Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)
1972-12-10 / 291. szám
1972. dec. 10., vasárnap 'ESZAK-MAGYARORSZAG KoÉiyemiékíiaiigverseny Kivételes művészi élményben volt részük azoknak. akik csütörtökön este hallották a Rónai Sándor Művelődési Központ kamarakórusát a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Bartók-termében. A kórus Kodály Zoltán születésének 9U. évfordulója tiszteletére adott hangversenyt. A zene és a nagy mester szellemének, örökbecsű alkotásainak. humanitásán a k ünnepe volt ez az este. A hang verseny terem közönsége előtt ■ Kováts György, a művelődési központ igazgatója adózott Kodály Zoltán emlékének. majd felcsendült az ajkakon az ének. Reményi János karnagy vezetésével a kórus művészi erővel szólaltatta meg a Kodály-kórusművekel. finom, tiszta hangkultúra, mély átélése jellemezte a kar ' előadásmódját. felhangzott a lágy Esti dal. a Jelige, a drámai Székely keserves. Az erőteljes forte és a legfinomabb piano vállakózása a szenvedélyek zenei forrongását, hullámzását. fejezte ki. Az A ve Maria áhítata után t percekig zúgott a taps a hang- versen y terem ben. A Liszt Ferenc Zenemű, vészét.) Főiskola miskolci tagosa tán a k k a m arazen ek a - ra finom ízlésű játékával emelte az est ünnepi hangulatát. Németh Zsuzsa — Papp Gábor- zongorákísé- retével — két szólómüvet énekelt. Hoffman László, a Prelúdium és a Finálé című müveket játszotta orgonán. szép előadásban. A műsor utolsó neszében a kórus a nagy- tudást, fegyelmezett összhangot igénylő Kodály-művekből adott elő. Kiemelkedett az Őr-egeit Című da 1 még rándító erejű, mély interpretálása. Reményi János kiforrott karnagyi tudással, művészi hozzáértéssel vezette kórusát; megérdemelte a közönség viharos ünneplését. A hangverseny méltó volt Kodály Zoltán emlékéhez, a kórus előadásával hitvallást tett a magyar zene kiemelkedő nagysása mellett. (M—a) S sagyküzségMI város lett V hatvanas évelt elején Mezőkövesd lakóinak száma meghaladta a 18 000 főt. Ami a lélek- szárnot illeti, alapjában véve most is azonos a tíz évvel ezelőttivel. Más vonatkozásban viszont hatalmas fejlődésen ment keresztül ez a település. Mai szemmel nézve. Mezőkövesd gazdasági és társadalmi adottságánál fogva mindinkább városias jellegű. Fejlődő ipara, kereskedelme, kulturális, szociális, egészségügyi intézményei egyre jobban kielégítik Mezőkövesd és a környék lakosságának igényeit. A legnagyobb változást kétségtelenül a felszabadulást követő esztendők, évtizedek hozták. Hol van mái- a huszonhét évvel ezelőtti Mezőkövesd. A fiatal nemzedék szerencsére csak könyvekből, s a szülök elbeszéléseiből tud .arról, hogy 1945 előtt Mezőkövesd lakóinak fele agrárproletár volt. hogy az egészségtelen táplálkozás és a lakáskultúra hiánya következtében itt is pusztított a népbetegség. hogy soha nem • tapasz t«ll méreteket öltött a tüdőba.i és a cse- csenwhal a n dóság. M i ndez. régen a múlté. A mai Mezőkövesdet egészséges, jó anyagi helyzetben levő. kuburáit emberek lakják. Miilyen a mai Mezőkövesd? Lássunk néhány, a gazdasági és a társadalmi élet fejlődését jellemző adatot. Mezőkövesden, jelenleg 24 vállalat, 3 nagy kereskedelmi egység. 10 ipari és 4 mezőgazdasági szövetkezet működik. Különösen jelentős a Kismotor- és Gépgyár 3-as számit gyáregysége, valamint az AittoviílamosSug.i Felszerelések Gyárának mezőkövesdi üzeme. A két gyáregység a negyedik ötéves terv végére, várhatóan 121M)—1300 dolgozót foglalkoztál. Jelentős gazdasági bázis a Matyó Háziipari Szövetkezet. is, amely a bedolgozókkal együtt csaknem 2200 nődolgozónak biztosít kereseti lehetőséget. A minisztériumi, szövetkezeti és a tanácsi ipar, valamint a mezőgazdasági szövetkezetek termelési értéke az elmúlt é\ben meghaladta az 550 millió forintot. {/ UÍlVhhi néhány esz- .V/. UIUUUI ter.dősorán kiterjedt exporttevékenységei folytattak a kövesd! ipari vállalatok es szövetkezetek. Tavaly közel hetvenmillio forint értékű terméket szállították a világ minden la .iár.u. A Matyó Háziipari Szövetkezetei, mint az ország egyik hírességét emlegetik. Az elmúlt esztendőben 56 milliós termelési értéket állított elő, s ennek több mint felét exportálta. De jó hírük van külföldön a Ruhaipari, valamint a Cipőipari Szövetkezet, az Aulóvill. továbbá a Kismotor- es Gépgyár termékeinek is. A sokágú iparban megkülönböztetett helyet foglal el a járási Építőipari Szövetkezet. 500 dolgozója van — 80 százalékuk 1 ágként dolgozik —. vagyonuk az anyagokkal együtt 17 millió forintra tehető. Az Építőipari Szövetkezet kollektívája építette a Kismotoráé Gépgyár kövesd) gyáregységét.' a helybeli Matyóföld. az emődi Szabadság- harcos Tsz. szarvasmarha- lelepét. a 96 lakásból álló kövesdi KISZ-lakótelepet. Az: elmondottakból következik. hogy a lakosság a társadalmi fejlődés során bizonyos átretegezödésen ment keresztül. Ez a folyamat jelenleg is tart. Ha az. aranyokat vizsgáljuk, mindjárt szembetűnik, hogy a kereső dolgozók 67 százaléka az, iparban. 12 százaléka a mezőgazdaságban és 21 százaléka egyéb ágazatban biztosítja megélhetését. Az. áruellátást a Mezőkövesd és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet biztosítja. Működési területe 12 községre terjed ki. Csak Mezőkövesden 54 kereskedelmi és 18 vendéglátóipari egység áll a vásárlók rendelkezésére. A kereskedelmi áruforgalom tavaly meghaladta a 256 millió forintot. Ez is azt bizonyítja, hogy jól élnék a kövesd! emberek. Különösen a tartós fogyasztási cikkek bői vásárolnak nagy meny- nyisóget. \ nirnit sokan ma még V‘p.'0U távol dolgoznak lakóhelyüktől. Annas ellenére, hogy közülük mind többen ..hazatérnek”, az ingázók száma még mindig igen magas. A legutóbbi felmérés szerint több mint 3000 kövesdi dolgozik Miskolcon és a környékbeli üzemekben, vállalatoknál. Gyökeres változás csak akkor várható, ha majd a Kismotor- és Gépgyárban és az Aulóvill mezőkövesdi gyáregységében újabb tér melőegységek lépnek majd üzembe. A helyi párt- és tanácsi szervek, az. ipari vállalatokkal. szövetkezetekkel együttműködve szüntelenül azon munkálkodnak, hogy Mezőkövesd továbbra is erőteljesen fejlődjék. így például újabb óvodák, egészségügyi intézmények, szociális létesítmények építését határozták el. Az ösz- szeíogás kifejezésre jut többek között abban is, hogy az óvodaépítéshez, a dolgozók jelentős társadalmi munkáján kívül a kövesdi üzemek több mint egymillió forinttal járulnak hozza. Bővítik az. iskolai férőhelyek számát is. A tervidőszak alatt például négv új tantermei létesítenek a lV-es sz. Általános Iskolában A rohamosan fejlódé ipar, a munkások számának növekedése kedvező hatást gyakorol Mezőkövesd politikai. társadalmi és gazdasági fejlődésére. A lakosság életszínvonalát, a nagyközség kulturális, egészségügyi, kommunális fejlődését tekintve. Mezőkövesd már évekkel ezelőtt átlépte a községi szintet. Ezért mindinkább társadalmi igénnyé vélt a városi rang elnye- i-ese. { kfTPé amelyért oly ' ' ■ sokat tettek a köveseitek, végül ts teljesült, Mim ismeretes, az Elnöki Tanács november második felében rendeletben mondta ki. hogy Mezőkövesd nagyközséget várossá keli fejleszteni.. lovas Lajos JUHASZ JÓZSEF: SZÁJSZORÍTVA La jártam négy lábam ágyékig, kerestem végezni valói azontúl, mit rám testült a kötelesség. Nem vett tudomást, sem példát rólam barátom, testvérem, sem a világ. De ha láb nélkül mászom is tovább s küzdelem .szakítja, kél karom lében, akkor is teszem szakadatlanul, mert, ki nem talál napjainak cell: kaparjon gödröt a dög (emelőben. Mindeddig hittem, amit beszéltem, csak azt mondtam, mit magam is billeni !>c ma már tudom, hogy egy rettenetes „esakazértis”-böl igazodik sorsom nekem is, kit nyomnak a napok, holdak, párás csillagok, éjjelenként a lelkiismeret — fájdalom koszorúja szivemen — hogy többet nem tettem annál, amennyit byleszakadva lehet... Gondban Fotó: Laczó József FORRÓ A kút környékén sajátos, jellegzetes szag érződik. A víz — 96 fokos! — átíorró- sttja a csövet is, a magasban levő tartályba megy. majd innen a csőrendszereken a hajtatóházba. Fűtésre használják. A körömi hőforrásnál vagyunk, az I960 méter mélységből feltörő víznél, melyről az elmúlt évtizedben csupán a mi lapunkban, az Észak-Magyarországban is a cikkek sokasága jelent meg. Foglalkoztatta az embereket, hiszen annak Idején, amikor a víz még szabadon folyt az árókban, messze vidékről is szekérkaravánokkal érkeztek a gyógyulást, remélő — később esetleg meg is gyógyuló — emberek. Nagy remények fűződtek a vízhez. De eleddig rom váltak valóra Hcv mozüut a lain Kis ideje újra sok sző esik a körömi kútról. Egy falugyűlésen vetődött fel: nem lehetne-e mégis — a hajtatóházon kívül — valamit valóra váltani az egykori tervből? Legalább egv medence erejéig. Különösen az asszonyok elhatározása erős: ha törik, ha szakad., végigjárnak minden utal. megmozgatnak mindent a fürdő érdekeben! Mért igenis gyógyító a víz. igenis meg lehelne építeni a medencét! A leninvárosi gyárak biztosan segítenének. Annak idején a Hejőcsabai Cementgyár, a Matyi Téglagyár is ígért segítséget, biztos. hogy most is megadnák. A környező községek is segítenének. Talán a most elkészült sörgyár dolgozói is. Az asszonyok, Andor János- né. özv. Bíró Istvánná, Bodnár Józsefné, Takács Belülié érvelnék, vitatkoznak, hol szép szóval, hol az asztali verve hivatalokban, üzemekben. országgyűlési képviselőnél és még ki tudja hol. Persze nemcsak ők. mások is. — Nem bírtam járni, szekéren vittek, ha mennem kellett valahová — mondja id. Zakuczky József — Most meg? Nézzen rám! Ügy já- rok-kelek. mint a fiatalok! A kút vize gyógyította meg a reumámat! — Olyan csúnya volt a lábam, hogy megijedt, aki látta — mondja özv. Tóth Sándorne. — Naggvon keservesen tudtam járni a dagadt. duzzadt lábammal. A víz hozta rendbe. A testvéremnek epebántaimai voltak. rajta is segített a víz. — Sokszor szégyenkezek — kezdi Répási Miklós, aki most. éjjeliőr egy közeli vállalatnál. — A könyékbeliek. tudva, hogy körömi vagyok, megszólítanak: ..Mi lesz már azzal a fürdővel? Hát milyen emberek laknak abban a Körömben, hogy nem tudják megcsinálni?” Jómagam ugyan nem szorulok rá a vízre, de látom, hogy a né- peknek mennyire kellene! Hányán • voltak itt. hány embert meggyógyított! Kár veszni hagyni én is azt. mondom ! Mindenki szeretne Bodolai Balázs, a körömi tanácskirendeltség vezetője: — Az biztos, hogy a falu nagyon szeretné a fürdőt. Mindenki örülne, ha meglenne. De mástinnen is érdeklődtek már. akik üdülő- területet szeretnének igényelni. Természetes. hogy csak közös összefogással lehetne megépíteni, hiszen pénz nincs rá. — A lakók segítenének? — , Segítenének. Azt hiszem. nemcsak Körömből, hanem a környező községekből is jönnének társadalmi munkára. Dehát addig sok minden másról is dönteni kellene. Például a fürdő fenntartásáról, üzemeltetéséről. Azt hiszem mégis érdemes lenne újra megvizsgálni, mit lesznek lehetővé a realitások és ezek szerint határozni. Pénz Nagy Béla, a Sajóhidvégi közös Tanács elnöke (Köröm közigazgatásilag Sajóhidvég- hez tartozik): — A legnagyobb baj, hogy 1975-ig nincs pénzünk. Valóban csak közös összefogással lehetne megépíteni. Véleményem szerint a régi terv már nem jó. újat kellene készíteni. És mindenekelőtt alaposan megnézni: érdemes -e. ne k ifogjunk-é ? Mert akkor gondoskodnunk kell fürdőorvosról.' a fenntartásról. Szakembereknek kellene véleményt mondani a kútról. Takács Béla párltitkár: — Érdemes lenne bizony arra illetékes emberekkel megvizsgáltatni a kutat, az egész fürdő kérdését. És. hu pozitív a válasz, jó lenne nekifognunk. Az üzemek biztosan segítenének, mert egyedül képtelenek lennénk mozdulni, (Jzemi /ürdó? Orosz Béla. a sajóhidvégi tsz föagronómusu (A körömi tsz sajóhídvéggel egyesült. a kút a tsz területen van): — Nekünk kötelességünk számokban is gondolkodnunk, mit. termelünk, mivel tudjuk gyarapítani a tsz dolgozóinak jövedelmét? Ha pénzünk lenne, úgy vélem, azt elsősorban a hajtatóházra kellene fordítanunk, hogy ezt. a több millió forintos beruházást gazdaságossá fejlesszük. Ami a fürdőt illeti : véleményem szerint először is pontosan fel kellene mérni, mennyi a vízkészlete, érdemes lenne-e erre egy fürdőt építeni és milyent. — Mégis: a fürdő építésére vonatkozóan van-e valami elképzelése a tsz-nek? — Valami igen. Arra gondoljunk, hogy üzemi fürdőt építenénk, mely a két falu lakóit ellátná. Hiszen a két falu lakói egyben a termelőszövetkezet dolgozói. Megérdemelnék. De az üzemi fürdő létesítése nem konkrét terv. ikifios körültekintéssel Bialis József, az MSZMP Miskolc járási Bizottságának első titkára: — Megértem a körömieket. tudom, hogy nagyon örülnének a fürdőnek, mint ahogyan mindannyian is örülünk egy-egy új létesítménynek. De nagyon sok kérdés felvetődik itt. és mindezeket tisztázni kellene. Először is pontosan meghatározni, mire képes a kút, hogy úgy mondjam mit ..tud” a víz. pontosan meghatározni. milyen betegségeket gyógyít. Másodszor: k: terve-” a fürdőt? Harmadszor: ki építi meg? Negyedszer: ki üzemelteti? És még sok más részletkérdés is. De mindezeknek a tisztázása föltétlenül szükséges hozzá, hogy érdemi tárgyalás kezdődhessen. , Alkalmas lenne..: ’' A kút környékén sajátos, jellegzetes szag érződik. A víztől való, mely a mélységből tör fel. Egy forrás, megyénk más, számos, gyógyításra alkalmas forrása közül. Az Észak-magyarországi Intéző Bizottság legutóbbi ülésén „A gyógyüdülés helyzete és lehetőségei megyénkben” címmel is szerepeli eg\ jelentés. Nagy feladatok, nagy lehetőségek állnak előttünk e térén is. Tapolca. Mezőkövesd. Bogács. Vég- ardó, Aggtelek, a jósvaíői gyógy barlang! Sokfelé kell. vagy kellene a pénz A körömi kútra vonatkozó» ismertetésből való az alább! néhány sor: „Kémiai összetétele alapján a víz az alkáli- hidrogénkarbonátos hévizek csoportjába sorolható és igen jelentős a víz nátriumtartalmú, de a fluorid is eléri az 1.6 mgíiiter mennyiséget. A víz hőmérsékleténél alkaha- hidrogénkarbonát tartalmánál fogva alkalmas lenne iürdő-l.\-?rápiás .'siókra. Helyi fejlesztése indokolt a környék igényeinek kielégítésére" ,'riska Tibor
