Észak-Magyarország, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-07 / 31. szám
1973. február 7., szerda ESZAK-MAGYARGRSZAG 3 A megyei pártbizottság ülésének vitájából lapl következetesség, W egységes cselekvés a íeketevolgyi l-es aknan MINT A 7. MEGYÉNK közvéleménye . előtt ismeretes, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának kibővített, ülésén mélyrehatóan és sokoldalú, elemző vitában foglalkoztak az 1972. évi gazdasági munkát segítő politi- kai és agitációs feladatokra vonatkozó határozatok végrehajtásával és ezzel összefüggésben az idei feladatokkal. A napirendre tűzött téma jelentőségét az is aláhúzta, hogy két kongresszus közötti időszajk felén Icélilelt számot adni a kongresszusi határozatok, illetve az ezt megelőző megyei párt értekezlet határozatainak és a IV. ötéves terv célkitűzéseinek eddigi megvalósításairól. A dr. Bodnár Ferencnek, a KB tagjának, a megyei párt- bizottság első titkárának elnökletével munkálkodó párt- bizottsági ülés részvevői előzőleg írásban megkapták az 1072. évi gazdasági munkát segítő, politikai és agitációs feladatokra vonatkozó határozatok végrehajtásáról szóló jelentést, amelyhez a vita előtt dr. Juhász György, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője fűzött szóbeli kiegészítést, elöljáróban hangsúlyozva: pártunk tevékenységében döntő szerepük van h gazdasági kérdéseknek. Ezek jó megoldása egész fejlődésünk alapjait érinti, s meghatározó módon befolyásolja életünk alakulását. Ezért a X. pártkongresszus, s a kongresszusi irányvonal teljesítését ellenőrző központi bizottsági ülés is nagy figyelmet fordított a gazdasági életre. Megállapította, hogy a kongresszus által jóváhagyott gazdasági feladatok megoldása folyamatban van, a magyar népgazdaság az elmúlt két évben a IV. ötéves terv követelményeivel összhangban fejlődött. összességében megyénk gazdasága is eredményes évet zár 1972-vel, amely megteremti az alapját az idei magasabb színvonalú munkának. Az eredmények elérésében, a nehézségek leküzdésében nagy szerepe volt. a párt politikája, iránt megnyilvánuló bizalomnak, a kommunisták példamutatásának, a javuló munkamorálnak, a szocialista brigádok kezdeményező példamutató munkájának, a vezetés javuló színvonalának. Dr. Juhász György is kiemelte: a megye gazdaságának elmúlt évi fejlődését nem lehet különválasztani a gazdaságpolitikai tevékenységet segítő politikai munkától és agitációlól, és az idei fcladatolzal is együttesen kell megjelölni. Pártszervezeteink jo| ismerik a célokat; elkezdődött a gazdasági fejlődésünk akadályait feloldani hjvatott központi határozatok végrehajtásának szervezése, segítése. Pártszervezeteink már eddig is sokat tettek az üzem. és munliaszeivezés. a gazdaságosabb termelés, a jobb beruházási tevékenység érdekében, valamint a szocialista munkaverseny-moz- galom fellendítéséért. A megye gazdaságának általános helyzetét mérlegelve az írásos jelentés Idfejezésre juttatja. hogy megyénk ipara tavaly mintegy 2 százalékkal termelt többet, mint 197.1 - ben. A mérsékelt ütemű növekedés összefügg a termelési és gyártmánystruktúra átalakulásával, a beruházási ütem mérséklésére vonatkozó intézkedésekkel, helyenként a munkaerőhiánnyal is. Több fontos iparágban — gépiparban, vegyiparban, építőanyag-iparban — azonban a növekedés üteme az átlagol is meghaladta, ugyanakkor csökkent a termelés a bányászatban és a tanácsi iparban. A X. KONGRESSZUS határozataira és a IV. ötéves terv célkitűzéseire alapozva tavaly is arra törekedtünk, hogy a gazdaság fejlesztésében olyan eredményeket érjünk el, amely lehetővé teszi a lakosság életszin vonalának további emelését. Megvalósításukkal függnek ösz- sze azok az intézkedések, amelyeket: pártunk és kormányunk a népgazdaság egyensúlyának megjavítására, az üzem. és munkaszervezés fejlesztésére, a gazdaságos termékösszetétel kialakításának gyorsítására, a munkaerő- és állóeszköz- gazdálkodás hatékonyságának javítására, a szarvasmarha-tenyésztés fellendítésére, a zöldségtermelés növelésére. a szocialista munkaverseny fokozására hozott. Ezek az intézkedések a gazdasági életben már eddig is kedvező hatást váltottak ki. Sikeres évet zártak mezőgazdasági üzemeink is. Kevesebb létszámmal és költséggel az előző évinél nagyobb árbevételt és eredményt értek el. A termelő- szövetkezetek fejlődésének üteme több területen gyorsabb volt az állami gazdaságokénál is. Kenyérgabonából például az eddigi legmagasabb termésátlagot, s az értékesítésben is a legnagyobb mennyiséget érték cl. Kukoricából, cukorrépából és burgonyából is több termett, mint 1971 -ben, Tokaj-Hegy- alján pedig mind mennyiségben, mind minőségben ki tűnő aszú termés volt. A szarvasmarha-tenyésztés gyorsabb ütemű fejlesztésére hozott politikai bizottsági határozat megjelenése óta több központi, állami intézkedés is napvilágot látott. Mezőgazdasági üzemeink és érdekképviseleti szerveik előzetes felmérést készítettek, ezek szerint a szarvasmarha- állomány további növekedésével, n tenyésztői munka színvonalának és az ágiazat jövedelmezőségi mutatóinak javulásával számolhatunk a jövőben. A Központi Bizottság határozata is rámutatott: szocialista épi tőmunkánkban egy időben vannak jelen az elért eredmények, a fejlődésünket meghatározó sikerek és a. megoldást kívánó feladatok, amelyeknek elodázása társadalompolitikai feszültséget okozhat. A megyei pártbizottság vitája is aláhúzta: az életszínvonalra vonatkozó határozatok sikeres végrehajtása elsősorban az üzemektől, a tcrmclőszö- vetkezetektől függ. Rajluk múlik, megtermelik-e a fogyasztáshoz szükséges cikkeket, saját munkájukkal biztosítják-e a munkabérek emelésének feltételeit, A pártszervezetek feladata, hogy a maguk szintjén politikai eszközökkel segítsék ezeknek a. céloknak a teljesülését. A pártbizottsági ülés vitája az írásos jelentés és dr. Juhász György szóbei i kiegészítése alapján ezért is szentelt nagy figyelmet többek között a gazdaságtalan termelés csökkentése lehetőségeinek, a beruházások alakulásának, a szocialista munkaverseny továbbfejlesztésének, nem utolsósorban az e kérdésekkel összefüggő pártmunkának. AMIDŐN A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG megállapította. hogy a pártszervezetek gazdaságpolitikai irányító, szervező, segítő és ellenőrző munkája 1972-ben a X. kongresszus és a megyei pártértekezlet ha tározata i nak szellemében folyt, azt is aláhúzta: a további feladatok sikeres teljesítése az eddiginél is intenzívebb és fegyelmezettebb munkát követel a párt-, állami, társadalmi és gazdasági vezetőktől egyaránt. A végrehajtáshoz nagyobb következetesség, egységes cselekvés és a feladatok teljesítésének folyamatos ellenőrzése szükséges. A» 1-wi akna frontján Dulai Kálmán az egysegek léptetését végzi Fotó: 1 .a rzó József Több mint egyéves előkészítés után, január 29-én új szénmező fejtését kezdték meg a Szuhavölgyi Bányaüzemhez tartozó Feke- tevölgy l-es aknán. Az 5-ös telepi úgynevezett nyugati bányamező szénva- gyona mintegy 2,3 millió tonnára lehelő. A 2,8 méteres ssaénlelep fütöórtéke eléri a 3 ezer kalóriát, tehát háztartási szénként, jól hasznosítható. A telep fejtésével lényegesen javul majd a környező községek szén ellátása. A nyugati bányamezőben létesített első front 92,5 méteres homlokhosszúságát Fletcher típusú berendezéssel biztosítják, a jövesztést és a «szállítást Eickhoff típusú maróhenger ós láncosvonszoló vég- zi. Újdonság ez, hiszen az üzemben és az aknában eddig még nem üzemeltek ilyen gépek. Az akna vezetői nagy várakozással tekintenek a üetcheres front eredményei elé. A nyolcszáz méter kifutású fejtésből ugyanis naponta 80 vagon szén kitermelését várják. Ennek megfelelően semmit sem bíznak a véletlenre. A Kiss Mihály. K. Varga Sándor, Nagy Béla vájárok által irányított kollektíva tagjai a front üzemhe helyezése előtt, egy héten ál Ella-aknára jártak tanulni, dolgozni. Ezután elméleti és gyakorlati vizsgái; tettek. Kot aj—Górni Jó eredmény Sok kicsi Hazánk a kukoricatermesztésben az öt legnagyobb termelési eredményt elért ország közé tartozik — mondotta Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes keddi sajtótájékoztatóján, amelyen a hibridkukorica-vetőmag ellátás és forgalmazás helyzetét ismertette. Az országban tavaly 1 millió hektáron, a szántóterület 25 százalékán termesztettek kukoricát, amely az összes szemesta- karmány-szükséglet 70 százalékát fedezi. A termés lehetővé tette a hazai igények kielégítését; 1973-ban nincs szükség szemestakarmány- importra — amire évek óta nem volt példa Egy munkás ígérete Tóth Miklós, a TVK lakatosa egyike azoknak a keveseknek, akik alapítói ennek a vállalatnak. Tizenhárom évvel ezelőtt, amikor még csak a festékgyár épülőfélben levő csarnokai jelezték, hogy ezen a helyen valami egészen nagy mű van születőben — érlelődött meg benne az elhatározás: maga is részt vállal ebből a munkából. S mivel a jó szakemberekre már akkor is nagy szükség voll, nem jelentett különösebb nehézséget az elhelyezkedés. Először a gázüzembe került — karbantartó lakatosnak. Azóta sok minden történt. A por és a sártenger helyén modern vegyikombinát épült, amely ezreknek biztosit gondtalan megélhetést. Köz- le Tóth Miklósnak is, aki megbecsült dolgozója a vállalatnak. A gépgyár lakatos üzemében találtam rá. Itt dolgozik már nyolc esztendeje. A sorsa felöl érdeklődőin. — Köszönöm, megvagyok. Dolgozom, ütöm a vasat, mint régen — mondja kissé tréfásan. Azután komolyra fordítja a szót. — Nagyon jól érzem magam ebben az üzemben. Ilyen jó kollektívában még a legnehezebb munka is könnyűnek tűnik. Talán azért Is van ez így, mert a mi munkánk olyan, hogy csak összefogva, egymást segítve tudunk eredményt felmutatni. — Tizenhárom évet ledolgozni egy munkahelyen, nem mindennapi teljesítmény. Soha nem gondolt még arra, hogy elmegy más vállalathoz? — Mindig elhesegcttem magamtól az ilyen gondolatot. Nem vagyok az a típus, aki szeret vándorolni. Ezenkívül. okom sem volt rá, hogy munkahelyet változtassak. Bár cg}' időben nem mentek úgy a dolgok, mini ahogyan mi, az üzem dolgozói szereltük volna. Ez alatt azt értem, hogy tisztázatlan volt a gépgyár, de különösen a lakatos üzem jövője. Szerencsére, ez a probléma időközben megnyugtató módon rendeződött. A vegyipart gépgyártás megindításával megfelelő perspektíva nyílt az üzem előtt. Ugyanakkor a ta rialékalka trész-gyártás, a termelőüzemek kiszolgálása is mind nagyobb feladatot, egyre több munkát tartogat a mintegy száz fős