Észak-Magyarország, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)

1973-01-20 / 16. szám

E5ZAK-MAGYARORSZAG 3 Egy gazdasági év lezárása után mindig izgalmas be­szédtéma a várható nyere­ségrészesedés latolgatása. Ezekben a hetekben, még nem készültek el a pontos vállalati mérlegek, azonban h ozzávetblegesen mi n den hol tudják, hogy jobb, vagy rosz- szabb volt-e a vállalati ered­mény, print amire számítol­lak. Az eredményekről, a várható nyereségrészesedés­ről és az 1973. évi felada­tokról beszélgetett lapunk munkatársa Csépáíyi Sán­dorral, az Özdi Kohászati Üzentek vezérigazgatójával. — Hogyan értékűi, elcgc- dctl-e a vczérigatgató elv­társ a vállalat <jmúlf, évi munkájával, crcdnényével? — Csak az elismb'és hang­ján lehet szólni az timúlt ovi eredményekről, a dolgozók munkasikereiről. ígész évi egyenletes teljeb’tménnyel csúcseredmények, löztük or­szágos rekordok sorozatát értük el. Talán neb érdem­telen még egyszer megemlí­teni az 1 millió hóna acélt, a 800 ezer tonna lyensvasat és a blokksori rekordot. So­ha nem volt olyar magas a vállalat exportja, iónt 1972- ben. A termelési kiteljesíté­seken kívül kedvében ala­kultak az ÖKÜ gazdasági és minőségi mutatézámai is. Megemlíteném még, hogy a csaknem tízennéfezer em­bert foglalkoztató kohászati üzemben régen mit el esz­tendő halálos baleét nélkül. Az elmúlt év ilén szem­pontból is szemcsésnek mondható. — Hogyan rcafcáiódik a ,ió munka, a lertúlleljesi- tés a vállalati nyereség­ben? — Nem túl nSy remé­nyekkel kezdtük i? 1972-es évet. A bázis jöszakban, 1971-ben az ÓKÜ388 millió forint nyereségtörPggel zár­ta az évet, azonbn. a tőkés export piaci áraink csökke­nése. az állami jzübvenció korlátozása és egib, kedve­zőtlen gazdasági körülmé­nyek miatt 197‘ben csak 270 mi 1.1 i ó fori n tn yereséeet tervezhettünk. A termelési tervek nagyarán}1 _ túltelje­sítése és az expót árak szá­munkra kedvező változásai következtében n<h remélt mértékben, mintef 109 mil­lió forinttal túliliesítetfük nyereségtervünket A pontos mérlegeredmény rfe nem áll rendelkezésünkre.iz előzetes számítások alapié 370 mil­lió forintra becsijük a vál­lalati nyereséget.léhát fev is csaknem 20 rriió forint­tal kevesebb, mir egy évvel korábban. H iullom: A Miskolci Építőipari Vállalatnál Juh?- Károly igazgató indítottiel egy, a fiatalok által vetett társa­dalmi munkát bal, hogy közölte: a segédrinkáshiány gátolja Miskolcot a III. ke­rületben egy poli'j védelmi objektum átalakíM munká­latait. A KISZ-tagsár— élükön Károlyi József »kárral és Kiss Katalin, glasági ve­zetővel — örömn* vették a megbízatást. Söre kívül tag­gyűlést hívtak ösF> amelyen a tagság válla*: szabad szombaton és vfmnap se­gítenek az objeüni átala- j, Ehhez) Miskolci városi Polgári élelmi Pa­rancsnokság, vall’bt a vái- 1 íilat vezetősége esszéménő segítséget nyújtó Két ' nap alá mintegy — Milyen vastag borítékra számíthatnak az OKI) dol­gozói a nyereségrészesedés kifizetésekor? — Egy évvel korábban 388 milliós vállalati eredmény után 20 millió forintot fizet­hettünk ki nyereségrészese­dés címén. Ahhoz, hogy ugyanolyan vastag borítékot kaphassanak a dolgozók, mint egy évvel korábban, legalább olyan eredményt kellett volna elérni. A borí­ték tehát nem sokkal, de vé­konyabb lesz, mint egy évvel korábban. Meg kell azonban jegyezni, hogy egy évvel ez­előtt — rajtunk kívül álló, okok miatt — még ilyenre sem számíthattunk. Az el­múlt évről 3 napnak megfe­lelő összeget tartalékoltunk, s így 16 millió forint körüli összeget oszthatunk fel. Nem kell azonban elfelejteni, hogy a nyereség terhére év közben átlagosan 3.9 százalékos bér- fejlesztést hajtottunk végre. — Milyen reményeket ígér az új év? Mit kell tenni a nyereség növeléséért? — A körülmények javulása miatt optimistábban tervez­hettünk, mint egy évvel ko­rábban. 1973-ban 400 millió forint a vállalat nyereségter­ve. Ilyen nyereségtömeget kell biztosítanunk, hogy az .ideír is átlagosan 4 százalék béremelést adhassunk dolgo­zóinknak. Számításaink sze­rint ehhez az elmúlt évi ter­melési. szintet kel.1. tartanunk. Látszólag ez egyszerűnek tű­nik. azonban a mostani egy kicsit az átállás éve az ÖKÜ-ben. Már a jövőre, az 1974-ben várható „termelés­felfutásra” készülünk. Ki­cseréljük az acélműben az öntőcsarnoki darukat, növel­jük az acélműi kemencék kapacitását, s csalcnem 3 hó­napi munka a blokksor vil­lamosítása. A nyereség szem­pontjából is fontos feladat lesz az állóeszköz-fenntartási munkánk javítása, valamint az exporttervek teljesítése. Szürke nyersvasból 89 500 tonna, acélbugából 72 ezer tonna, rúd- és idomacélból pedig 208 ezer tonna expor­tot terveztünk. A bugaex­portból 60 ezer tonna a júni­us 30-án kezdő, folyamatos acélöntőmül terméke lesz. A Dolgozz hibátlanul mozgalom eredményeként kétéves mun­kával elkészült a vállalat veszteségi de j é nck fel mérése. A vállalati veszteségidőkről készült felmérés anyaga ja- , nuár végén kerül a Vas- és Acélipari Egyesülés .igazgató tanácsa elé. s az itt megjelölt intézkedések végrehajtása, te­hát a veszteségidők korláto­zása is az év fontos felada- ' tai közé tartozik. Tóth István 2060 forint 400 óra társadalmi munkával teljesítették a vállalást. Az anyagi elismerés nem is ma­radt el: a vállalat vezetősége kétezer forintot utalt. át. a KISZ-alapszervezet pénztá­rába, amiből a fiatalok ja­nuár 20-án egynapos autó­busz-kirándulásra mennek a Mátrába. Katona Lajos főépítósve- zető szerint a KISZ-brigád munkája nagyon sokat jelen­tett. Az átalakítás legnehe­zebb szakaszában nyújtottak segítséget, hiszen a „tetőtől talpig” vasbeton épületben a belső átalakításokhoz rob­bantani kellett. A felhalmo­zódott törmeléket eltakarí­tották és kiszállították gyors, szakszerű közreműködéssel, amiért a Polgári Védelmi Parancsnokság is elismerését fejezte ki. Sorozatgyártás A YIMELUX Finommechanikai Javító Vállalat sorozatban gyártja a szellőző automatákat. A berendezést a házgyári elemekből készült lakások szellőztetésénél alkalmazzák Aki figyelemmel kíséri a 2000 megawattos Tiszai Erő­mű építését, meggyőződhet: róla, milyen gyors ütemben halad a nagy beruházás meg­valósítása. Egymás után nő­nek ki a földből a külön­böző szociális létesítmények, raktárak, felvonulási épüle­tek, s a munkagépek százai dolgoznak megszakítás nélkül a több száz holdas építkezési területen. Valóban, .megnyug­tató az erőmű építésének helyzete. A nagy kivitelezői gyakorlattal rendelkező 22. sz. Állami. Építőipari. Válla­lat leninvárosd íőépítésvezető- ségének kollektívája már ed­dig is derekas munkát vég­zett. millió forint értékű beruhá­zási feladatot kell teljesítenie. Ismerve a kivitelezők ed­digi jó munkáját, szinte bi­zonyosra vehető, hogy mara­déktalanul eleget tesznek a megnövekedett feladatoknak. Sőt, mint Seres József el­mondta, ha egy mód lesz rá, ebben az évijén is túlszár­nyalják a föépítésvezetöség részére megszabott előirány­zatot. Mindezt azért teszik, hogy a maguk területén hoz­zájáruljanak a beruházás za­vartalan és határidőre törté­nő megvalósításához. Az 1973-as feladatok közül B orsodban az idén 192 termelőszövetkezet, 2 halászati tsz és 12 szakszövetkezet készül az 1972-es gazdasági év értékelésére, mérlegelésére. A zárszámadással ösz- szeíüggő információk már eljutottak a gazdaságok vezetőihez, így a számszaki munkákkal előrehaladtak. Tulajdonképpen az esztendő legizgalmasabb szakasza következik most, ami­kor az eredményekről, a gondokról együtt esik szó; amikor nemcsak az hangzik el, mit sikerült a tervekből, elképzelé­sekből megvalósítani, hanem kézzelfoghatóan az is, milyen hatékonysággal. Az ország mezőgazdaságának mérlege pozi­tívnak mondható, a Központi Bizottság elmúlt év novemberi határozata is elismeréssel állapította meg, hogy szocialista mezőgazdaságunk mái' évek óta biztonságosan kielégíti az ország kenyérgabona-igényét. Az elmúlt évben a magyar mezőgazdaság történetében elő­ször értünk el szemes terményekből 10 millió tonnát meg­haladó termést; búzából hektáronként 31, kukoricából 41 má­zsát takarítottunk be. Ezzel — az egy főre jutó mennyisége­ket, tekintve — a világranglista élvonalába kerültünk, és ser­téshústermelésben is elértük az 1975 végére tervezett színlel. A megye mezőgazdaságában is tovább fejlődött a termelés és értékesítés, így az elmúlt évi gazdálkodást meghatározó kö­rülmények általában kedvezőbbnek ítélhetők, mint a koráb­bi éveké. A termelési és áruértékesitési tevékenység általános javulásának eredményeként a gazdálkodás eredményessége is növekedett, a termelőszövetkezetek pénzügyi helyzete javult. Minderről a közeljövőben sorra kerülő zárszámadó köz­gyűléseken szó esik majd, s legfőképpen arról, hogy az adott gazdálkodó egységben mennyire volt hatékony a munka. Ezért fontos a gazdasági, politikai munka szempontjából is közgyű­lések jó megszervezése, hiszen a zárszámadás a szövetkezeti elet egyik legjelentősebb eseménye. A vezetőség, az ellenőrző bizottság itt ad számot az év munkájáról, a gazdálkodásról, s itt vázolják fel a soron levő feladatokat is. De ez a munká­nak csak az egyik fele: az értékelés és előretekintés, ami na­gyon fontos, ám csak akkor érheti el célját, ha abban a tagság aktívan részt vesz. A z esztendő folyamán sok vélemény, javaslat formálódik, alakul ki az emberekben. Különböző fórumokon, kü­lönböző alkalmakkor el is hangzanak ezek, talán nem is mindig ott és akkor, ahol és amikor kellene... A zárszám­adó közgyűléseken viszont — ezt tavaly is többfelé tapasztal­hattuk — talán azért, mert nem akarnak „ünneprontók” len­ni, elhallgatják jogos észrevételeiket, bíráló megjegyzéseiket. Pedig ez a közgyűlés — miként a többi is — éppen az a fó­rum, olyan gazdasági szervezeti aktus, ahol utal kell nyitni a szövetkezeti demokrácia gyakorlati megnyilvánulásának: összehívásának jelentősége nemcsak abban van, hogy az elő­ző évet végérvényesen lezárják (persze, ebben is), hanem abban is, hogy a legfőbb tapasztalatokat okulásképpen össze­gezzék, s az emberek, miközben a végzett munkát értékelik, alkotó módon előre tekintsenek. Általában — szokták mondani — a zárszámadó közgyűlések után „tiszta lappal” indulnak az új évnek, új feladatok elé. A vezetőségek meg is teszik ezt,: kritikusan és önkritikusan állítják össze a beszámolót. S mégis (tapasztaljuk), a hall­gatóság soraiban rendszerint ülve maradnak azok az embe­rek, akik pedig előtte annyit hangoztatták: „majd a közgyű­lésen elmondjuk...” De hát miért? S különösen miért, ha úgy érzik, hogy igazuk van? S ha nincs igazuk? Tévedni, valamit rosszul látni — emberi dolog. A hallgatással csak ártanak. S még többet, ártanak a közösségnek azzal, ha itt is. ott is csak suttognak, a „jólértesüllet” adják, ahelyett, hogy a közgyűlésen, a nyilvánosság előtt mondanák el az esetleges vagy vélt problémákat, módot adva ezzel azok liszlázásá­Mirvt Seres József főépítés- vezető elmondta, jó évet zár­lak 1972-ben. A részükre elő­irt 145 millió forintos terv- feladatot jelentősen, mintegy 50 millió forinttal túlteljesí­tették. Az elmúlt esztendő tulajdonképpen a beruházás­ra való felkészülés éve volt. Ennek során megépítettek mintegy 25 ezer négyzetmé- 1er útszakaszt, csaknem, há­rom kilométer hosszúságú vasúti iparvágányt; elkészült az erőmű gáz-, víz- és csator­nahálózata és számos egyéb létesítmény. Ezenkívül az el­múlt évben hozzáfogtak a vízkivételi mű, valamint a 250 méter magas kémény földmunkáihoz. Sikeres volt az elmúlt esz­tendő a tekintetben is, hogy nagyrészt megoldódott a vál­lalat: dolgozóinak elhelyezé­se. Az. építőipari munkások Lenin város keleti részén lé­tesülő. korszerű lakótelepen kaptak új, kényelmes ott­hont. A főépítésvezetőtől kapott információ szerint jó ütem­ben halad az erőmű szom­szédságában tervezett végle­ges üzemi konyha és étkez­de építése is. A 3500 adagos hatalmas üzemi konyhát és a hozzátartozó 2, egyenként 800 személyes éttermet legké­sőbb májusban átadják ren­deltetésének. Ezzel megoldó­dik a beruházáson dolgozó több ezer kivitelező ellátása. A 22. sz.. Állami Építőipari Vállalatra az idén igen nagy feladatok hárulnak. A főépi- tésvezetőség ez évi terve több mint kétszerese a ta­valyi előirányzatnak: 1973. is kiemelkedik az erőmű üze­mi főépületének (itt kapnak helyet a turbinák, a kazánok, a szivattyúk, az elektromos szerelvények és egyéb, fontos, gépi berendezések), továbbá a, 250 méter rpagas kémény és a vízkivétel! mű építése, il­letve alapozása. hoz is. A megye termelőszövetkezeti gazdaságainak nagyobb többségében eredményes esztendőről adhatnak számot. Vannak persze_ olyanok is, amelyek gondokkal küzde­nek és amelyeknek őszintén szembe kell nézniük a problé­mákkal, az objektív és szubjektív nehézségekkel. Eredményes munkát végezni mindkét esetben csak ott tudnak, ahol de­mokratikusan, az igazság és az őszinteség talaján állva a valóságos problémákról beszélnek a múltból okulva, hogy a jelenben már ne kövessék el őket. Onodvári Miklós Szakmunkásvizsga előtt llonczi János a Diósgyőri Gépgyár harmadéves esztergályostanulója. Iskolája a 100, Pataki István Iparilaiutló Intézet. A szakmunkásvizsga letétele után mint szaki dolgozik majd a HIGÍIP üzemeiben december 31-ig összesen 325 Fotó: Fojtón László 5® millió forint tervtúffeSjesífés JÉ ütemben iialiil a Tiszai Erőmű építése Ilyen «yereséirés;eseíésrc SZÉllÉÉ ÜÉIl? Interjú Csépényi Sándorral, az OKÜ vezérigazgatójával — ..— 1973. jan. 20., szombat ...............................

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents