Észak-Magyarország, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-16 / 12. szám

ESZAK-MAGYARORSZÁG 4 1973. jan. 16., kedd A képernyő előtt Műsorok 1873-íól 2073-ig Pénteken esie nem ülhettem képernyő elé, így nem néz­hettem meg az Ürlcény István novelláiból készült, Esztergá­lyos Károly rendezte mini-tv-játék összeállítást, amely Az ember melegségre vágyik címmel jelentkezett a műsorban. Sajnálom, hogy nem láthattam, mert egyrészt a hét egyetlen hazai tv-játélca volt, másrészt azoktól, akik látták, csak jót hallottam róla. Amit viszont láttam, azt a hitet kelti bennem, hogy a műsorszerkesztés egyetlen hét alatt kétszáz évet akart átfog­ni. A szerdán bemutatott, Nálunk még mindig kapható! cí­mű szilveszteri leértékelt maradék egy része ugyanis elvileg 1873-ban játszódott, Kállai István új közönségmozgatója pe­dig már egy évszázaddal előre tekint, illetve arra biztat minket, hogy mondjuk el, miként képzeljük az életet 2073- ban. # A Nálunk még mindig kapható! című, „Szezon utáni kiáru­sítás" alcímmel jelzett szilveszteri pótműsor címe — akárcsak 10 nappal előbb az igazi szilveszteri műsornál — bizonyos asszociációkat keltett egyes kereskedelmi reklámfogalmazások és a szórakoztató tv-műsorkínálatok analógiájával. A műsort végigtekintve egyet kellett értenünk a műsorszerkesztőkkel, hogy ezeket a számokat kihagyták az óévet búcsúztató össze­állításból. De ha már bemutatták pótlólag, — hogy a selej­tesebb termék se menjen kárba, unalmas szerda estén az is elmegy jelszóval —, úgy valamicskét át kellett volna szer­keszteni az egészet. Mert a száz év előtti kabaré kerete csak egy kisebb műsorhányadra volt érvényes, igaz, a keretjátékot itt csak megkezdték, le nem zárták. Erősen csökkentett érté­kű összeállítás volt ez. Talán Az ember tragédiája persziflá- zsa volt benne a legértékesebb darab, de amíg addig elju­tottunk, végig kellett nézni például az agyonnyűtt jövendő­mondó számot, vagy a slágermagyarázatot, meg másokat. Szerdán megismétlik majd a szilveszterkor látott műsort is. Hihetőleg ezzel végleg lezárul az évbúcsúztató. © Kállai István ismét előbújt töméntelen pipafüstje mögül, hogy — mint korábban tette az ön hogyan folytatná? című, a közönség kívánsága és ötletei szerint nyújtogatott folyta­tásos tantörténetével — most is játsszon a közönséggel, s ez alkalommal egy kis jövőbeli, száz esztendő utáni kalandozás­ra csábítson. A nézők játékos természetűek, szeretnek sze­repelni a televízióban, szeretik azt hinni, hogy tényleg bele­szólnak a műsorok, adott esetben egy folytatásos történet alakításába, s ezért bizonyára nem lesz hiánya Kállainak játszótársakban, lesznek javaslatok a jövő alakítására, meg­látjuk majd, miként képzelik életünket száz év múlva, 2073- ban. Az igazság az' legjobb lenne majdan személyesen meg­győződni róla, hogy az elképzelések mennyire közelítették meg a realitásokat. © A fiatal Verdi című sorozatban a halhatatlan olasz zene­költő négy ifjúkori operáját láthatjuk majd. Az elmúlt hé­ten örömmel néztük és hallgattuk a Nabucco keresztmetszetét (a 2. műsorban e héten az egészet sugározzák), és várjuk a továbbiakat. © A heti filmműsorból feltétlenül kiemelkedik a Montpar­nasse 19. című francia film, amelyben Gérard Philipe a nagy olasz festő, Modigliani alakját keltette életre igaz emberi hi­tellel, nagyszerű partnerekkel. Tetszett Zizi Jeanmaire revü- filmje, a Párizsi kaszinó is. Annál kevésbé fogadhatjuk el Az utolsó öt perc című olasz filmet, még Vittorio de Sica és Peppino de Filippo szereplése ürügyén sem. Az eddig erő­sen megkérdőjelezett Amerre a .vaddisznók járnak című ju­goszláv folytatásos film hatodiké folytatása mintha érdemi és tartalmi változást ígért volna. © Külön figyelmet érdemel A hét című vasárnapi műsor. Kiemelkedik belőle két riport. Az egyik a leghátrányosabb ! helyzetben élő általános iskolásokról, a cigánygyermekekről szólt, filmriportban mutatva be szörnyűséges környezetüket, i az értük, megsegítésükre tett intézkedéseket, s az azokkal ! szembeni oktalan ellenállást is. Országosan minden tizedik iskolás gyermeket érint — legalábbis az iskola kezdetekor — ez a gond. A riport az ország más területéről vette példáit, de Borsodban is időszerű és tanulságos. A másik riport — mi­csoda kontraszt! — a legfejlettebb audiovizuális oktatási le­hetőségekről, azok felhasználásáról és az erre fordított ha­talmas állami beruházásokról szólt. Mindkét riport állami oktatásunk továbbfejlesztésének egy-egy pontját ragadta meg. De milyen távol van egymástól e két pont az egyetlen nagy témán belül! Végezetül csak feljegyeztük: a Sanzonról sanzonra című műsorban és vasárnap este A mizantróp című Moliére-szín- j mű előadásában láthattuk Dómján Edit alakításait. Szinte hihetetlen, hogy már nem él. Benedek Miklós zasa CSENDÉLET A Borsod megyei II. Rá­kóczi Ferenc Könyvtár ta­nácskozásra hívta meg a na­pokban a megye körzeti könyvtárainak vezetőit és a járási könyvtári instrukto­rokat. A körzeti könyvtárak akis községek jobb könyvtári el­látását hivatottak megolda­ni. 4—12 község alkot egy könyvtári körzetet, ezen be­jül egységesen történik a könyvbeszerzés, a feldolgo­zás. az egységes könyvállo­mány rendszeresen cserélő­dik a_ tagkönyvtárak között, jelentősen- megnövelve a vá­lasztékot. így a kis községek beszerzési keretei sokkal ha­tékonyabban használhatók fel, a függetlenített körzeti könyvtáros pedig biztosítja az egész körzet könyvtárai­nak jobb, tartalmasabb mun­káját. Mivel megyéinkben sok az ezer lakoson aluli települé­sek száma, nagy jelentősége van a könyvtári körzetek ki­alakításának, és a meglevő körzeti könyvtárak tevékeny­ségének. A tanácskozáson a körzeti könyvtárak eddigi munkáját értékelte a módszertani osz­tály, és meghatározta a leg­fontosabb tennivalókat. A részvevő könyvtárosok akti­vitása, amellyel saját mun­kájukról beszámoltak, hasz­nos tapasztalatcsere-jelleget adott az összejövetelnek. Seiko József né megyei könyvtáros Évkönyv—jubileumra A magyar tanárképző fő­iskolák 1973-ban ünnepük fennállásuk 25 éves évfor­dulóját. A negyedszázados munka emlékére tartalmas és reprezentatív kiállítású Jubileumi Tudományos Év­könyv megjelentetését terve­zik. Az évkönyv több mint 40 tanulmányát a Művelő­désügyi Minisztérium veze­tő munkatársai, valamint a négy tanárképző főiskola tanszékvezetői és oktatói ír­ják. A dolgozatok a főisko­lák 25 éves életének szak­mai, oktatási, nevelési, tu­dományos és társadalmi-po­litikai tevékenységének kö­réből íródtak. Az országos jubileumi év­könyv szerkesztésével és el­készítésével a Művelődés- ügyi Minisztérium az egri főiskola főigazgatóságát bíz­ta meg. A csaknem 600 oldalas, képekkel illusztrált, orosz és angol nyelvű összefoglalók­kal ellátott évkönyv nyom­dai munkái a Borsod me­gyei Nyomdaipari Vállalat- nál már elkezdődtek. A több