Észak-Magyarország, 1973. március (29. évfolyam, 50-76. szám)

1973-03-02 / 51. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1973. március 2., péntek T ervek a Herman Ottó Múzeumban Falusi csendélet Miskolcon a Herman Ottó Múzeum, mint közműve­lődési intézmény jó ideje szinte kiesett a köztudatból. Szerencsétlen körülmények játszottak közre, elsősorban az öreg múzeumépület állapota, hosszadalmas renová­lása indokolta a múzeum elzárását a nagyközönség elöl, több személyi változás, haláleset nehezítette a munkát, de napjainkban már nem a ,bajok elhárításá­ról, hanem a múzeum újra megnyitásáról, sok irányú tevékenységének ismételt megkezdéséről beszélgethe­tünk. Beszélgető partnerünk eb­ben a minőségében új ember. Dr. Zúdor Tibor, a Herman Ottó Múzeum korábbi igaz­gatója ugyanis nyugállo­mányba vonult, és néhány hete dr. Szabadfalvi Józsefet bízták meg az igazgatói te­endők ellátásával. Az új igazgató neve alig­hanem ismeretlen Miskolcon a nagyközönség előtt. A szakma azonban jól ismeri. Dr. Szabadfalvi Debrecenből jött Miskolcra, ahol a Ma­gyar Tudományos Akadémia néprajzi kutató csoportjánál tudományos főmunkalársként dolgozott több mint Íjét évti­zedig. A történettudományok kandidátusa, címzetes egye­temi docens. borsodhoz 1952 óta fűzik kapcsolatok. Rend­szeresen végzett itt kutató­munkát, hat tanulmánya je­lent meg erről a vidékről, és éppen ő összegezte a Herman Ottó Múzeum egy korábbi évkönyvében a borsodi, aba- úji és zempléni területek néprajzi kutatásait. Mint tu­dományos kutató elsősorban népművészettel, pásztorko­dással, ösfoglalkozásoh vizs­gálatával foglalkozik, és e tématerületeken ért el igen jelentős tudományos eredmé­nyeket. Most merőben új munka- terüleltre került. A tudomá­nyos kutatás, a tudományos munka helyét nagyrészt az. igazgatási leendők" töltik be' a jövőben. Bizakodva lát munkához. — A legnagyobb gondot az elhelyezés jelenti a múzeum­nak — mondotta. — Hihető­leg egészen rövid idő alatt megoldódnak gondjaink. Mint ismeretes, a múzeum kgpta meg a volt megyei könyvtár épületét, a Szabadság tér 3. szám alatt. A két épület sze­rencsére földrajzilag is közel van egymáshoz. Már költöz­nénk át a Szabadság téri épületbe, de sajnos, ott kü­lönböző építészeti jellegű ba­jok akadályozzák „honfogla­lásunkat”. Reményünk van rá, hogy 3—4 hét múlva, a hibák elhárítása után meg­kezdhetjük az átköltözést, s ez azért is fontos, mert ad­dig a régi múzeumépületben sem tudunk mit tenni. Isme­retes, hogy a korábbi falom­lások és egyéb bajok követ­keztében az itt tárolt anyag összezsúfolódott, rendszere­zetlenül, csak éppen bizton­ságát őrizve halmozódik a termekben, s amíg nincs ho­vá raknunk, jóformán hozzá sem tudunk kezdeni a rend­szerezéshez. Á már említett 3—4‘ hetes idő után viszont, elképzeléseink szerint ala­kíthatjuk ki a két épületben a múzeumot. A Szabadság té­ren kap majd helyet az igaz­gatóság. ott lesznek a mun­katársak kutatószobái, a munkaszobák. Ennek az épü­letnek az első emeletén kiál­lítási termet rendezünk be a gpgi könyvtári olvasóban. És itt kap helyet a könyvtárunk is. A régi épületünk emeletén hét terem és a folyosó kiállí­tási terület lesz. 1974-re itt szeretnénk berendezni az új, nagy állandó kiállításunkat. A földszinti helyiségeket időszaki kiállításait céljára fogjuk felhasználni, és ha semmi . nem akadályozza- munkánkat, már ez év októ­berében. a múzeumi hónap­ban elképzeléseink szerint tudunk funkcionálni, csak az új, állandó kiállítás végle­ges elrendezése marad a kö­vetkező évre. Korábban említettük a személyi változásokat. A több áthelyezés, nyugdíjazás és egy haláleset gyökeresen megváltoztatta a múzeum tudományos munkatársainak szeméin összetételét. többsé_- gében fiatal, új erők kerül­tek a tudományos kutató Vállalatok, figyelem! 20 tonna teherbírású autódarunkra bérmunkát vállalunk Felvilágosítási ad Rónai László 13-801. 13-802, 13-803 telefonon Cementipari Gépjavító XVI. sz. Autójavító Vállalat 3. sz. üzemegysége soron kívül vállalja személygépkocsik, kistehergépkocsik a m irt Ma mossági — átvizsgálását, — beszabályozását, — javítását, Robur - Csepel tip. tehergépkocsik — dinamó, — ónindító tekercselését. Kedvező alkalom. Most gondoskodjon gépkocsija tavaszi ELEKTROMOS karbantartásáról. Miskolc-Hejőcsaba, Telefon: 38-711 Téglás u. 4. Vállalatok, magánosok figyelmébe! Emléktárgyak, karika-, pecsétgyűrűk, acélbeütők, sportdíjak, névtáblák, valamint MINDENFAJTA VÉSÉSI MUNKÁT, festősablon készítését gyors, megbízható, minőségpmunkával VÁLLALOK. Csotai vésnök, Miskolc. Széchenyi u. 87. Telefon: 36-9G6. Vállalatunk 233. sz. susai boltjában a ö9 901 — 70 000-ig és a 67 001— 67 100 sorszámig terjedő ellenőrző bélyeg elveszett. A fenti sorszámú ellen­őrző bélyegeket 1973. február 22. napjától érvénytelenítjük cs ennek felhasználását megtiltjuk. posztokra. Az igazgatón kívül két régész, két néprajzos, egy helytörténész dolgozik napjainkban, de a létszám még korántsem teljes, továb­bi tudományos munkatársak várhatók. — A Herman Ottó Múze­um, bár megyei intézmény, és a' megyei múzeumi szer­vezet központja, gyakorlati­lag mégis elsősorban Miskolc lakóit, és a Miskolcra láto­gatókat szolgálja. Ugyanak­kor gondjai közé tartozik a törődés a megye területén levő sok. kisebb múzeummal. Miként látja az új igazgató ezt a többrétű múzeumi fel­adatot? — A Herman Ottó Múze­um csakúgy, mint az ország valamennyi vidéki múzeuma, ; szervezetileg a .megyei ta­nácshoz tartozó intézmény, s mint ilyen, tudományos és közművelődési munkájával. ‘ az országos irányelvekhez igazodva, természetszerűen a megye művelődéspolitikai fel­adatainak szolgálatában áll. Ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy Mis­kolc területén van, kiállítá­saival, rendezvényeivel Mis­kolc közönségét és a Miskolc­ra látogatókat szolgálja. Tu­dományos kutató munkájá­nak eredményei természete­sen már jobban megoszlanak. E városi és megyei igények jó egyeztetése egyik fő fel­adatunk. Természetesen nagy gondunk a megyében levő múzeumi hálózat fejlesztése, szakmai irányítása. A vidéki múzeumok közül a helység idegenforgalma és az intéz­mény magas látogatottsága miatt feltétlenül kiemelten kezelendő a mezőkövesdi Ma­tyómúzeum. Hasonlóan ki­emelten kezelendő a szeren­csi vármúzeum, ahol a Rá- kóczi-várkastély művelődési központtá fejlesztése igen sok lehetőséget, ad a múze­um fejlesztésére is. S végül kiemelten kezelendő Tokaj, elsősorban idegenforgalma miatt, s ahol szó van — mi­nisztériumi támogatással — esetleg egy pincemúzeum lé­tesítéséről is. Végül érdemes megemlíteni Sátoraljaújhely városának tiszteletre méltó tervét, amely szerint a réga vármegyeháza épületének földszintjén egy kisebb mú­zeumot hoznának létre. Ezt a megyei múzeumi szervezet örömmel támogatja. (benedek) Sorbán Raoul: s Szerváíiusz Jenő A romániai magyar képző- művészetnek — nemcsak a szobrászatnak — kétségkívül legjelentősebb, legismertebb alkotója Szervátiusz Jenő. Szobrai,' elsősorban faszobrai nemzetközi hírnévre tettek szert, többek közt azért is, mert egy sajátos, külön vi­lágról, egy gazdag és tovább­élő hagyományról vallanak. Műveit az erdélyi típusok, a székely faragás motívumai és arányai, a felhasznált anya­gok ritkasága, a szobrok és dombörművek balladás han­gulata, levegője jellemzi. A viszonylag kisméretű szob­rok rendkívül expresszivel;, realizmusuk ellenére is egyé­niek, monumentálisak. A kis kötet az egész életművet be- | mutatja, s egyúttal adaléko­kat szolgáltat ahhoz is, mi- [ lyen formákat, motívumokat ■; foglal egységbe a nemrég ke­letkezett hatalmas. Tamási Áron emlékmű. Ez az alkotás ugyanis nemcsak az író vilá­gát mutatja be, de Szerváti­usz eddigi pályáját is össze­foglalja. lezárja. Sorbán Raoul bevezető tanulmánya esszészerűen, személyes köz­vetlenséggel szól a művész­ről, kedvet, hangulatot csinál a .művek elmélyült élvezésé­hez. A romániai magyar iro­dalom éppen napjainkban válik idehaza' is egyre is­mertebbé, népszerűbbé. Mél­tányos, hogy a tematikájá­ban, művészi színvonalában is rokon romániai magyar képzőművészet is elfoglalja azt a helyet érdeklődésünk­ben, amely megilleti. Apatóczky István — Diósgyőri Vasas Fotókör —„U, — —a—ü^— Emblémájuk a páva madár Ne a külföldiek kuriózuma legyen TIZENHÁROM esztendő­vel ezelőtt választotta emb­lémájának a páva madarat a Népművészeti és Háziipari Szövetkezeti Vállalat. A vál­lalathoz — amely idén ün­nepli fennállásának 25. év­fordulóját — 80 népművésze­ti és háziipari szövetkezet tartozik az országban, s csak­nem 50 000 embernek ad mindennapi munkát. Többsé­gében bedolgozó asszonyok­nak, a vállalatnál foglalkoz­tatottak 80 százaléka Ugyan­is bedolgozó. ......... A Népművészeti és Házi­ipari • Szövetkezeti Vállalat sajátos helyzetben van. Mert igaz, hogy kereskedelmi fel­adatokat is ellát, de felada­tai nemcsak kereskedelmiek, jelentős mértékben kultúrpo­litikaiak is, hiszen az álta­luk forgalomba holott „áru­cikkek” a népi művészet, a népi kultúra továbbvirágzá- sai. Üzlethálózata — Miskol­con is található népművészeti bolt — behálózza az egész országot, s ha a kereskedel­men keresztül is, de továb­bítja a' népi kultúra mai szakavatott mestereinek, mű­vészeinek alkotásait. S nemcsak a népművészeti boltok hálózatán próbálja közvetíteni a népművészetet, hanem mér néhány éve tar­tó kiállítássorozatán keresz­tül is. Az elmúlt esztendő­ben például mintegy 20 000 nézője volt tájegységi kiállí­tásaiknak. Tavaly ugyanis 12 helyen rendeztek tájegységi kiállítást, amelynek alapkon­cepciója az volt, hogy egy- egy tájegység népművészetét valamely távolabbi vidéken mutassák be. így került sor például a matyó népművé­szeti hetek megrendezésére a tihanyi tájházban. Idén folytatódnak e szép hagyományokkal rendelke­ző kiállítássorozatok. A Nép- művészeti és Háziipari Szö­vetkezeti Vállalat kilenc ki­állítást rendez. Nyolc szoro­san kapcsolódik a népművé­szethez, egy pedig a vállalat 25 éves fejlődését,'történetét mutatja majd be. A népművészeti kiállítások közül négy tájegységi lesz. Bemutatkozik Dél-Dunántúl népművészete, az Alföld nép­művészete, lesz egy balatoni kiállítás, s Miskolcon rendezik meg júliusban az észak-ma­gyarországi népművészeti ki­állítást. Ez utóbbin nemcsak azért vagyunk érdekeltek, mert Miskolcon rendezik meg, hanem azért is, mert a palóc és a híivesi háziipari szövetkezeteken kívül a Ma­tyó Háziipari Szövetkezet munkái is láthatóak lesznek. A többi négy kiállítást a népművészeti műfajok alap­ján rendezik, Budapesten a népi szőtteseket, Győrben a népi hímzéseket. Szombathe­lyen a népi faragást, Szek- szárdon pedig a népi csere­peket mutatiák be. BÁR KÉTSÉGKÍVÜL rep­rezentatív kiállításokról van szó, nem pusztán reprezen­tatív céllal készülnek. A vál­lalat határozott törekvése ugyanis, hogy szeretnének az eddigieknél hatékonyabban és hatásosabban hatni az íz-; léskultúrára, s e kiállításokon keresztül *0s több segítséget adni a lakáskultúra fejlesz­téséhez. S nem utolsósorban szeretnék elérni azt is, hogy a népművészet ne csak a ha­zánkat látogató külföldiek kuriózuma legyen, hanem a mai, modern ember környe­zetének szerves része is. Csutorás Annamária Koch Vilmos kiállítása Tamás Ervin festőművész tegnap, március 1-én este 5 órakor nyitotta meg a mis­kolci Szőnyi-teremben Koch Vilmos kiállítását. A festő­művész — akinek ez a má­sodik önálló kiállítása — elő­ször mutatkozik be Miskolc képzőművészetet ■ szerető kö­zönségének. Elsősorban táj­képeket hozott a kiállításra, s mindössze két festmény — az öregasszony, és az öreg­ember — képviseli portré­festészetét. Mégis, a kiállí­tást méltató sorokban első­sorban portréfestő művésze­tét kell kiemelni. S tehet­jük ezt azért, mert tájképein is érződik, Koch Vilmos min­dig portrét fest, a tájban is az emberi érzéseket, a gyöt­rődést és a vívódást keresi. Képeinek dinamikája van, s ez a dinamika mindig a küz­delmet fejezik ki. Sajátos hangulatú művészi világ Koch Vilmosé, szigo­rúan szerkesztett zártsága, leszűkített, de annál erőtel­jesebb színvilága a már em­lített gondolkodó, gyötrődő emberre vall. Harmóniája is a küzdelemből győztesen ki­kerülő ember harmóniája, ezt sikerült remekbe formál­nia a már említett két port­réjában. Tájképei közül nagyon tet­szettek — s nemcsak a lo- • kálpatriótának — az avasi városrészt bemutató képei, de nagyon jónak láttuk a tengert ábrázoló festményeit is. Kiállított képei közül fel­tűnően sok — arányítva sok — a fa-ábrázolás, de nála en­nek is funkciója van, számá­ra egy fa majdnem olyan, mint az ember, mert ugyan­azt fejezi ki segítségével. Hisszük, hogy ez a bemu­tatkozás nagyon sok barátot szerez számára Miskolcon, s az igényes miskolci közönség sem csalatkozik a kiállítás fneglekintése után. Cs, A.

Next

/
Thumbnails
Contents