kollektíva számára. — Elégedett-e helyzetével? — Nincs okom panaszra. A lakatos üzemben a legmagasabb munkás órabér tizenhat forint. Nekem tizenöt forintos órabérem van. Erre jön még a teljesítmény után járó prémium. A havi keresetem meghaladja a háromezrei. — Most várjuk bérintézkedés helyi végrehajtását, Állandó beszédtéma üzemünkben a béremelés. Mindenki tervez, várja a konkrét számokat, készíti a családi költség vetést. A rólunk való gondoskodást mi, munkások ezután még jobb munkával igyekszünk viszonozni. sokra megy E ltört.. . Darabokra hullt a becsület, az ember jellemének egyik legfőbb pillére. Az ok: árdrágítás, csalás, súlycsonkítás, társadalmi tulajdon elleni vétség. Olyan ügyek, amelyekre annak idején a népi ellenőrzés vizsgálata derített fényt. Ennek a tanulsága egy életre szóló. Aki önszántából, vagy más módon, de engedett a csábításnak, a könnyen szerezhető haszon becsületet tipró vonzerejének, aki lélve vagy tétován, tudatosan vagy mások ösztönzésére eljutott az első jogtalanul eltulajdonított forintig, az első alkalommal felvizezel! italig, vagy a fogyasztókat, más esetekben a közösséget, a népgazdaságot károsító teliig, annak vállalnia kellett, vállalnia kell a felelősségrevonást. Valamilyen formában és fokon, de mindenképpen szembe kellett nézniük önmagukkal, a közvélemény ítéletével és a törvény szigorával. Mindezt nem kerülhették el, hiszen amit lettek, társadalmilag veszélyes, elítélendő cselekedet. Azok számára, akik a súlycsonkítás, árdrágítás, minőség- rontás és más szabálytalanságok „malmában őröltek”, keserves volt a számadás. A korábbiaktól lényegesen gyakoribb és szigorúbb ellenőrzés tapasztalatai szerint csökkent ugyan a visszaélések száma, de a helyzet még mindig nem tekinthető kielégítőnek. Továbbra is eléggé gyakran előfordul' a vásárlók zsebét érintő manipuláció. Ahol gyakori a hamis mérés — tisztelet a kivételnek, s .ez a több! — ahol „divat” a súlycsonkitás. ott helyénvaló a közmondás is: sok kicsi sokra megy . . . A felvizezett, minőségileg tönkretett ital, az előírt árért szűkebben mért áru, vagy a pontosan „lemázsált”. de magasabb összegért Yladolt portéka a kereskedelem jóhirfct nyirbálja meg, sérti a fogyasztók érdekeit, ami nem egyszerűen csak gazdasági jellegű visszaélés, annál sokkal több: politikailag is elítélendő magatartás. Erre is gondoljanak azok, akik saját zsebük duzzasztása érdekében, mások kárára, a tisztességtelen haszonszerzés jegyében manipulálnak. Meri hogy közmondással éljünk: addig jár a korsó a kútra... azazhogy egy ideig lehet így élni és dolgozni, de kitérni a telelősségrevonás elöl nem! A múlt évben a népi ellenőrzési bizottságok 34 bűnvádi, 159 fegyelmi, 53 kártérítési és 169 szabálysértési eljárást kezdeményezett. Csak kártérítés címén több mint 35 ezer, szabálysértési bírságként pedig 89 ezer forintot szabtak ki. Az állam javára ugyanakkor (jogtalan nyereség, adó. SZTK - járulék, illeték stb. címén) 2 millió 508 ezer forint befizetései rendelték el. E tapasztalatok arra Intenek: a feladat továbbra is az. amit a párt Központi Bizottsága múlt évi novemberi határozata megjelölt, hogy állandóan és folyamatosan szükség van ,... . a meg nem szolgált keresetek, az elharapózott üzérkedés cs harácsolás lehetőségeinek a felszámolására." Ebben, a hivatalos szerveken túl nagy szerepe és feladata van a közvéleménynek, amely eddig is messzemenően segítette a tisztességtelen haszon élvezőinek a leleplezését. Tegyék ezt a jövőben is! X, F.
