Észak-Magyarország, 1972. december (28. évfolyam, 283-307. szám)

1972-12-01 / 283. szám

ÉSZAK-MAGYÁRORSZAG 4 1972. dec. 1., péntek Fettételek, tervek, lettek NÉPMŰVELÉS AZ ENCSI JÁRÁSBAN Nyolcvannégy település van ar encsi járásban; jobbára eldugott, szétszórt kis fa’vclí. Több falu lakosságánál: szá­ma nem haladja meg a kétszázat, s nem egy akad, ahol az emberek átlag életkora 60 év. De az encsi járás köz­művelődési élete sem kizárólag a területi adottságok, ha­nem az egész társadalmi fejlődés függvénye. S rí járás gazdasági és társadalmi éíetében bekövetkezett változások szükségessé tették a közművelődési munka korszerűsíté­sét. Az elmúlt években itt is megvalósult az új közműve­lődési koncepció, amely bővítette a régi népművelés fo­galmát, a népművelői tevékenység körét. lésével. A művelődési ház ! programterve évenként egy- ! másra épül, folyamatos, sok­oldalú nevelési elv szerint. A hagyományos gönci napok megrendezése átöleli az egész közművelődési területet. A művelődési ház énekkara több alkalommal sikerrel .szerepeit az országos minő- j sítő hangversenyeken. Az iro- \ dalmi színpad munkája is ] színvonalad, tartalmas. Az ér­telmiségi klub élete színes. S Valter Szarajevót védj Most pereg a bemut a tómozikban a legújabb jugoszláv par- tizánfilm, a Valter Szarajevót védi. Izgalmas jelenetekben j nem szűkölködik a történet. Képünkön a film egyik kockája javul a nők helvzele A nők helyzetével foglal­kozó jelentés elemzésével, valamint a városi tanács jö­vő évi munlkatervének jóvá­hagyásával foglakozott teg­nap, csütörtökön a Kazinc­barcikai városi Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. Az MSZMP Központi Bi­zottsága 1970 februárjában megtartott ülésén határoza­tot fogadott el a nők hely­zetének javítására. Ennek alapján Kazincbarcikán tör­téni, intézkedésekről. to­vábbá a városban élő nők körülményeinek javításáról készült összefoglaló jelentést a városi tanács soron követ­kező ülésén tárgyalják meg. A közelmúltban az Encsi járási Hivatalban tanácsi ve­zetők, népművelők és könyv­tárosok találkoztak, hogy közösen tervezzék meg az 1973-as év népművelési fel­adatait. A tervekről, s a vár­ható változásokról Gulyás •János népművelési felügyelő­vel beszélgettünk. — Járásunk művelődési in­tézményeinek szakmai irá­nyítása, ellenőrzése, anyagi támogatása — egy kivételé­vel — tanácsi feladat — mondotta. — A tanácsi veze­tő egyszernélyben felelős a község köziművelődési munká­jáért. Ehhez a tevékenység­hez adtunk az értekezleten segítséget a tanácsi vezetők­nek, hogy valamennyi falu­ban megértsék; a közműve- ’ődés társadalmi ügy. — Hogyan alakultak a járásban a művelődési intézménytípusok? — Járásunkban 02 műve­lődési intézmény van: két művelődési központ, 1? mű­velődési ház, 15 klubkönyv­tár. Harminchárom intéz­mény, korszerűtlen felszere­lése miatt egyik típusba sem nyert besorolást. S bár a sze­mélyi feltételekben az elmúlt évek némi javulást hoztak, a kis létszámú települések miatt sok a tiszteletdíjas népművelő. A közművelődési munka feltételeinek javítása érdekében a fő feladat a mű­velődési intézmények fejlesz­tése. Tudjuk, hogy ez csak­is- társadalmi összefogással lesz eredményes; ha a ter­melőszövetkezetekben, áiesz- ekben és a vállalatokban se­gítőtársra találunk. — Milyen feladatok várnak a jövőben a blubkönyvtárakra és a művelődési házakra? — Járásunkban a klub-' könyvtárak létrejöttének ta­pasztalatai azt. bizonyítják, hogy elsődleges feladata a könyvtári szerep teljes ellá­tása. A rendszeres könyvkö! - csönzés mellett a könyvek, újságok és folyóiratok hely­ben olvasása, a rádió és a televízió adásainak, valamint a társadalmi és termelési problémák kisebb közösség­ben való megvitatása j a fő feladat. El kell jutnunk odá­ig, hogy a klubkönyvtár a község, a falu információs központja legyen. A műve­lődési házban, a művelődés és a szórakozás több oldalú biztosítása érdekében a szer­vezett keretek között folyó ismeretterjesztés kialakításá­ra kell törekedni. A falu különböző rétegeinek, igé­nyeinek kielégítéséről, a he­lyi hagyományokon épülő népművelési közösségek szer­vezéséről kell gondoskodni. Meg keil teferhíéhi'b művé­szeti együttesek fellépésének lehetőségeit, biztosítani kell az ifjúság számára a játék­os sportolási alkalmat. — Melyik a járás leg­jobban működő művelő­dési háza? — Példaként a göncit em­líteném, Menyhért Béla veze­Vallomás az igényességről talán mindez azért, mert a művelődési háznak jó kap­csolata van az iskolával és a tanáccsal. * Az értekezleten az encsi járási művelődési központ el­igazítást adott a járás nép­művelőinek a következő évad megtervezésére. Tamás Lászlótól, a művelődési köz­pont igazgatójától arra kér- j tünk választ, mennyiben se­gítik az egymástól elzárt fal­vak népművelőinek munkáját. — Minden művelődési ház­nak munkaterv ajánlatot ad­tunk, hogy egységes koncep­ció szerint végezhessék mun­kájukat. A jövő héten a klubvezetőknek bemutató foglalkozást tartunk. Gyakor­lati segítséget nyújtunk a ta­nácsok munkaterveinek elké­szítéséhez is. Szeretnénk, ha a szakkörök, különböző hob- bykorök élete színesebbé vál­na. Negyedévenként mód­szertani kiadványokat fogunk meg jelen tetn i műsorja j ánla v tokkal, bibliográfiákkal. Ez­után is rendezünk tapaszta­latcseréket, látogatásokat. A népművelők szívesen látják a segítséget. Talán jó bizonyí­ték erre, hogy a művelődési autónk már 33 ezer kilomé­tert tett meg eddig. WBBBMBBBBBBBW—BWWWOW KlSZ-aktívaü lésen — a párthatározatról ■ Fontos témáról tanácsko­zott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Kazinc­barcikai városi Bizottságának kibővített ülése. A KISZ-ak- tívák az úttörővezetők bevo­násával — mintegy százhú- szan — az MSZMP KB november 15-i határozatát, ennek jelentőségét, az ebből következő tennivalókat be­szélték meg. Kazincbarcikán is megkez­dődött az állásfoglalás feldol­gozása, ismertetése. Az ak­tívaértekezlet előadója dr. Vékony Ernő, az MSZMP Kazincbarcikai városi Bizott­ságának első titkára azt ele­mezte, hogy a helyi körül­ményeknek megfelelően, mi­lyen feladatokat kell megol­dani az ideológiában, a kul­túrában és a társadalmi élet területein. Többször hang­súlyozta az értekezlet előadó­ja, milyen fontos az MSZMP Központi Bizottságának ál­lásfoglalását .feldolgozása so­rán 'nemcsak a kiragadott re- ' 1 székén" keresztül, hanem a nemzetközi ideológiai, a gaz­dasági kérdéseken át, teljes összefüggésében vizsgálni. A KISZ-aktívaértekezleten az elsődleges feladat az is- mertetés volt, ezen túl hozzá- j járult az MSZMP Központi j Bizottsága határozatának egységes értelmezéséhez is. | Mikes Márta. — u — Decemberi kísérőfilmek Megjelent a Béke és Szocializmus új száma Kállai Gyula elvtárs, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja Korunk forradalmi fo­lyamatainak fő ereje című cikkében méltatja a Szovjet­unió és a szocialista világ- rendszer történelmi küldeté­sét a nemzetközi osztályharc- ban. Az imperialista országok­ban tapasztalható gazdasági jelenségek elemzésével fog­lalkozik John Goilannak, a Nagy-Britannia Kommunista Pártja főtitkárának Konkur- renciaharc az integráció ku­lisszái mögött című cikke, és Paul fíoecarának, a Francia Kommunista- • Párt- elméleti- folyóirata, az Economic ét Politique főszerkesztő-he­lyettesének Az állammonopo- lista kapitalizmus válsága című cikke. A szocialista országokban folyó építőmurika tapasztala­taiból többek között Cseh­szlovákiáról, az ott; alkalma­zott marxista—leninista ag­rárpolitika sikereiről olvas­hatunk beszámolót, továbbá a Román Kommunista Párt nemrég lezajlott országos konferenciájáról, amely fel­mérte az 1969-ben megtar­tott X. pártkongresszus óta megtett utat, és kijelölte a párt és az állam előtt álló legfontosabb feladatokat, köz­tük a népgazdaság 15 évre szóló fejlesztési irányát. A Béke és Szocializmus szerkesztősége nagyszabású nemzetközi elméleti konfe­renciát rendezett Prágában, amelyen a kommunista pár­tok küldöttein kívül ezúttal részt vettek Ázsia és Afrika haladó pártjainak és nemze­ti felszabadító mozgalmainak képviselői is. A konferencia azt vizsgálta, hogy a nemze­ti felszabadító mozgalomban milyen új vonások jelentkez­nek, mennyiben ért el a moz­galom fejlődése egy maga­sabb fokot, és milyen prob­lémákat kell megoldani az antiimperialista erők egy­ségfrontjának megszilárdítá­sában az egyes országokban; A szovjet állam megala­kulásának 50. évfordulója alkalmából a folyóirat helyet adott irodalmi jellegű írá­soknak is. Olyan neves szov­jet írók nyilatkoznak a múlt­ról, élményeikről és a jövő kilátásairól mint Alekszej Szurlcov, Mihajlo Sztelmah, Mirzo Turzsun-Zade, Csingiz Ajtamov és Petrusz Brovka. M ég ma is nagyon sokain azt az embert tartják okosnak, aki. lexikális tudásanyaggal rendelkezik,- s erre régi is­kolarendszerünk. bőven ontotta a példát. Esetleg tud­ja a svéd királyok uralkodási sorrendjét, vagy a keresztes háborúk évszámait, s életrajzi adatok halmazát raktározza. (De hisz akikor mire valók a lexikonok?) De nem tudja és már nem érdekli, sőt nem érti meg az okokat a dolgok egy­más közötti összefüggéseit. Ugyanígy nem képes eligazodni a mai világban, nem érti meg társadalmi közösségünk ter­veit, céljait és eredményét. Oktatásunk,célja nem is lehet más, mint érdeklődő, aktív, önmagát művelő, közösségi ember nevelése. Ez a feladat vár ránk, pedagógusokra; igényes, művelt, szocialista emberré neveiig. Ismerje társadalmi közösségünk céljait, megtanul­jon kitartóan dolgozni. De elsősorban önmagunkkal szemben legyünk igényesek. A rossz pedagógus ügyesen álcázza szakképzetlenségét, adat­halmazzal ámítja a tanulókat, követel, de nem nyújt sem­mit. Ezt a mi társadalmunk és oktatása rendszerünk nem tűrheti el. Ha mi, szakképzett, munkát szerető, politikai el­kötelezettséggel bíró, elvhű emberek vagyunk, tanítványaink megérzik, észreveszik ezt, s példát vesznek; azt az érzést, bogy jó dolgozni a közösségért, egymásért, hogy a szocialista ember csakis a közösségért élhet, s nem önmagáért. Csak akkor követelhetünk a diáktól, ha mi is mindezek megvaló­sításában teljes odaadással dolgozunk. A gyerekek érdeklő­dőek, hallatlanul fogékonyak a jóra, s tudnák lelkesed­ni. Ez az, ami tőiké lehet a pedagógus kézében, amit ki lehet és ki kell használni, hogy igényesekké váljanak önmaguk­kal és másokkal szemben is: érzékennyé tenni va.lamennyiü- ket az új iránt. A szocialista emberformálás ugyanaltkor nemcsak az is­kola és a pedagógus feladata, de éppen ilyen fontos a szocialista alkotások, eszmék nevelő szerepe is. A helyi párt- és tanácsi szervekkel való együttműködés, a szü­lői ír. .mkaközösségek pedagógiai felvilágosítása az adott ob­jektív feltételek valamennyi kihasználására — ez egységes értelmezés szellemében — csakis jó munkát eredményezhet. Bodnár Éva középiskolai tasnár Változatosnak ígérkezik a mozik decemberi kísérőfilm­műsora. Több művészeti té­májú alkotást is találunk a programban. Kis József és Zöldi István az egyik legna­gyobb magyar festőnek, a mártírhalált halt Kondor Györgynek állítanak emlé­ket A festő című filmjük­ben, amely az alkotások ér­dekes csoportosításával, egyetlen szó nélkül mutatja be a művész korát, tragikus sorsát, s a rajzok, önarcké­pek, tájképek és enteriőrök mögül feltárul egy nagy kommunista alkotó sajátos és érdekes egyénisége. Művészi témájú a Cantata profana cí­mű román film is, amely a világhírű Szervátiusz szob­rászdinasztia tagjait és mű­vészetét bujtatja be. Szobrok és alkotók címmel pereg a Világmagazin legűiabb szá­ma is. amelyben először Ro­din szobrait látjuk, majd Mestrovics legszebb alkotá­sait. Megismerünk néhánv modern alkotást, világhírű különcök szobrász^odó' kedv­teléseit. s a megismerésben elintünk az űrszobrászokig, ek’krek munkái közül az űrhajósok e«v kisplasztikát m-ír p) fs helvpztek a Holdon. Vodálv Zoltán 90. születés- vanja. alkalmából készül! Kis József összeállításában és rendezésében a magyar zenei élet óriásának mun­kásságát bemutató film. Á népszerű tudományos filmek közül kiemelkedik Vitéz Gábor alkotása, a Pan­nónia, amely a rómaiak ná­lunk, a Dunántúlon töltött, négyszázéves életének, kul­túrájának, társadalmi viszo­nyainak nyomait kutatja és tudományos alapossággal ér­dekesen rögzíti. Átkelés címmel, egy had­gyakorlat ürügyén a tökéle­tes szervezettség és a kivá­ló irányítás titkait kutatja Glósz Róbert. A mikrovilág eddig keveset filmezett tájé­kára, a vírusok birodalmá­ba vezet el Takács Gábor filmje, Az ■ élő és élettelen határán. A Tíz perc a Szov­jetunióban című sorozat új darabjai a Kirándulás lett földre, a Moszkva és a Tíz perc Gorkijban című rövid- filmek. i Végül több film az állat­barátok kedvét szolgálja, A Gímszarvas című magyar, az Állatidomítók című szovjet, a Krokodilvadászat kubai filmek tartoznak ebbe a ka­tegóriába. s részben ide so­rolható Az őserdők gyerme­kei a drezdai állat-kertben című NDK-film, amelv egy különleges majomkísérletet ismertet meg a nézővel. I Sajátos es az állami Tegnap, november- 30-án délelőtt a Magyar Pedagó­giai Társaság borsod-miskoJ- ci tagozata tanácskozást tar­tott Miskolcon, a Győri ka­pui általános iskolában. Az ülésen négy szakosztály: a nevelési-oktatási, a nevelés­történeti, a vezetői és a gyer­mek- és ifjúságvédelmi szak­osztály Borsod megyei tag­jai vettek részt, hogy meg­vitassák, milyen sajátos tár­sasági eszközökkel segítsék az MSZMP Központi Bizott­ságának az állami oktatás helyzetéről és továbbfejlesz­tésének feladatairól szóié ha­tározat gyakorlati megvaló­sítását. A tanácskozást dr. Károly István, a Sárospataki Tanító­képző Intézet igazgatója, a tagozat, elnöke nyitotta meg. Majd Madarász György, az MSZMP Borsod megyei Bizott­ságának osztályvezetője tar­tott előadást az állami okta­tás helyzetéről és továbbfej­lesztésének feladatairól szó­ló központi bizottsági hatá­rozat realizálásáról Borsod megyében. £közökkel oktatásért Előadásában a határozat azon kérdéseivel foglalkozott részletesebben, amelyek meg­oldásában a pedagógiai tár­saság konkrétan segíthet is* kóláink tantestületeinek. Hangsúlyozta a határozat egységes értelmezésének fon­tosságát , szocialista iskola­rendszerünk továbbfejleszté­sének hatékonyságát. Beszélt a megyénket érintő tartalmi- szervezési és beruházási fel­adatokról, s kiemelte, hogy 11 társadalmi feladatokat csakis társadalmi munkamegosztás­sal lehet megoldani. Szólt az iskolák közötti nívókülönb' ségek felszámolásának lehe­tőségeiről. kitért pedagógu­saink szerepére a határozat gyakorlat i végreha.i tásában- Irányt adott a pedagógiai tár­saság tagjainak a fizika1 dolgozók tehetséges gyerme­keinek segítésére vonalköz0 pedagógiai kutatómunkához. Az előadás után a pedagó­giai társaság tagjai szakosz­tályonként megvilató“> a konkrét feladatokat. f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents