Észak-Magyarország, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-10 / 7. szám

1973. január 10., sserda mm .ESZAK-MAGYARORSZAG 3 Fmikészisíés a f&kas&ott mmwémywéiíeíemrsi Megyénk mezőgazdaságá­ban számos olyan terület van, ahol az utóbbi években szinte ugrásszerű fejlődés volt tapasztalható. A legje­lentősebb változások, a ter­melés biztonságát növelő, mázsákban és forintokban is mérhető eredmények talán, a vegyszerezésben, a növényvé­delem javulásában következ­tek be. A valóban jól gazdálkodó, a modem agrotechnika aranyszabályait tudatosan betartó termelőszövetkezetek és állami gazdaságok sok­sok milliós értékű „rejtett” tartalékokat bányásztak ki azzal, hogy a termelés szer­ves részének tekintik a nö­vényvédelmi munkákat. Már most, a téli felkészü­lés időszakában eldőlhet, hogy sikerül-e az új gazdasági év­ben további tíz- és tízmilliós értékeket megmenteni a kár­tevőktől, a kórokozóktól, a gyomoktól. Mert az eredmé­nyek ellenére mé> mindig hatalmas, már megtermelt értékeket veszít el a mező- gazdaság, s ezt megmenteni, megóvni csak egyféleképpen: jobban szervezett, fokozot­tabb növényvédelemmel le­het. Nádler Miklós, a Megyei Növényvédő Állomás igazga­tója számos olyan példát tud felsorolni, amikor a növény- védelem hiányosságai száz­ezres, sőt, milliós nagyság- rendű kárt okoztak egy-egy gazdaságban. Egyik nagyüze­mi gyümölcsösünkben példá­ul a növényvédelmi szakem­ber hiánya, a rosszul végre­hajtott permetezések közel kétmilliós terméskiesést „eredményeztek”. A mező­kövesdi járásban akadt egy tsz, ahol ' az elszaporodott hörcsögök csak a kukorica- termésben mintegy egymilliós kárt okoztak. Es sajnos, so­rolhatnánk még a hasonló példákat. Ezért is indokolt, hogy mezőgazdasági üzemeink már most, a téli felkészülés során alapos részletességgel gon­doljanak a fokozott, a jobb növényvédelemre. Előbbre kell lépni például a kalászosok vegyszeres gyomirtásában. Itt elsősorban minőségi javulásra van szük­ség. A legfontosabb szempont, hogy a gazdaságok idejében juttassák ki a táblákra a gyomirtószereket, mert a si­kertelenség oka a legtöbb esetben a késedelem volt. lehet, át kell térni az. egy éves hatás-spektrumú gyom­irtó szerek hasznáiatára. A cukorrépánál csak akkor ke­rülhető el a vegyszerezés si­kertelensége, ha betartják a vegyszeres gyomirtás arany­szabályait. NGRBBEGHi Nagyon közeli, szinte már napjaink növényvédelmi fel­adata a kertészetek meleg­ágyainak fertőtlenítése. A melegágyak földjét minden évben ki kell cserélni, s el kell végezni a szükséges ta- lajíer toll emlőst, mert külön­ben a melegágyakban epide- mikusan. fertőző betegség­ként terjed a palántadőlés, s százezer számra megy tönkre az értékes, a kellő időre pó­tolhatatlan palánta. A Megyei Növényvédő Ál­lomás szakemberei többek között arra is felhívják a fi­gyelmet. hogy 1973-ban fel kell készülni a peronoszpóra elleni fokozott védekezésre, s számítani kell egy esetleges pocok- és hörcsöginvázióra is a megye egyes részein. A jó. szakszerű növényvé­delem legfontosabb előfelté­tele. sőt, előírt követelménye, hogy c munkák elvégzéséhez megfelelő szakgárda álljon rendelkezésre. Ehhez, az el­múlt' évekhez hasonlóan, a Borsod megyei Tanács is a legmesszebbmenő támogatást biztosítja a megye mezőgaz­dasági üzemeinek. A téli mezőgazdasági szak­oktatás keretében ismét szép számmal képeznek ki nö­vényvédő betanított munká­sokat. Január 15-én Kékeden és Telid bányán több mint hathetes szaktanfolyamok kezdődnek, amelyeken mint­egy 120 növényvédő betaní­tott munkást képeznek ki. Ezt követően a növényvéde­lem már régebben betaní­tott mintegy száz dolgozója részesül két-két hetes szak­mai továbbképzésben. A mezőgazdasági üzemek­ben mind fontosabb munka­kör az úgynevezett méreg­kamrák kezelése. Sajnos, nincs meg minden mezőgaz­dasági üzemben a megfelelő képzettséggel ten del kezű méregkamra-kezelő. Ameny- nyiben a tsz-ek a járási nö­vényvédelmi főfelügyelőknél idejében bejelentik ilyen irányú igényüket, a tél folya­mán 160 órás méregkamra- kezelői tanfolyamot, is szer­veznek megyénkben. A leninvárosi beruházások igazgatói tanácsának soron következő ülését január ló­én, ma délelőtt tartják a Ti- j saai Vegyi kombinátban. Szó j lesz az ülésen többek között ! arról, hol tart a NIM-ven- dégház építése. Korábban már írtunk róla, hogy a Ne­hézipari Minisztérium 24 millió forintot biztosított a 200 személyes szálloda fel­építésére. Az ERBE, a TVK és a Tiszai Kőolajfinomító Vállalat megosztva további 12 millió forinttal járul hoz­zá a létesítmény megvalósí­tásához. A szálloda kivitele­zési határideje 1974 első ne­gyedéve, azonban remény van rá, hogy a Vendégház még ebben az évben elkészül. Az ülés napirendjén szerepel to­vábbá a közös felvonulási létesítmények megvalósítása - val kapcsolatos tennivalók összegzése; a térség ivóvíz- ellátása, az ipari szennyvíz­tisztítás, a lakásépítési prog­ram, valamint a Tiszai Erő­mű építőinek étkeztetési, kulturális és szociális ellátá­sának helyzete ás. A Diósgyőri Gépgyár kábelgyártó gyáregységében készül szovjet exportra a 1ÍSÖ—20 típusú összecsapógép. Képünkön:- Zonkó József, Nyikes Zoltán szerelő-lakatosok és Máriás Fe­renc meós, az utolsó ellenőrzéseket végzik a gépen. Fotó: Fojtán !>. un A kukoricánál, ahol csak (p. s.) Pótolják Nem várt esemény zavar­ta meg az új év első mun- . anapjún a Miskolci Bánya- . zenihez tartozó Lyukóbánya •ölelését. Január másodikén a VIII, 1 -es front, jobb olda- szárnya. a meghajtótól . -onhárom méterre a Ua- . .-.'ó vég tag leié, kilenc és fél .éter hosszúságban besza­kadt. A karácsonyi és szil- • aszteri ünnepek alatt ezen a munkahelyen nem dolgoz­tak, s a hosszú állás a föle összetöredezését, beszakado- zását okozta. A í'ötevíz mi­att, az amúgy is rossz, ho­mokos Cedü elázott, u bé- léseiemek belöredeztek, s a front erős nyomást kapott, fgy a fellazult, vízdús, ho­mokos főle a biztosító szer­kezetek közé folyt, s azokat eltemette. Sajnálatos dolog, hogy az akna egyik dolgozó­ja a szakadás pillanatában a közelben tartózkodott, s a kidülö vasiamtól vállsérülést szenvedett. A beszakadás után — má­sodikén —, a helyreállítási munkák azonnal megkez- : dődlak. Három napon ke­resztül, áldozatos, fáradságot nem kímélő munkával több mint nyolcvan dolgozó vett részt a munkálatokban. Az üzem vezetőségének döntése alapján, a homlokkaparót a meghajtó felőli oldalon szét­verték, ide kaparóvégtagot szereltek be, hogy a szaka- ^ dást ennek segítségével mi- j n.él hamarabb átdolgozhas­sak. A kaparónak ezt a sza­kaszát állandóan hosszabbí­tották, a szakadás teljes át­építéséig. s végül is a hom­lokkaparó teljes hosszában újra összeszereihetővé váll. A front jobb oldali szár­nyának beszakadása közel kétszáz vagon szén termelés­kiesést okozott. A gyors helyrehozás! munkák után Lyukóbánya dolgozói igye­keznek lehetőségükhöz mér­ten mindent megtenni azért, hogy a lemaradást pótolni tudják. — mono« — A Hejőcsabai Cementgyár, de különösen az aknakemen- cés mészüzem toronyépüle­tének képét jól ismerik a miskolciak. Azok számára pedig, akik Budapest felől érkeznek a városba, szinte tájékozódási pontként szol­gál ez a jellegzetes építmény: már messziről jelzi a me­gyeszékhely halárát. Mosta­nában azonban a „jelző” sze­repét. egyre inkább átveszi a mészüzeni közelében mind magasabbra emelkedő két óriás betonhenger: az .új ce­mentgyár leendő nyersliszt- tároló és homogenizáló siló­ja. A silótornyok 80' méter magasra nőnek majd; jelen­leg az ötven méter táján ha­lad felfelé a csúszózsaluzat. Pár lépéssel a siló mögött ugyancsak csúszózsaluzússal épülnek a majdani kemen­cékhez tartozó hőcserélő-tor- nyok. S ha még tovább hala­dunk a régi gyár felé, ha­talmas acél „A”-belűk tűn­nek szemünkbe: az épülő klinker-tároló vázszerkezetei. Sok minden mutatja tehát, hogy igen nagy munka fo­lyik Hejöcsabán. Pedig nem is láthatunk mindent. A „föld alatti”, a mélyépítő munka eredményei nem ilyen szembetűnőnk. Csak ha kö­zelebb megyünk, szerzünk tudomást róla, hogy elké­szültek a szállítószalag­alagutak, hogy a kemencék alapjai is készen várják a szerelőket. Érkeznek a gépek Az ú.i cementgyár alapo­zási munkáinak többsége el­készült. Már érkeznek a kü­lönféle külföldi gépek, be­rendezések ; megkezdődött a klinker-kemencék szerelésé­nek előkészítése, s február­ban már a tényleges szere­lés is megindulhat. A Tapolca feletti kőbányá­ban a gyár és a bánya dol­gozói az új létesítményekhez szükséges „szikla-munkákat” végzik. Az előkészületeknél lart; a bányát a gyárral ösz- szekötö szalag-rendszer épí­tése. összesen 7 kilométer hosszú lesz ez a szállítósza­lag-rendszer — Közép-Euró- pában egyedülálló létesít­mény. A szalag négyszer annyi követ szállít majd, mint a jelenlegi kötélpálya. Az utóbbit az új szállitó- róndszer elkészülte után meg­szűntei ik. Közeledik a határidő Most valóban minden arra utal: halad az új cement­J anuár elsején immár ötödik évfordulóját köszöntöttük a gazdaságirányítás módosításának; fel évtizede, hogy a sok vizsgálódásra, vitára, társadalmi méretű előkészí­tésre alapozott: reform* megvalósítását elkezdtük. S amikor az esztendőváltás határvonalát átléptük, hozzákezd tünk a negyedik ötéves terv harmadik évének munkájához, elő­irányzatainak megvalósításához is. S tesszük, mindezt az után. hogy kél kongresszus között pártunk Központi Bizott­sága határkövet jelentő határozatban rögzítette az elért ered­ményeket és a megoldásra váró feladatokat. Már megjele­nésekor, „azon melegiben" is sok szó esett e határozatról: vezetők, s egyszerű dolgozók mondták el véleményüket, s csatlakoztak az állásfoglalás egjjes. őket legjobban érintő pontjaihoz. Figyelmünk e határozat iráni azóta sem csök­kent. hiszen az új esztendőt annak szellemébeír kezdtük, s ebben az évben a fejlődésünk érdekében megfogalmazott igényekből mind többet akarunk megvalósítani. Nem mindenképpen valami újat akarunk, nem is erre van szükség, hiszen az állásfoglalás is leszögezi: „A X. kong­resszus gazdaságpolitikai határozatának végrehajtása folya­matban van. de ez még sok irányú és lendületes munkát kíván a pórt-, állami és gazdasági szervektől, a társadalmi szervezetektől, a dolgozó tömegektől egyaránt”. — Máskép­pen tehát.: a kongresszus után megkezdett út folytatására van szükség, ha lehet, még tervszerűbben, még jobban, annál is inkább, mert a hegy évre magunk elé tűzött célok megvaló­sítására szánt idő első fele már elmúlt ... Ennek szellemében szabta meg az esztendő gazdasági fő feladatát a Minisztert-nines határozata is amely rámutat: az epeik legfontosabb feladat a társadalmi termelés hatékony­ságának gyorsabb ütemű növelése. Aligha kell hozzátenni, hogy ez a törekvés voltaképpen a gazdálkodást teljes egé­szében. minden részletében érinti és a vállalatoknál, termelő üzemeknél a belső körülmények alapos vizsgálata dönti e!. melyek azok a tényezők, amelyek helyileg befolyásolhatják a hatékonyság javítását. Az országos hatású hatékonyságjavító tényezők sorában azonban akad ocy. amely minden vállalatnál, üzemnél egye­temlegesen kínálja a lehetőségeket, a feltárható tartalékokat. Ez a munka- és üzemszervezés, melynek általános érvényű jelentőségét 1973-ban egy egész sor sajátos tényező is hang­súlyosabbá teszi. Gondoljunk például arra. hogy a népgaz­dasági terv előirányzatai szerint az idén folytatódik a beru­házásokat; mérséklő irányzat; — a felhalmozás a korábbi évekénél alacsonyabb ütemben, 2 százalékkal növekszik —. ami a beruházások és a, készletek sokkal szervezettebb vál­lalati. szövetkezeti tervezését feltételezi. De utalhatunk ama a sajátosságra is, hogy' a terv szerint idén az iparban foglal­koztatottak létszáma nem emelkedik, a termelés növelését tehát teljes egészében a .srraolőkenység színvonalának emeléséből kell fedezni. S omodban a megyei part bizottság kezdettől fogva napi­renden tartja e témát: határozat intézkedik a helyileg megoldandó feladatokról: tanácskozások, ankétok egész, sora zajlott már le és az üzemekben, vállalatoknál értek el figyelemre méltó eredményeket is. A közeljövőben a Köz­ponti Bizottság határozatának anyagából párlnaookra Is sor kerül Miskolcon és a megyében. Egyebek között ismét na­pirendre keiül ez a gondolat is. de — époen a határozat szellemében — most már közelebbről. Nevezetesen:..a tanács­kozásokon. ankétokon. tudományos ülésszakokon túl kell len­ni: az 1973-as év gazdálkodási előirányzatai azt követelik, hogy a munka- és üzemszervezés korszerűsítéséért a gya­korlatban is minden eddiginél többet tegyünk. gyár építése. Igaz. a befe­jezési határidő sincs már na­gyon messze. A mintegy 4 és léi milliárd forint költséggel megvalósuló beruházás teljes befejezésének határideje 1975. De a próbaüzemet már 1974 végén — tehát jövőre! — meg kell kezdeni. És egy valamit biztosan állíthatunk: ez csak akkor lehetséges, ha az építők, s az őket követő szerelők is szigorúan tartják az ütemtervet, ha nagy erő­feszítéseket tesznek kötele­zettségeik maradéktalan tel­jesítéséért. A Hejőcsabai Cementgyár, az új gyár leendő gazdája­ként segíti a beruházás meg­valósítását. A HCM főmér­nökének irányításával hu­szonnégy jól képzett, gya­korlott szakember — köztük sok tapasztalt vezető — se­gíti a beruházás lebonyolí­tóit. Az új gyár korszerű be­rendezéseinek kezelésére már most felkészülnek a HCM dolgozói. Tudják, hogy ma­gasak a követelmények, to­vább kell képezniük magu­kat. Sokan az állami okta­tásban, mások a helyi tan­folyamokon bővítik szakmai, illetve politikai ismereteiket. A por utolsó eve Miskolc, s különösen a HCM környékének lakói sok­szor feltették már a kérdést: meddig poroz még a cement­gyár? Mint ismeretes, a most megvalósuló beruházás egyik fontos célja a porkép- zödés megszüntetése. Nos. a por napjai végre valóban meg vannak számlálva. A jövő év tavaszától nem lesz több por Hejőcsaba környé­kén. Ekkor ugyanis megszű­nik a termelés a régi gyár­ban, az új gyár pedig olyan technológiával dolgozik majd. amely eleve kizárja a por- képződést. Erről egyébként a város vezetői is meggyőződ­lek. amikor látogatást tettek a hasonló technológiájú ce­mentgyárakban. A cementgyár építői előtt még óriási, munka áll. Most. a téli hónapokban is halad az építés; gőzöl ik a betont, s a csúszózsaluk szinte a sze­münkkel követhetően emel­kednek mind magasabbra. A szerelők is — mint említet­tük — hamarosan kezdenek. A befejezési határidőt telje­síteni kell. Minden késede­lem a népgazdaság számára okozna óriási karoké* Finnek Tibor .Mepirenden a leninvárosi beruházások I b r r ■ PZPÍ0§8|I ^ H |j A KB-hatérozat ufesm: r

Next

/
Thumbnails
Contents