Észak-Magyarország, 1973. február (29. évfolyam, 26-49. szám)
1973-02-22 / 44. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. febr. 22., csütörtök Miskolci elképzelések Az oktatás továbbfejlesztése érdekében Nagyszerű terv Tokaj lakói az idén köszöntik községük fennállásáTöbbé-kcvésbé megfelelő tárgyi feltételek, elegendő alapvető szemléltetőeszköz áll a pedagógusok rendelkezésére Miskolc alsóiőkú oktatási intézményeiben. A személyi feltételek is kielégítőéit, jelenleg 96,2 százalékos az alsófokú oktatási intézményekben a szakos ellátottság. Kedvezően befolyásolja az intézmények munkáját, hogy 593 tanulócsoportban a tíz évvel ezelőttinél lényegesen kevesebben — 1962-ben 21455 általános iskolás tanuló volt a városban —, jelenleg 14 373-an tanulnak. Különösen a külterületeken érezteti ez hatását, ahol nem ritka a 22—25 fős osztály sem, míg az új lakótelepeken még mindig viszonylag magas, 36— 42 fős osztályokkal foglalkoznak. Ilyen alapfeltételek mellett került sor a közelmúltban Miskolc megyei város Tanácsa Végrehajtó Bizottsága ülésén annak az intézkedési tervnek a megtárgyalására, mely az állami oktatás fejlesztésének főbb. városi feladatait határozta meg. Tolnay Ferenc, Miskolc megyei város Tanácsa művelődésügyi osztályának vezetője elmondotta, hogy a továbblépésnek azokról a módozatairól volt szó, amelyekhez nem szükséges központi utasításra várni, hanem a helyi erőforrások s a helyi energiák .jobb összpontosításával elérhetők. — Csak a tartalmi munka továbbfejlesztése volt a téma, nem esett szó gazdasági feladatokról, hiszen azokat az alsó és középfokú intézmények esetében külön-külön, még az idén tárgyalni fogjuk. Szó volt viszont olyan fontos feladatokról, mint a túlterhelés csökkentése, a fizikai dolgozók gyermekeinek segítése az általános iskolában. — Miskolcon közismerten csökkenő arányt mutat a bukások száma. — Az elmúlt tanév végén 3,6 százalék volt, az előző évi 4,9 százalékkal szemben. Az elégtelenek 85 százaléka azonban fizikai dolgozó gyermeke. Egy részük cigánytanuló, de van közöttük jó . néhány kisegítő iskolai áttelepítéstől elzárkózó szülő gyermeke is. Ez a tény mutatja, hogy a jövőben is tovább kell fokozni az iskolai segítségadás mértékét. De a cigánytanulók s az áttelepitésesek problémája nem oldható meg csupán az iskolán belül. — Milyen tapasztalatai vannak a fizikai dolgozók lehetséges gyermekeinek a felkarolásában? — Az egyéni és csoportos korrepetálások rendkívül hasznosnak bizonyultak a napközi otthonos korrepetálások mellett. Ebben a tanévben 64 általános isikolai tanuló részesült 128 000 forintnak megfelelő anyagi támogatásban. De nem lehetünk elégedettek a tehetséges gyermekeknek a gimnáziumba, illetve annak szakosított tantervű osztályaiba való jelentkezésével, hiszen az oda jelentkezőknek csak 29 százaléka fizikai dolgozó gyermeke. — A továbblépés érdekében milyen főbb tennivalókat határoztak meg? — El kell készítenünk alsó fokú oktatási intézményeink távlati fejlesztési tervét. Továbbra is alapvető feladatunk marad az óvodában és az általános iskola első osztályában az oktató- nevelő munka hatékonyságának fokozása, a tanulók ne- veltségi szintjének figyelemmel kísérése, az oktató munka korszerűsítése. Vizsgálni fogjuk a gyeraiekegészség- ügyi ellátás helyzetét, s az eredménytől függően, intézkedéseket teszünk majd a színvonal emelése érdekében. Természetesen, továbbra is feladatunk a felnőttoktatás kiszélesítése, általános iskolai tanfolyamok szervezése. — A középiskolai oktatás továbbfejlesztése érdekében milyen intézkedéseket terveznek? — Mindhárom iskolatípusban : a szakmunkásképző-intézetekben. a szakközépiskolákban és a gimnáziumokban ■ érvényes, hogy törekednünk kell a tanulók világnézeti, ideológiai, politikai nevelése hatékonyságának fokozására, a tanulók túlterhelésének csökkentésére, a fizikai dolgozók gyermekeinek segítésére. Feladat a Szakközépiskolákban és a gimnáziumokban egyaránt, a szemléltetőeszközök biztosítása. Felül kell vizsgálnunk a gimnáziumi tagozatos osztályok helyzetét, hogy ossz- , hangba hozzuik a majd bevezetésre kerülő fakultatív tantárgycsoportos oktatással. S még egy nagyon fontos teendőnk van. a gimnáziumokban. Tapasztalatunk az ugyanis, hogy a gimnázium kettős funkciójából a felsőfokú intézménybeli továbbtanulásra való előkészítés jobban megy. mint a másik feladat: azok felkészítése az életre, akik nem tanulnak tovább. Ezen is változtatnunk kell. ■'Cs. A. nak 900. évfordulóját. A jubileumi évben — a Múzeumok Központi Igazgatósága és a Miskolci Herman Ottó Múzeum támogatásával — nagyszerű terv megvalósítására készülnek az ősi településen. Elhatározták, hogy az idegenforgalom növelésére a hajdani görög kereskedőtársulat bolthajtásos. pincéjében múzeumot rendeznek be, ahol Tokaj-Hegyalja szőlészetének és borászatának állítanak emléket. , Ennek érdekében a jelenlegi helytörténeti múzeummal szemben levő 20 méter hosz- szú és 6 méter széles régi présházat bérbe veszik, és azt összekötik az alatta húzódó | mintegy 30 méter hosszúságú, terméskövekkel kirakott pincével. A présházban — a régi borászati eszközök niellett — kiállítják a környéken gyűjtött néprajzi értékeket; az egykori zempléni üveghutákban készült poharakat, habosüvegeket és borosfiaskókat, a telkibányai kőedénygyár regéci virágokkal díszített tányérjait, a hegyközi falvak szőtteseit és a sárospataki fazekasok kézzel festett remekműveit. Eredeti felszerelésekkel berendeznek egy paraszti konyhát és egy hangulatos présházi „pihenőt”, ahová hajdan a gazda egy pohár borra és egy kis beszélgetésre hívta a szomszédokat. A présházból lépcsőkön lehet majd lejutni a bolthajtásos pincébe, ahol a 12 legnagyobb tokaj-hegyaljai település — köztük Tárcái, Mád,. Tállya, Tolcsva és Abaújszántó — szőlészeti, illetve borászati emléktárgyait mutatják be. A présház és a pince átalakítását tavasszal kezdik . meg és a jubiláló község pincemúzeumát a szüret kezdeten, elpttílálhátólyg október- béri nyitják,meg. Tóth Imre rézkarca BORSODI VIDÉK Filmjegyzet \ Lila ákác Balogh Zsuzsa és Bálint András a film egyik kockáján. Kereken hatvan évvel ezelőtt, az első világháború előtti utolsó békeévben játszódik Csacsinszky Pál költő és bankpénztáros, meg a varrólányból lett táncosnő, Tót Manci édesbús, cukros-szirupos szerelmi históriája. Korabeli fotók vezetik be a filmet, pesti meg más nagyvárosi utcaképek, a korra jellemző mozzanatok, fel-feltű- nik az agg király, I. Ferenc József totyakoskodüsa, s közben cigányzene hallik, meg a Radétzky-mars. Ebben a környezetben játszódik Szép Ernő 1919-ben írt regénye, amelyben az álmodozó lelkű szelíd költő látta ugyan társadalmának bajait, észrevette annak korhadtságát, de szelíd fejcsóválásnál, atyáskodó meleg ujj-fenyegetésnél több kritikára már nem futotta tőle. Színdarab lett hajdan a regényből, majd 1934-ben nagy sikerű film, Székely István rendezésében. Harmincnyolc esztendő múlt, s az elmúlt év végén Székely István újra kamerák elé vitte a bizony már na- gyon-nagyon poros történetet. A leporolásban most Müller Péter volt segítségére, ő írta a forgatókönyvet, Á brahám Pál világslágerré lett Lila akácok, minek a szív? ... kezdetű dala mellé meg Fényes Szabolcs komponált fülbemászó muzsikát. Székely István most, a második filmreállításnál valami panoptikumszerű mutatványként tálalja a történetet, de igen sok melegséggel, figurái iránti dédelgető szeretettel és tagadhatatlan nosztalgiával. A film története bizony már alighanem érdektelen a mozilátogatók többségének, legfeljebb az idősebbeket emlékezteti rég letűnt korokra, orfeumi mulatozásra, duhaj cigányozásra, kikapós szépasszonyokra, lokáltáncosnők életére és a bankpénztárban is tiszta szerelemről álmodó költőkre. Ezekre is csak áttételesen, hiszen mai felnőtt társadalmunk többsége is inkább filmből és irodalomból ismerte ezt az életet, mint valóságában. A kalandvágyó gazdag szépasszony könnyű elérését visszautasító, mert a szerelemért küzdeni akaró költő vonzódása a Tiszta szerelmet kínáló kis Tót Mancihoz ma már valami légiesen me- seszerü történetkének, tűnik, a film néhány alakja és mozzanata azonban megérdemli a figyelmet. A század elejét idéző „bemondások”, szójátékok jó korfestők, de a fiataloknak bizonyára keveset mondanak. Az álmodozó költőt Bálint András jeleníti meg; szánan- dóan kedves, mélységesen emberi, a hiszékenységig naiv, melegszívű az ő formálta Csacsinszky Pál, mintha csak az ifjú Szép Ernőt akarta volna az amúgy is könnyen azonosítható figurába markánsabb vonásokkal belopni. Halász Judit most is megej- tően bájos, tiszta, kedvesen butácska Tót Manci alakjában. Moór Marianne szépasszonya jól jellemzett. Feltétlenül kiemelést érdemel a népes szereplőgárdából Suka Sándor kitűnő lokálzongoristája, Vay llus virágárusa, mint az éjszakai élet két kitűnő jellemzője. Érdekességként megem-' ütendő, hogy egy lokálműsorban, betétszámként látjuk Hofi Géza és Koós János kettősét egy kozáktánc és énekszám paródiájában. A Lila ákác, íme, újra filmre került. Nyolcvan percnyi édeskésen kedves időtöltés, elrévedezés azon, hogy ilyen volt hát a „boldog békevilág”? Hát nem ilyen volt, de volt benne ilyen is. És azt most már megmosolyoghatjuk. A vendég, s a vendéglátás Kalász László szerzői estje a Kazinozy-klubban Értesítés! Értesítjük az alábbi ut- ’ cákban lakó fogyasztóinkat, hogy 1973. március 1-én és 2-án 7—15.30 ; óráig tr.-állomés fenn- ! tartás miatt , az áramszolgáltatást szüneteltetjük Patak u. 10—12-ig. Kossuth u. 1—4-ig. Széchenyi u. 11—17-ig. ÉMÁSZ I. sz. kirend. Kalász László, a Szalonnán élő költő volt ezúttal a vendége a TIT miskolci Ka- zinczy-klubjának; a vendéglátás alkalmát pedig a napokban megjelent harmadik kötet, a Hol vagy jövendő? című verseskönyv edta Ünnepi alkalom; legalábbis az irodalom borsodi közönsége számára az, hiszen köztünk élő. közülünk való a szerző, az est vendége. Érthető volt tehát azok , megdöbbenése, akik indokolt érdeklődést, népes közönséget vártak ezen az esten. Zimonyi Zoltán, a Napjaink szerkesztője köszöntötte Győri Erzsébet bevezető szavai után a költőt, s az est igen szerény számú közönségét. Szép s elmélyült, alapos értékelése pontos képet adott Kalász költői fejlődéséről, az első kötettől a harmadikig vezető útról. Találóan jellemezte a költő eredet’ tehetségét, stílusának. költői nyel-' vének gazdagságát, képeinek festői erejét. Értékelése után Somló Ferenc Jászai-dijas. a Miskolci Nemzeti Színház művésze mondott el a kötet verseiből egy csokornyi válogatást. Különösen az Utazás tett tolmácsolásában maradandó hatást a megjelentekre. A versek után a közönség kérdéseire a költő válaszolt, majd ő maga is elmondott néhányat régebbi s újabb, kötetben még nem publikált költeményeiből. Értékes, élményt adó szerzői estet hallottunk; s az élményt megosztani egy népe- : sebb, valóban irodalomszerető, versbarát miskolci közön- j seggéi még jobban esett vol- i na. Megmagyarázhatatlan 1 ez a közömbösség, i gyér érdeklődés. Szeretnénk hinni, hogy nem a vendéglátók szervező. . előkészítő munkájában volt hiba; számukra mindenesetre megfontolandó s tanulságos volt ez a szerzői est a jövő szempontjából is. Az értékes, élményt, adó irodalom megérdemli a sikert. S a siker feltehetően még gondosabb, körültekintőbb szervezést, valóban vendéglátó szeretetet és igyekezetei kíván. ppl Az űzött szamuráj Ha valaki nem szereti a fentebb ismertetett filmből áradó kedvességet, gyengédséget, érzelmességet, hanem valami keményebbre, kegyetlenebbre vágyik, úgy nézze meg a hét másik új filmjét, a japán Keiichi Ozawa rendezte Az űzött szamurájt. Egy rövid, szűkszavú ismertetésből annyit tudtam róla előre, hogy „a kegyetlen középkorban játszódik, központi hőse egy szamurá j, aki az elnyomók ellen küzd, s e küzdelemben sok véres kalandban van része”. E biztató ajánlás a gyengébb idegzetű nézőket aligha vonzza a moziba, de aki le tudja győzni az idegenkedést a sok ci- nóberfestékkel, megszámlálhatatlan viadallal és halottal szemben, s megnézi a filmet, láthatja: az ajánlás igazat mondott. Egy szamuráj, egy szökött kém bújdosása közben egy faluba kerül, ott szeretne | egyszerű földművesként lete- • lepedni, de nem lehet. Részben, mert a falut a kormányzó emberei sanyargatják, részben mert nem ő az egyetlen szökött és űzött, szamuráj, akik egymástól is félnek. Így aztán valóban véres kalandokba, rettenetes harcokba keveredik, állandóan süvítenek a messziről dobott gyilkos tőrök, vészjóslóan suhognak a széles szablvák, a szamurálykardok, s roppant nehéz nyomon követni, hogy adott pillanatban ki miért és ki ellen harcol. A központi hős a népmesék hőseihez hasonlóan küzd és tesz igazságot. Jellegéből adódóan a film nem mentes izgalmaktól, aki szereli a viadalokat, bőven élvezheti. Szépek viszont a film tájfelvételei és igen emlékezetes egy hosszú víz alatti képsor, amelyben elszánt amazonok egész serege, korallhalász búvárnők csapata üldözi a víz alatt af szamurájt, mígcsak a kék tenger nagyrészt vörössé nem válik. Benedek Miklós
