon Ezeréves jubileum Tudományos ülések, konferenciák

Next

/
Thumbnails
Contents