Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-12 / 292. szám
1972. dec. 12., kedd ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Otven esztendeje alakult meg a Szovjetunió, a szabad, a szuverén népek önkéntes szövetsége Szibériát főleg oroszok lakják, de az utóbbi években — éppen a rohamos fejlődés következtében — a Szovjetunió szinte valamennyi tájáról számosán költöznek oda, s így valamennyi nép képviselői megtalálhatók itt. Emellett Szibéria, számos kisebb nemzetiség hazája is. Ezzel a riportsoro- zatunkkal tiszteleg lapunk a soknemzetiségű szovjet állam félévszázados jubileumán. AZON A VASÁRNAPON nem volt kegyes hozzánk a Bajkál-tó, a természetnek ez a csodája, amely a tungu- zoknak szent tengere volt, amely evenk nyelven ugyancsak Lama, vagyis tenger, a régi kínai krónikákban pedig Pe haj, azaz Északi-tenger néven szerepel, de a híres orosz dal is fenséges tengernek nevezi. A jeges úton Való száguldásunkban egy defekt okozott váratlan szünetet, az egyik kis falu és halászati kikötő, Bolsije Köti közelében. Mínusz harmincfokos hidegben, talpunk alatt ropogó hóban, szemben az erős ószaki széllel, a bar- guzinnal siettünk a színesre festett faházak közé. Az egyik kikötőépület védelme alól azután szemügyre vettem a tájat. A tó vize szinte forrt a barguzjn korbácsától, és úgy párolgóit, mint az ős- tengerek az élet születésénél. A hullámok fáradhatatlan rnozgásra kényszerítették a tövíd pórázra fogott halász- bárkákat, a partra -csapódó Vl’z egy része pedig nem tért vissza a tóba; odafagyott a Sziklára, mólóra, vasra, deszkára, továbbhízlalva a jeget. Ezt láttam, és ezt a látványt nehéz volt gondolatban, térben és időben meghosszabbítani. Nehéz voH elképzelnem, hogy ez az édes- y>zű tenger 630 kilométer hosszú, szélessége 25 és 70 kilométer között változik, területe 31 500 négyzetkilométer, és a legújabb mérések ®Zerint 1741 méter mély, 5l0gy köbtartalmát tekintve a legnagyobb, korára nézve Pedig a legöregebb tó a világon; körülbelül 10 millió eves. Az út másik oldaláról a ’Magasba törő hegyek lábánál és a völgyekben megta- £adt halászfalu vasárnapi kápe tekintett ránk. A pultjukba és a hóba süppedt ?reg faházak kéményei on- l°tták a füstöt, lépcsőikről SePerték a havat. Ugyanúgy, Halászkikötő a Sajkáinál. mint otthon. A hazak fölött, a hegy oldalán pedig ott sötétedett az erdő, magasra felnyúló, alul csupasz törzsű szibériai és dahuriai vörös fenyőivel, a hidegben remegő színével, a hóba simuló nyírfaszigeteivel. A halászok önkiszolgáló rendszerű üzemi ebédlőjének ajtajában páratömeg és fiatalok jókedvű zsongása fogadott. Egyenruhás halászipari tanulók várták ebédjüket. Mint később kiderült, mindnyájan a Bajkál szerelmesei. Rajongással beszéltek a tóról, amely 336 folyóból táplálkozik és csak egy, az Angara apasztja. Rajongással beszéltek a tó vizéről, amely kristálytiszta és lágy, amelyben bőven megteremnek a halak, mint az ízletes pér, a jó húsú tokhal, de az óceánok lakói: a legkitűnőbb marénafajta, az omul, továbbá a fóka és a tengeri borjú is. Verescsagin proíesz- szor jutott eszembe, aki a. húszas évek második felében néhányad magával és kezdetleges eszközökkel megalapította itt, a közelben a limnológiai intézetet, hogy ezeket a titkokat is megfejtsék ... Viktor bácsival a vasárnap , délelőtt is nyitva tartó vegyesboltnál találkoztunk. Erős, vitorlavászonból készült hátizsákját kezében hozta. Ahogy megállt, lábához ült szibériai kutyája, Rajka. Az öreg prémsapkáján, dús. szemöldökén ős bajuszán a kilehelt pára jégkristályai fehérlettek. A hideg elől és a beszélgetésért a már megjavított gépkocsiba ültünk. Cigarettát, kézfogást, köszöntő szavakat cseréltünk. Viktor bácsi úgy beszélt hozzánk, mintha régi ismerősök lennénk: — Tudod, galambocskám — fordult felém —, én már öreg szibirják, szibériai ember vagyok. Sokféle embert, sokféle állatot, sokféle tájat láttam, sok történetet, legendát, mesét, dalt tudok erről a földről. Eleink címerében két állat, a coboly és a babr, ez a már kipusztult ragadozó látható. Ez a címer a gazdagság és az erő jelképe. A gazdagságot először a prém, később meg az arany jelentette. Ennek a világnak az igazi gazdagsága azonban csak most, a nagy háború után kezdődött. Kiderült, hogy mindenünk van. méghozzá sok. A kincset érő prémnél és az aranykincsnél is többet érő erős és hatalmas folyóink, szenünk, olajunk, földgázunk, ércből minden fajta, kifogyhatatlan erdőrengetegeink, de még gyémántunk is. Ennek megszerzéséhez azonban erő kell. Sok erő a távolságok, a hidegek, a mocsarak, a mosz- kitók legyőzéséhez. Ahhoz, hogy Szibériát meghódítsuk, először az embereket kell meghódítani. Olyan erőssé kell tenni őket testben, lélekben, tudásban, jellemben, hogy képesek legyenek ezt a gazdagságot az ember szolgálatába állítani... HALLGATTUK az öreget, haraptunk sózott, füstölt halából és jó ízű fekete kenyeréből, mi pedig viszonzásul vodkával kínáltuk. Végül a Rajkáiból merítettünk vizet poharunkba. Kristálytiszta, ízetlen, jó hideg vizet. Az utolsó kortyot az öreg nem itta meg. A hóval borított földre öplötte, és ezt mondta: — Tisztelet a mi gazdag földünknek és a munkásembereknek, a szibirjákoknak! Szöveg, kép: Oravec .Tános (Folytatjuk) Eseteim a Patyolattal Augusztus 4-én bevittem ? Patyolat 13. számú fiókjáig világoskék, néhány hétig ■*?rdott kosztümömet tisztí- Asl'a. S ezzel kezdődött a ^'ívária. Nagy nehezen ri®gkaptam a szoknyát, de a Apátot nem, azzal a megjegyzéssel, hogy keresik. v?rjak. Hetekig keresték. Én , äriam. Felkértek, menjek A a központba. Bementem. , ismét felvették az adatni ’ amB előzőleg a fiók- in-b*211 már megtettek, „"érték: négy napon belül ^hívnak. Nem hívtak. No- Cftiber 22-én én kerestem ismét a központot. Köpték. hogy elveszett, s kérjék, mennyi kártérítést kérek. Azt is megjegyezték, több ez az összeg négyszáz forintnál nem lehet, mert ez a maximum, mert használt volt és pecsétes. Nyilván használtam, hordtam, ezáltal lett pecsétes. Ha tiszta' lett volna, ugyan minek adtam volna be a tisztítóba? A Patyolat Vállalatnál ez már nem az első esetem. A negyedik. 1. Törülközőmet cserélték el, kaptam érte rosszabbat. 2. Kispárna, amelyért örök érvényű gyógyszerpecséttel rendelkezőt kaptam cserébe. 3. Elveszett egy férfiing. Erre azt mondták, hogy műszál;« volt. elolvadt. Beletörődtem^ Most pedig kaptam egy levelet a vállalattól, amelyben ismételten kérnek, közöljem a kosztümkabát értékét. A megjegyzés: 400 forintnál többet nem kaphatok érte, stb. Itt állok most a nagy kérdés előtt: miért kell nekem ármegállapítással szolgálnom, ha úgyis 400 forint a fizethető összeg? Utolsó esetem a Patyolattal még nem ért véget, várom a következő meglepetéseket. M. C. Miskolci Nemzeti Színház Tatabánya—Diósgyőr 0:0 Tatabánya, 5000 néző, hűvös idő, elég jó talajú pálya, vezette Biróczky — hiba nélkül. DVTK: Veréb — Oláh, Gál, Kolláth — Kendi, Hajas — Udvarev, Föl- desi, Kiss, Vass, Fekete. Edző: Preiner Kálmán. Csere: Gál helyett Horváth. Sárga lap: Oláh 2S. percben. Szögletarány: 10:2 (5:1) a Tatabánya javára. Az utolsó helyen végzett a DVTK az őszi bajnokságban, mégis kellemes meglepetésnek számít az az értékes pont, amelyet Tatabányán szerzett a csapat. Éppen vasárnapi számunkban írtunk róla. hogy a szerencse nagyon elpártolt a l'iVTK-tól. Ezúttal viszont azt kell mondani, hogy a csapat mellé szegődött, mer; a hazai együttes szinte 90 percen át rohamozott, mégsem sikerült bevennie a kitűnően védő, mezőny legjobbjának bizonyuló Veréb kapuját. Ez a mérkőzés elsősorban a tatabányai csatárok és a diósgyőri védők nagy küzdelmét hozta — gól nélküli döntetlennel. Az ismé; alaposan megforgatott DVTK ezúttal fegyelmezetten és igen lelkesen játszott. Pedig a tatabányaiak nagy erőve! rohamoztak. Különösen az első félidőben. A diósgyőriek hátsó alakzatukat megerősítve, jól zártak. Igaz, ell entámadást ritkán vezettek. Tatabányai rohamé kkal kezdődött a mérkőzés, s a DVTK rögtön kialakította a védekezési formát Gál hátul maradt sepregetni, korai sérülése után pedig Hajas húzódott a helyére, előttük négy védő tartózkodott, míg a középpályán de inkább a védelmet segítve Fö’desi és Vass volt. Már a 10. percben gólt érhetett volna el a Bányász-csapat, Kőműves lövése azonban a kapufáról pattant vissza Nem sokkal később ugyancsak Kőműves elöl Veréb ki vetődéssel tisztázott. Ezután Kovács labdáját hárította a diósgyőri kapus. A 19. percben Gál megsérült, azonban rövid ideig még a pálván maradt, de később lesántikált, Horváth jött be és Hajas húzódott hátra Gál helyére. A 20. percben nagy helyzet adódott a diósgyőri kapu előtt. Göröos labdája a diósgyőri védőkről Kőműves elé pattant, aki néhány lépésről kapura lőtt, Veréb hárított, majd a kipattanó labdát Takács 10 méterről a kapu mellé lőtte. Oláh kapott sárgalapos figyelmeztetést. s egy ellentámadásnál Horváth bal sarokba tartó lapdáját Csepecz hárította. Ismét tatabányai rohamok következtek, s nagy nyomás nehezedett a DVTK kapujára. A 35. percben Hajas a gólvonalról fejelte ki a labdát. A félidő utolsó eseményeként Udvarev tört előre, de szögletre szerelték. Szünet után valamivel kiegyenlítettebb lett a játék, de ekkor is a Tatabánya rohamozott többe'. Göröcs lövését védte Veréo, majd Takács lőtt a kapu fölé Vass és Kiss vezetett ellentámadásokat, kevés sikerrel. Ezután a DVTK szerezhetett volna gólt. Kiss jobbról ívelte középre a labdát.. Földesi elől azonban az utolsó pillanatban szögletre mentettek a tatabányai védők. Veréb szép védései következtek, majd Vass futott el. de labdájáról lemaradtak a belső csatárok. Udvarev cselezge- tése sem hozott sikert. Az utolsó percekben esett a játék irama. A DVTK-ban ezen a mérkőzésen Veréb a mezőny legjobbjának bizonyult, rajta kívül elsősorhan Hajas és Kolláth játéka érdemel dicséretet. HL nemzetközi írás Kupa kézilabda-torna Programváltozás, csapatok távolmaradása, nem várt együttesek „beugrása”, több izgalmas, érdekes összecsapás és várakozásnak megfelelő érdeklődés — így lehetne jellemezni a III. nemzetközi Avas Kupa teremkézi- labda-bajnokság első fordulóját, amelyet vasárnap Miskolcon, a városi sportcsarnokban rendezlek meg. Az már a hét közepén nyilvánvalóvá vált, hogy a kitűnő játékerőt képviselő csehszlovák csapatok a ha- tárzárlat miatt nem lehetnek ott az első forduló mérkőzésein. Éppen ezért a szervező bizottság úgy határozott, hogy a harmadik fordulót, melyben nem voltak érdekelve a szomszédos ország sportolói, előrehoz-, zák, s annak a mérkőzéseit játsszák le vasárnap. E tervük csal; részben sikerült, mert a változást tartalmazó értesítéseket több együttes nem kapta meg, így azután vasárnap délelőtt a helyszínen is „rögtönöznie” kellett a szervező bizottságnak. Dicséretükre legyen mondva, gyorsan, szinte észrevétlenül sikerült megoldaniuk a programváltozást, hiszen mindössze két mérkőzés maradt el. Az egyik sajnálatos módon éppen borsodi csapat, a Kazincbarcikai Vegyész női együttesének távolmaradása miatt. Viszont az újpestiek nagyon sportszerűen viselkedtek, műsoron kívül „beugrottak” délelőtt, s így a közönség végeredményben nagyszerű kézilabdázást láthatott. Ezen a héten számos intézkedést tesz a szervező bizottság, hogy a további fordulók zavarmentesek legyenek. Bíznak benne, hogy hamarosan véget ér a határzárlat, s akkor az igen népszerű szlovák csapatok is bekapcsolódhatnak a küzdelembe. Az első forduló eredményei ; Ózdi Kohász—VM Egyetértés 22:19 (14:5). Férfi kiemelt. Vezette: Tóth L. és Tóth Z. A Konász Marosi irányításával, különösen az első félidőben volt elemében. Egymás ulán lőtték látványos góljaikat, a kissé fáradt csapat benyomását keltő Egyetértés kapujába. Szünet után általános meglepetésre megváltozott a játék képe, sokat hibáztak az ózdiak, a:: Egyetértés pedig szárnyakat kapott és nyílttá tette a lefutottnak Hi;t mérkőzést. Ld.: Marosi (9), illetve Koch (8). Vasas—Újpesti Dózsa 34:12 (17:6). Férfi kiemelt. Vezette: Katona és Keszthelyi. Korszerű támadójátékkal, nagy erejű átlövésekből szerzett gólokkal már az első félidőben jelentős előnyre tett 6zert a Vasas. Szünet után is lendületesebben játszva, szép bejátszásokból, pontos átlövésekből szerzett gólokkal biztosan győzött. Ld.: Kenyeres, Csík (7—7), illetve Mihály, Mózes (4—4). Debreceni Dózsa — Újpesti Dózsa 24:20 (14:3). Férfi kiemelt. Vezette: Kövesi, Jónyer. Nagy közönségsikert aratva, szinte „lelőtte” fővárosi ellenfelét a pályáról a tavalyi kupagyőztes debreceni csapat. Végig sportszerű mérkőzésen szép góloknál;, látványos védéseknek tapsolt a közönség. Ld.: Hamza II. (12), illetve Ricsovics (4). Özdi Kohász — Ferencváros 22:17 (11:10). Férfi kiemelt. Vezette: Dorkó, Győr- fi. Fej-fej melletti küzdelemben az FTC elsősorban Marosi semlegesítésére törekedett, de az csak részben sikerült. Szünet után a jobb erőnléttel rendelkező ózdiak gyors indításokból szerzett gólokból egyre jobban növelték előnyüket, s biztosan győztél; az erejével elkészülő FTC ellen. Ld.: Marosi (8), illetve Skoumál (5). Miskolci Vörös Meteor — Nyíregyházi Tanárképző 19:15 (13:6). Férfi I. o„ Vezette: Simonyi, Varga. A nyíregyházi együttes késése miatt tíz perccel később kezdődött a mérkőzés, melynek első félidejében a még mereven játszó vendégekkel szemben a Meteor 7 pont előnyt szerzett. A második félidőben már kiegyenlítet- tebb volt a játék. Ld.: Simonyi, Varga, Kosárkó (4—4), illetve Marton, Fekete (5—5). Miskolci Bányász—Kazincbarcikai Vegyész 17:15 (11:4). Férfi I. o.: Csak az első félidőben nyújtott jobb játékával, helyzeteinek tökéletesebb kihasználásával győzött a bányászcsapat, a lelkesen, és a második félidőben már ügyesen is játszó Vegyész ellen. Ld.: Pál A (4), illetve Pál L. (6). Ózdi Kohász — Nyíregyházi Tanárképző 16:11 (9:3). Női I. o. A rutinosabb, NB I-es Kohász-csapat győzelme egy pillanatig sem volt kétséges, bár szünet után igen könnyen vette ellenfelét.. Ld.: Kolcza (5), illetve Alexa (5). Nyíregyházi Tanárképző — DVTK 14:14 (6:6). Női I. o. Végig egyenlő erők küzdelmében egyik csapat sem tudott jelentős előnyt szerezni, végül is igazságos döntetlen született.. Ld.: Alexa (6). illetve Tótli (6). MVSC — Kazincbarcikai Vegyész 6:0. Női 1. o. A Kazincbarcikai Vegyész nem jelent meg a mérkőzésen, távolmaradását nem tudta kellőképpen igazolni, a versenybíróság döntése alapján P7. MVSC kapta a két pontot. Paulovits Ágoston Temesi Gábor „Bejött” a meglepetés Munkatársunk riportsorozata SZIBÉRIAI I. Erő és gazdagság' Nyitány — gondokkal
