Észak-Magyarország, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-09 / 6. szám
1973. január 9., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A közelmúltban az Ózdi járásjrvárosi Népi Ellenőrzési Bizoí3ság széles körű vizsgála- lot lartutt az ózdi járásban arra vonatkozóan, hogy a népművelési célokra fordított, /különböző forrósokból származó anyagi eszközök hogyan szolgálják az üzemi dolgozók és a helyi lakosság közművelődési igényeit. Az anyagi eszközök felhasználása során kifejezésre jutottak-e a «központi elképzelések, oda kerültek-e a kultúra támogatására elkönyvelt forintok, ahol arra a legnagyobb szükség van. A vizsgálat során a népi ellenőrök a járás hét legnagyobb, legnépesebb községébe látogattak el. Bepillantottak a művelődési házak, a könyvtárak, valamint az üzemek és a termelőszövetkezetek munkájába, kulturális tevékenységébe. Csökkeni a lámo«alás o Az ózdi járás helyzete kulturális adottságok tekintetében kedvezőtlen. A művelődési házak, könyvtárak épületei, berendezései elavultak, a községekben sok helyen a minimális tárgyi feltételek sincsenek biztosítva. Az alapvető feltételek hiánya miatt természetszerűen az intézmények vonzereje is többnyire alacsony. A mostoha körülmények ellenére a vállalatok, szövetkezetek kulturális célokra fordított kiadásai nem követték arányosan a nyereség növekedését, sőt az elmúlt két évben visszafejlődés tapasztalható. Átlagosan mintegy 15 százalékkal kevesebb összeget fordítottak 1972-ben kulturális célokra, mint 1970- ben. Érdemes megjegyezni a járás legnagyobb üzemének, a Borsodnádasdi Lemezgyárnak a példáját. Két év alatt az üzem szociális kiadásai (>1-szeresére, a sportcélokra fordított kiadásai kétszeresére növekedtek, ugyanakkor a kulturális célokra szolgáló kiadások csökkentek. A múlt évben például a vállalaton belül különböző jogcímen felmerülő kulturális kiadások összege 120 ezer forint, ugyanakkor több mint 40 ezer forintot költöttek vendéglátásra, reprezentálásokra (étel, ital, ajándék). A vizsgálat tapasztalatai szerint a kulturális célokra használó pénzeszközök fel- használása többnyire tervszerűtlen, s anyagiakban általában keveset fordítanak a társadalmi és családi ünnepségek megrendezésére. Külföldi tanulmányulak A kulturális kiadások rovatába elkönyvelt forintok jelentős részét belföldi, vagy külföldi tanulmány utakra fordítják az üzemek és a szövetkezetek. Ennek gyakran .vitatható a szó igazi értelmében vett kulturális célja. A kiadások sokkal inkább jutalom jellegűek. Az ózdi járás vizsgált szövetkezetei 1972-ben például 75 ezer forintot könyveltek cl a kulturális kiadások rovatába, ugyanakkor 37 ezer forintot úgynevezett külföldi tanul- mányutakra. kirándulásokra fordítottak. A tanulmányutakon többnyire vezető állású dolgozók vettek részt. A furcsaság kedvéért érdemes megemlíteni, hogy volt olyan termelőszövetkezet, amelyik elhunyt tsz-tag- jának a temetésére vásárolt koszorút is kulturális kiadásként számolta el. Ezután már az sem meglepő, hogy a kulturális kiadások rovatába kerül a különböző segélyek, jutalmak összege is. A vadnai termelőszövetkezetnél a temetkezési segélyt is itt számolták el. A Bánvölgye Termelőszövetkezetnél pedig 10 ezer forint törzsgárda jut alom szépíti a kulturális statisztikát. A spontaneitás helyeit A NEB-vizsgálat tapasztalatai szerint a községekben a kulturális eszközök felhasználásában nem érvényesül a tanácsok irányító, koordináló tevékenysége. A fokozódó szervezési, gazdasági problémák- mellett háttérbe szorul a népművelési terület, ahol általában a spontaneitás érvényesül. Talán azért is van, hogy a népművelési célokra szolgáló könyvviteli rovatot legtöbb helyen úgy tekintik, hogy ott minden elszámolható, amire máshol nincs lehetőség. A községek kulturális adottságai kedvezőtlenek. Éppen ezért háromszor is meg kellene gondolni, hogy a kultúra támogatására fordított, viszonylag kevés nénzt hogyan lehet célszerűen, hasznosan Kihasználni. A Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálatának célja a figyelmet erre a fontos kérdésre irányítani. T. L Hóváró Megyénk területéről, de Misicolcról is sokan Sorúidnak szerkesztőségünkhöz azzal a panasszal, hogy gáztűzhelyet vásároltak, de palack hiányában már hónapok óta csak a helyet foglalja lakásukban. Mikorra várható, hogy végre főzni is tudjanak rajta? A kérdés megválaszolására a TICAZ miskolci üzemegységének vezetőjét, Katona Zoltánt leértük meg. — Még mindig sokan várnak gázpalackra Borsod megyében is — tájékoztat az üzemegységvezetö. — Természetes, hogy bosszantó ez, különösen azok részére, akik megvásárolják a tűzhelyet, de palack nélkül nem tudják használni. Sajnos a vásárlást nem előzi meg kellő tájékozódás a vevő, és tájékoztatás a kereskedelem részéről. Az elmúlt évben több mint hétszáz terven felüli bekapcsolást végeztünk, de a meglevő, közel négyezer igénylő számához viszonyítva ez nem jelentős. Most, az év elején sem tudunk kedvező választ adni a gázpalackot igénylőknek. Előreláthatóan ez évben két- ezerhétszáz bekapcsolást tudunk elvégezni. Ez azt jelenti, hogy — további új igények beérkezése nélkül is — ezer, ezerötszúz bekötésre csak 1974-ben kerül majd sor. Az új igénylések azonban naponta és folyamatosan érkeznek várhatóan a továbbiakban is. — Mi az igazság, meddig lesz még hiánycikk a palack? — A több mint két éve1 tartó pébé gázpalack-korlátozás látszólag jogos panaszra ad okot. Ha azonban a különben is kevés mennyiségű gázból, erőnkön túl új bekapcsolásokat végzünk, még rosszabb lesz a már bekapcsolt fogyasztók ellátása. A cseppfolyós gaz mennyisége országosan csak 1975. után fog növekedni. Példaként csak annyit; október hónapban a kevés gáz miatt a cseretelepek ellátása az igényekhez képest 30—40 százalékos volt. Ez természetesen jogos panaszt váltott ki a pébé-gázfogyasztók között. A lehetőségek és az igények együttes vizsgálata tehát érthetővé teszi az új bekapcsolások korlátozását, hiszen az országban jelenleg meglevő, közel 1.4 millió propán-bután gázfogyasztó zavartalan ellátását csak e korlátozás figyelembevételével lehet biztosítani. Tartalék, úgynevezett pótpalack igényeknek szívesen eleget teszünk. Természetesen csak olyan feltétellel — mondotta az üzem vezetője —, hogy az nem értékesíthető, vagyis otthoni tartalék, s így nem jelent újabb fogyasztót. Aktívaértekezlet időszerű kérdésekről Aklivaértekezletet tart a Kisiparosok Országos Szövetségének Borsod megyei vezetősége január 11-én, csütörtökön délután 3 órától a Petőfi Pártszervezet helyiségében, Miskolcon. Az aktívaértekezleten dr. Gervai Béla, a KIOSZ országos elnöke tart tájékoztatót időszerű leül- és belpolitikai kérdésekről. T»íin*in bizonyára több IC"Oiip helyen js tet. szettek látni megyénkben azokat az apró, fehér micsodákat. Egészen aprók voltak, fehérek, finoman szállingóztak a magasból, majd amikor a földre értek, elolvadtak, eltűntek. Néhol, például a hegyekben, a réteken nem olvadtak el, megmaradtak olyannak, amilyenként le- N hulltak a szürkeségből, és ezeken a területeken, a fák közölt, a réteken fehérség látszik. A fiatalabbak kedvéért illő megmondani: hó esett tegnap. Nem az i/’a'd. nem a nagy pelyhű, mindenre vastag, fehér takarót borító, de ha az ember jobban odafigyelt, mégiscsak hónak vélhette. Utoljára 1971. novemberében láthattunk havat. Igazi havat. Beborította egész Miskolcot, a környékét is. mozdulni is alig tudtunk tőle. maid hirtelen, ahogyan jött, eltűnt, azóta nincs sehol. Pedig a hó fölöttébb érdekes valami. Azonkívül, hogy fe- leh®f bo1őlc* bó^rib^t készíteni, hógolyót, lehet rajta szánkózni, sí^ni. Áü-üá- ban télen szokott megjelenni és általában tavaszig tart, az első. igazi napsugarakig. Beborítja az egész környéket, a szántóföldeket, a szántókon a vetéseket, jó melegen tartja a vetéseket, nem engedi kifagyni. Később beszivárog a földbe, megkeresi a különböző, rejlett járatokat. megszürődik, tisztává válik és mint iható, kellemes víz bukkan elő a forrásokból. Megnöveli a folyók, tavak vizét, a források hozamút, és ilyentájt, ha mondjuk a városokban az ötödik emeleten, de még a tizediken, vagy a huszadikon is megnyitják a csapot, hát csak folyik belőle a víz! Pár napja viszont Miskolcon másodfokú vizkorlátozást léptettek életbe. Mert nemcsak az idén. hanem tavaly sem esett hó, eső sem nagyon. De. már valahogy évek óta nincs rendben valami Akik például a miskolci Csorba-telepi tavakra szeretnek járni, emlékezhetnek rá: a felső, kis tó partján, egy hosz- szúkás területen. — melyen a múlt nyáron általában a gépkocsikat mosták, hatalmas olajfoltokat engedve a tóba — valamikor, úgy öthat évvel ezelőtt víz állott. Körülbelül térdig érő víz bolalomkőgyártás Sárospatakon Országunkban egyetlen helyen, Sárospatakon készítenek malomkövet. Igaz ma már csak paprikamalmokban és a Uc- ámiaanyagok őrlésére kell a hagyományos malomkő IIalászlé*au<oiua(n a peronon A miskolci Tiszai pályaudvar az ország égjük, legnagyobb forgalmú vasútállomása. Naponta átlagosan nyolcvanezren érkeznek és indulnak, a szabad szombatok előtt pedig 100—120 ezer ember száll vonatra. Az Utasellátó statisztikája szerint körülbelül minden harmadik utas megfordul az étteremben, vagy a büfében, s mintegy 120 ezer forint értékű ételt, italt rendelnek. — Miből fogy a legtöbb? — Szembetűnően nő a kávéfejadag — válaszol Szombatiig Tibor, az étterem vezetője. Naponta 10 kilo szemeskávét darálunk és főzünk le. Debreceniből hetenként 14 mázsát adunk el. No és a különféle hideg büféárukból fogy még sok. — Milyen fejlesztést terveznek az idén? — Először is hadd említsem meg, hogy az utasok tetszésével találkozott az a 8 vállalkozásunk, hogy a régi, kellemetlen somost kitelepítettük az épület csarnokából. Az állomások környéke mindig is vonzotta azokat, akik az átlagosnál jobban kedvelik * a/, italozást Az étteremben viszont mindent megteszünk annak érdekében, bogy a vendég valóban jól érezhesse magát. Az idén kisebb átalakításra kerül sor. Elsőként egy álmennyezetet kap a terem, hogy otthonosabb, barátságosabb legyen. A tűi magas, régimódi mennyezet rideggé, barátságtalanná teszi a környezetet. Ezenkívül kicseréljük a berendezés egy részét is, új ülőalkalmatosságokat szerzünk be, a jelenleginél melegebb hangulatúvá szeretnénk alakítani az éttermet. Az aluljáró fölött még ugyancsak ebben az évben új pavilonsor épül, ahol presszó-, és büféárukat tartanak. Űj automatákat szerítotla ezt a hosszúkás területet, de most már csak ezalatt is vagy egy méterrel lejjebb kezdődik a tó. A talajvízszint tehát erősen megcsappant. Az első tóból is egeszen kiemelkedett a sziget. tekintélyessé vált, pedig évekkel ezelőtt éppen csak a fejét dugta ki a vízből. Hr a havat Sjk-l' karácsonyok is feketén múlnak, 10—15 fokos hideg fagyasztja a földeket. Igen. legnap. azok az apró. pici fehérek valamicske reményt keltettek. Miskolcon, a Tanácsház téri sportboltból egy srác hatalmas szánkót cipelt, ki. Bízva, hátha, hátha lesz keletje! Mert a rend azt kívánná u°ve. hogv t*!en fél legven. nyáron nyár. De, Indiából érkeznek a hírek fagyhalálról. Európa déli részéről. Szicíliából ítéletidőről. Mi pedig várunk. Vigasztaljuk magunkat egv-két régi igazmondással, . nem ette még meg a kutt’a a telet”, ma id csak jönnek a csonttollú madarak az ilyen ma- de-ak, az amolyanok és hozzák a havat! Maid csak hozzák! Maid csak “sik egyszer, hiszen elvégre tél van! Hátha igaza les- annak a kis srácnak a nagy szánkójával! Priska Tibor *vei relnek fel a pavilonok szomszédságában. többek között olyat is. amelyik például forró halászlevet ad majd. A peronon levő kávé, szendvics és süteményautematákat újakra cserélik, és ha az Utasellátó biztosítja a szükséges anyagiakat, ezeket té- liesíteni is szeretnék. Egyébként a vasútállomásokon működő automaták közül a Ti*=za(n felállított berendezések bonyolítják le a legnagyobb forgalmat a Keleti pályaudvar automatái után. Azóta, hogy a söntést megszüntették az állomás épületében, fokozatosan nő az üdítő utalok fogyasztása, olyannyira, hogy kiegészítésképpen hetenként 8—10 ezer palack cólát vásárolnak a Kis- várdai Szeszipari Vállalat de- vecseri üzemétől. W. Robbantás Vasárnap is dolgoztak s Borsodi Szénbányák robbantás-vállalkozási csoportjának tagjai. Délelőtt fél 10-kor lerobbantották az István-ma- lom mintegy 15—20 fokkal megdőlt, 15 méter magas és 12x5 méter alapterületű siló tárolóját. A robbantás érdekessége, hogy a dőléssel ellentétes irányban omlasz- tották a vasbeton oszlopot a földre, amely szilárdsága miatt egyben maradt, így a további bontási munkálatokat mar a földön végzik el. Félmilliárd forint bevétel Hat évvel ezelőtt nyitották meg Tatabányán a víztisztító és -dúsító berendezések gyárát. Közismert, hogy a vizek tisztasága világszerte mindinkább sürgető. s így érthető, hogy a tatabányai szénbányák új üzemének berendezései és eljárásai iránt egyre fokozódik az érdeklődés. Á vállalat árbevétele az új tennék ékből 1968-ban 46 millió forint, tavaly pedig már csaknem 200 millió forint volt Az üzent megnyitása óta összesen 650 millió forint értékű különféle berendezést gyártottak. Az elképzelések szerint 1975- ig évi félmilliárd forintra növelik a belföldi és a külföldi forgalmat. Az új rendszerű víztisztító és -dúsító berendezések gyártásának fokozására több külföldi céggel együttműködési, illetve ücenc-c’-'.ékesi- tési szerződési kötöttek a szénbányák. Magyarorsségon is nagyüzemi berendezések eíész sora bizonyítja, hegy sikeres a szénbányák úi vállalkozása. A városok, települések szennyvizének kezelésére készített tiszti lóberende- zesek például az ország minden részén működnek már. Az ipari vizek tisztítására kidolgozott tatabányai eljárások Mkalmazásávat már számos gyárban jutnak többször is felhasználható vízhez és megelőzik, hogy erősen szennyezett víz kerüljön a folyókba, patakokba. NEB-vizs^álaí az ózdi járásban ..lire költenek kultúra iiriigyési? Hol a pébe-gáz — hol a palack?