Észak-Magyarország, 1973. január (29. évfolyam, 1-25. szám)
1973-01-19 / 15. szám
1973. jan. 19., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Az első tapasztalatok Beszámoló taggyűlések a mezőkövesdi járásban ü március 1-én életbe lépő bénMlittkai intézkedések Ezekben a napokban, hetekben zajlanak megyeszerte a párlalapszervezetek beszámoló taggyűlései, amelyeken számot adnak az elmúlt esztendő munkájáról. Az 1972. évi munkát értékelő, taggyűlések jelentőségét növeli, hagy a párt Központi Bizottsága alig több mint két hónappal ezelőtt összegezte a kongresszusi határozatok végrehajtásának kétéves tapasztalatait, s megszabta a párl- szervek és pártszervezetek további feladatait. Az éves munkáról A mezőkövesdi járásban már valamennyi községi és intézményi alapszervezet megtartotta a beszámoló taggyűlést: összesen 27 alapszervezet végezte el a számvetést.. Mint a járási pártbizottságon elmondtak, az üzemekben, vállalatoknál, termelőszövetkezetekben az elkövetkező napokban és tietek ben kerül sor az éves munka értékelésére. A 27 községi és intézményi pártái apszervezet taggyűlésén szerzett tapasztalatokat most összegezik a járási pártbizottság vezetői és munkatársai. Annyi azonban már most megállapít li a tó, hogy összességében eredményes munkát végeztek az alapszervezetek. A párttagok döntő többsége tudatában volt. hogy a beszámoló taggyűlések a párttagság és a pártvezetőség 1972. évi munkájának értékelésével, a feladatok kialakításával segíthetik az alapszervezeti munka színvonalának emelését, növelhetik munkájuk hatékonyságát. Az egész évi munka elemzése módot és lehetőséget adott rá, hogy az alapszervezetek minden területen számba vegyék: működési területükön hogyan sikerült érvényre jut- tatni a párt politikáját, következésképpen, hogyan érvényesült helyileg a párt vezető szerepe. Valamennyi beszámoló jelentőségéhez mérten foglalkozott a X. kongresszus és a Központi Bizottság novemberi határozatával. Külön említésre méltó, hogy a párttagság a helyi viszonyoknak megfelelően szabta meg mindenütt a párthatározatból adódó konkrét feladatokat. Milyen előrelépés történt az előző évhez képest? Mindenekelőtt javult a párttagság megjelenésének aránya. A községi és intézményi alapszervezetekhez tartozó párttagoknak mintegy kilencven százaiéivá vett részt a beszámoló taggyűlésen. Ezzel párhuzamosan nőtt a párttagok aktivitása is: a jelenlevők 40—45 százaléka szólalt fel a taggyűlésen, s mondott véleményt az utóbbi egy évben végzett munkáról, a pártalapszervezet tevékenységéről. Kritikusan Általános tapasztalatként lehet megemlíteni, hogy az alapszervezetek az idén nagyobb gondot fordítottak a taggyűlések előkészítésére. Kellőképpen hasznosították a járási pártbizottság .intézkedési tervében foglaltakat, és megfelelően kamatoztatták a teriiletfelelősöktöl, aktivistáktól kapott segítséget is. Nagyrészt ennek tudható be, hogy a beszámolót mindenütt kollektív munkával, a vezetőség tagjainak bevonásával készítették el. Ugyanez mondható a határozati javaslatokról is, amelyek az 1973. évi főbb feladatokat tartalmazták. Az évi munkát értékelő taggyűlések eredményességét döntően meghatározza, liofey a vezetőség milyen beszámolót terjeszt a párttagság elé. Elmondható, hogy az alap- szervezetek többsége e tekintetben is jó példával járt elöl. A beszámolók szinte a pártmunka minden területét felölelték. Nagy erényük volt a bátor kritikai hangvétel, ugyanakkor önkritikusan t.ár- 1 Iák fel a vezetőség', az egyes ■ párttagok munkájának gyen- I ge oldalait: is. Nem akadt egyetlen beszámoló sem, amelyből hiányzott volna a párttagok és a vezetőség munkájának értékelése. Az alapszervezetek felismerték, hogy a párttagok munkájának elismerése vagy bírálata serkentőleg hat a kommunisták aktivitására. A legtöbb beszámoló részletesen kitért; arra is, hogy az alapszervezet tagjai részt vesznek-e rendszeresen a taggyűléseken, hogyan teljesítik pártmegbi- zatásukat, mennyiben látják el gazdasági munkájukat, milyen aktívan vesznek részt a párt politikájának terjesztésében, illetve végrehajtásában. A véleményt nyilvánító párttagok többsége a párt szervezeti életével foglalkozott. Többek között szóltak róla, hogy többet; kell törődni a pártcsoportok munkájával; aktivizálni kell őkel. az ídapszervezet előtt álló feladatok végrehajtására. Mini mondották: a jól működő pártcsoport döntően meghatározza a munkahelyi agitáció eredményességét is. Fokozni keit Sokan felvetették, hogy tovább Kell fokozni a politikai munkát, s ez alól egyetlen párttag, egyetlen kommunista sem vonhatja lei magát. Több helyen szóvá tették a kritikai szellem, az őszinte véleménynyilvánítás hiányát, mások a kommunista példa- mutatás fontosságát hangsúlyozták. A kövesdi járásban lezajlott beszámoló taggyűlések tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a párttagság figyelme a X. kongresszus és a Központi Bizottság legutóbbi határozatának következetes végrehajtására iráhyul. Eovas Bajos Több építőanyag Ebben az esztendőben a ■ hazai épitöanyagipar •!—5 ' .százalékkal növeli termelését, s így gyorsabban fejlődik,1 mint az építőipar. Egyes ter- J »lékekből — például zúzott- kőből, kavicsból — ugyan a korábbinál kevesebbet ren- j deltek a felhasználók, de cementből, eternit- és azbeszt- termékekből. padlóburkolólapból változatlanul nehéz lesz kielégíteni a keresletet. A Beremendi Cementgyár bekapcsolódása lehetővé teszi, hogy az idén a tavalyinál csaknem félmillió tonnával több cementet gyártson az ipar. A ccmenlipar termelésének országos szinten mintegy 13—14 százalékos növekedése sem jelenti az igények teljes kielégítését, így ebben az évben is több mint egymillió tonna cement importjára van szükség. A téglaclláíás jobb lesz, mint tavaly, s cserépből is többet vásárolhat a lakosság. Az 1973. március 1-i hatállyal életbe lépő bérpolitikai intézkedések — a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának november 14—15-i határozatában foglaltaknak megfelelően — elsősorban a munkások túlnyomó többségét foglalkoztató állami ipar és kivitelező állami építőipar munkásainak életkörülményeit hivatottak javítani. Az intézkedések több mint 1 millió 300 ezer dolgozóra terjednek ki, s 1973-ban tíz hónap alatt 2,3 milliárd forinttal növelik a munkások jövedelmét. (hálásra biztosított keret fel- használása. A béremelés az említett területeken kiterjed mindazokra, akiket 1973. március 1. napján a munkás-állománycsoportban tartanak nyilván és a 7/1971. (IV. 1.) MüM sz. rendelettel szabályozott bérrendszerekbe vannak besorolva, továbbá a fizikai munkai végző rész-munkaidőben foglalkoztatottakra, a termelésirányító munkakörökbe sorolt művezetőkre, főművezetőkre és más elnevezésű, közvetlen termelésirányítást végző dolgozókra. Az. intézkedés végrehajtása szempontjából szakmunkásnak azok tekintendők, akiket a vállalat a rendszeres szeptember havi statisztika előírásai alapján szakmunkásként tartozik jelenteni. Vizeíiátási gondok Nem súlyosbodik a helyzet A vállalatok és a lakosság segítsége k iijárás nem kedvez a felesnek A szakemberek körében általános az a vélemény, hogy az idei tél egyáltalán nem kedvez a mezőgazdaságnak. Különösen nem Borsodban, ahol a száraz hideg eléggé rossz körülményekéi teremt a vetései; cs az évelő takarmányok számára. A mezőkövesdi járás termelőszövetkezetei éppen ezért a mostoha időjárás ellensúlyozására megkezdték a vetések lejt rügy ázását, hogy ez állal elősegítsék a növény fejlődését, felerősítsék a rosz- szul telelt vetéseket. A fej- trágyázásra általában nitrogénműtrágyát használnak, az ellátásban azonban kisebb visszaesések mutatkoznak. Több községben szóvá tettek, hogy nem áll rendelkezésre olyan mennyiség, amennyire szükségük lenne. A hét elején Bükkábrányból és Mezőkövesdről érkezett jelzés, hogy szűkösek a nitrogén- műtrágya készletek. Az őszi-téli csapadékhiány miatt még az elmúlt év végén erősen kiapadtak a bükki források, ismét jelentkeztek a vízellátási gondok Miskolcon. A városi vízművek vezetői — hogy a rendelkezésre álló kevés mennyiségből lehetőleg minden fogyasztónak jusson — kénytelenek voltak bevezetni a másodfokú vízkorlátozási a megyeszékhely egész területére. Az intézkedés óla két hét telt el. bár csapadék azóta csak a tegnapi-tegnapeiőUi havazás volt, a vízellátási gondok nem fokozódtak. A lakosság megértette a kényszermegoldás jelentőségét, s az eddig eltelt időszak tapasztalatai alapján igyekszik minden segítséget megadni a nehézségek csökkentéséhez. Miskolc több részén — elsősorban a Dessewffy utcában, a Széni Péteri kapui lakótelep és a Győri kapu magasabb házaiban, valamint a diósgyőri új városközpontban — így is előfordul, hogy esetenként „szürcsögnek” a vízcsapok, A Miskolci Vízmüvek, Fürdők és Csatornázási Vállalat vezetői a közelmúltban megbeszélést tartottak a város nagyobb ipari üzemeinek és vállalatainak vezetőivel a vízkorlátozás okairól, és fontosságáról. Kérték a vállalatvezetők támogatását, hogy a mostani másodfokú korlátozást ne kelljen harmadfokúra változtatni. A bükki források jelenlegi napi 63,5 ezer köbméter vízhozama — az Észak-magyarországi Regionális Vízmű napi 10.5 ezer köbméteres „kiegészítésével” együtt is — csak a gondos takarékoskodással elegendő az igények kielégítéséhez. Az elmúlt napokban eselt kevéske hó pedig csak az olvadás után változtathat valamit a helyzeten. A kritikus időszak átvészeléséhez tehát — előreláthatóan még egy hónapról van szó, mert február középére terve- , zik az alsőasolcai épületelemgyár mellett épülő új vízmű üzembehelyezését — gondos takarékoskodásra, egymás igényeinek messzemenő tiszteletben tartására van szűk- j sóg. A csetpadékszegény időjárás azonban nemcsak Miskolcot: sújtja vízhiánnyal, hanem a1 megye más helységeit is. A megyei vízművektől kapott tájékoztatás szerint eléggé nehéz a helyzet Szerencsen és Sátoraljaújhelyen, ahol csak súlyosbítja a gondokat, hogy a régi vízmű mindkét helyen kisebb kapacitással rendelkezik, mint amennyi vízre a lakosságnak, illetve az ipari létesítményeknek szükségük lenne. A rekonstrukciók folyamatban vannak, ám a teljesítmény növekedésére — sajnos — még várni kell. Egyébként a megyében is — csakúgy, mint Miskolcon — valamennyi vízműnek megvan a saját területére kidolgozott vízkorlátozási terve. A vízműveknek alapvető feladatuk a lakosság vízszükségletének kielégítése, ezért előbb az ipari üzemek és vállalatok vízfelhasználását szigorítják meg, s ha ez sem segít. csak akkor kerülhet sor még szigorúbb intézkedésekre. A munkások bérét az iparban átlagosan 8, az építőiparban átlagosan 6 százalékkal kell emelni, úgy, hogy ezen belül a szakmunkások bére az iparban átlagosan .10. az építőiparban 8, a segéd - munkások bére pedig átlagosan 5, illetve 4 százalékkal emelkedjék általában. A vállalatok a béremelést saját forrásaikból növelhetik. A határozat előírja, hogy törekedni kell a központi bérpolitikai keret és a saját forrású bérfejlesztés felhasználásának időbeni összehangolására. Az 1973. évi saját forrású bérfejlesztést az egyes állománycsoportok között a munkás-alkalmazotti bérek arányában kell elosztani. Ettől a vállalat csak minimális mértékben térhet el. A kormány határozata előírja, hogy a béremelési kereteket a felügyeleti szervek — a foglalkoztatott nők, a II., III., IV. műszakban dolgozók és a nehéz fizikai munkát végzők vállalati bértömegének arányát figyelembe véve — differenciáltan osz- szák el a vállalatok között. A vállalatoknak hasonló differenciálási elveket kell követniük, úgy azonban, hogy — a központi béremelési keretből — minden szakmunkást. és művezetőt az iparban legalább 8, az építőiparban legalább 6,5 százalékos, minden segéd- és betanítóit munkást az iparban legalább 4, az építőiparban legalább 3 százalékos béremelésben kell részesíteni. Ezt — személyenként eltérő mértékben — tovább növeli majd a differenMinden személyi béren alapuló bérformánál a személyi alapbéreket, darabbérezésnél — az előírt minimális emelés értelemszerű alkalmazásával — a munkadarab alapbérét s a darabbérben dolgozók személyi alapbérét kell emeltei. Az 1973. március havi béreket már a felemelt alapbérekkel kell elszámolni. A kormány határozata a minisztériumi és tanácsi l el - ügyelei alá tartozó ipari és kivitelező építőipari vállalatokra vonatkozik. Kiterjed azonban a kormány által meghatározott néhány más ágazathoz tartozó, nagyüzemi, ipari és építőipari tevékenységet folytató vállalatra is. A béremelés üzemen belüli felosztásáról a gazdasági vezetők az illetékes szakszervezeti szervekkel egyetértésben gondoskodjanak. Az intézkedés fedezetének nagyobbik részét az állami költségvetés biztosítja, kisebbik hányada azonban a bérnövekedés nyereségcsökkentő hatásán keresztül a vállalatokat terheli. A kormány felhívja a figyelmet arra, hogy a bérpolitikai intézkedés nyereség- mérséklő hatását az üzem- és munkaszervezés javításával, a kapacitások jobb kihasználásával, a termelékenység növelésével, összességében : a vállalati eszközök jobb hasznosításával kell lensúlyozni.