mint 2000 példányszámú Ju­bileumi Tudományos Év­könyv ez év nyarán jelenik meg. Megjelent a Nemzetközi Szemle u] szama zött Karczag Gábor tanul­mányának első részét olvas­hatjuk a szociáldemokrácia és a nemzetközi osztályharc témájáról, továbbá Enrico Berlinguernek a Rinascitá- ban megjelent cikkét az Olasz Szocialista Párt kong­resszusáról. Makai György az arab világban Végbeme­nő folyamatokat helyezi na­gyító alá, míg a katonai problémákat felölelő dolgo­zatok közül őr. Békés Zsolté érdemel említést, aki az Egyesült Államok katonapo­litikájának új koncepcióit elemzi. A Dokumentum rovatban kapott helyet a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége el­nökének és elnöksége vég­A folyóirat idei első. ja­nuári száma öt írást közöl Az USA a választások után összefoglaló címmel. A No- voje Vrém ja cikkírója, M. Fjodorov részletes elemzést ad Nixon politikájáról, majd amerikai és angol lapokból átvett tanulmányok világít­ják meg — a címeket idéz­ve — a történelem legkölt­ségesebb választási hadjára­tát, Nixon hetedik válságát, a további négy esztendőt, vé­gül azt a győzelmet — Art Buchwald szatírája ez —. amelyet Mr. Apátia aratott. Két írás foglalkozik a Né­met Szövetségi Köztársaság problémáival, s gazdag a Nemzetközi munkásmozgalom rovat tartalma. Többek kö­rehajtó bizottságának levele, amelyet valamennyi szerve­zethez és taghoz intéztek, a Vita rovat pedig annak ake- rekasztal-beszélgetésnek első részét közli, amelyet a je­lenlegi nemzetközi erőviszo­nyok jellemzéséről indított a iolyóirat: a hozzászólók ez esetben dv. Tálas Barna, Sü­tő Gábor, dr. Györffy Ti­bor. Végül Bognár Károly is­merteti Komócsin Zoltán Nemzeti érdekek, internacio­nalista célok című könyvét, majd a már megszokott ese­ménynaptár zárja a Nem­zetközi Szemle 1973. évi első számát Kunt Ernő festménye Napirenden a rossz örökség felszámolása Elkészült Ózd oktatási intézményeinek 1385-ig szóló fejlesztési terve A* MSZMPggg?“; megyei pártbizottság határo­zata szellemében az Ózdi vá­rosi Pártbizottság a múlt év őszén megvizsgálta a gyár- város alsó- és középfokú ók- tatásának helyzetét és hatá­rozatot hozott az elkövetke­zendő időszak fejlesztési fel­adataira. Az irányelvek alap­ján a városi tanács vb mű­velődésügyi osztálya elkészí­tette Özd oktatási intézmé­nyeinek hosszú távú, 1985- ig szóló fejlesztési tervét. Özd közoktatása sokat fej­lődött a felszabadulás óta. A város 13 óvodájából 6 az utóbbi húsz évben épült, né­gyet régi épületben -alakítot­tak ki, s csupán három óvo­da 1945 előtti. Megduplázó­dott az általános iskolák szá­ma is. Kilencből öt a felsza­badulás után épült, s ekkor szervezték meg a középfokú oktatást is a gyárvárosban. A jelentős fejlesztések elle­nére Ózd közoktatási helyze­te rosszabb, elmarad az or­szágos és a megyei átlagtól. Ennek együk oka többek kö­zött a rossz örökség mellett, hogy a tantermek számának gyarapodásával a lakosság száma is megduplázódott az elmúlt negyedszázad alatt, így a meglevő 956 napközis óvodai férőhelyen. a túlzsú­foltság mellett is csak az igénylők 52 százalékának jut hely. jügy általános iskolai tanteremre 54, egy középis­kolai tanteremre 50 és a szakmunkásképző intézetben egy tanteremre 100 tanuló jut. A város kilenc általá­nos iskolája közül kettő el­avult, megérett a lebontás­ra, ugyanakkor mindössze két iskola rendelkezik megfele­lő tornateremmel. Az Ózdi városi Tanács a hosszú távú fejlesztési terv­ben 317 millió forintot irány­zott elő új óvodák, iskolák illetve az ehhez kapcsolódó létesítmények építésére, vala­mint a meglevők körülmé­nyeinek javítására úgy, hogy a központi irányelveknek megfelelően a fejlesztés ki­emelten az általános iskolák­ra irányuljon. A fejlesztési program sze­rint 1985-ig a napközi ottho­nos óvodai férőhelyek száma 956-ról 1365-re, az általános iskolák tantermeinek száma 94-ről 165-re, a középiskolai tantermek száma 31-ről 40- re és a szakmunkásképző in­tézet tantermeinek száma 10- ről 16-ra emelkedik. Tizen­három év múlva a középis­kolai kollégiumban a jelen­legi 245 tanuló mellett továb­bi 250-nek tudnak helyet biz- tösítani, s 200-zal bővül a szakmunkásképző intézet kol­légiumában is a férőhelyek száma. Az általános iskolák 7 üj tornateremmel, 23 nap­közi otthonnal, 34 politechni­kai műhellyel gyarapodnak, s további 2300 tanulónak tud­nak étkeztetést biztosítani. Hí miLitr realizálódik a híj, niiKor nagy fejlesz_ tési programból? A teljesség igénye nélkül néhány érdek­lődésre számot tartó beruhá­zást megemlítünk: A Petőfi úton 75 férőhelyes óvoda épül 1975. december végéig. 1977-ben a Katona József úton kerül átadásra 100 férőhelyes óvoda, s 1980 után óvoda épül még a Sza­badság úton, a Béke telep második egységében és a Mo­gyorósvölgy térségében. A IV. ötéves terv végéig 20 millió forintos költséggel 12 tantermes általános iskola épül a Vörös Hadsereg úton, az új városközpont térségé­ben, s ugyancsak 12 tanter­mes iskola kerül átadásra a Szabadság úton, a jelenlegi el­avult, bontásra váró iskola helyett. A tervek szerint 1980-ban kerül átadásra egy újabb 16 tantermes iskola a Béke telep második egységé­ben, amelyhez egy 25 méter hosszú tanuszoda is kaocsoló- dik. 1984-ben készül el a vá­rosközpontban a második 12 tantermes iskola. 1977-ben tervezik az átadását 250 gye­rek zenei oktatását szolgáló iskolának a Bartók Béla úton. A zeneiskola beruhá­zási költsége mintegy 7 mil­lió forint. Az említett új oktatási in­tézmények természetesen kor­szerűek, tornateremmel, nap­közi otthonokkal, politechni­kai műhelyekkel lesznek el­látva. Az új beruházásokkal egyidőben korszerűsítik a már meglevő iskolákat is. Első­ként 1975-ig a Petőfi úti is­kola kap tornatermet és ebéd­lővel, konyhával ellátott nap­közi otthont. Csupán az em­lített iskola korszerűsítése 15 millió forintot igényel. Középfokú intézmények között mnidenekelőtt a Bar­tók Béla úton épülő 16 tan­termes szakközépiskolát kell' megemlíteni, melynek átadá­si határidejét 1976-ra tűzték ki. Két évvel később a szak- középiskola szomszédságában épül fel a 250 férőhelyes kol­légium. A 317 millió .ÄS program eredményeként az oktatás körülményei az elkö­vetkező évtized alatt sokat javulnak, korszerűsödnek Ózdon, azonban a probléma végső megoldása még ezt kö­vetően is várat magára. Ózd város' lakosainak további nö­vekedésével kell számolni, s 1985-ig közigazgatásilag Ózd- hoz kapcsolják Somsály és Hódoscsépány községeket is. A gyerekek számának növe­kedését figyelembe véve a számítások szerint az óvodai ellátottság, valamint az egy tanteremre jutó tanulók szá­ma 1985-ben is kedvezőtle­nebb lesz Ózdon a mostani országos átlagnál. Az okta­tás színvonalát döntően be­folyásoló körülmények javu­lását azonban nem lehet másodlagosnak tekinteni. Tóth István I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents