Észak-Magyarország, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-14 / 11. szám

ESZAK-MAGYAROfiSZÁG 4 1973. jan, T'4,, vasárnap sss Molnár Ferenc darabjait játszani általában mindig hasznos dolog. A rendezőnek, azért, mert a magyar színpadirodalom szinte utolérhetetlen virtuóz mesteré­nek müvei valóban színpadra termeltek, a színpad le­hetőségeit aligha ismerte jobban bárki a század első felének nagy mesterénél, a színésznek pedig azért, mert" e darabok nagyszerű szereplehetőségeket rejte­nek. S általában a, közönségsiker sem áll messze ezek bemutatásától. Miskolc most, több mint egy évtized után ismét elővette Molnár Ferenc Doktor úr című bohózatát, Kcllér Dezső átdolgozásában, Zerkovitz Béla , zenéjével. A-yDoktor urat Molnár 1902- ben írta. Első színpadi pró­bálkozásai közé tartozott. Az azóta eltelt több mint hét év­tized bizonyítja, hogy ez a próbálkozás nem volt siker­telen. Nemcsak mert utat nyitott a későbbi, magasra ívelő szerzői pályának, ha­nem maga a nyitó darab is a hét évtized során — ki­sebb szünetekkel — szinte folyamatosan műsoron vojt. és van valahol. Nem hálátlan feladat — legalábbis közön­ségsiker szempontjából a Dok­tor úr műsorra tűzése nap­jainkban sem. Nem elhanyagolható kérdés azonban.-vajon azok a. társa­dalmi körülmények, amelyek kozott Molnár Ferenc ezt a bohózatot írta, az a pesti pol­gári világ —, amelyet rend­kívül élesen pellengérre állí­tott ebben, s roppant ötletes, szellemes formában bizony­gatta, hogy ebben az úri. tár­saságban a. tizennyolcszor bünteteti., gátlástalan betörő, Puzsér János mennyivel tisz­tességesebb, mint a humánu­mot megvető, pénz- és kar­ri eréhes ügyvéd, vagy annak ki'csapongó neje, meg a rend­őrfogalmazó, általában az egész „tisztes” úri világnak mennyire fölötte áll az őszin­te, a maga tisztességtelensé­géi bevalló betörő —, ez az egész világkép mennyire él még a ma színházlátogató társadalmában, miként rezo- nál a, mai nézőkben ennek a társadalomnak a leleplezése. Messze tűnt már dr. Sárkány ügyvéd és társainak világa, s ha napjainkban úgy játsza­nál; el a Doktor urat, aho­gyan azt Molnár hajdan megírta, néhány múltba Té­vedő, idősebb nézőt leszámít­va, bizonyára erősen csök­kentett hatású produkció szűk lelne. Olyan játék, amelynek nincs társadalmi. háttere, mondandójánál; nincs talaja. ?■ incs és nem is leltet, mert a kort, amelyben játszódik, ntár vastag pókháló jfödi. alakjai pedig panoptikumi figurákká váltak. A darabol, ennek ellenére érdemes ját­szani, mert Molnár szellemes meseszövése, briliáns ötlet - sora, szereplőinek bűvészi mozgatása, s nem utolsósor­ban néhány jó szerep, s az egésszel három derűs óra te­rem lése érdemessé teszi az újra meg újra bemutatásra napjainkban is. ■ló hát a. rendező koncep­ciója, helyes, ha nem engedi a nézőt sem elandalogn.i Ber­talan ügyvéd bojtár, meg a csacska Lenke szerelmén, vagy Csató rendőrfogalmazó és Sárkány ügyvéd úr fele­sége flörtjén, Puzsér János betörő „humanista magasren­dűséggel'’ töltött megnyilat­kozásain, valamiféle 10. szá­zadvégi pesti igazságosztó, '■„alulról jött” figura szerepén. Valami kis torzító lencse ke­rül a nézőtér és a színpad közé, és dr. Sárkány ügyvéd és Puzsér János betörő esete úgy pereg előttünk, mintha görbe tükörben látnánk. Ész­re kell vennünk ezt a tuda­tos torzítást, nem szabad, hogy a helyzetkomikum, a szóviccek, Puzsér „szaftos” bemondásai, a századforduló idején érvényes társadalom- biráló megjegyzései ma a haj­dani értékben hassanak. Hegedűs László rendelő — szerintem — igen szerencsé­sen választott a megoldások között. Idézőjelbe tette Mol­nár Ferencet, illetve az egész darabol. Az idézőjel látha­tóan' két panoptikumi tabló­ban jelentkezett. A darab elején és végén egy „kiállí- . tás” látható néhány percig, amelyen, mint a hajdani vá­rosligeti panoptikumban a viaszbábok, állnak- 'a játék szereplői. Meglepetésként ha­tott a zenekar megjelenése. Ingujjban, mellényben, ke­ménykalapban léptek a ze­nekari árokba, jelezve, hogy itt.valami múltba visszavet.í- lett groteszk játék követke­zik. ahhoz fogják a zenekísé­retet adni. A rendező jó. törekvése nem talált töretlen megvaló­sításra. önmaga sem tudta következetesen végigvinni három órán át mindazt, amit az ötletes panoptikumkezdés ígért. Burleszk és operett,- motívumok, némafilmből em­lékezetes játékok, groteszk láncok, karikatúrák, harsány komédiázás voltak a játék fö jellemzői, de sajnálatos mó­don ezek nem alkották meg azt a vegyületet, amelyből Hegedűs koncepciójának meg­felelően az idézőjelbe tett Doktor úr, illetve a Doktor úr k.orál perszifláló, egységes előadás kerekedett volna, ha­nem a vegyület helyeit ke­verék jött létre, az egyes al­kotóelemek nem oldódtak fel a nagy egészben, pusztán je­len voltak ggyrnás mellett. Ez a többszöri stílustörés, ke­veredés a rendező elképzelé­sét ugyan nem kérdőjelezi meg, mindenesetre jelzi, hogy nem sikerült maradéktalanul megvalósítania azt. Azt vizs­gálni és eldönteni, hogy az elképzelés következetes meg­valósítására a rendező erejé­ből nem futotta-e, vagy nem voltak megfelelő társai a megvalósításhoz, nem a mi feladatunk. Mindenesetre a látott játék arra enged kö­vetkeztetni, hogy a szerep­lőknek csak egy kisebb há­nyada értette meg és követte rm.gyjában-egészébcn a ren­dezőt, és éppen ebből adódik a legtöbb keveredés. BüSSiSKBB Puzsér János, a „tisztessé­ges” betörő Csapó Jánosban talált jó megszemélyesítőre, bár mintha ebben az alak­ban is több lelt volna a szí­nész részéről a ben neélés, mint amennyit az idézőjeles játék megkívánt. Csapó Pu- zsórja maró gúnnyal osto­rozza az őt körülvevő társa­dalmat, kihasználja a figu- , rajában rejlő komikumot, a derű bőven buzogó forrása, ; de talán valamivel érzékel- ' tetnie kellett volna azt is, hogy ezt a Puzsért még eny- nyire sem kell komolyan venni. Ellenlábasa, Csató rendőrfogalmazó — szerin­tem — a darab legjobban .si­került szerepíormálása. Áb­rahám István — bár egyszer- kétszer némi utánérzésünk támadt a nézőtéren — remek karikatúrát formált a rend­őrtiszt alakjából, következe­tesen éreztetve annak már a maga korában is nevetséges voltát, ma már valóban csak panoptikumjellegét. Dr. Sárkány ügyvédet Pá- kozdy János alakította, s formálta pökhendi alakká, akinek bukásán végleg nem sajnálkozhattunk. Alakítása kiegyensúlyozott, de több sza­tirikus öngúny kívánkozott volna beié. Feleségét Máthé Eta részben régi némafil­mek, részben régi operett- motívumok keverésével mu­latta fel görbe tükörben, az idéző jeles megközelítéshez közeljárón. A darab ifjú sze­relmespárját Páva Ibolya és Botár Endre játszotta, Péva elsősorban fiatalos bájával, Botár derüllető komédiázá- sával operált. Marosíné ne­velőnő alakjában Máthé Éva ez alkalommal harsányabb humoreszközökkel váltott ki nevetést. Fekete Alajos, l Pálffy György és Pádua Er- j zsebel, egy-egy érdekes figu- rát kozott. Csiszár Nándor j afféle kedélyesen buta vidé- | ki urat formált. A hajdani I rendőr nagyszerű gúnyos ! Ickzképét. ra jzolta meg Vass I László és Nagy János. A bemutatón Kalmár Pé- i icr irányította a Zerkovitz j muzsikáját a darabhoz illő, j — helyenként fülrepesztő .— stílusban tolmácsoló zene­kart. A jelmezeket és a rop­pant szűkszavú, de íragyon célszerű díszletet Gergely István tervezte, a táncokat Somoss Zsuzsa koreografálla. Ha a rendezői koncepció nem is valósult meg egészé­ben, az előadáson sokat le­het, nevelni. S az js valami. Benedek Miklós EX LIBRIS Teliinger István grafikus- művész igen sok miskolci­nak ismerőse, de ismerik munkáit szerte az országban js. Grafikáinak nagy több­sége ugyanis elsősorban la­pok hasábjain találkozik a közönséggel. Az Észak-Ma- gyarországban évek óta rend­szeresen láthatók linómet­szetei, gyakori vendég a Deli Hírlap' és a Napjaink hasáb­jain, s újabban mind gyak­rabban látiiatók munkái az Elet és Irodalom című lap­ban is. A miskolci közönség korábban' már találkozhatott egy önálló, kisebb kamara - kiál Utasával a selyemréti Libresszóban, munkáit évéi; óla láthatta a grafikai bien- nálékon. sőt országos kiállí­tásokon, például Budapesten a XI. magyar . képzőmű­vészen kiállításon, vagy 1971-ben a Műcsarnokban az Üj Művek című tár­laton, a miskolci téli tárlatokon, egy sor észak- magyarországi kiáll iláson szerepelt, és megismerhették a lengyel művészetkedvelők is Katowicében és Zabrzében. Nagyobb szabású, vagy leg­alábbis nagyobb közönségtö­Tellinger István munkája megek állal könnyebben hoz­záférhető miskolci önálló tár­latára azonban most került sor. A Miskolci Galériában látható 22 grafikai munkája jelenti az igazi miskolci ön­álló bemutatkozást. A 22 kiállított mű nagy többsége linómetszet, néhány rézkarc és egy-két rajz. .A tárlat anyagából ügy tűnik, legkedveltebb területe a li- nómetszés, ebben találja meg leginkább kifejezési formáit, s metszetei — bizonyos kí­sérleti jelleggel. — mindin- kább az erős vonal rajzos kompozíciókhoz közelítenek. Tematikailag érdeklődési kő­iében cirkuszi témák, álom­béli víziók dominálnak. Be­mutatott munkái között alig altad, amelyen ne lennfe ott; az ember. Tanulmányai — s egyéb mqnkái is — mind kísérletező, önmaga kifejezé­si formáit kereső,, de ú(köz­ijén is . értékeset produkáló fiatal művészt érzékeltetnek. A tárlatot szombaton dél­ben Gulyás Mihály, a Nap­jaink főszerkesztője ' nyitotta meg, s az január 28-ig láto­gatható. (hm) Szemünk fölé ha varjak iilnek, és a szárnyukat lengetik; . erdőkkel szelek hegedülnek, a folyót fagyok xiengctik. A folyót fagyok pengetik. Almodnak most az ablakok, és a szárnyukat lengetik; délnek* szállnak a napok. 11 Fenik a kést, mert disznót ölnek. Kutyák a holddal porolnék. A böllér kiköp; szinte koppan. És megbotlik az ólajtóban. Káromkodás ugrik a csöndre és birkóznak fii jva, hörögve. Szökken a vér; azután kéken szétfut a hajnal szemében. A láng lobban, reccsen a szalma, szikrák pattannak erre-arra. Most kezd virradni, Hat óva múlt A csillagok a tűzbe hullnak. i Hl i i Kövér barmok hátán hintái; i nézzetek csak a telel* i Kéményekre gyújt rá * s nagy füstöket ereget. 1 Rá-ráfúj a fákra, 1 vízen elfut, partot ér, [ kóröt szaggat, ajtót ráz, s száll utána, száll a der. ív A solctlö vizek tükre maholnapra be is fagy mar; Tüzet vízzel összetartó hídnak magad gyönge vagy már. Melegedni ülj hát índtlcin, Iélck-tüzek pásztorához, ült a tiszta decemberi éjek csillag-jászolához. Csitítgatni vedd öledbe kisdedek hars ijedelmét; terítsd rájuk anyáskodva hajad, ezt a drága keimet, orruk szelíd bökdösését szeretettel, szó ti an tűrd el! Fs a három királyokat, és a három királyokat, ha jön nének; hamar küldd &. Ukrán-est a televízióban A Magyar Televízió nem­zeti estjeinek sorában január 24.-én a. Szovjetunió egyik legjelentősebb szocialista köztársasága televíziójának, az Ukrán Televíziónak est­jét rendezik meg. Zenei, pe­dagógiai. a magyar televízió­sok állal készített riport-, úti-, továbbá mese- cs tér-, messet,filmek szerepelnek a programban. Az est műsorát, jégrevü és játékfilm zárja. A mostani vizsgaidőszakban uj tantárgy is vizsgázik a Sá­rospataki ’Tanítóképző Intézetben. A. Művelődésügyi Minisz­térium ebben a tanévben iktatta, a pedagógusképző intézetek tantervébe vizsgaköteles tárgyként az egészségtant. A kép­zős hallgatók az ötödik félévben heti három órában tanulják, Bevezetésének fő indoka, hogy országos tapasztal átok figyel­meztettek a lehangoló egészségügyi tájékozatlanságra, A. kí­vánatos változás feltétele, hogy már az általános iskolák le­gyenek az egészségügyi kultúra megalapozói. Szükséges tehát, hogy a, leendő pedagógusokat szakszerűen felkészítsék rá, mi­ként neveljék egészséges életmódra a gondjaikra bízott gyer­mekeket, alakítsák ki bennük azokat a. készségeket, igénye­ket, szokásokat, amelyek meghatározói lesznek felnőtt koruk életmódjának is. Oláh Katalin, az egészség- . tan szaktanára arról tájé­koztat, hogy igen gondos előkészítéssel vezették be az új tantárgyat. A Művelődés- ügyi Minisztérium az Egész­ségügyi Minisztériummal közösen szervezte meg az oktatók szaktanfolyamáit Budapesten és Szombathe­lyen. A felkészítésből az Egészségügyi Felvilágosító Központ vállalta a legna­gyobb részt.. Az egészség­tant tanító pedagógusok az iskolaorvosokkal együtt vet­tek részt az előkészítő ta­tanácskozásokon, ezzel is dokumentálva, hogy minden érdekeltnek együtt kell mű­ködnie az egészségre' neve­lésben. Az első félév azt tanúsít­ja, hogy sikerült tudatosíta­ni a tanítói pálya küszöbé­hez érkezett hallgatókban az új tantárgy szükségességét. Akik eddig vizsgáztak, mind vallják, hogy a tanultaknak közvetlen hasznát látják mindennapi oktató-nevelő mun Icájukban. Túl azon, hogy az egész­ségtani ismeretek a peda­gógus-jelöltek természettu­dományos alapműveltségét is bővítik, e tantárgy kiala­kítja céltudatos egészségü­gyi szemléletüket. A frissen—vizsgázóitok kö­zül Gellérfi Katalin, Gei*e- guly Gabriella, Jankó Sarol­ta, Mezei Katalin nem ön­célúan a jeles érdemjegynek örül, hanem sokkal inkább annak, hogy az iskolai mun­kában mindegyikük biztosan számolhat . az egészségügyi tényezőkkel is. Jobban fel­ismerik a tanulók teljesítő- képességét, serkentő, vagy gátló élettani, lélektani, kör- ' nyezeti hatásokat, s tudato­san irányíthatják, módosít­hatják a gyerekek javára. Megtanulták elemezni a gyermekek napirendjét, az iskolai órarendet, a napkö­zi otthoni időbeosztást, az étrendet — egészségügyi vo- n atk ozásokban. G yakorl a ti foglalkozásaikon ellátogat­tak a város általános iskolá­iba, K a tanulók mindennapi környezetét, életrendjét hoz­zámérték a korszerű egész­ségügyi igényekhez. Feljegy­zéseik «lápján ok már sok mindent célszerűbben ren­deznek el jövendő munka­helyükön. A vizsgán elméleti felké­szültségükről, meg gyakorlati alkalmazási Készségükről együtt kellett bizonyságot tenniük. A gyakorlást ötle­tes .szemléltetőeszközök se­gítették a tantárgyi foglal­kozásokon. A különösen megkedvelt AMBU-baba például a vizs­gateremben is fontos szere­pet töltött be. Rajta mutat­ták be a vizsgázók, hogy szükség esetén miként ia'l- 'kalmaznák emberen az új­raélesztési eljárásokat. Nemcsak a testi egészség védelmét tanulták meg jói a holnap tanítói. Elsőrendű fontossága szerint foglalkoz­tak a szellemi egészségügy kérdéseivel, tennivalóival is. Szorosan . ebbe a témakörbe illeszkedik az oktató-nevelő munka egészségtana: az is­kolaérettség. az iskolai beil­leszkedés számos problémá­ja, az alsó tagozatos tantár­gyakkal kapcsolatos speci­ális egészségügyi tennivalók rendszere. Az új tantárgy társadalmi haszna nyilvánvaló: a hol­napi tanítók a felnövő nem­zedéknek segítenek általa, hogy céltudatosan gazdáM kódjának effészsésrükkei. Bcrccz .József Molnár Ferenc idézőjelben Doktor úr M egny lí t i,,App Teliinger István I ^ tél kiállítása j dalaiból ■ Üj tantárgy első vizsgája a jjaiahi tanítóképzőben

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents