Észak-Magyarország, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-13 / 10. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1973. január 13., szombat mmmmmmmmammmm * Közművelődési H vizsgálódások Miskolcon Technikusok jelentkezhetnek Az MSZMP Miskolc váro­si Párt-végrehajtóbizottsága a közelmúltban megvizsgálta a város közművelődési helyze­tét. A vizsgálódás alapjául egy hosszabb felmérés szol­gált. Még 1969-ben. az év ele­jén, tehát megközelítően négy évvel ezelőtt a végre­hajtó bizottság állást foglalt a miskolci népművelés to­vábbfejlesztésének néhány kérdésében. Az akkori ál­lásfoglalást többféle intézke­dés, gyakorlati realizálás kö­vette, majd az elmúlt évben kéthónapos munkával, tizen­két csoportban negyven ak­tíva azt vizsgálta, vajon a ko­rábbi állásfoglaláshoz képest hol tart a közművelődés Mis­kolcon, a 69 tavaszán meg­szabott feladatok mennyire valósultak meg, különös te­kintettel az azóta hozott párt- és állami határozatok­ra, többek között a X. párt- kongresszus útmutatásaira, il­letve az időközben megtar­tott országos népművelési konferencia ajánlásaira. A néhány hét előtti végrehajtó bizottsági ülés megvizsgálta a bizottságok jelentését, és a kialakult helyzetkép alapján megszabta a feladatokat is. A Miskolc városi Párt­végrehajtóbizottság e tevé­kenysége teljes szinkronban van az MSZMP Központi Bi­zottságának 1972. november 15-i állásfoglalásával, amely szerint két éven belül el kell készíteni a közművelődés át­fogó tervét. Ez a végrehajtó bizottsági állásfoglalás és az ennek nyomán teendő intéz­kedések azt bizonyítják, hogy Miskolc város kommunistái nem ölhetett kézzel várják az országos intézkedéseket, hanem a közművelődés javí­tása mindennapi feladatuk, benne élnek a munka folya­matában, előre felkészülnek az országos átfogó terv el­készítéséhez, és megállapítá­saik jó alapul szolgálhatnak a helyi tervek megszabásá­hoz, valamint a tanácsi szer­vek részletes programjának meghatározásához. A Borsod megyei Párt­végrehajtóbizottság 1971. vé­gén vizsgálta meg az egész megyét átfogóan a közműve­lődés helyzetét. Napjainkban többfelé foglalkoznak ezzel párt-, állami és társadalmi szervek, lapunkban is több­ször hírt adtunk ilyen, ki- sebb-nagyobb hatókörű vizs­gálódásokról. Mindez azt mu­tatja, hogy a közművelődés helyzetének javítása, haté­konyságának emelése közpon­ti feladat, ennek súlyát a leg­különbözőbb fórumokon ér­zik. A tavaly novemberi köz­ponti bizottsági határozat pe­dig új lendületet ad ennek a munkának. WESSEN A miskolci megállapítások — legfőbb vonásaikban — más területekre is érvénye­sek. Például 1969-ben meg­állapították, hogy a városi népművelés helyzete tartal­mában elmaradt az igények­től. Erősen elmaradt és a legtöbb helyen stagnált a munkahelyi népművelés. Nem érvényesült kellően az egy­séges városi irányítás. Nem érvényesült . kellően az a szemlélet sem, hogy a köz­művelődés elválaszthatatlan a társadalmi haladástól, a termelés fejlődésétől, s ezért fejlesztése halaszthatatlan. Végül, a népművelés pártirá­nyítása is gondot okozott. Ezeknek a főbb vizsgálódá­si területeknek figyelembe vételével mérte fel a már említett 12 munkacsoport Miskolc város közművelődési helyzetét és legfőbb megálla­pításait így lehetne summáz­ni: a városi közművelődés tartalmában tovább fejlődött, megélénkült a termelést köz­vetlenül segítő közművelődé­si tevékenység, az ismeretter­jesztés tartalma jobban al­kalmazkodott a termelés tu­dományos ismereteihez. A közművelődési intézmények többet foglalkoztak a szocia­lista brigádokkal, a termelé­si-technikai művel'séget ter­jesztő kiállítások száma nö­vekedett. Javult a társada­lom- és természettudományos ismeretterjesztés aránya. A közművelődés fontos felada­tának tekintette a szocialista tudat, a közösségi társadal­mi tudat fejlesztését. Javult a közvetlen politikai tájékoz­tató tevékenység is, de a fő figyelmet — helyesen — a sajátosságaiknak inkább meg­felelő közvetett formák meg­honosítására fordították. Je­lentős előrelépés volt a köz- művelődési intézmény-háló­zat fejlődésében is. Jelentősen javul a közmű­velődés irányítása. A párt­szervek, a különböző pártbi­zottságok, csúcsvezetőségek, alapszervezeti vezetőségek is több alkalommal testületi ülésen foglalkoztak e témá­val, intézkedéseket. hozlak saját területükön. Javulás ta­pasztalható a városi tanács művelődésügyi osztályának irányító munkájában is. Természetesen, az 1969-es állásfoglalásban megszabott feladatokhoz képest mind tartalmi, mind egyéb vonat­kozásban adódnak még hiá­nyosságok, amelyeket a vég­rehajtó bizottság igen beha­tóan elemzett, s amelyeknek kiküszöbölésére a feladatok ‘ megszabásában is intézkedett. 1 A feladatok közül kieme- ; lendő a párt művelődéspoli­tikájának torzítástól mentes ; megvalósítása. Az antimar- xista nézetek, a kispolgári gondolkodás elleni harc, a szocialista erkölcs kialakulá­sát segítő tevékenység szin­tén a legelső feladatok kö­zött található. Külön fejezet­ben foglalkozik a végrehajtó 1 bizottság a munkahelyi kul- j turális élet fejlesztésével, i azon belül a pártirányítással, amelyhez sok segítséget nyújt majd egy kiadandó, az irá- > nyitás irányelveit összegező helyi dokumentum. A szak- j szervezeti kulturális szervek ■ irányító feladataival, a KISZ városi bizottságának ebben a vonatkozásban adódó teen­dőivel, a TIT-nek, a közmű­velődési és művészeti intéz­ményeknek nagy tömegekre ható tevékenységével ugyan­csak kiemelten foglalkozik az állásfoglalás. Külön feladat­ként jelöli meg az alkotómű­vészek, illetve a közönség íz­lésének egymáshoz közelíté­sét, továbbá a közművelődé­si és művészeti intézmények, valamint az üzemek kapcso­latát, együttműködését. Fon­tosnak tartja a végrehajtó bizottság a magasabb művé­szi értéket képviselő hazai és külföldi együttesek vendég­szerepeltetését, s nem utolsó­sorban a szakmai, a politi­kai képzést, s továbbképzést. Az említett feladatok csak kiragadottak, és gerincét ké­pezik annak az egész város társadalmát átfogó közműve­lődésnek, amelynek e végre­hajtó bizottsági állásfoglalás nyomán városszerte ki kell bontakoznia, és a társadalmi közéletben a közművelődés­nek súlyát és rangját meg kell teremtenie. És amelynek szervesen be kell épülnie majd a Közpon­ti Bizottság már említett ha­tározata nyomán kialakítan- I dó országos közművelődési koncepcióba. Benedek Miklós Nagygyűlés Kazincbarcikán Legyen példaképünk! A KISZ Kazincbarcikai vá­rosi Bizottsága és a Ha­zafias Népfront Kazincbar­cikai városi Bizottsága ün­nepi nagygyűlést rendezett január 11-én a kazincbarci­kai Egressy Béni Művelődé­si Központban Petőfi Sán­dor születésének 150. évfor­dulója tiszteletére. Az ün­nepségen megjelent Járay János, a KISZ Borsod me­gyei Bizottságának titkára, Ollári István, a Borsodi Ve­gyikombinát pártbizottságá­nak titkára, országgyűlési képviselő, Básti János, a KISZ Kazincbarcikai városi Bizottságának titkára, vala­mint Primász Ferenc, a HNF Kazincbarcikai városi Bi­zottságának elnöke. Az ün­nepi megemlékezést Lény István, az Irinyi János Vegy­ipari Szakközépiskola igaz­gatója tartotta. Beszédét ün­nepi műsor követte. A Szakszervezetek megyei Tanácsának munkásvédelmi bizottsága technikusi vég­zettséggel rendelkezők ré­szére felvételi előkészítő tanfolyamot indít matemati­kából és fizikából, felsőfokú munkásvédelmi iskolára va­Miskolc III. kerületében, a diósgyőri új városközpontban a napokban vették birtokuk­ba a gyerekek az új általá­nos Iskolát. Nem túlzás a jelző: a húsz tantermes iskola gyönyörű. Hatalmas aula, az első eme­leten körbefutó folyosók, a belső udvar és a korszerű, jól felszerelt tantermek. Látogatásunkkor Garadnai Ferenc igazgató érthető örömmel kalauzolt végig az iskolában. ló jelentkezéshez. A tanfo­lyam részvételi díja 250 fo­rint. Jelentkezési határidő: 1973. január 31. Jelentkezé­si nyomtatvány az SZMT m unkás védelmi bizo Ltságá n (3530 Miskolc, MSZBT tér átadják az Árpád ' utcai új lakótelep csaknem 700 laká­sát, az iskola már mintegy ezer diákra számíthat. Ter­mészetesen akkor a tunári kar 41-es létszáma is bővül. Az új iskolában a napközi otthon is helyet kapott. Né­hány nap múlva már műkö­dik a konyha is. A tanulás után a gyerekek a barátsá­gos játékszobában játszhat­nak. A heverők és a fotelek valódi, kényeimet biztosíta­nál-;. 1.) igényelhető. A se> és összefogás eredménye PÁLYÁZATOT HIRDETÜNK a Miskolci Közlekedési Vállalat JOGTANÁCSOS] MUNKAKÖRÉNEK betöltésére. Pályázati teltétel: jogtudományi egyetemi végzettség, legalább 3 éves szakmai gyakorlat, büntetlen előélet, három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány. Felvételre keresünk még nagy gyakorlattal rendelkező GYORS-GÉP) RŐT Jelentkezés a vállalat személyzeti osztályán. Miskolc Baross Gábor u. 24. sz. Magánlseltetők. figyelem! A vizsolyi Lenin Tsz keltetésre alkalmas kacsatojást kínál megvételre. Előjegyzéseket felveszünk levélben, vagy a Vizsoly 6-os telefonon. Jeleni Idézés teeim íku§minősiIő vizsgám A sátoraljaújhelyi Mező­gazdasági Szakközépiskola és Élelmiszeripari Szakmunkás- képző Intézet a MÉM 3/1972. sz. rendelete és a 11/1972. sz. utasítása (MÉM. É. 1972. III. 30.) értelmében 1973 évre „szőlőtermesztő és jeldolgo­zó” szakban technikusi minő­sítő vizsgára felvételt hirdet. A technikusi oklevelet a minősítővizsga letételével le­het megszerezni. Technikus­minősítő vizsgára írásbeli ké­relemmel az a munkavállaló, illetve termelőszövetkezeti tag jelentkezhet, aki: 1. megfelelő szakirányú szakközépiskolai vagy azzal egyenértékűnek minősülő végzettséggel; 2. az 1961. évi III. törvény alapján szerzett (régi típusú szakmunkásképző) kertészeti jellegű szakközépiskolai vagy az 1965. év 24. tvr alapján szerzett új típusú és a szakiránynak megfelelő (kertészeti) szakközépiskolai vagy középiskolai végzettsé­gen felül á szakiránynak megfelelő szakmunkás végzett­séggel rendelkezik, továbbá; 3. a szőlőtermesztő és fel­dolgozó szakmában legalább kétéves gyakorlattal' rendel­kezik; 4. felvételét munkahelye javasolja; 5. Az esti vagy levelező tagozaton végzett jelentkezők tanulmányi idő alatti üzemi gyakorlata beszámít, ezért az érettségit követő évben technikusminösítő vizsgára már jelentkezhetnek. A jelentkezőknek a kérelmü­ket 1973. március 31-ig kell intézetünknek beküldeniük. A késve érkező jelentkezése­ket csak a következő évre tudjuk elfogadni. A kérelem­hez csatolni kell: 1. a technikusjelölt szak­középiskolai érettségi bizo­nyítványát, vagy annak hite­les másolatát, illetve azzal egyenértékűnek elismert kö­zépiskolai végzettséget és a szakmának megfelelő szak- munkáskepesítést igazoló ok­mányokat; 2. a szakirányú gyakorlat­ról szóló munkahelyi igazo­lást; 3. a jelenlegi munkahely javaslatát, véleményezését. A technikusminösítő vizs­gára: — egyéni tanulással (ön­képzés) ; — időszakosan szervezett konzultációkon, vagy tanfo- j lyamon való részvétellel le­het felkészülni. A jelentkező ez irányú szándékáról a jelentkezéssel igyidőben köteles nyilatkoz­ik A felkészülés formáját a elentkezők számától rüggő­A technikusminösítő vizs­gára való felkészülés és a vizsga önköltséges. A felme­rülő költségeket a jelentke­zők viselik (ennek összege várhatóan 500—600 Ft). Az érdeklődőknek bővebb felvilágosítást intézetünk igazgatósága ad. Címünk: Mezőgazdasági Szakközépiskola és Élelmi- szeripari Szakmunkásképző Intézet 3981 Sátoraljaújhely, Kossuth L. u. 26. sz; — Megható az a segítőkész­ség és összefogás, amelynek eredményeként a második félévet már az új iskolában kezdtük — mondta az igaz­gató. — A mintegy 3 millió forint értékű belső berende­zést a szülök és a nevelők „költöztették” be az iskolába. A téli szünetben volt 'olyan nap, amikor 50—60 szülő se­rénykedett itt. Kétnapi mun­kát négy óra alatt végeztek el. A régi, Árpád utcai isko­lából 5 vállalati teherautó és több személygépkocsi szállí­totta a bútorokat, szemlélte­tőeszközöket, könyveket. — Mit jelent ez az új isko­la a diákoknak és a nevelőké­nek? — Elképzelhető, milyen so­kat! A régi iskola 12 tanter­méből 3 is szükségtanterem volt. A szűk kis tornaterem sem volt elég ennek a sport- tagozatos iskolának. Itt két hatalmas, jól felszerelt torna­terem áll a tanulók rendel­kezésére. De ez az iskola di­áknak is, tanárnak is minden tekintetben nyugodt feltéte­leket biztosít a tanuláshoz. A korszerű felszerelés az okta­tás színvonalának emelkedé­sét is segíti. A városi tanács optimális tárgyi feltételeket biztosított számunkra. # Az iskola tanulóinak lét­száma napról napra nő. Ha — Nézze meg a könyvtá­runkat is! — vezet be a vilá­gos, otthonos helyiségbe az igazgató, ahol Zolnai Imréné iskolai könyvtáros a könyve­ket rendezgeti. — Ez már valóban megfe­lel egy iskolai könyvtárnak — mondja a tanárnő. — Sza­badpolcos rendszerű, 5 ezer 200 kötetünk van. Itt kapott helyet a nevelői könyvtár is, ez pedig az olvasósarok, ahol a gyerekek nyugodtan bön­gészhetnek a sok-sok ifjúsági könyv és folyóirat között. * Az új iskolában a szaktan­termi oktatásra is lehetőség nyílik. A kémiai és fizikai előadókban korszerű beren­dezés biztosítja a kísérlete­zést. A biológiai és a rajzte­remben modern szemléltető­eszközök. A hét televízióké­szülék, a nyolc magnetofon és rádió pedig a korszerű audiovizuális oktatási segíti. — Látta volna a gyerekek örömét, amikor először lép­tek be új iskolájukba! — mondja búcsúzóul Garadnai Ferenc. — A sok kis sugárzó arcot nézve, bennünk, net«- lőkben is még" jobban meg­erősödött: nem volt hiába­való a fáradságunk, s hogy jó oktatói munkánkkal tarto­zunk a társadalomnak ezért a szép új intézményért. (mikes)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents