Észak-Magyarország, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-30 / 24. szám
1973, jan. 30., kedd ÉSZAK-MAGYARQRSZAG M Magyar Szocialista Mun- káspárt életszínvonal - politikájának sarkalatos elve, hogy társadalmunk erőforrásainak gyarapodásával, azzal összhangban javuljanak .az élet- és munkakörülmények ; rendszeresen emelkedjék a társadalom minden jelentősebb rétegének életszínvonala. Következésképpen, feloldódjanak azok a hol erőteljesebben, hol gyengébben jelentkező bélés jövedelem feszültségek, béraránytalanságok, amelyeket egyrészt a múltból örököltünk, másrészt amelyek napjaink fejlődésének a következményei. A párt eddig is következetesvolt az életszínvonal-politika gyakorlati megvalósításában. Az életszínvonal általános emelése mellett már a közelmúltban is több olyan intézkedés született, amely segítette feloldani az egyes dolgozó rétegek között meglevő bérfeszültségeket, bé.r- arónytalanságoikat. Ilyen intézkedésre került sor legutóbb a pedagógusoknál, gz egészségügyi dolgozóknál és egyéb területen. Széles körben ismeretes, hogy az MSZMP Központi Bizottsága november 14—15-1 ülésén — figyelembe véve a SZOT elnökségének javaslatait — amellett foglalt állást, hogy a béremelési célokra rendelkezésre álló anyagi erőforrásokból elsősorban az állami ipar és a kivitelező állami építőipar munkásainak és művezetőinek munkabérét kell jelentősebb mértékben felemelni. A kormány a közelmúltban ennek alapján hozta meg határozatát az új esztendő légjelentősebb béremelésére. A kormányhatározat értelmében, a szokásos éves bérfejlesztésen felül március 1-i hatállyal az állami iparban íi százalékkal, ezen belül a szakmunkások és közvetlen termelésirányítók bérét átlagosan 10, a betanított és segédmunkások bérét pedig átlagosan 5 százalékkal; az állami építőiparban G százalékkal, ezen belül a szakmunkások és közvetlen termelésirányítók bérét átlagosan 8 százalékkal, a betanított és segédmunkások bérét pedig átlagosan 4 százalékkal kell felemelni. A központi bérintézkedés elsősorban az állami nagyipar fizikai munkásait érinti. Azért hangsúlyozzuk ezt, mert az utóbbi időben — gondolunk itt az 1968-tól terjedő időszakra — az ipari munkások átlagbérszinvonala — a kereskedelmet kivéve — elmaradt a többi ágazatban kialakult bérszínvonaltól. A gazdaságirányítási reform bevezetése után, részben a szabályozó rendszer hatására a nagyiparban a bérek és keresetek lassabban nőttek, mint a tanácsi és a szövetkezeti iparban. Ezen, az 1971-ben bevezetett bérszabályozási módosítások is csupán kismértékben változtattak. Ez a helyzet egészségtelen versenyt eredményezett a bérezésben, amelyben a nagyipar nem tudott lépést tartani a nyereség és a béralakulás terén kedvezőbb helyzetben levő tanácsi és szövetkezeti iparral. Figyelembe véve az elmondottakat, nem véletlen tehát, hogy az egyes területek. nagyüzemek bérlemaradásának az orvoslására széles körű állami bérpreferenciá- kat kellett alkalmazni. A munkások számára igen lényeges, hogy munkájukat a társadalom hogyan ítéli meg. Ezt sok más tényezőn kívül alapvetően munkája ellenértékéként kapott munkabérének viszonylagos nagyságán méri le. Ez teremti meg a dolgozók egyik fő kapcsolatát a gazdasággal, sőt, azon keresztül a társadalommal. A bérrendezés politikai jelentősége abban van, hogy benne kifejezésre jut szocialista rendszerünk lényege, társadalmi igazságossága. Annak a fizikai munkának s munkásnak a megbecsülését, jelenti, amely a múltban is és a jövőben még inkább az ország anyagi gyarapodásának- legfőbb letéteményese. A központi béremelés általános érvényű, tehát az állami ipar és a kivitelező építőipar minden munkását és művezetőjét érinti. S mivel az intézkedés alapvető célja a kialakult bérelmaradás pótlása, a bérrendezést úgy célszerű megvalósítani, hogy azt minden béremelésben részesülő munkás és művezető jól érzékelje. Az átlagosan 6—8 százalékos béremelés azonban nem jelenti azt, hogy minden érintett dolgozó azonos béremelést kap. Az igaz, hogy a béremelés akkor tölti be hivatását, ha a rendelkezésre álló bérrendezési keretösszeg kisebb hányada kerül differenciáltan feloszlásra, de egyúttal érvényt kell szerezni a Központi Bizottság határozatában is megfogalmazott alapelvnek, hogy a párthatározat adta anyagi lehetőség felhasználása igazságos legyen, a munka szerinti elosztás elvének figyelembevételével történjék. L esznek tehát olyan munkások és művezetők, akiknek a keresete az átlagos béremelést jelentősen meghaladva nő, s lesznek olyanok, akiknél a béremelés az átlagosnál kisebb arányú lesz. A béremelés differenciált eloszlásában döntő tényezőként szerepelnek a Központi Bizottság határozatában megjelölt elvek. Így a béremelésben előnyben kell részesíteni a nőket foglalkoztató üzemeket, hogy a nők számára hátrányos és gyakran igazságtalan béraránytalanságok mérséklődjenek. Előnyben keli részesíteni a szakképzettséget, hogy erőteljesebbé váljék a kvalifikált és az egyszerű munka értékének bérben történő megkülönböztetése. A béremelés során előnyben kell részesíteni az átlagosnál nehezebb fizikai munkát, hogy a magasabb bérek ösztönözzenek a nehéz fizikai munka vállalására; a több műszakos és a folyamatos üzemű beosztást, hogy az eddiginél jobban kihasználják a nagy értékű, korszerű berendezéseket. A központi bérpolitikai intézkedés több mint egymillió dolgozót érint. Hogyan fogadták az emberek? Megnyugvást keltett mindenütt, mert ezen keresztül is érvényesülni látják a párt életszínvonalpolitikáját, a munkások helytállásának elismerését. Az érintett dolgozók túlnyomó többsége egyetért azzal, hogy a központi, a vállalati bér- fejlesztés, valamint ,az új alapbérrendszer lehetőségeit kihasználva a vállalatok olyan bérrendezést hajtsanak végre. olyan bériormákat alakítsanak ki, amelyek a központi bérfejlesztés alapvető célján túl, közvetlenebbül szolgálják a munkateljesítmények növelését, a hatékonyabb munkavégzés elismerését. Tehát azok a munkások és közvetlen termelésirányítók, segéd- és betanítóit munkások kapjanak a központilag előirt minimális béremelésnél többet, akiknek munkája a vállalat számára a legértékesebb, a legfontosabb és egyben személyükben is érdemesek az átlagosnál nagyobb anyagi elismerésre. A z a megoldás tűnik a legcélszerűbbnek, ha a béremelésben érintett vállalatok a központi béremelésre felhasználható összeget és a vállalat saját lehetőségeiből rendelkezésre álló erőforrásokat, de ennek legalább nagyobb hányadát együtt kezelik, s abból egyszerre, egységes elvi alapon hajtják végre a béremeléseket ez év március 1-én. Lovas Lajos Tegnap szezon végi vásár kezdődött a boltokban. Kabátokat, lábbeliket, szöveteket — téli holmikat kínál a kereskedelem 20—40 százalékos árkedvezménnyel. A miskolci Centrum Áruház mintegy 10 millió forintos árualappal készült a vásárra. Az ellátás folyamatossága biztosított, az áruház áruutánpótlást vár. Az első nap forgalmából ítélve népszerűek a. kedvezménnyel árusítóit cikkek, mert tegnap sokkal többen keresték meg a Centrum Aruházat, mint a tavalyi téli vásár első nap- j ján. A Borsodi Ruházati j Kiskereskedelmi Vállalat j csaknem minden miskolci és , vidéki boltját jelölte a vá- , sár lebonyolítására. Árukészletük 16 millió forint. | A vállalat folyamatos, jó ellátást ígér a vásár végéig, február 10-ig. ' Korábban kezdődött Üj AGROKONZUM szaküzlet Miskolcon Bizonyára nemcsak a szeszélyes időjárás, hanem az előrelátás, a'z előző évek nem éppen jó tapasztalatai okozták. hogy az idén korábban kezdődött Miskolcon a tél derekán már tavaszt jelző vetőmag, főleg kertimag- vásár. A szaküzletekben már na- poltkal ezelőtt megkezdődött a kertimag-vásárlási csúcs- forgalom. És az előző évekhez hasonlóan. Miskolcon mégsincs a vetőmagboltokban civakodás, az utcán nem állnak hosszú sorban a leiste er ttu 1 a j cl on osok. De nézzük csak. mit igét' a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat országos ..prognózisa". Tíz-húsz százalékkal több vetőmag áll a gazdaságok. és a kiskerttulajdonosok rendelkezésére, mint tavaly. Sokkal gazdagabb a fajtaválaszték. Már most csaknem tízmillió forint értékű vetőmag van az üzletekben, és ami a legfontosabb, elegendő a tíz- és tízezrek által keresett; tasakolt kertimag. A 21 milliónyi tasakos választékból még a petrezselyem sem hiányzik az idén. Es mi a helyzet Miskolcon és megyénkben? Itt az országosnál is jobb a helyzet. Nemcsak a bővülő választéknak köszönhetjük, hogy nem kell sorban állni, „megküzdeni” a kertimagok beszerzéséért. Az AGROKONZUM. társulva a Vetömagtermelte- tö és Ellátó Vállalattal, megnyitotta Miskolcon, a Zsol- c.3i kapu 4. szám alatt, a csarnok bejáratával szemben a város harmadik vetömag- szaküzletét. Sőt a csarnokban, az egyik boxban „fiókja” is üzemel az új vetőmagboltnak. Az új vetőmagbolt a sző szoros értelmében valóban szaküzlet. Árukészletében a vetőmagvak és kertimagvak bőséges választéka mellett a kerti szerszámok, a műtrágyák. a virágföld, a tápsók, sőt, a madáreleség és az állati lápok is megtalálhatók. És ami a legfontosabb, a pult. mögött szakemberek állnak, két agrármérnök és három mezőgazdasági technikus szolgálja ki a vevőket, a nagyüzemi gazdaságokat és a sok tízezernyi kiskert tulajdonost. — Az a feladatunk, hogy ne csak bőséges áru választóikkal. de szaktanáccsal is támogassuk a zöldségtermesztést. a kiskert-mozgalmat — mondja Kőrössv Kál- mánné, a bolt vezetője. Ö maga is megyeszer te ismert szakember, s nagy zöldségkertészetek vezetői nem egyszer szívesen fogadják jó tanácsait, kikérik véleményét a fajtaválasztásnál. Az AGROKONZUM - mai termelési szerződést kötött zöldségtermelő tsz-ek zöme már meg is vásárolta a boltban, s egy részük el is vetette a hajlatokban a primőrök magjait. — És jut-e elegendő kerti- ntag a kiskerteknek? — Mennyiségben, minőségben és fajtaválasztékban is több a kertimag, mintáz előző éveikben. Szaküzletünkből a megve csaknem száz ÁG- ROKON ZUM-boltját is elláttuk mintegy egymillió tasak különféle zöldség- és virágmaggal — teszi'hozzá a boltvezető. — fes nemcsak hazai termesztésű, hanem külföldről importált vetőmagok is szerepelnek a bőséges választékban. (p. s.) Keresztesi István Szombaton tartotta évzáró- évnyitó egy séggy ülését a munkásőrség mezőkövesdi egysége. Ezúttal immár a tizenötödik év után. s a 'tizenhatodik küszöbén. Valamennyi év eleji számvetésen olt láthattuk — többek közölt — Keresztesi István parancsnokhelyettest és Molnár Józsefet, az egység légy vermest erét. * Keresztesi István elvlár- sat, az MHSZ járási titkárát, a munkásőrségben, s a járási pártbizottságon is többnyire így szólítják; Pista bácsi... S a bizalmas megszólításban egyaránt kifejezésre jut parancsnoki tekintélye, elvtársi, emberi megbecsülése és népszerűsége is. Mert. életkora miatt — ötvenöt éves múlt augusztusban — még nem mindenki szólítaná ..Pista bácsinak” — a különben is fiatalos, energikus arcvonáséi férfi t. Tekintélyét és népszerűségét minden bizonnyal a párt, A PMKÉiWte és a íepnsler a nép ügyének hűséges szolgálatával vívta ki! A pántba és a haza fegyveres szolgálatára közvetlenül a felszabadulás után jelentkezett, Előbb a demokratikus, majd a Magyar Néphadseregben 10 éven át teljesített szolgálatot és ott századosi rendfokozatot, ért. el. 1955-ben a néphadsereg tartalék állományába került, de voltaképpen azóta is a korábbi hivatásának él. Leszerelése után közvetlenül az akkori MÖHOSZ-ban, majd az MHS-ben végzett, illetőleg az MHSZ-ben végez honvédelmi nevelő munkát. — A honvédelmi elő- és utóképzés, különösen a tartalék állomány politikai és szakmai továbbképzése a szocialista rendszer teljes biztonságát szolgálja éppúgy, mint a munkásőrség harci és politikai kiképzése, állam dó harckészültsége — mondja, s így folytatja r — Ezért jelentkeztem 1957 tavaszán a munkásőrségbe is, ahol a járási pártbizottság a parancsnokhelyettesi leendők ellátásával bízott meg. Azóta — mint az egység parancsnokának ál talános helyettese — részt vett a mezőkövesdi munkásöregyxég minden megmozdulásán. Ott volt a törzsvezetési cs harci gyakorlatokon, az éleslövészeteken. a Tisza és a Hór- patak áradásainál. .. s részt vett a konkrét szolgálati és harci feladatok végrehajtásában is. Áldozatkész helytállásáért eddig kilenc kitüntetést kapott! Közte a Felszabadulási jubileumi emlékérem, a Haza Szolgálatáért érdemérem arany fokozata, a 15 éves Szolgálati érdemérem és a Munkaérdemrend ezüst fokozata kitüntetéseket. * Molnár József elvtárs, a MEZŐGÉP Vállalat motor- szerelője kevésbé látványos, de nem kevésbé fontos feladatot lát el — most már több mint 15 éve — a mezőkövesdi mun kááőrségb en. Az egység fegyvertechnikusa. vagy mindennapos szó- használatban fegyvermestere. Fontos beosztásával nagyon is tisztában van. Ezt mondja: — A személyi állomány fegyverzetének mindig használható állapotban kell lennie. A tökéletes harckészültség enélkül el sem képzelhető. De ez a feltétele annak is. hogy az éles lőgya- korlatokon baleset, ne forduljon elő ... Természetesen szívesen végzem, szeretem is ezt a munkát, amivel a pari a munkásőrségben megbízóit. Parancsnokai azt mondják: szinte naponta ott van a fegyvermesteri műhelyben, nem sajnál sem időt. sem fáradságot, hogy az egység fegyverzete mindig Molnár .József kifogástalan állapotban legyen ... Azt js mondják róla. hogy — amíg egy-egy fegyverrel foglalatoskodik — olt, a műhelyben. gyakran dúdolássza egy menetdal strófáját. S hogy különösen e kedveli menetdal refrénje szűrődik ki sokszor a legyvermester műhelyéből: ..Hej. le puska, puska vagy .. A munkahelyen kiváló dolgozóként tisztelik, a munkásőrségben végzett önzetlen, áldozatkész munkájáért 1968- ban megyei parancsnoki. 1970-ben járási parancsnoki dicséretben részesült, 1971- ben kiváló munkásőr jelvénnyel tüntették ki. s zubbonyát a dolgozó nép fegyveres szolgálatáért járó öl-, tíz- és tizenöt éves szolgálati érdemérem díszíti. Molnár József 1954 óla tagja a pártnak. Egy végzett gépészmérnök és egy jövőre végző gépésztechnikus fia van. S rájuk éppoly büszke, mint kitüntetés'“”"’ táicpanyi Lajos
