Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)
1973-03-02 / 51. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1973. március 2., péntek T ervek a Herman Ottó Múzeumban Falusi csendélet Miskolcon a Herman Ottó Múzeum, mint közművelődési intézmény jó ideje szinte kiesett a köztudatból. Szerencsétlen körülmények játszottak közre, elsősorban az öreg múzeumépület állapota, hosszadalmas renoválása indokolta a múzeum elzárását a nagyközönség elöl, több személyi változás, haláleset nehezítette a munkát, de napjainkban már nem a ,bajok elhárításáról, hanem a múzeum újra megnyitásáról, sok irányú tevékenységének ismételt megkezdéséről beszélgethetünk. Beszélgető partnerünk ebben a minőségében új ember. Dr. Zúdor Tibor, a Herman Ottó Múzeum korábbi igazgatója ugyanis nyugállományba vonult, és néhány hete dr. Szabadfalvi Józsefet bízták meg az igazgatói teendők ellátásával. Az új igazgató neve alighanem ismeretlen Miskolcon a nagyközönség előtt. A szakma azonban jól ismeri. Dr. Szabadfalvi Debrecenből jött Miskolcra, ahol a Magyar Tudományos Akadémia néprajzi kutató csoportjánál tudományos főmunkalársként dolgozott több mint Íjét évtizedig. A történettudományok kandidátusa, címzetes egyetemi docens. borsodhoz 1952 óta fűzik kapcsolatok. Rendszeresen végzett itt kutatómunkát, hat tanulmánya jelent meg erről a vidékről, és éppen ő összegezte a Herman Ottó Múzeum egy korábbi évkönyvében a borsodi, aba- úji és zempléni területek néprajzi kutatásait. Mint tudományos kutató elsősorban népművészettel, pásztorkodással, ösfoglalkozásoh vizsgálatával foglalkozik, és e tématerületeken ért el igen jelentős tudományos eredményeket. Most merőben új munka- terüleltre került. A tudományos kutatás, a tudományos munka helyét nagyrészt az. igazgatási leendők" töltik be' a jövőben. Bizakodva lát munkához. — A legnagyobb gondot az elhelyezés jelenti a múzeumnak — mondotta. — Hihetőleg egészen rövid idő alatt megoldódnak gondjaink. Mint ismeretes, a múzeum kgpta meg a volt megyei könyvtár épületét, a Szabadság tér 3. szám alatt. A két épület szerencsére földrajzilag is közel van egymáshoz. Már költöznénk át a Szabadság téri épületbe, de sajnos, ott különböző építészeti jellegű bajok akadályozzák „honfoglalásunkat”. Reményünk van rá, hogy 3—4 hét múlva, a hibák elhárítása után megkezdhetjük az átköltözést, s ez azért is fontos, mert addig a régi múzeumépületben sem tudunk mit tenni. Ismeretes, hogy a korábbi falomlások és egyéb bajok következtében az itt tárolt anyag összezsúfolódott, rendszerezetlenül, csak éppen biztonságát őrizve halmozódik a termekben, s amíg nincs hová raknunk, jóformán hozzá sem tudunk kezdeni a rendszerezéshez. Á már említett 3—4‘ hetes idő után viszont, elképzeléseink szerint alakíthatjuk ki a két épületben a múzeumot. A Szabadság téren kap majd helyet az igazgatóság. ott lesznek a munkatársak kutatószobái, a munkaszobák. Ennek az épületnek az első emeletén kiállítási termet rendezünk be a gpgi könyvtári olvasóban. És itt kap helyet a könyvtárunk is. A régi épületünk emeletén hét terem és a folyosó kiállítási terület lesz. 1974-re itt szeretnénk berendezni az új, nagy állandó kiállításunkat. A földszinti helyiségeket időszaki kiállításait céljára fogjuk felhasználni, és ha semmi . nem akadályozza- munkánkat, már ez év októberében. a múzeumi hónapban elképzeléseink szerint tudunk funkcionálni, csak az új, állandó kiállítás végleges elrendezése marad a következő évre. Korábban említettük a személyi változásokat. A több áthelyezés, nyugdíjazás és egy haláleset gyökeresen megváltoztatta a múzeum tudományos munkatársainak szeméin összetételét. többsé_- gében fiatal, új erők kerültek a tudományos kutató Vállalatok, figyelem! 20 tonna teherbírású autódarunkra bérmunkát vállalunk Felvilágosítási ad Rónai László 13-801. 13-802, 13-803 telefonon Cementipari Gépjavító XVI. sz. Autójavító Vállalat 3. sz. üzemegysége soron kívül vállalja személygépkocsik, kistehergépkocsik a m irt Ma mossági — átvizsgálását, — beszabályozását, — javítását, Robur - Csepel tip. tehergépkocsik — dinamó, — ónindító tekercselését. Kedvező alkalom. Most gondoskodjon gépkocsija tavaszi ELEKTROMOS karbantartásáról. Miskolc-Hejőcsaba, Telefon: 38-711 Téglás u. 4. Vállalatok, magánosok figyelmébe! Emléktárgyak, karika-, pecsétgyűrűk, acélbeütők, sportdíjak, névtáblák, valamint MINDENFAJTA VÉSÉSI MUNKÁT, festősablon készítését gyors, megbízható, minőségpmunkával VÁLLALOK. Csotai vésnök, Miskolc. Széchenyi u. 87. Telefon: 36-9G6. Vállalatunk 233. sz. susai boltjában a ö9 901 — 70 000-ig és a 67 001— 67 100 sorszámig terjedő ellenőrző bélyeg elveszett. A fenti sorszámú ellenőrző bélyegeket 1973. február 22. napjától érvénytelenítjük cs ennek felhasználását megtiltjuk. posztokra. Az igazgatón kívül két régész, két néprajzos, egy helytörténész dolgozik napjainkban, de a létszám még korántsem teljes, további tudományos munkatársak várhatók. — A Herman Ottó Múzeum, bár megyei intézmény, és a' megyei múzeumi szervezet központja, gyakorlatilag mégis elsősorban Miskolc lakóit, és a Miskolcra látogatókat szolgálja. Ugyanakkor gondjai közé tartozik a törődés a megye területén levő sok. kisebb múzeummal. Miként látja az új igazgató ezt a többrétű múzeumi feladatot? — A Herman Ottó Múzeum csakúgy, mint az ország valamennyi vidéki múzeuma, ; szervezetileg a .megyei tanácshoz tartozó intézmény, s mint ilyen, tudományos és közművelődési munkájával. ‘ az országos irányelvekhez igazodva, természetszerűen a megye művelődéspolitikai feladatainak szolgálatában áll. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy Miskolc területén van, kiállításaival, rendezvényeivel Miskolc közönségét és a Miskolcra látogatókat szolgálja. Tudományos kutató munkájának eredményei természetesen már jobban megoszlanak. E városi és megyei igények jó egyeztetése egyik fő feladatunk. Természetesen nagy gondunk a megyében levő múzeumi hálózat fejlesztése, szakmai irányítása. A vidéki múzeumok közül a helység idegenforgalma és az intézmény magas látogatottsága miatt feltétlenül kiemelten kezelendő a mezőkövesdi Matyómúzeum. Hasonlóan kiemelten kezelendő a szerencsi vármúzeum, ahol a Rá- kóczi-várkastély művelődési központtá fejlesztése igen sok lehetőséget, ad a múzeum fejlesztésére is. S végül kiemelten kezelendő Tokaj, elsősorban idegenforgalma miatt, s ahol szó van — minisztériumi támogatással — esetleg egy pincemúzeum létesítéséről is. Végül érdemes megemlíteni Sátoraljaújhely városának tiszteletre méltó tervét, amely szerint a réga vármegyeháza épületének földszintjén egy kisebb múzeumot hoznának létre. Ezt a megyei múzeumi szervezet örömmel támogatja. (benedek) Sorbán Raoul: s Szerváíiusz Jenő A romániai magyar képző- művészetnek — nemcsak a szobrászatnak — kétségkívül legjelentősebb, legismertebb alkotója Szervátiusz Jenő. Szobrai,' elsősorban faszobrai nemzetközi hírnévre tettek szert, többek közt azért is, mert egy sajátos, külön világról, egy gazdag és továbbélő hagyományról vallanak. Műveit az erdélyi típusok, a székely faragás motívumai és arányai, a felhasznált anyagok ritkasága, a szobrok és dombörművek balladás hangulata, levegője jellemzi. A viszonylag kisméretű szobrok rendkívül expresszivel;, realizmusuk ellenére is egyéniek, monumentálisak. A kis kötet az egész életművet be- | mutatja, s egyúttal adalékokat szolgáltat ahhoz is, mi- [ lyen formákat, motívumokat ■; foglal egységbe a nemrég keletkezett hatalmas. Tamási Áron emlékmű. Ez az alkotás ugyanis nemcsak az író világát mutatja be, de Szervátiusz eddigi pályáját is összefoglalja. lezárja. Sorbán Raoul bevezető tanulmánya esszészerűen, személyes közvetlenséggel szól a művészről, kedvet, hangulatot csinál a .művek elmélyült élvezéséhez. A romániai magyar irodalom éppen napjainkban válik idehaza' is egyre ismertebbé, népszerűbbé. Méltányos, hogy a tematikájában, művészi színvonalában is rokon romániai magyar képzőművészet is elfoglalja azt a helyet érdeklődésünkben, amely megilleti. Apatóczky István — Diósgyőri Vasas Fotókör —„U, — —a—ü^— Emblémájuk a páva madár Ne a külföldiek kuriózuma legyen TIZENHÁROM esztendővel ezelőtt választotta emblémájának a páva madarat a Népművészeti és Háziipari Szövetkezeti Vállalat. A vállalathoz — amely idén ünnepli fennállásának 25. évfordulóját — 80 népművészeti és háziipari szövetkezet tartozik az országban, s csaknem 50 000 embernek ad mindennapi munkát. Többségében bedolgozó asszonyoknak, a vállalatnál foglalkoztatottak 80 százaléka Ugyanis bedolgozó. ......... A Népművészeti és Háziipari • Szövetkezeti Vállalat sajátos helyzetben van. Mert igaz, hogy kereskedelmi feladatokat is ellát, de feladatai nemcsak kereskedelmiek, jelentős mértékben kultúrpolitikaiak is, hiszen az általuk forgalomba holott „árucikkek” a népi művészet, a népi kultúra továbbvirágzá- sai. Üzlethálózata — Miskolcon is található népművészeti bolt — behálózza az egész országot, s ha a kereskedelmen keresztül is, de továbbítja a' népi kultúra mai szakavatott mestereinek, művészeinek alkotásait. S nemcsak a népművészeti boltok hálózatán próbálja közvetíteni a népművészetet, hanem mér néhány éve tartó kiállítássorozatán keresztül is. Az elmúlt esztendőben például mintegy 20 000 nézője volt tájegységi kiállításaiknak. Tavaly ugyanis 12 helyen rendeztek tájegységi kiállítást, amelynek alapkoncepciója az volt, hogy egy- egy tájegység népművészetét valamely távolabbi vidéken mutassák be. így került sor például a matyó népművészeti hetek megrendezésére a tihanyi tájházban. Idén folytatódnak e szép hagyományokkal rendelkező kiállítássorozatok. A Nép- művészeti és Háziipari Szövetkezeti Vállalat kilenc kiállítást rendez. Nyolc szorosan kapcsolódik a népművészethez, egy pedig a vállalat 25 éves fejlődését,'történetét mutatja majd be. A népművészeti kiállítások közül négy tájegységi lesz. Bemutatkozik Dél-Dunántúl népművészete, az Alföld népművészete, lesz egy balatoni kiállítás, s Miskolcon rendezik meg júliusban az észak-magyarországi népművészeti kiállítást. Ez utóbbin nemcsak azért vagyunk érdekeltek, mert Miskolcon rendezik meg, hanem azért is, mert a palóc és a híivesi háziipari szövetkezeteken kívül a Matyó Háziipari Szövetkezet munkái is láthatóak lesznek. A többi négy kiállítást a népművészeti műfajok alapján rendezik, Budapesten a népi szőtteseket, Győrben a népi hímzéseket. Szombathelyen a népi faragást, Szek- szárdon pedig a népi cserepeket mutatiák be. BÁR KÉTSÉGKÍVÜL reprezentatív kiállításokról van szó, nem pusztán reprezentatív céllal készülnek. A vállalat határozott törekvése ugyanis, hogy szeretnének az eddigieknél hatékonyabban és hatásosabban hatni az íz-; léskultúrára, s e kiállításokon keresztül *0s több segítséget adni a lakáskultúra fejlesztéséhez. S nem utolsósorban szeretnék elérni azt is, hogy a népművészet ne csak a hazánkat látogató külföldiek kuriózuma legyen, hanem a mai, modern ember környezetének szerves része is. Csutorás Annamária Koch Vilmos kiállítása Tamás Ervin festőművész tegnap, március 1-én este 5 órakor nyitotta meg a miskolci Szőnyi-teremben Koch Vilmos kiállítását. A festőművész — akinek ez a második önálló kiállítása — először mutatkozik be Miskolc képzőművészetet ■ szerető közönségének. Elsősorban tájképeket hozott a kiállításra, s mindössze két festmény — az öregasszony, és az öregember — képviseli portréfestészetét. Mégis, a kiállítást méltató sorokban elsősorban portréfestő művészetét kell kiemelni. S tehetjük ezt azért, mert tájképein is érződik, Koch Vilmos mindig portrét fest, a tájban is az emberi érzéseket, a gyötrődést és a vívódást keresi. Képeinek dinamikája van, s ez a dinamika mindig a küzdelmet fejezik ki. Sajátos hangulatú művészi világ Koch Vilmosé, szigorúan szerkesztett zártsága, leszűkített, de annál erőteljesebb színvilága a már említett gondolkodó, gyötrődő emberre vall. Harmóniája is a küzdelemből győztesen kikerülő ember harmóniája, ezt sikerült remekbe formálnia a már említett két portréjában. Tájképei közül nagyon tetszettek — s nemcsak a lo- • kálpatriótának — az avasi városrészt bemutató képei, de nagyon jónak láttuk a tengert ábrázoló festményeit is. Kiállított képei közül feltűnően sok — arányítva sok — a fa-ábrázolás, de nála ennek is funkciója van, számára egy fa majdnem olyan, mint az ember, mert ugyanazt fejezi ki segítségével. Hisszük, hogy ez a bemutatkozás nagyon sok barátot szerez számára Miskolcon, s az igényes miskolci közönség sem csalatkozik a kiállítás fneglekintése után. Cs, A.
